Brassói Lapok, 1939. március (45. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-01 / 49. szám

rni ! évn­én­­ Kru*u*tatr Pa eszt'nában a véres terrorcselekm­ények Hétfőn reggel két pokolgép robbant a haifai piacon A­ ROBBANÁSOKNAK 26 HALOTT ÉS 46 SEBESÜLT ÁLDOZATUK VAN . A LONDONI TANÁCSKOZÁSOK SIKERTELENSÉGE MIATT ISMÉT ROBBANÁSIG FESZÜLT A HANGULAT EGÉSZ PALESZTINÁBAN Anglia az ősszel megkezdi Palesztina függetlenségének előkészítését London, február 27. A Palesztina-kérdés ismét izgalmas fordulat elé érkezett A londoni kerekasztal-értekezlet különféle javaslatokat dobott fel, de ezek közül egy sem látszik alkalmasnak arra, hogy legalább egy id­őre lecsillapítsa a szenvedélyeket s ezzel nyugodtabb és alkalmasabb légkört teremtsen az egyezkedésre. Az eddigi kísérletek sikertelenségének legsúlyosabb kö­vetkezménye az, hogy Palesztinában újra a végsőkig feszült a helyzet s néhány nap óta egymást érik a véres terror­­cselekmények. A Londonban tárgyaló palesztinai zsidó bizottság végrehajtó tanácsa vasárnap értekezletet tartott, amelyen el­határozta, hogy visszautasítja az angol kormány Palesztina-javaslatát.Az angol indítvány ugyanis a zsidó bevándorlás és a zsidó földvásárlások ellenőrzését írja elő s ezenkívül bizonyos alkotmányjogi engedményeket is tartalmaz az arabok javára. Jellemző a helyzetre, hogy a Mizrachi nevű zsidó párt visszahívta képviselőjét a Palesztina-értekezletrőL Jeru­zsálem­ jelentés szerint az ottani főrabbi utolsó kísérlet gyanánt felhívást inté­­tt ibn Saud arab királyhoz. Ugyancsak jeruzsálemi jelentés szerint kedden az összes zsidó pártárnyalatok kiküldöttjei országos nagygyűlésre ülnek össze, hogy végleges döntést hozzanak elhatározása u­rá. Pokolgépek robbantak Haifában Nem válik a londoni tárgyalások ja­vára, hogy az utóbbi napok alatt újra megszaporodtak Palesztina egész terü­letén a terrorcselekedetek, sőt hétfőn reggel Haifában borzalmas hatású me­rénylet történt az arab piacon. A han­gulat feszültségére mutatott már na­pok óta az is, hogy az arab felkelők és az angol katonaság között kiújultak az összeütközések. Vasárnap a Jaffá­­ból Liddába tartó vonat siklott ki azért, mert ismeretlen tettesek meg­rongálták a síneket. A vonat gépésze és egyik fűtője, valamint két arab utas súlyosan megsebesült Ugyancsak , vasárnap a város közepén ismeretlen­­ tettes bombát dobott egy gépkocsi­ba , melynek vezetője, ennek segédje és két zsidó utas meghalt Mindez azonban csak előjátéknak tekinthető ahhoz a megdöbbentő me­rénylethez, amelyhez hasonló a palesz­tinai zűrzavarok óta még csak egy volt amikor a jeruzsálemi óvárosban rob­bant a pokolgép. Jeruzsálemi és hai­fai egybehangzó jelentések szerint hétfőn reggel a haifai arab piacon két pokolgép robbant fel és irtózatos pusz­títást végzett a piaci tömegben. Az el­ső jelentések szerint a robbanásoknak 20 áldozatuk van összesen. A későbbi jelentések azonban már azt adják hí­rül, hogy csak a halottak száma 21, a sebesülteket pedig számba sem vették még. A merénylet színhelyét halottak és sebesültek borítják annak ellenét, hogy a könnyebben sérültek közül töb­bet elszállítottak már a hozzátartozók. A súlyosabban sebesülteket mentőko­csik és önkéntes vállalkozók szállítják a kórházakba. Egyik jelentés szerint a halottak száma 26, a súlyosabban se­besülteké pedig 47. Az á­ldozatok kö­zül kettő zsidó, a többi arab. A hatóságok egyelőre még nem tud­tak a tettesek nyomára jutni. A város óriási izgalomban él s ezért elrendel­ték, hogy az esti záróra után senki sem közlekedhetik különleges enge­dély nélkül az utcákon. Déltájban újabb robbanás volt Ek­kor egy akna robbant és két embert súlyosan megsebesített A jelentések nem jelölik meg ennek a robbanásnak a közelebbi helyét A pályaudvar kö­zelében is felrobbant egy pokolgép, itt azonban csak anyagi kárt okozott, mert a robbanás közelében, véletlen folytán, senki sem tartózkodott Merényleteket jelentenek Jeruzsá­lemből is. Itt egy elhajított bomba há­rom arabot megölt és hatot megsebe­sített. Rehaveth mellett szintén robba­nás volt. Az áldozat itt két arab. Az egyik meghalt a másik megsebesült Anglia megkezdi Palesztik­a függetlenségének előkészítését A Reuter-egynökség jelentése szerint angol politikai körökben úgy vélik, hogy az angol kormány nem zárkózik el Pa­­leszt­na függetlenségének elismerésétől, de még nem látja elérkezettnek az időt előkészítés­ időt tart szükségesnek s en­nek megfelelően az ősszel olyan Palesz­­tina-értekezletet hív össze, amilyenen annak idején Egyiptom függetlenségét és India új alkotmányát előkészítette. Ezen az értekezleten az angol bizottság tagjai között helyet foglalnának az el­­lenzéki pártok kiküldöttei is s nem lehe­tetlen, hogy maga a király fog elnökölni Koronatanács lenne tehát amely jelen­tősen előre vihetné a Palesztina-kérdés megoldását már amennyiben addig ked­vezően alakulnak erre az események. Addig is, mondják a londoni jelenté­sek, a palesztinai angol főbiztos jogot kap arra, hogy a közigazgatási és vég­rehajtó tanácsba, amely Palesztinában a kormányzást végzi, nem hivatalos jelleg­gel, úgy arabokat mint zsidókat kine­vezhessen. Ezeknek a kinevezett tagok­nak amolyan tárcanélküli miniszteri sze­repük volna. Tel Aviv arab köreiben rendkívül súlyos vádakat hangoztatnak a zsidó szélsőséges elemek ellen, akik vélemé­nyük szerint az arabok elleni terror­­cselekedetekkel állanak bosszút ami­att a kiábrándulás miatt amelyet a londoni tanácskozások okoztak. Az újabb merényletek híre éppen ezért rendkí­vül nagy izgalmat okozott az arabok között A Havas-ügynökség tud­vatója az arabok vádlóival kapcso­latb­an azt hangoztatja, hogy a me­rénylők kilétét még nem sikerült meg­állapítani. A nyugtalanság egyébként óráról-órára nő s attól tartanak, hogy a hatóságok minden eddiginél szigo­rúbb intézkedésekre kényszerülnek. P». %.3 porfol Pontosan 70 éves korában Mcslha, Lenyin Krupszkája személyében a legyint Oanyomá nyokat ápolv a­ár­ól a jóalakja is eltávozzon a sz­ülők sorából Moszkva, február 27 Krupszkája Nagyezsda Konsztantinov­­na, Lenyin özvegye, hétfőn reggel meg­halt. Krupszkaja asszony éppen vasárnap töltötte be 70-ik életévét. Az elhunyt forradalmárnő még a múlt század 90-es éveiben ment férjhez Le­­nyinhez, aki akkoriban kezdett egészen fiatalon kiemelkedni az orosz szociális mozgalom szervezői közül. Azóta a kitar­tó és hű munkatársa is volt Lenyinnek haláláig, ami 1924 januárjában követke­zett be. Beavatottak emlékiratai szerint nagy hatással volt férje politikai maga­tartására s határozott egyénisége Lenyin halála után is gyakran megnyilvánult. Krupszkaja asszony egyik vezetője volt az orosz bolsevista nőmozgalomnak s eb­ben a minőségében feljogosítva érezte magát arra, hogy beleszóljon a Szovjet­unió kommunista pártjának és a Komin­­ternnek a vezetésébe Annak idején nyíltan helytelenítette Trockij száműzését, ké­sőbb pedig a régi gárda tagjainak töme­ges kivégzését s emiatt éles ellentétbe ke­rült Sztálinnal, aki mindent elkövetett, hogy Krupszkaja asszonyt­­ semlegesít­se és ártalmatlanná tegye. Valóban sike­rült is elszigetelnie a különben igen gyen­ge szervezetű forradalmárnőt: özvegy Lenyinné az utóbbi időben már egyálta­lában nem szerepelt De ha nem helyez­kedhetett is szembe a sztálinizmussal, nyilvánvalóan elítélte Sztálinnak azt az igyekezetét, hogy magát játssza ki Le­nyin politikai és szellemi hagyatékának egyedül feljogosított végrehajtóiéul. Egyébként a nagy világlapok moszkvai tudósítóinak csaknem egybehangzó meg­állapítása szerint a nagy képzettségű és sokat tapasztalt Krupszkájának, mint emberről sem volt Sztálinról a legjobb véleménye. Halálával most kihűlt a régi bolsevista gárdának az a tagja is, akitől a mai moszkvai vezetők a leginkább tar­tottak. Beck még gyarmati követeléseinek támogatása esetén sem fontul szembe Franciaországgal A Voce o’h­aza Ír­ja: Senki sem várja a len­­gyelektől, hogy osonnak választ adjanak Varsó, február 27 A Reuter távirati iroda jelentése sze­rint lénnyel politikai körükben megerő­sítik, hogy Ciano grófnak nem sikerült megtudnia Becknél Lengyelország ál­láspontját a Franciaországgal szembeni olasz könev­elésekkel kapcsolatban, ez annak ellenére sem sikerült, hogy Olaszország a lengyel semlegesség el­lenében hajlandó lett volna megígérni támogatását a lengyel gyarmati követe­lések kérdésében. Jelentések szerint Beck szombati beszédében rámutatott arra miszerint még hallgatólagos bele­egyezését sem adhatja olyan politiká­hoz, amely Franciaország ellen­ irányul. A francia sajtó nagy érdeklődéssel­­ foglalkozik Ciano gróf olasz külügy­miniszter narsói látogatá­sával. Egyes francia lapok tudni vétik, hogy az olasz külügyminiszter küldetése teljesen eredménytelenül végződik. A ,,L’Oeuvre" jelentése Stárbit­a kerí­ti herceg rövidesen Lengyelországba utazik. Ugyancsak a „l ’Oeuvre" arról az élénk politikai tevékenységről szá­mol be, amely most Lengyelországban folyik és amely a Berlin—Róma és a London—Paris tengely érdekei egy­mást keresztezik. GAYDA T.FSZFGZI, HOGY VOL­TAKÉPPEN MIT IS AKART OTANO VARSÓBAN Római jelentés szerint Gayda Virgino a a Voce d’Italiában azt írja, hogy a varsói megb­eszélések a következő 3 kérdés kö­rül forogtak: 1. A Németországgal való viszony. 2. A Duna-medence politikai és gazda­sági rendszere. 3. Az európai egyensúly és a német­olasz gyarmati követelések. Az első pontnál a cikk kihangsúlyozza Németország és Lengyelország szoros együttműködését gazdasági, politikai és katonai téren. Lengyelország — úgymond — anélkül, hogy csatlakoznék a tengely­hez, — amit a két állam nem is vár el —­ máris jelentősen közeledett Németország­hoz. Most ezt az irányzatot akarják to­vább fejleszteni. A munka nem könnyű, mert Lengyelországban is sok politikai és gazdasági tényező ellenzi ezt az irányt. Ami a Duna-vidéket illeti, Olaszország, Lengyelország és Németország érdekei különböző mértékben és szempontok sze­rint érintkeznek egymással s ezeket az érdekeket összhangba kell hozni Közép- Európában a tavalyi nagy változás után új egyensúlyi helyzet kialakulására van szükség, amely a politikai és gazdasági erőviszonyokhoz való alkalmazkodás út­ján történik. Ciano gróf budapesti és belgrádi útja után most Varsóban is fog­lalkozik ezzel a kérdéssel. A Duna-me­­dencében az új egyensúly csak úgy jöhet létre, ha a dunai államok őszintén és sza­badon együttműködnek Németországgal, Olaszországgal és Lengyelországgal. — Lengyelországnak —­ folytatja Gajda —, meg kell értenie ezt a „tá­madó szándékkal gyanúsított” politi­kát, amelyet Németország és Olaszor­szág a jogegyenlőség és igazság érdeké­ben folytat! Lengyel­ország szövetségese Franciaországnak és barátja Olaszor­szágnak. Senki sem­ várja a lengyelektől, hogy azonnali választ adjanak, milyen, magatartást tanúsítanak majd, olasz­, francia viszály esetén. Egyelőre csak a felfogások megismeréséről van szó, anélkül, hogy elébe akarnánk vágni a jövő fejlődésnek, amely egyelőre még teljesen tisztázatlan. Ansaldo közltó a Telegrammo-ban ki­emeli, miszerint Ciano gróf nem kérte, hogy Lengyelország csatlakozzék a kom­­internellenes egyezményhez. Nem kérte azt sem, hogy saját vére hullásával támo­g­assa a Franciaországgal szembeni ólasz­öveteléseket. Megállapítható viszont, hogy Lengyelország nem hajlandó a nyu­gati hatalmak imperializmusának eszkö­zévé válni. Olaszország rendezői szokta szám­árt A félhivatalos „Relazioni Interna­­zionali”, a „Giornale d’Italia”, a „Té­vére’ és a többi lap egyhangúlag han­goztatja, hogy az olasz önkéntesek to­vábbra is ott maradnak a spanyol fél­szigeten, hogy „onnan őrködjenek a francia politika fölött” Az olaszok — úgymond — élénk figyelem­ az­ nézik, hogy a francia is angol diplomácia ,,csengő aranyért” vásárolja meg Spa­nyolország jövőjét- olasz lapok koncentrikus támadásokat intéznek Franciaország ellen és újra utalnak az olasz követelésekre. A ,,Relazioni In­­ternazionali” erre vonatkozóan a kö­vetkezőket írja: „Franciaországot kényszeríteni kell, hogy szembenézzen a valósággal. Tagadó álláspontja az olasz természetes követelésekkel szem­ben végzetes lesz saját magára, de Eu­rópa szempontjából is. Ha ezeket a tö­rekvéseket nem lehet tárgyalással megvalósítani, akkor fegyverrel való­sítjuk meg azokat. A francia kormány­nak és a francia népnek tudomásul kell vennie, hogy Olaszország, amint Abesszíniában is rendezett egy negy­ven éve fennálló számlát, épúgy fogja rendezni számláját Franciaországgal is... Olaszország természetes törekvé­sei Korzikát és Nizzát is érintik és Olaszország visszakövetel minden olyan területet, amely történelmi és néprajzi jogon egyaránt az olaszokat illeti meg.”

Next