Brassói Lapok, 1939. augusztus (45. évfolyam, 174-199. szám)

1939-08-02 / 174. szám

MÉG EZ TÖRTÉNT NA... Szlovák törvény a csehek külföldi rémhírterjesztése ellen Szlovákiában új törvénytervezet ké­szül, melynek alapján minden cseh szár­mazású szlovák állampolgár, aki külföl­dön hamis híreket terjeszt a szlovák ál­lammal kapcsolatban, elveszti a szlovák állampolgárságot. A danzigi rendőrhatóságok letartóztattak egy lengyel tartalékos tisztet (Varsó) A Rador jelentése szerint a danzigi rendőrhatóságok vasárnap dél­után Kohling közelében, a szabadváros és a lengyel határon letartóztattak egy Bogarszki nevű tartalékos lengyel tisz­tet Bogarszki gépkocsin igyekezett Len­gyelországból Danzig felé. A jelentés szerint a rendőrök pisztolyt találtak a gépkocsiban. Lengyel körökben azt hi­szik, hogy a danzigi lengyel követ tilta­kozást jelent be a letartóztatás miatt a danzigi szenátus elnökénél. * Jaures emlékét ünnepelték F­ranci­aországban (Páris) A francia kommunisták és szo­­cialisták vasárnap ünnepelték Jaures szocialista vezér halálának 25 esztendős évfordulóját. Mint ismeretes, a békeba­rát Jaurest, aki a világháború kitörése előtt többízben felemelte szavát a hábo­­rú melletti propaganda ellen, 1914 nya­rán egy párisi kávéházban agyonlőtték. A vasárnapi ünnepélyen több ezren vo­nultak fel a Pantheon elé és koszorúk­kal halmozták el Jaures szobrát . Repülőszerencsétlenség Moszkvában négy halottal (Moszkva) Halálos repülőszerencsét­lenség történt Moszkvától nem messze. Egy katonai repülőgép — eddig még ki nem derített okból — lezuhant és négy utasa, köztük Khoszulov tábornok, ször­nyethalt. Új vasútvonalat avatott fel a bolgár király (Szófia) Boris bolgár király vasárnap a kormány tagjainak jelenlétében fel­avatta a Cepino—Jakoruda—Pelita dél­bulgáriai vasútvonalat, amely 60 kilo­méter hosszú. Az új vasútvonal csaknem 200 millió lévába került. Boris király a felavatás alkalmával beszédet f­ondott, amelyben kiemelte az új vasútvonal kulturális és gazdasági jelentőségét. * Egy év alatt 25 ezer esetben rendeltek el vizsgálatot kémgyanús egyének ellen Francia­­országban (Paris) A „Le Matin” című francia lap értesülése szerint a francia hatósá­gok január elsejétől kezdve irtóhadjára­tot indítottak a kémkedés ellen. Ebben az évben 25 ezer esetben rendeltek el vizsgálatot kémgyanús elemek ellen, míg 236 személyt kémkedés gyanújával letartóztattak.* Jaures halálának 25-ik évfordulója A francia kommunisták és szocialis­ták vasárnap megemlékeztek Jaures meggyilkolásának 25-ik évfordulójáról. Jaures-nek a Pantheon előtt felállított szobrához többezer ember helyezett vi­rágokat­­• A francia államelnök Luxemburgba látogat Lebrun köztársasági elnök szerdán Luxemburg fejedelemségbe megy, ahol a fejedelemnő csütörtökön fogadja. Hir szerint a francia államelnök látogatásá­nak magánjellege lesz. A SZIFILISZ nem gyógyíthatatlan betegség. Kezelhető diszkréten az új külföldi tudo­mányos alapon készített „ARONGYL­­_________ _ ___ __ ös­­szes gyógyszertárakban és drogériákban, vagy utánvéttel 450 lejért dr. C. Guci gyógyszertárában, Bucuresti, Lalea Vic­toria 33 (Frascati palota). Nagyban „m­­far”. Str. Maria Rosetti No. 47. Macsek szerint a horvát ügy jól áll A jugoszláv kormánypártból fegyelmezetlenség miatt kizártak négy képviselőt Belgrád, július 31. Macsek dr., a horvát néppárt vezére, vasárnap résztvett a Kupinecben tartott nagy földműves-gyűlésen. Ez alkalom­mal az újságírók kérdést intéztek hoz­zá, hogy áll a horvát kérdés megoldásá­nak az ügye. Macsek ezt a kijelentést tette: — Hál’ Istennek, a dolgok jól mennek. A jugoszláv radikális szövetség párt­jának, vagyis a kormánypártnak Vrbas bánsági vezetősége kizárta a pártból Szubtics, Krsztics, Marianak és Regina képviselőket amiatt, mert Szvetkovics miniszterelnök ellen bizalmatlansági nyilatkozatot írtak alá s ezáltal súlyo­san megsértették a pártfegyelmet. franco tábornok bevezeti a „nemzeti robotmanhát“ MEGÉRKEZETT MADRIDBA A FRAN­CIAORSZÁGBÓL HAZASZÁLLÍTOTT ARANYMENNYISÉG — HELYREÁLL A TÁVÍRÓÖSSZEKÖTTETÉS SPANYOLORSZÁG ÉS FRANCIAORSZÁG KÖZÖTT Madrid, július 31. A francia kormány kiszolgáltatta azt az aranymennyiséget, amelyet még a köztársasági spanyol kormány helyezett letétbe Franciaországban. Az arannyal terhelt gépkocsik szombaton este érkez­tek meg Madridba és vasárnap helyezték el az értékes szállítmányt a spanyol nemzeti bank pincéiben. Ezzel kapcsolatban jelentik, hogy a burgosi kormány most kiadott rendelete szerint Spanyolország augusztus elsejé­vel ismét felveszi a táviratösszeköttetést F­ranciaországgal Egy másik madridi jelentés szerint a spanyol nemzeti kormány rendeletet adott ki, amelynek értelmében minden 18—50 év közötti férfi évenként 15 na­pot köteles dolgozni az állam újjáépítési munkájának elősegítése érdekében. Meg is lehet váltani ezt a „nemzeti robot”-ot s ebben az esetben az adóhivatalok, a­melyek a megváltási összegeket besze­dik, 25 pesetában számítják az egy napi munka értékét A Tengelyhatalmak és Moszkva közeledésének gondolatát vetette fel egy olasz lap Ardengo Soffici cikke a „Gazetta del Popolo“-ban Brassó, július 31 Mialatt Moszkvában folynak a tárgya­lások a demokratikus nagyhatalmak és a totális orosz állam kormánya között, sa­játságos és érdekes hírek érkeznek Ber­linből és Rómából. Schulenburg moszkvai német nagykö­vet Berlinben tárgyalt a német—orosz kereskedelmi szerződés ügyében. A tár­gyalásokat hetek óta készítették elő. Most egy előkelő olasz lap, a „Gazetta del Popolo” szenzációs eszmét vet fel. A lap munkatársa, Ardengo Soffici, hatalmas cikkben említi fel, hogy az orosz kommu­nizmus és a másik két kollektivista rend­szer, az olasz fasizmus és a német nem­zeti szocializmus között nem lehetne-e közeledést létrehozni? A cikkíró szerint a fiatal proletár nem­zetek egymásrautaltsága történeti szük­ségszerűség, s minthogy az emberek men­nél nagyobb tömege jólétének biztosítása a fontos, végeredményben nem lényeges az, hogy ezt a célt milyen szín, milyen politikai rendszer felől, jobboldalról-e, vagy baloldalról érik el. Hasonló hango­kat már a német lapok is megpendítettek és az is kétségtelen, hogy a német sajtó és a rádió szovjetellenes magatartása újabban teljesen megszűnt A politikában sok minden lehetséges. Az erők nyomása a nagypolitikában való­ban meghozhatná ezt a fordulatot is. Mindenesetre a tengelyhatalmak eggő propagandagépezetét de szintúgy az orosz propagandaszervezetet is teljesen át kellene állítani. Hitler három évvel ezelőtt, a nürnbergi­­jártnapon jelentette be a bolsevizmus el­eni kérlelhetetlen harcot. Máról-holnapra nem lehet megvátoztatni ezt a politikát, a­melynek éppen a bolsevizmus elleni küz­delem volt egyik legfőbb programja. Magát a Szovjetet hatalmi politikájának szempontjai és érdekei sokkal inkább a nyugati demokratikus hatalmakhoz kap­csolják s nem számít az, hogy Moszkva kommunista, London és Páris pedig ka­pitalista alapon áll. Mindazonáltal, mint említettük, a po­litikában semmi sem lehetetlen. Mint aho­gyan a német nemzeti forradalomból ma már szinte nemzetközi világfront kiala­kulásának körvonalai láthatók , ennek a frontnak kimondottan faji alapja van, úgy a nemzetközi kommunizmus az utóbbi évek folyamán viszont határozott orosz nemzeti vonásokat vett fel és bizonyos fo­kig orosz nemzeti kommunizmussá ala­kult. A kölcsönös közeledés tehát csökken­tette az ellentéteket. A nagypolitika fejlő­dését megjósolni nem lehet. Mindenesetre jellemző és fölötte tanulságos, hogy a ten­gelyhatalmak és Szovjet Oroszország­ köze­ledésének gondolatát olasz újságíró olasz lapban vetette fel és ezt a cikket az olasz sajtócenzúra átengedte. ­ MIKOR KERÜLTEK DÉLTIROLBA A NÉMETEK? Az olasz-német megegyezés másfélezer éves népi települést szór szét Róma, július 29. Mint ismeretes, Olaszország és Né­metország egyetértésben kívánja megol­dani az Itália területén élő mintegy 200 ezer főnyi német anyanyelvű lakosság problémáját olyképpen, hogy ezek egy részét turnusokban áttelepítik Németor­szágba, ahol minden munkáskézre szük­ség van. Bizonyos, hogy a déltiroli né­metek áttelepítése óriási méretű és je­lentőségű probléma, de bizonyos az is, hogy ma, amikor a két érdekelt hatal­mat a legszorosabb barátság fűzi össze és érdekeik közösek, a kérdés megoldá­sára sokkal kedvezőbb körülmények adódtak, mint eddig bármikor is a múlt folyamán. A saint germaini szerződés a vízvá­lasztó vonal mentén kettévágta Tirolt. A győztesek elérték azt, hogy az akkori osztrák uralom területén nem maradt egyetlen olasz vagy velük rokon ladin (a rétorormánok leszármazottjai) sem, vi­szont nagy számban kerültek Itália fen­­hatósága alá németek. Ha a nyelvhatárt vették volna figyelembe, úgy az egyes német nyelvszigetek feláldozása révén Ausztria tartott volna meg mintegy 18 ezer ladint. 1910-ben az utolsó osztrák népszámlá­lás szerint 630 ezer ember élt Déltirol­ban. Ebből a német többségű vidéken élt 221 ezer német és 16 ezer olasz­ ladin, az­az­ a német területeken a németség 92,4 százalékot képviselt Az 1921-ben tar­tott első olasz népszámlálás alkalmával 650 ezer lelket vettek számba, ekkor a német többségű vidéken közel 200 ezer német lakos volt 37 ezer olasszal szem­ben. Ma a német Tirolban a németség számaránya 84 százalék. Ez a nép Hofer András népe, a hegyeihez, szabadságá­hoz ragaszkodó bátor és becsületes nép. A GERMÁNOK ITÁLIÁBAN A rétorománok, bójok és az itáliai elemek leszármazottjai közé az ókorban szivárogtak be a germánok, akik már a X. században felülmúlták a töredékes népelemeket. Erdőirtással és kultúrmun­­kával hódították meg a vidéket. A trien­­ti érsek és a velencei köztársaság később is sokszor hívott be németeket az erdő­­irtásra. Ezek a telepesek azonban csak ott maradtak meg németnek, ahol szer­ves kapcsolatban éltek a kibocsátó terü­lettel. A világháborúból jól ismert „hét kétség” (Sette communi) fensíkján pél­dául majd minden helynév német for­rásra vezethető vissza, azonban az egész területen alig 1000 ember ért németül. A szorosoktól északra és délre letelepe­dett németség azonban megőrizte né­metségét. « . EGY ÉVEZREDEN KERESZTÜL­ Olaszország lakosságához viszonyitva a déltiroli németség aránylag csekély. Azonban letelepedési helyét tekintve, sztratégiailag fontos területen él. Ez tet­te mindig súlyossá Olaszország számára Déltirol problémáját. Amíg Olaszország századokon keresztül csak geográfiai fo­galom volt, minden kérdés egész más szempontból került elbírálásra. Az olasz félsziget századokon keresztül minden északi nép számára csábító vonzóerejű volt s ezért a félsziget századokon át csatatérré alakult.­ Minden nomád és később szervezett haderő lerohant az olasz kultúrterme­tekre. A vonzóerő Nagy Károly óta sem csökkent. Újra és újra megismétlődtek a császárok hódí­tó hadjáratai. De Bar­barossa 1177-ben már kénytelen elismer­ni a pápai államot. A Habsburgok már megkisebbedett uralmat vettek át a félszigeten s csak Savoyai Jenő herceg győzelmei terem­tették meg a Habsburg-ház hegemóniá­ját s vették birtokba Milánót és Tosca­nát. A múlt században aztán a naciona­lizmus, a napóleoni kor nagy ajándéka Garibaldival megvalósítja az egységes Olaszországot. A német-római császár­ság átmeneti örököse, az osztrák-magyar monarchia csaknem teljesen feladta a félszigeten levő birtokait, csupán Délti­rol, a velencei tartomány északi sávja és Isztria maradtak meg a világháborúig a monarchia birtokában. A világháború után került aztán Déltirol olasz kézre. A fentiekből kitűnik, hogy az olasz nép lelkében évszázadok óta hagyomá­nyos gyanakvás él minden idegennel szemben és az egységes Olaszország szá­zados tradíciók alapján állva vigyáz a félsziget északi határaira. A BARÁTSÁG JEGYÉBEN Hogy a déltiroli kérdést éppen ma próbálják megoldani, annak abban van a magyarázata, hogy most Mussolini és Hitler között szoros szövetség áll fenn s ennek érdekében, úgy látszik, mindket­ten hajlandók olyan áldozatokat hozni, amelyek még Dollfuss Ausztriája idején is elképzelhetetlenek lettek volna. Olasz­ország már nem tekint a tiroli őslakos­ságra ellenszenvvel, mindamellett egy erősen nacionalista gondolatkörben élő országban nem könnyű kivételt tennie egy 200 ezres kisebbség kedvéért. Né­metország pedig valószínűen jelét kíván­ja adni annak, hogy a szövetség számá­ra olyan értékkel bír, aminek fejében érdemes rendkívüli megoldásokat is lét­rehozni. És megkönnyíti az áttelepítés kérdé­sét Berlin szempontjából az a tény is, hogy ma Németországban minden mun­káskézre szükség van. Az nyilvánvalóan másodrendű kérdéssé vált, hogy Hofer András népének közel negyedmillió le­származottját kényelmetlenül érinti a megoldás.

Next