Bridzs-élet, 1959 (7. évfolyam, 9. szám, 1. évfolyam, 3-4. szám)
1959 / 9. szám
nem foglalkoznak a versenyzéssel évekig egy helyben topoghatnak. Nem csak mennyiségi gyakorlásról van szó. Nem bír különösen nagy jelentőséggel a számos hétközbeni társadalmi bridzs parti sem. Valahogy úgy vagyunk ezzel mint a zenehallgatással. Többet ér meghallgatni egy operát tízszer, mint tizet egyszer. Nagyobb élvezetet és tökéletesebb elmélyülést nyújt. Különös jelentősége van a versenyleosztások részletes elemzésének. Meg kell jegyezni az érdekesebb tanulságosabb eseteket és felismételve tanulmányozni kell azokat. Bizonyára nem haszontalan, hogy több kitűnő, élvonalbeli versenyzőnk maga is jegyzi állandóan a verseny leosztásait és beszéli meg azt a csapat többi tagjaival a verseny után, vagy egy hétközbeni edzés alkalmával. Nem árt tanulmányozni az egyes leosztásokat több rendszer, esetleg éppen az ellenfél rendszerének a megvilágításában is. Ez útja lehet a fejlődésnek az előretörésnek. Szisztematikus edzéseket kell tartani, eleinte inkább kevesebb leosztásban, megbeszélésekkel,bár ez az állóképességet nem fejleszti úgy mint a sok oktávos edzések, de hiszen hol akar állni az, aki még egyensúlyát sem találta meg tökéletesen? Később természetesen fejleszteni kell az álló- és küzdőképességet is. Általános hiba, hogy a legtöbb csapat, ha megbeszélést tart elsősorban csak a licitre, és a licitrendszerre korlátozza az észrevételeket, és vajmi kevés energiát szentel a lejátszás visszaidézésére és elemzésére. Általános tapasztalat bizonyítja, hogy a lejátszási hibák, bizonytalan felvevő és ellenjátékok sokkal több ponttól fosztják meg a versenyzőket, mint a licithibák. Ez természetesen elsősorban a kevésbé rutinos játékosokra vonatkozik. Pedig a lejátszás elsősorban technikai kérdés. Meg lehet tanulni. Sőt, ki lehet számítani, egyes megjátszási lehetőségek matematikai valószínűségét is ! Feltétlenül a fejlődést gyorsítaná, ha több gondot fordítanánk a játék elemzésére. Cikkem korántsem akar teljességre törekedni a fejlődés lehetőségeit és módszereit kutatva, inkább csak gondolatokat szeretnék felvetni további cikkek, írások alapjául, vitalehetőség tárgyául. Nem is érzem természetesen hivatva magam arra, hogy másoknak tanácsot adjak a helyes edzéseket illetően, de feltétlenül fel akarom hívni mindenki figyelmét erre az eleven, égető problémára. A fejlődés lehetőségei tehát megvannak, elsősorban bennünk magunkban, és addig is amíg kedvezőbb technikai feltételek nem serkentik a versenyszínvonal gyors felemelkedését mi magunk igen sokat tehetünk a fejlődés meggyorsításáért. A módszerekről vitatkozni lehet, a célon nem ! A kérdésekhez hozzá lehet szólni, de elvetni azokat nem lehet! Ez is a célunk, írjanak minél többet erről a kérdésről, saját tapasztalataikról, elgondolásaikról! Úgy hiszem ez feltétlenül felemeli majd a bridzsversenyzés színvonalát, és akkor nem hiába fáradoztunk ennek a kis folyóiratnak közbeadásán sem. 4