Bridzsélet, 2005 (47. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 1. szám
2005. január-február A gyökerek Kisebb csomagot hozott a postás a minap. Tudtam persze, hogy mi rejtezik benne: Ihrig Péter sporttársunk küldte el becses emlékek fénymásolatát, a múlt század harmincas éveinek első feléből származó cikkeket a magyar bridzssportról. Péter Erdélyben jutott a relikviákhoz: a - következtetésem szerint - dr. Szentgyörgyi Aladár által kivágott és így megmentett cikkek a hosszú évtizedeket egy 1931. évi naptárba ragasztva élték túl (tényleg, ahogyan a régiségkereskedők - eléggé el nem ítélhető módon - rávetették magukat az erdélyi műkincsekre, s a magyar filmarchívum létrehozásához a régi hazai filmek kópiáit is külföldi mozgóképtárakban próbálják föllelni, azonképpen mi is megpróbálhatnánk külhonból összeszedni a szétgurult, de még föllelhető bridzsgyöngyöket. A leghosszabb életű erdélyi újság, az Aradi Közlöny is rendszeresen közölt tudósításokat, szakcikkeket Mihalik Gyula rovatvezető gondozásában a bridzs világából. Sőt, az Aradi Közlöny bajnoki versenyt is rendezett. Homonnay Géza még 1984-ben, pontosan fél évszázaddal a Magyar Bridzsélet első évfolyamának megjelenése után kezdte meg remek cikksorozatát a régmúlt bemutatásáról. Aki az idősebb korosztályhoz tartozik - mint például lassan e sorok írója - még játszhatott a régi öregek közül többek mellett Cohen Rafael, Keleti Andor, Kovács László, Kovács Jenő, Góth Gábor, Mátéffy Pál, Kaufmann István ellen. Most megpróbálunk 1934, tehát a Magyar Bridzsélet első évfolyamát megelőző időkbe visszatekinteni: mit rejt a múlt, a harmincas évek első fele? Kik voltak a régi mesterek és főként: hogyan licitáltak, játszottak? Igen, akkor már pezsgő bridzsélet folyt, szalonokban, kávéházakban, klubokban, családi és baráti összejöveteleken - vidéken és a fővárosban egyaránt - alakult és játszott az a réteg, mely azután a mi szüleink és más bridzstanítóink körét tanította. Hogy mikor kezdődött a versenyszerű kontrakt bridzs hazánkban? Erre világos utalást tartalmaz Culbertson magyar fordításban megjelent Kék könyv előszava. Ott visszaszámolva öt évvel korábbra teszik a hazai versenyzés kezdetét. Mivel a Kék könyv 1930-ban jelent meg, magyarul pedig vélhetően 1-2 évvel később, így a húszas évek második felére (1926-1928?) eshet a kezdet. Jellemző, hogy a két világháború között még kártyatisztító műhely is működött Budapesten, mely bridzskönyvekben,folyóiratokban is hirdetett. A behozott paklik lapjait vegyszeres oldattal lemosták, majd speciális géppel néhány milliméterrel kisebb méretűre vágták, hogy a lapok sarkain, szélein lévő törések, kopások eltűnjenek. A kontrakt bridzs a húszas évek közepén vált egyeduralkodóvá. A bridzsjátékba elveket, elméletet, rendszert hozó Culbertson tarolt a világban (emellett jól tudta eladni magát), a magyarok, persze, ismerkedtek rendszerével, később másokéval is, kialakult a „budapesti iskola”. Lassacskán kikoptak a „megérzéses” játékosok, erős, kidolgozott rendszerek készültek, a legjobbak .