BUKSZ - Budapesti Könyvszemle 26. (2014)
2014 / 1. szám - LEVELEZÉS - Dudás Anikó: Hivatkozás-alapú megméretés. Mi a helyzet a bölcsészet- és társadalomtudományokkal?
LEVELEZÉS Hivatkozás-alapú megméretés MI A HELYZET A BÖLCSÉSZETÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYOKKAL? A BUKSZ 2013. évi téli számában Wessely Anna ismerteti Christian Fleck osztrák szociológiatörténész The Impact Factor Fetishism (European Journal of Sociology, 2013. 2. szám, 327-356. old.) című cikkét. Fleck éles bírálatot ír az IF számítási módszerről, s különösen általános kiterjesztéséről a bölcsészet- és társadalomtudományokra (a továbbiakban BT), amelyekre vonatkoztatva ez az idézettségi mutató irreleváns, nem alkalmas a tudományos hatás egyöntetű kifejezésére, sem általánosító következtetések levonására, rangsorolások előállítására, egyének minősítésére vagy figyelembevételére a támogatások, pályázatok elbírálásakor. Ennek ellenére az IF-értékek - nem is kis hányadban - beszámítandó és be is számított indikátorként tűnnek fel tekintélyes egyetemi világrangsorokban és sok más helyen. A szerző arra jut, hogy fetisizált értékmérőként alkalmazzák. A tudománymetriai adatok bekérésével és a mutatók hozzáértéssel történő vagy anélküli, általánosító felhasználásával a magyarországi kutatók is szembesülhetnek. A tisztánlátás érdekében bibliográfusként néhány kiegészítést fűznék az ismertetett cikkhez, elsősorban a bölcsészet- és társadalomtudományok területén működő szerzők szempontjából. A saját publikációk önadminisztrációjának kötelezettsége ma már kiterjed a hivatkozásokra is. Itthon a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) megalakulásával (2009, szolgáltatása 2010-től működik) országos rendszerben vált lehetővé a nyilvántartás. A hivatkozásgyűjtés meglehetősen összetett feladat a BT-ban, minthogy nem állnak rendelkezésre olyan adatbázisok, amelyek kielégítően térképeznék fel ezen területek tudományos publikációs idézettségi hálóját. A természettudományokban az idéző cikkek (és jórészt csak azok!) feltárására jól hasznosíthatók a kereskedelmi forgalomban előfizethető indexelő szolgáltatások, a Web of Science (WoS, vagy másképp Web of Knowledge, WoK, a Thomson Reuters adatbázisa) és versenytársa, a Scopus (előállítója az Elsevier). Az egyes folyóiratokra kiszámított, sokat vitatott impaktfaktort (IF) a WoS-adatok alapján a Thomson Reuters számítja ki és adja közre évenként a Journal Citation Reportsban (JCR), két nagy tudományterületi kiadásban: külön tartományt alkot a tudományok indexe (Science Citation Index, SCI; „tudományon” főként az ún. STM vagy STEM - Science, Technology, Engineering, Medicine - területeket kell érteni) és külön kiadás készül a társadalomtudományok számára (Social Science Citation Index, SSCI). A WoS harmadik alrendszere, az Arts and Humanities Citation Index (A&HCI), a művészeti és bölcsészettudományosnak ítélt folyóiratokra viszont nem állapít meg IF-mutatót. Az IF ugyanis csak a friss és gyors idézők átlagáról nyújt három egymást követő év viszonylatában folyóiratszintű információt, köztudott viszont, hogy különösen a bölcsészettudományokról a rövid időszakot átfogó „idézési ablak” csak szórványos értékeket ad. A Scopus is fejlesztett egy saját rangsorolási eljárást, a SCIImago Journal Ranket. A régi és újabb módszerek bírálatáról, a korrekciós kísérletekről, az újabb és újabb ötletekről, valamint az egyéb, például a webes használatot elemző kvantitatív módszerekről (altmetrics) két vezető tudománymetriai folyóirat cikkei alapján is tájékozódhat az érdeklődő (Scientometrics és Journal of the American Society for Information Science and Technology - JASIST). Az alapvető probléma a BT bibliometriai felmérhetőségével és vizsgálatával az, hogy az ismert indexek még a globálisabb jellegű, elsősorban angol nyelvű nemzetközi BT-s folyóiratokat is csak töredékesen fedik le. Ám nem reprezentálják kiegyensúlyozottan még az angol nyelvterületet sem. Gyér az angolul megjelenő regionális lapok bekerülése, a nemzeti (és nemzetiségi) nyelveken közlő, regionális területekre és problémákra irányuló periodikumok pedig kimaradnak érdeklődési körükből. Nem foglalkoznak két fontos dokumentumtípussal: a könyvekkel és a bennük megjelenő tanulmányokkal. Az e-könyvek terjedésével a helyzet valószínűleg javulni fog. Mindemellett hátráltató körülmény, hogy a könyv jellegű kiadványok hivatkozási rendszerének strukturált, indexelhető feltárása sok technikai nehézséggel jár. A reáliák körében alkalmazott evaluatív bibliometriai módszerek mechanikus és nem tudatos alkalmazása a „soft” területekre, még ha csak a folyóiratok marketingjéről van is szó, furcsa torzításokhoz vezet - ezekre Fleck rendre felhívja a figyelmet. Ismeretes, hogy a humán ágazatok eleve szórtabbak, kevésbé kapcsolódnak közvetlenül a piaci világhoz (már csak ezért sem éri meg a nyereségorientált vállalkozásoknak teljesebb mértékben indexelni őket), eltérők az utalási szokások, az „impakt” hivatkozásszámon keresztüli megnyilvánulása pedig a közlés nyelvén kívül attól is függ, hogy milyen a szakterület „népessége”, vagy mennyire felkapott a téma, milyen iskola szerveződik köré. A szakirodalmi közlemények nemzetközi számbavételét inkább a szakterületi adatbázisok végzik, amelyek viszont nem terjednek ki a hivatkozásokra is. Azok a próbálkozások, amelyek a tudományfinanszírozásban ugyanolyan kritériumrendszert alkalmaztak a BT ágazataiban, mint az „IF-es” területeken (minek során a publikációs termést és idézettséget a humaniórákban is jobbára csak a WoS adatainak fényében vették számításba), siralmas következményekkel jártak. Ezen eredmények alapján a két tudományterületet akár azonnal le is lehetne radírozni a tudomány térképéről. A fehér foltokról talán épp az MTMT-vel lehet majd - teljesebb feltöltöttségi stádiumban - képet kapni. Szúrópróbaszerű mintavétellel azonban már most is sejthető, mi marad ki a két multidiszciplináris nemzetközi citációs index látóköréből. Erre vonatkozóan 2013 februárjában kísérleti vizsgálatot végeztem. Három, a maga területén elismert, nemzetközi hírnévnek is örvendő, tevékeny, tapasztalt kutató (filozófiatörténész, ókortörténész, egyházjogász) WoS- és a Scopus-adatait vetettem össze az MTMT-adatokkal. A nem 3