Budapest, 1901. március (25. évfolyam, 60-89. szám)
1901-03-01 / 60. szám
Március 1. (2) 60. szám. „BUDAPEST“ A Székelyföld felszabadítása. fittflSftBAt, &uf. 23. (S. D.) A laarosvásárhelyi tév és választás az ország figyelmét egy időre* a Székelyföld felé fordította. Ez az elhanyagolt föld —* ez az elfeledett nép, amely bástyája volt mindig a szabad Erdélynek —* foglalkozatni kezdte az újságolvasókat. Hogyan, hát vannak még emberek, akik elveik győzedelméért meghalni is készek — mikor élni anynyian akarnak a haza jóvoltából?! Itt, az ország fővárosában székelő országló urak csak Úgy ismerték a szék helységet, mint amely mindig kész szavazógépeket szállítani nekik. A Székelyföldet már régen besorozták a biztos kerületek közé s lassan, de biztosan pusztították ki az utolsó függetlenségi képviselőt is Bánffy alatt. Ugron Gábor, Molnár Józsiás, Molnár József, Bariba Miklós vagy kibuktak véglegesen vagy idegenbe mentek mandátumot vállal». A Székelyföldet budapesti bankárok és gyárosok árendálták ki s a Bánffy-féle választási hadjárat után még hírmondó sem maradt a függetlenségi képviselőkből. Az utolsó időben —■** időközi választáson —egyszerre két kerületet hóditott vissza a függetlenségi és 48-as párt. Svézdivásárhely Molnár Józsiást küldte fel a főispánná kinevezett Béldi László helyett s most közelebb Marosvásárhely, a székely főváros hódította vissza az árulás folytán elvesztett kerületet, úgy tudjuk, hogy Székely keresztül, Székely- Udvarhely, Csíkszereda is szervezkedik s az általános választásokra mindenik függetlenségi képviselőt akar felküldeni. A Székelyföld, mely az utóbbi években az általános elszegényedés szélére jutott s amelynek lakosságát az oláhországi kivándorlás ritkította meg, immár belátja, hogy az uralkodó kormányrendszert a tönk szélére jutatta s hogy a mostani közfisügyes rend arszífd Mába tár segedelmet fel kell szabadítani a Székelyföldet. Az ország figyelmét ide kell fordítani, erre az istentől oly dúsan megáldott, de emberektől elhagyott pusztuló földre. Ez a föld geológiai, éghajlati, etimográfiai viszonyai és alakulatainál fogva iparűzésre van teremtve. Gazdag természeti erők, mérhetetlen kincsei az anyaföldnek várják a kiaknázást. Az eszes, élelmes, szívós székely nép pusztulását csak tervszerű öntudatos akció akadályozhatja meg. Bátor, őszinte orsz. képviselők keljenek ide és nem leltármamelukok, akik az ötévi árenda lefizetésével a kerület iránt minden szolgálat alól felmentve érzik magukat. A függetlenségi eszmék széles e hazában oly biztos talajon sehol sem nyugodtak, mint most a Székelyföldön. Általuk nyeri vissza a nép a jövőbe vetett hitét. Ez eszmék győzedelme, szivének legfőbb óhajtása. Mert ez az egyetlen út gazdasági és politikai szabadságához. A BUDAPEST TÁRCÁJA. Testvérek. (Szinmű 3 felvonásban. Irta Biczkó Andor. — Bemutató előadás a N Nemzeti Színházban.) A munkás-nyomort, mely egész sor bécsi és berlini modern, naturalista darabnak a kedvenc tárgya, nálunk eddigelé csak népszínművek és életképek mutatták be, de nótákkal tarkítva és enyhítve. Kétségkívül az Mei télen, amikor a munkátlanok száma oly ijesztő módon megszaporodott: a lehető legaktuálisabb egy munkás-dráma, s örvendek, hogy Laczkó Andornak, a tehetséges fiatal írónak, az időpont is kedvez, amikor első kísérletét előadják. Sötét, vigasztalan és ennélfogva jórészt nem igazságos képét tárja föl előttünk a szerző. Pesszimizmusa oly túlzott, hogy már nem is tud vele megdöbbenteni, csak fejcsóválást provokál. De embereinek rajzában sok a helyes megfigyelés is; a darab fölépítésében technikai ügyességet tanúsít, ami különben az ilyen puritán egyszerűségű, sőt igénytelen cselekvénynél sem épen nehéz feladat. A bonyodalom hiánya: egyik főkelléke minden telivér modern drámának, mely fősúlyt tudvalevőleg a környezet rajzára s az alakok és viszonyok erőteljes jellemzésére fektet. A „Testvérek“ szerény elnevezése helyett inkább „A félbemaradtak'' címét adhatta volna Laczkó a darabjának. Olyan két testvérről, fiúról és lányról van szó, a kijjtet szegény munkás apjuk magasabb, intelligensebb emberekké akart nevelni, de tanulásuknak a cél előtt útját állta a családi nyomor s most a fiú és a lány is ferde helyzetben vergődik. Érdekes és jóra való téma. Lássuk útiként elevenedik meg előttünk a darab. Szőnyi Pál (Szacsvay), mint saját felesége a szemére hányja, afféle ábrándos munkás volt, mégpedig gépfelszerelő, akinek egy alkalommal a gép elszakította a fél hatját. Azóta, mint szolga tengeti életét. Fia, Károly (Mihályfi), néhány középiskolai osztályt végzett, aztán ő is munkásnak állt, de mint félművelt ember, szocialista tanokkal vesződik és többet izgat, mint dolgozik. E miatt Slortha Kálmán gyáros (Vízvári) ki is dobja a munkásai sorából. Most már a Szőnyi-család ott a pincelakásban, melynek egy spanyol fala tele van aggatva a „Budapest“ képes címlapjával, még nagyobb nyomornak néz eléje. A lány, Ima (P. Márkus Emilia) szerencsétlen színi növendék volt, most Ledényi Sándor uracsnak (Dezső) a szeretője, de pénzt nem fogad el tőle, bármint korholja érte anyja Szőnyiné (Rákosit Szidi). A meghasonlott Károly szemére lánya húgának a szégyenét és kárörömmel elmondja, hogy Sándor urtinak menyasszonya van. Irna kétségbeesik, megfogadja, hogy többé magához sem engedi Sándort, de amikor a csábító megjelenik, örömsikoltással a nyakába borul. Majd Horthy Kálmán házába pillanthatunk be. Díszes szalonban arról fecseg a gyári Sfioda vejével, Sándorral, miként lehetne szépen lerázni a nyakukról az alkalmatlan Irmát. Az após igen hosszú, igen erőltetett és igen ízléstelen hasonlatot mond a szivarról és szivarvégről, amelyekkel az aszszonyt allegorizálja. Aztán jön az operából I Hortháné (Szacsvayné) és leánya Jolán, a menyasszony (Török Irma), pörölve, miért s nem jött értük a vőlegény. Végre a márkapár ; egyedül marad, de idilli jelenetüket hamar megzavarja Irma hirtelen berontása. Éjfél előtt történik e dolog az előkelő szalonban. A megcsalt leány leleplezi a csábítót, mint Bosnyák Zoltán „Becsületbiró“-jában. A menyasszony elájul, a szülők kétségbeesnek s a vőlegényt elkergetik. Aztán megint a pincelakás szomorú látványa következik. Történni itt sem történik sok, bár sokat járnak-kelnek az emberek és még többet pörlekednek. Újra meg újra a családi nyomort hánytorgatják. Károly alszik, Irma is alszik. Az öreg asszony azonban szolgálatban készül állam. Jön három munkás, aki nem értette meg Károly szocialista beszédjét. A munkásvezér most megmagyarázza nekik, hogy tőkét kell gyűjteniök, mégpedig a heti keresményük fölöslegéből, de a három munkás (Hetényi, Rózsahegyi és Kőrösmezey) kineveti az ábrándozót, sőt önzéssel vádolják. Ekkér csalódik Károly azokban, akikért fáradt s állását elvesztette. Apja kérésére aztán elmegy, hogy munkát keres. E közben az anya harmincegy évi házasélet után csakugyan elmegy szolgálni, ami megtöri az öreg férjet. Jön Sándor urfi még és pénzt kínál Irmának kárpótlásul felelet, visszautasítás és kidobatás a visszatért Károly részéről. ~ POLITIKAI imT~ Budapest, febr. 28. — A képviselőim holnapi ülésén az igazságügyi költségvetés részleteit tárgyalják, továbbá ezzel kapcsolatban Visontai Somának az 1874. évi XXXIV. t.c. módosításáról (az ügyvédi nyugdíjalapról) szóló indítványát, végül esetleg következik, ha rákerül a sor, a honvédelmi tárca tárgyalása. — A függetlenségi és 48-asKossuth-párt ma este 0 órakor Ihaly Kálmán elnöklete alatt értekezletet tartott, melyen a honvédelmi tárca költségvetését vették tárgyalás alá. Többek hozzászólása után a párt különösen azon indokolással, hogy az újabb időben a honvédelem vezetőiénél oly irányzatok merültek fel, melyek szerint a honvédség mint a közös hadsereg fiókintézménye szerepel, a költségvetési nem fogadja el. A párt álláspontját a képviselőháziban Thaly Kálmán és Tóth János fogják kifejteni. — Az agrárszenvezkedés. A „Bud. Lev.“ című agrárius kőnyomatos az agrárprogrammra nézve ezeket írja: A gazdák régi törekvése, hogy azok az óhajok és kívánságok, amelyeket az O. M. G. E. tanácskozásain a gazdakongresszuson évek során kifejezésre juttattak egy szerves programmban gyűjtessenek össze és jöjjenek kifejezésre. Ez a programm összessége a magyar agrártörekvéseknek, ez a magyar agrárprogramul. Csak a rosszakarat foghatta reá a fenti értekezletre, hogy a programja alapján külön agrárpártot akar létesíteni. Egy hang sem merült fel ebben az irányban, de igenis elhatározták azt, hogy az agrárprogrammot, amely minden politikai párt keretében helyet foglalhat, a lehető széles körben terjesztik, népszerűsítik s az egész országban általánosan ismertté teszik, törekedve arra, hogy a képviselőjelöltek a választásoknál ezt a programmot pártkülönbség nélkül főágukévá tegyék. Ez nem érinti a kormányt, nem a pártokat, de be fogja vinni az agrárkérdéseket a mainál nagyobb mértékben a képviselőházba. Ilyen értelmű nyilatkozatot tesz közzé ma Bauer Antal, a gazdák értekezletén résztvett kormánypárti képviselő is. •L Áss önálló vámterület mellett. Csongrád megye mai közgyűlése nagy szótöbbséggel hozzájárult Heves megyének az önálló vámterület ügyében a képviselőházhoz intézett köriratához. — Bírósági kinevezések. A király • Vidovich Ferenc budapesti királyi ítélőtáblás tanácsjegyző-albirót a szentendrei királyi járásbírósághoz járásbiróvá, Bruck Lajos, a győri ítélőtáblához berendelt birósági jegyzőt a tébhi járásbírósághoz, B. Kiss Gyula kaposvári törvényszéki jegyzőt a szolnoki törvényszékhez, Buttyán József teregovai járásbírósági aljegyzőt az ugyanottani és Kesztler Tivadar, a pozsonyi ítélőttáblához berendelt bírósági aljegyzőt a galánthai járásbírósághoz albirákká ne- t vezte ki.