Budapest, 1905. április (29. évfolyam, 91-119. szám)

1905-04-01 / 91. szám

Április 1.­91. szám. (3) „32­UDAPEST” A reformátusok zsinatja. Ma délelőtt folytatta az ev. ref. zsinat ta­nácskozásait a köznevelési és közoktatási törvény­tervezet felett Kun Bertalan püspök egyházi és báró Iránffy Dezső főgondnok világi elnökök ve­zetésével. A tegnapi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után báró Bánf­fy Dezső elnök bejelentette, hogy a részvételben akadályozott Kebess Dénes zsinati tag helyett dr. Kadar János póttag hivatott be. Munkaprogrammot is adott a zsinat most folyó ülésszakának hátralevő napjaira a következőkben, h­olnap folytatják és befejezik a közoktatási tör­vényjavaslatot. Hétfőn az alkotmányügyi bizott­ságnak a XX. tc. végrehajtása tárgyában be­nyújtott jelentését és ennek elvégzése után egé­szen a jövő hét végéig a papválasztó törvény­­javaslatot fogják tárgyalni, melyet a bizottság ma let jussiétt be az elnökségnek, hamar rátérjek a törvénytervezet tanügyi fejezetének találatólagos tárgyalására. A 469. §-t, mely a tanítók és tanítónők képesítését szabályozza, Tőrök István felszólalása után el­fogadták. A 470. szakasz a tanítók és tanítónők hivatali és vallási kötelességeit írja elő, amely­hez H. Kiss Kálmán, bűnön Károly, Ilarjay Péter, Antal Gábor és Raducsy György előadó szólottak hozzá és amelyet kisebb módosítással elfogadott a zsinat. A 471—475. szakaszok a rendes tanítók és az ideiglenesek, valamint a segédtanítók alkalmazásáról intézkednek, Padrach Sándor, Simon Károly, Domby Lajos, Benkő Imre és Bartók György felszólalásai után eltagadták. A 179. §. a tanítók elhalálozása esetén özvegyének és gyermekeinek ideiglenes ellátásá­ról intézkedik. i£ szakaszt Simon Károly aján­latára és Baksay Lajos hozzászólása után né­mileg módosították. A 481. szakasz a tanítók legkisebb fize­tését szabja meg. Alapelvül kimondja e sza­kasz, hogy a tanítók fizetése nem tehet keve­sebb, mint a hasonló fokozatu állami tanítóké. Addig azonban, aog az ev. ref. tanítók fizetése bármely forrásból, esetleg államsegélyből az ál­lam­i színvonalra felemelhető, a jelenlegi fizeté­sek következőleg állapíttatnak meg. I. Az elemi iskolában : rendes tanítónak lakáson kivü­l­­ülő korona alapfizetés és öt­­évbeli 100 korona korpótlék; segédtanítónak lakáson és élelmezésen kívül 300 korona fize­tés ; élelmezés nélkül 600 korona. II. Felső népiskolában : rendes tanítónak lakáson kívül legalább 1400 korona alapfizetés és ötizben­ 100 korona korpótlék; segédtanító­nak lakás és élelmezés nélkül 400 korona fize­tés ; élelmezés nélkül legalább 800 korona. ill. Polgári iskolában : rendes tanítónak lakáson kívül legalább 1000 korona alapfizetés és ötizben­ 100 korona kárpótlék; segédtanító­nak lakáson kívül legalább 1000 korona fizetés. A szakasz kimondja azt is, hogy ott, ahol az eddigi fizetések az Itt megállapított összegnél nagyobbak, ott azok le nem szál­líthatók. E szakaszhoz, mely a közoktatási törvény­­tervezet legfontosabb része, többen szólottak hozzá és nyújtottak be indítványt. Így H. Kiss Kálmán, Domby Lajos, Kiss Józ­sef, Murray Péter, dr. Jaksa Lajos, Antal Gábor és Kiss Albert. A zsinat azonban csakis dr. Kenessey Albert módosítványát fogadta el, a­mely ki­mondta, hogy az elemi iskolai tanító alap­­fizetése az adatai hozzájár­ulással együtt csak évi 800 korona legyen, az egyhiázközség pedig tartozik a 800 koronát lövő koronára pollen gyanánt kiegészíteni. Erre az indítvány­tevő szerint azért van szükség, hogy az állami hoz­zájárulás megállapításánál a 800 koronás alap­fizetés vétessék alapul. A szakasz többi részeit változatlanul fogadta el a zsinat. Ezután sorra kerültek azok a szakaszok, a­melyek a tanító és tanítónő fegyelmi ügyeit, n­elyettesítéseit és alkalmaztatásának módozatait tárgyalja és a­melyeket kisebb-nagyobb módo­sításokkal elfogadtak. A zsinatot az elnök, az idő előrehaladott volta miatt ezután holnapra halasztotta, és tisztet küldött a harctérre. S miután Oroszországnak a háború előtt is volt fenn hadereje, azt még hozzá kell számítani a fentebbi számhoz, így az orosz haderő ösz­­szes száma 832.000-re nő. Ebből van most Linevicsnek összesen 250.000, mások sze­rint 350.000 katonája a legújabban küldött segédcsapatokkal együtt, ha 350.000 embert veszünk, akkor is közel félmillió ember hiányzik. Ebből 8­1.000 orosz japán fogság­­ban van, a többi pedig elesett, betegségben elpusztult vagy harcképtelenné lett. Az orosz hadsereg eddigi veszteségei tehát megdöbbentően nagyok, sőt egyenesen elrömítek. Ez adatok arra is következtést nyújtanak, hogy Oroszország immár nem folytathatja ezt a háborút a siker reményé­vel, mert ha közel egy millónyi haderővel s fél millió ember elvesztése árán ilyen ered­ményeket bírt elérni Oroszország, úgy az eddigi csapások kiköszörülésére s a balsiker megfordítására m­ár egy milliónyi új hadsereg sem volna elég. Az orosz-japán háború. Budapest, márc. 31. Ma megint­ nagy határozottsággal lép­tek föl a békehírek. Hogy több alappal bír­­nak-e, mint az eddigiek, nem tudhatjuk. Mind­két fél hadimozdulatairól annál kevesebb hír érkezik mostanság. Érdekes az orosz hadügyminisztérium hivatalos kimutatása, mely az oroszokra nézve valósággal ijesztő adatokat tartalmaz. A hivatalos kimutatás szerint tudniillik Oroszország eddig összesen 775.000 katonát Béke vagy háború ? London, márc. 31. A béke kilátásairól a „Timea”-nak azt jelentik Pétervárról, hogy a béketárgyalás már valósággal megkezdődött. Roosevelt el­nöknek sikerült Lamsdorf gróftól legalább annyit megtudni, hogy melyek azok a föltéte­lek, a­melyeket Oroszország nem hajlandó elfogadni. Ezek a feltételek a hadi kárpótlásra és a területátengedésre vonatkoznak. A „Daily Chronicle" párisi jelentése szerint Delcassé és Matono párisi japán követ már hetek óta titkos összejöveteleket tarta­nak Delcassé magánlakásán s azokban a bé­kéről tárgyalnak. Pária, márc. 31. Az „Echo de Parisának jelentik Péter­­várról. Lamsdorf gróf ezelőtt néhány nap­pal előterjesztést tett a cárnak arról, hogy azok a nagy nehézségek, a­melyek Mac­edo­­niában már legközelebb bekövetkezhetnek, ajánlatossá teszik a háború befejezését. A cár kijelentette külügyminiszterének, hogy előterjesztése nem tudta őt meggyőzni és hogy nem is gondol arra, hogy a háborút be­fejezze. Pária, márc. 31. (Saját tudósítónk táviratai.) A »Petit Parisien“-nek jelentik Pétervárról. A mand­zsuországi hadsereg nyomorúságos állapotá­ról érkező jelentések következtében múlt pénteken Miklós nagyherceg elnöklésével titkos hadi tanács volt. A nagyherceg két kérdést intézett az egybegyűlt tábornokok­hoz. Az első kérdés ez volt: Lehetséges-e a háború folytatása ? Erre a kérdésre vala­mennyien nemmel feleltek. A második kérdés ez volt: Szükséges-e a béke megkötése ? Erre a kérdésre mindannyian igennel feleltek. A nagyherceg erről jelentést tett a cárnak, aki meghatalmazta Lamsdorf grófot, hogy hala­déktalanul tegye meg a szükséges­ lépéseket a béketárgyalás megkezdésére. Lamsdorf gróf a meghatalmazás alapján utasította a pak­si orosz nagykövetet, hogy kérje ki a francia külügyminiszter támogatását. Delcassé erre nyomban tudatta az Egyesült Államok kor­mányával azokat a feltételeket, amelyeket Oroszország nem hajlandó elfogadni. Az Egyesült Államok kormánya már birtokában van a japán feltételeknek. London, márc. 31. Pétervárról jelentik a »Times”-nak. Már most egészen bizonyosnak látszik, hogy a béketár­gyalás legközelebb megindul. Az orosz és a japán kormány megkérte Roosevelt elnököt, hogy vállalja el a közbenjárást. Azt hiszik, hogy a tárgyalás már meg is kezdő­dött s hogy az ellenségeskedést már legköze­lebb meg fogják szüntetni. ECág­a, márc. 31. (Saját tudósítónktól.) Az itteni japán követ úgy nyilatkozott, hogy Japán rövid idő alatt megköti Oroszországgal a békét. A japánok Karém­ előtt Pétervár, márc. 31. (Saját tudósítónktól.) A japánok köze­lednek Karbinhoz. A közigazgatást és a pos­tát már ők vették át. A kínaiak seregestül me­nekülnek Karbinból. Szaphalir- sziget megszállása. Paris, márc. 31. (Saját tudósítónk tavuata.) A­­Petit Parisien“-nek jelentik Tokióból, hogy egy ja­pán hadosztály, amelyet most képeznek ki, április hónapban partra fog szállni Szah­alin­­szigeten, amelyet a mikádó nevében birto­kába fog venni. Vizsgálat a harctéren. Pétervár, márc. 31. A „Ruszkoje Slovo“ tárt ad arról, hogy előkelő körökben Kelet-Ázsiában várható szigorú vizsgálatról beszélnek. Ez a vizsgálat hivatva lesz megvilágítani azt, ami a közvéleményt any­­nyira nyugtalanítja , remélik, hogy az igazságot, bár az ügyben szereplő személyiségek igen elő­kelő állásúak, ki fogják deríeni. Lengyel izgatás. Lemberg, márc. 31. Az orosz-lengyelországi szociáldemokraták kiáltványokat terjesztenek, amelyekben felszólít­ják a tartalékosokat, hogy a mozgósításnak szegüljenek ellene. A kiáltványban a többi közt ezt mondják: Tartalékosok ! Ne vessetek ügyet arra a papirosra, amely benneteket a mozgósító hiva­talba szólít. Senki se merjen közületek megje­lenni, álljatok ellen, ameddig csak lehet és csak az erőszaknak engedelmeskedjetek, ha a lakástokról egyenkint harcolnak ki benneteket. Aki önként jelentkezik közületek, azt feljegyez­zük a hazaádulók lajstromába. A felhivás ezek­kel a szavakkal végződik : Vesszen a cárság, a szabadság elnyomója. Éljen a szavad Len­gyelország­i TÁVIRATOK. Az orosz forradalom. Berlin, márc. 31. (Saját tudósítónk távirata.. A .Berliner Localanzeiger“-nek jelentik Szent-Pétervárról, hogy tegnap dél­után három órakor, mikor Trepov városi fő­­kom­ányzó kocsija a Gossa-utcából a Mor­­szkaja-utcába befordult, kétszer rálőttek. Mindkét lövés célt tévesztett. A merénylőt a rendőrök rögtön letartóztatták. A merénylő intelligens fiatal­ember, aki néhány napja vétette fel magát a hordárok egyesületébe és kérte, hogy állomáshelynek adják neki a Morszkaja­ utca sarkát, amelyben Trepov lakott. Két másik gyanús embert Bulygin belügyminiszter lakása közelében tartóztat­tak le. Szent-Péterváron városszerte nagy az izgatottság. A cárt rögtön értesítették a me­rényletről. Hivatalosan azt akarják elhitetni, hogy csak egy titkos rendőrnek szóltak a lövések. Pétervár, márc. 31. (Saját tudósítónk távirata.) Az itteni konzervatóriumban tegnap nagy zavargás volt. A tanulók egy része el akart menni az előadásokb­a, de a sztrájkolók útközben útjukat állották. A csendőrség be akart nyomulni a termekbe, de a sztrájkoló tanulók mindenféle kémiai szerekkel oly bűzt csináltak, hogy lehetetlen volt a termekben megmaradni. Pétervár, márc. 31. (Saját tudósítónk távirata.) Moszkvában a rendőrség számos po­kolgépnek, kézi gránátnak és robbantószernek jött a nyomána. Ezenkívül fölfedezett két telje­sen berendezett nyomdát s megtalálta a forra­dalmi párt levéltárát, amely érdekes fölvilágosí­­tást szolgáltat a Szergiusz nagyherceg ellen el­követett merényletről. Pétervár, márc. 31. (Saját tudósítónk távirata.) A „Palais Royal“ nevű garni-szálló egyik szobájában bombát találtak. A szoba bérlőjét letartóztatták.

Next