Budapest, 1967. (5. évfolyam)
6. szám június - Mándy Iván — Gink Károly: A Teleki
AA Az 1936-ban, Budavár visszafoglalásának 250. évfordulójára megjelent bélyegeken képet kapunk arról, hogy milyen volt 1686-ban a törököktől elfoglalt Budavára. (16. sz. MBÁ 571 és 575.) Az ugyanezen alkalomból kiadott 20 filléres bélyegen Buda címere látható (18 sz. MBÁ 573). A bélyegeket Légrády Sándor tervezte, akinek a nevével már találkoztunk és fogunk még találkozni. Az 1937. évi Budapesti Nemzetközi Vásár alkalmából kiadott, hat értékből álló sorozaton először jelent meg a vásár akkori jelképe (MBÁ 576 581. T.: Drahos István). 1964-ben az „Évfordulók, események" sorozatban pedig a vásár főkapuja és a főtér panorámája (17. sz. MBÁ 2130. T.: Vértes József). 1938-ban a III. Országos Bélyegkiállítás alkalmából megjelent blokkon a főváros oroszlános címere látható (MBÁ 608. T.: Iégrády Sándor). Az 1939, 1941 és 1943. években kiadott „Templom" sorozatban különböző értékekkel két fővárosi templom szerepel: a Koronázó főtemplom, más néven Mátyás-templom (15. sz.), és a Deák téri evangélikus templom (12. sz). Ezeket a bélyegeket is Légrády Sándor tervezte. A Mátyás-templomot, fővárosunk értékes műemlékét - eredetileg román stílusban — a „második honalapító", IV. Béla építtette. Itt hirdették ki azt a pápai bullát, amely Hunyadi János nándorfehérvári győzelme emlékére világszerte elrendelte a déli harangszót. Mátyás király mindkét esküvőjét itt tartotta. A törökök a templomot mecsetté alakították át, Szulejmán itt mondotta a hálaadást 1541-ben, amikor Budavárát elfoglalta. A XV. században újjáépített templom több változáson esett át. Mai megjelenési formáját Schulek Frigyes restaurálása (1873 — 96) révén kapta. Pollack Mihály első munkái közé tartozott a puritán egyszerűségű Deák téri evangélikus templom megtervezése és építése, 1799-től 1805-ig, az akkori Szén téren. A templomnak eredetileg tornya is volt, de azt később le kellett bontani. A felszabadulás előtti években csupán egy alkalommal, Széchenyi István születésének 150. évfordulójára, 1941-ben jelent meg a 32 filléres értékű bélyegen a Lánchíd (13. sz. MBÁ 710), a 16 filléres értékűn pedig a Magyar Tudományos Akadémia (14. sz. MBÁ 708). Mindkét bélyeget Gönczi (Gebhardt) Tibor tervezte. Évszázados kívánság valósult meg a Széchenyi István nevéhez fűződő, Clark T. Vilmos angol mérnök tervezte Lánchíd építésével. Kivitelezési munkálatait névrokona, Clark Ádám angol vasgyári szakmunkás irányította. Ugyancsak Széchenyi István nevéhez fűződik a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása is. Erre a célra 1825-ben egy esztendei jövedelmét — 60 ezer pengőforintot — ajánlotta fel. A palota 1860 64 között épült észak-olasz, reneszánsz stílusban, Stahler Frigyes Ágost berlini építész tervei szerint. A fasiszták a Lánchíddal együtt többi hídjainkat is felrobbantották. A Lánchíd újjáépítési alapja javára 1948-ban 2 + 18 forint felár és 3 •+•18 forint felár értékben kétfajta Lánchíd blokk került kiadásra (MBA 1069 és 1081. T.: Köpeczi Bócz István); a hídnak a forgalom részére való átadása alkalmából 1949-ben a harmadik, 50 forint értékben (MBA 1120. T.: Légrády Sándor). 1949 novemberében az eredeti hídavatás századik évfordulóján megindult a forgalom a megszépült, korszerűsített Lánchídon. Még 1945-ben kerültek kiadásra az „Újjáépítés" bélyegei tizenöt értékben (12-től 3 ezer pengőig); a kép egyik felén a Dunába süllyedt Lánchíd, másik felén a fényben ragyogó, újjáépült híd látható. Középen a főváros címere — kettétörve ugyan —, a mögötte álló munkás bilincstől felszabadult kezében kalapács (21. sz. MBA 883-897. T.: Konecsni György). A további évek során 1949-ben a hídnak a forgalom részére való átadása alkalmából kétféle, öt-öt értékből álló sorozat került kiadásra (MBÁ 1115 —1119.). 1958-ban a Brüsszeli Világkiállítás alkalmával kiadott Légiposta emléksorban az 1 forintos értéken szerepel a Lánchíd (MBÁ 1589), és ugyancsak az 1958-as „Repülő sor" 2 forintos értékén, szemben az Alagút bejárata (MBA 1630). A három utóbbi bélyeget Vértes József tervezte, akinek keze alól sok szép bélyeg terve — köztük a Budapest hídjai sorozat is — kikerült. Az 1947. évi „Repülő sor" 50 filléres értékén a második világháború után elsőnek újjáépített hidunk, a Szabadság-híd, 1 forintos értékén pedig a Mezőgazdasági Múzeum látható. A Szabadság-híd (19. sz. MBÁron) a szakirodalom szerint „a világ egyik legszebb csuklós tartójú hídja", amely a századforduló idején a fővárosnak már kicsinek bizonyult Pestjét köti össze a Dél-Buda felé terjeszkedő résszel. A Mezőgazdasági Múzeum (23. sz. MBA 1013) Alpár Ignác legkiválóbb alkotásainak egyike. Több műemlékből egybekomponált festői történelmi csoport, amely eredetileg az 1896-os millenniumi kiállítás anyagának elhelyezésére szolgáló, fából készült pavilon volt. 1908-ban állandó épületként is elkészült. A bélyegen a vajdahunyadi vár főbejáratának másolata szerepel a Kínzó(Nebojsza , Ne félj) toronnyal. A két utóbbi bélyeget Kálna Béla tervezte. 1947-ben, a felszabadító Szovjetunió fennállása harmincadik évfordulójának emlékére egy 60 filléres értékű bélyegen a gellérthegyi 35 m magas Felszabadulási emlékmű áll (20. sz. MBA 1043. T.: Konecsni György). A városnak csaknem minden pontjáról jól látható a szabadságot jelképező női alak, magasra tartva a győzelem pálmaágát. Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotása a felszabadulás után Budapest fő jelképévé lett és azóta is számos bélyegen szerepel. Így a Szakszervezeti Világszövetség budapesti kongresszusa alkalmából 1950-ben kiadott 40 filléres értékűn (MBÁ 1154), a DISZ sorozatban az emlékmű előtt felvonuló fiatalokkal (MBÁ 1165), az 1950. évi „Repülő" 20 filléres értékén, alatta a városkép a Dunával, a Kossuth- és a Szabadság-híddal (MBÁ 1176), az 1951 -es Néphadsereg Napja alkalmából kiadott bélyegen (MBÁ 1253). Az előbbi két bélyeget Kádár György, az utóbbi kettőt Nagy Zoltán tervezte Végül az 1955. évi „Felszabadulás" sorozat záróértékén az emlékmű a mellékalakokkal szerepel, előtérben a zászlót tartó szovjet katonával (MBA 1480. T.: Füle Mihály). Az 1947. évi Takarékossági napra kiadott két bélyeg közül a 60 filléresen a Postatakarékpénztár épülete látható. A századforduló építészeti ízlésének egyik legjellemzőbb alkotása — Lechner Ödön munkásságának tetőpontja 1899—1902 között épült (22. sz. MBA 1046. T.: Szűcs Pál). Dr. Berti Béla BUDAPEST II BÉLYEGEN II. 44