Budapest, 1967. (5. évfolyam)

8. szám augusztus - Dr. Seenger Ervin: A Lánchíd alapkőletételének 125. évfordulójára

Dr. BERTI BÉLA BUDAPEST ÉI BÉLYEGEN IV. Egyes tömeg- vagy más különleges közlekedési eszközök ugyanúgy hoz­zátartoznak Budapest városképéhez, mint a jellegzetes épületek, hidak vagy szobrok. Az 1963-ban kiadott „Közlekedés" sorozat 14 értékéből a 10 filléres bélyegen a vízibusz látszik a Lánchíddal a háttérben. (37. sz. MBÁ 1979.), a 20 filléresen csuklós villamos mögött a Postavezérigazgató­ság különleges stílusú épülete, amely 1925-ben Sándy Gyula tervei szerint épült (38. sz. MBÁ 1980.). A 30 fillé­resen a nyitott városnéző autóbusz mögött a Nemzeti Galéria (volt Kú­ria) 1896-ban Hauszmann Alajos tervei alapján készült épülete (39. sz. MBA 1981.). A homlokzat fölötti triga (három lótól vont római ver­senykocsi) a képen jól látszik. A 40 filléres bélyeg csuklós autóbuszt ábrá­zol, háttérben a Nyugati pályaudvar 90 éves épületével (40. sz. MBÁ 1982.), a 60 filléres névértékű autó­postát, háttérben a több mint száz éves Déli pályaudvar 1962-ben ké­szült új, modern épületével (41. sz. MBÁ 1984). Az 1 forintoson a csuklós trolibusz mögött a Parlament épületé­nek déli szárnya (48. sz. MBÁ 1986). A 2 forintos bélyeg a Népstadion egy részét ábrázolja, előtte televízió köz­vetítő autóval (49. sz. MBA 1990). A bélyegek közül a 30, 60 filléres és 2 forintos névértékűeket Légrády Sán­dor, a többit Bokros Ferenc tervezte. A Lánchídról és Szabadság-hídról az előző közlésekben már volt szó. A csaknem egy kilométer hosszú Árpád-híd, amely Közép-Európa leg­hosszabb hídja (43. sz.) egyelőre csak félszélességben készült el. A tornyos tartók és magasba nyúló díszítő ele­mek nélküli Margit-híd (46. sz.) nem egyenesen szeli át a Dunát; a hozzá hasonló Petőfi-híd (45. sz.) a Nagy­körútnak a Margit-híddal átellenes végén köti össze a pesti oldalt Budá­val. Sorrendben utolsónak maradt az Erzsébet-híd (44. sz.) újjáépítése, ami elsőrendű közlekedési és városszépé­szeti érdek volt. Jelenlegi legszéle­sebb autópályájú hidunk megtartotta a régi függesztett híd formáját, építé­sénél azonban az azelőtt alkalmazott lánchídszerkezet helyett a modern . Az 1955. évi „Közlekedés-Ipar" 60 filléres bélyegén farmotoros Ikarus autóbusz viszi utasait a Hunyadi János úton fel a Várba, háttérben a Parla­ment épülete (42. sz. MBÁ 1514. T.: Vertei József). 1964-ben, az Erzsébet-híd megnyi­tása alkalmából a budapesti Dunahi­dakról hét értékből álló sorozat ké­szült (43 — 47. sz. MBÁ 2104 — 2110. T.: Vertei József). Azonfelül az Erzsébet-híd blokk (MBÁ 21­0. T.: Füle Mihály). A bélyegeken levő hidak, kábelmegoldást használták fel. A 90 éve elkészült Déli-összekötő vasúti híd (47. sz.) a fővárosi hídjainak sorát délen bezárja. Rajta vezetnek át a nagy nemzetközi vonalak, amelyek a nyugati államokat a délkelet-európai államokkal összekötik. Az 1965. évben kiadott „Árvíz" blok­kon az 1838-as nagy pesti árvíz hősé­nek, Wesselényi Miklósnak az „árvízi hajósnak" a Ferenciek templomának Kossuth Lajos utcai falán 1905-ben elhelyezett domborműve (Holló Bar­nabás munkája) látható (MBA 2196. T.: Gál Ferenc). V. Tyereskova és A. Nyikolajev szov­jet űrhajós házaspár 1965. évi magyarországi látogatása emlékére 1 forint névértékű bélyeget adott ki a Magyar Posta (MBA. 2240. T.: Gál Ferenc). A házaspár fényképe mellett a budai oldal panorámája tárul elénk az Erzsébet- és Lánchíddal, a budai Vár kupolájával és a hegyvidékkel. A sporttal összefüggő bélyegek közül az 1925. évi 300 ( + 300) koronás ér­tékű ábrázol első ízben fővárosi sport­létesítményt, a Városligeti jégpálya csarnokát, előtérben korcsolyázó alak­kal (MBA 435. T.: Helbing Ferenc). — Ugyancsak a jégpálya — ma Mű­jégpálya — régi csarnoka látható a háttérben az 1955. évi „Téli sport" 1,20 forintos névértékű bélyegén, az előtérben férfi gyorskorcsolyázókkal (50. sz. MBÁ 1474.), míg a 2 forinto­son a háttérben a Vajdahunyad vára, az előtérben műkorcsolyázó vegyes­páros (MBÁ 1476.). A két bélyeget Vértes József tervezte. Az 1952-es, hat értékből álló „Olim­pia" sorból a 2 forintos (MBÁ 1318. T.: Gál Ferenc), továbbá az 1953-as - tíz értékből álló - „Népstadion" sorozatból az 5 forintos záróérték (középen MBÁ 1389. T.: Vertes József) a Népstadiont (ez utóbbin a maratoni kapu felől) ábrázolja. A százezer embert is befogadni képes, rövid idő alatt világhírűvé vált Nép­stadiont 1948- 53 között építették Dávid Károly tervei alapján, ötven kapuján keresztül a lelátókról perce­ken belül nagy tömegek távozhatnak el. Világítási, eredményjelző és hir­dető berendezései nemzetközi hír­névnek örvendenek. A Népstadion megvan az 1965-ös „Universiade" blokkon is (MBA 2206. T.: Kékesi László és Gál Ferenc). Múlt évben Budapesten rendezték az Atlétikai Európa Bajnokságot. Az ebből az alkalomból kiadott, nyolc ér­tékből álló bélyegsorozat egyes értéke­in egy-egy sportágat képviselő atléta mögött halványan egy-egy jól ismert budapesti kép látható. Az 1966. „Évfordulók — események" sorozatban találjuk 2 forintos név­értékben az UNESCO bélyeget, amelynek képe a Schedel-krónikában 1493-ban megjelent fametszet, Buda legrégibb látképe kelet felől, Mátyás ki­rály korában (51. sz. MBA 2305. T.: Füle Mihály). Fogalmat nyújt a Vár déli felétől a palota együttest a polgárvárostól el­különítő fal- és árokrészig terjedő vár-, illetőleg városrészről, mint épí­tészeti remekműről. A teljes Sehedel­metszet a Boldogasszony (Mátyás) templomig tart. Ugyancsak még 1967-ben — június 1-én — a Duna Bizottság Budapesten megtartott 25. ülésszaka alkalmából került kiadásra az a hét Duna menti országot képviselő sorozat, amelynek 1 forintos névértékű bélyege a II. világháború alatt kiégett, de azóta a régi formájában helyreállított budai Várpalotát ábrázolja, alatta elhaladó hajóval. (Lásd a képtáblán középen alul, T.: Vértes József.) E rövid cikk keretén belül nem tér­hettem ki mindenre. A blokkokról ké­peket egyáltalán nem közöltünk, azok nagy terjedelme miatt. A bélyegek színére, színezésére, méretére, nyo­mástechnikájára és kivitelezésére (vá­gott, perforált) egyáltalán nem, egyes esetekben névértékére sem utaltunk. Ha ezzel mulasztást követtünk is el, e cikkel mégis­­ úgy érezzük — értünk el némi eredményt, egyrészt azzal, hogy a szép bélyegek bemutatása so­rán újabb adalékokat adhattunk olva­sóinknak Budapest megismeréséhez, másrészt, hogy a bélyeggyűjtők figyelmét felhívtuk a Budapesttel kapcsolatos bélyegek tematikus gyűj­tésének széles lehetőségeire.­ ­H3»»mt, Névérték (forint) A híd neve Építésének idei 0,20 Árpád-híd 1949—1950 0,30 Marc»t-híd 1872—1876 1946—1948 0,60 Lánchíd 1839—1849 1948—1949 1,00 Erzsébet-híd 1897—1903 1960—1964 1,50 Szabadság-híd 2,00 Petőfi-híd 2,50 Déli-összekötő vasúti híd 1894—1896 1933—1937 1873—1877 1945—1946 1950—1952 1948—1953 Újjáépítésének z­a­k­a 43

Next