Budapest, 1976. (14. évfolyam)

1. szám január - A címlapon: A Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola diákotthona a Bécsi úton (Csigó László felvétele)

ság véleményét, észrevételeit, javaslatait, és azokat felhasználjuk, érvényesítsük vég­leges tervünk kidolgozásakor. Szeretném hangsúlyozni, hogy előter­jesztett terv­ elképzeléseink a Tanács és a főváros lakosságának javaslatai, észrevéte­lei, valamint az Országgyűlés döntésétől függően még változhatnak. A Tanács és a lakosság javaslatai, a népgazdaság V. ötéves tervének jóváhagyása és az elkövetkezendő hónapok további egyeztető és pontosító munkája fogja kialakítani V. ötéves tervünk végleges célkitűzéseit és előirányzatait. A ma még csak alsó és felső határok között bemutatott fejlesztési mutatók pontos, konkrét számait, a fővárosi szintű tervcé­lok kerületi tanácsok és ágazatok közötti felosztását, egyszóval fővárosunk V. ötéves fejlesztési tervét. A végleges tervjavaslatot előrelátható­lag az év második negyedévében terjeszt­jük jóváhagyásra a Fővárosi Tanács elé. Jelenlegi terv­elképzeléseink ugyanis csak a Fővárosi Tanács és szervei által megvaló­sítandó V. ötéves terv célkitűzéseit tar­talmazzák. A főváros egész gazdaságának V. ötéves tervi fejlesztését felölelő területi terv — amely a nem tanácsi irányítású szervek célkitűzéseit és feladatait is tartal­mazni fogja — a népgazdasági tervezés me­netrendjével összhangban — később ké­szül el, és előreláthatólag az év végén kerül a tanács elé. Budapest kiemelt helyen Az V. ötéves terv összeállításának egyik alappillére IV. ötéves tervünk végrehajtása és a tervidőszakban szerzett tapasztalatok hasznosítása. A IV. ötéves tervben elő­irányzott legfontosabb célkitűzéseink tel­jesültek. Ennek hatására változott főváro­sunk arculata és javultak a lakosság élet­körülményei. Ám arról is számot kell ad­nunk, hogy minden erőfeszítésünk, intéz­kedésünk, valamint a központi szervek támogatása ellenére sem sikerült az épí­tőiparnak az év első felében kialakult lemaradását pótolnia és emiatt valamennyi 1975. évi tervcélunkat teljesítenünk. Az V. ötéves terv feladatainak bázisát a tervidőszak végére elért eredmények, az ellátás jelenlegi helyzete jelenti. Az 1975. évi lemaradások ellenére is elmondhatjuk, hogy a IV. ötéves terv teljesítése a legtöbb területen jó feltételeket teremt az V. öt­éves terv összeállításához és a végrehajtás megkezdéséhez. Ugyanakkor az is tény, hogy a főváros dinamikus fejlődését bizto­sító IV. ötéves terv végrehajtása számos te­rületen még egyáltalán nem, vagy csak sze­rény mértékben tette lehetővé bizonyos meglevő feszültségek feloldását, a fejlődés­sel együttjáró újabb feszültségeket tett hangsúlyosabbá, és a végrehajtás közben tapasztalt hiányosságok is felhívták figyel­münket több megoldandó feladatra. A IV. ötéves terv legfontosabb és alap­vetőnek tekinthető tapasztalata, hogy pár­tunk és kormányunk kiemelten, az ország­ban elfoglalt helyének, szerepének, jelen­tőségének megfelelően biztosítja Budapest fejlődését. Az a kedvező tendencia — amely lényegében a IV. ötéves tervben kez­dődött meg — az V. ötéves tervben még nagyobb ütemben fog folytatódni. Már ma is, a terv összeállításának jelenlegi szaka­szában biztonsággal állíthatjuk, hogy az V. ötéves tervben fővárosunk eddig soha nem látott mértékben fog fejlődni. Ennek a meg­állapításnak az igazságát, valamint a nép­gazdaság áldozatvállalását egyetlen össze­hasonlító adat is jól illusztrálja. Míg a népgazdaság egészének fejlesztésé­re fordítható összes beruházási előirány­zat növekedése a két tervidőszak között 26%-os, és ezen belül az ország települé­seinek, városainak és falvainak fejlesztésére fordítható eszközök növekedése 50%-os, addig fővárosunk V. ötéves tervi fejlesztési lehetőségei több mint 90%-kal meghalad­ják a IV. ötéves terv lehetőségeit. A neve­

Next