Budapest, 2006. (29. évfolyam)

1. szám január - A címlapon: Éjjel-nappal Broadway - Sebestyén László felvétele

BUDAPEST a városlakók folyóirata XXIX. évfolyam 1. szám megjelenik minden hónap 15-én Alapítva: 1945­­-ill. évfolyam, 1945-1947 (szerkesztő: Némethy Károly, Lestyán Sándor) IV-XXVI évfolyam, 1966-1988 (szerkesztő: Mesterházy Lajos, Fekete Gyula, Vargha Balázs, Jávor Ottó, Szabó János) FŐSZERKESZTŐ: Buza Péter OLVASÓSZERKESZTŐ: Saly Noémi SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Angelus Róbert, Buza Péter, Buzinkay Géza, Dem­e Péter, Kelencsényi László (irodalom), Kirschner Péter (civil világ), Mezei Gábor,N. Kósa Judit (kultúra), Ráday Mihály, Rátonyi Gábor Tamás, Saly Noémi, Sándor P. Tibor (fotó), Török András, Vargha Mihály, (építészetkritika), Zeke Gyula A szerkesztés műhelye a Nagy Budapest Törzsasztal KIADJA: Száz magyar falu könyvesháza Kht. (felelős kiadó: Farkas Erika) PRESSXPRESS 1089 Budapest, Elnök utca 1. Telefon: 219-0354, fax: 210-2195/103 a szerkesztőség levelezési címe: 1089 Budapest, Elnök utca 1. E-mail: budapest0mail.tvnet.hu Web: http://budapest.neuroplois.hu TERJESZTÉS HÍRVILÁG Press Kft. Tel./fax: 41­1-0491 E-mail: hirvilag.press.hirvilagpress.com . A folyóirat megjelenését a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal támogatja GRAFIKAI TERV, TÖRDELÉS: Nemes András NYOMDAI MUNKA: Grafika Press Rt. 1101 Budapest, Monori utca 1-3. Vezérigazgató: Farkas Tamás Telefon: 262-5747, 267-5680 ISSN: 1785-590 X Nyilvántartási szám: 2.2.4./237/2004 A BORÍTÓN: Éjjel-nappal Broadway (24. o.l A HÁTSÓ BORÍTÓN: A Gránitot legyőzte az idő. (30. o.l BUDAPEST­­ BUDAPEST nyár óta gazdagabb egy új tervcsomaggal, a Podmaniczky prog­rammal. Kicsit visszavetette ugyan a folyamatot az elveszített Európa kulturális fővárosa 201­6-pályázat, de e sebek lassan begyógyulnak. Ebben is segít, hogy napvilágot látott a Podmaniczky program. Budapest középtávú városfejlesztési terveinek összefoglalója, párhuzamos szerkesztésben magyar és angol nyelven, 64 oldalas, kis fotókkal gazdagon ellátott füzetben. Elöl térképről olvasható le 120 programpont, hátul táblázatból böngészhető­ a teljes tervezet, szintén egy egész oldalpáron, három fő'­cím alatt: Az élhető' város érdekében / A szolidáris város érdekében / A h­atékony város érdekében. Szépen formált célok, védjegyük alatt a konkrét elképzelések egészen általános elemekkel keverednek („Akadálymentesítés" — erről törvény intézkedik, évek óta kellene céltudatosan irányítani, ép nélkül is). Egy súlyos hiány tűnik még föl: a programról az idő dimenziójában csupán annyit lehet tudni, hogy középtávú, kilenc évre szól. Demszky Gábor főpolgármester bevezetőjében írja: a program „lefekteti, hogy a Fővárosi Önkormányzat 2013-ig, mely célok mentén, milyen projekteket kíván végrehajtani. Ily módon... alapját képezi a további hétéves fejlesztési tervezésnek és az önkormányzati ágazati tervezésnek is. Kilenc év alatt 130 fejlesztéssel újítjuk meg a város közlekedését, épületeit, környezetét, köztisztaságát, iskoláit, kórházait, 2100 milliárd forintból, amelyből 600 milliárdot a főváros teremt elő." A program tehát 2005-2013-ra vonatkozik. „Budapest közösségi közlekedési gerinchálózatának kiteljesítése a 4-es metró megépítésével (az Etele tér és a Bosnyák tér között) várhatóan megvalósul 2010-ig" — olvasható rögtön a Kiemelt térségek fejezet elején. Ám a füzetben ez az egyetlen (!) konkrét meg­valósulási év, és az említett táblázatban semmiféle időtényező nem szerepel. Kérdés ezek után, hogy hiteles lehet-e a Podmaniczky program? Lehetséges-e úgy megfogalmazni egy programot, hogy abból konkrétan nem derül ki semmi a megvalósítás terminusait illetően? Az összefüggésekre lennénk ugyanis kíváncsiak. Mikorra kell megtenni a legfontosabb lépéseket ahhoz, hogy tet­szőleges számú további programpontok megvalósulási esélyei megmutatkoz­zanak? És persze alternatívákra lenne szükség, mert azt is tudni kéne, hogy ha valamelyik cél nem valósul meg (bizonyos időpontig), akkor mely más program­pont(ok) alkalmas(ak) arra, hogy belépjen(ek) helyette. Mindezeket a hibákat túl könnyű észrevenni, elég fellapozni ehhez a Második Millennium (Budapest új jövőképei) című könyvecskét, szerzői mintha előre láttak volna többet is a fővárost fenyegető veszélyekből. A m­unkaközi, 1992. novemberi tanulmányban írják: „A várospolitika napi gyakorlata sajnos menekül az alternatíváktól, és a tervezői szakértelem tekintélyét még ma is az egyedül üdvözítő megoldások kialakításával, majd ezek presztízsszerű védelmével véli fenntartani." Annak idején, még a kilencvenes évek első felében, ha a Második Millennium kidolgozói megbízást kapnak a fővárostól a jövőképek pontosabb kidolgozására, az ilyen csapdákat talán elkerülhette volna Budapest, és számos, a város életében nagy jelentőséggel bíró folyamat kedvezőbb mederbe lett volna terelhető. Mindezen persze már nincs mit keseregni. Ha a Podmaniczky program valóban a városfejlesztési koncepció (2003) középtávú kifejtése, meg kell próbál­ni ennek téziseihez alkalmazkodni. Csak jusson el a füzet minél több érdekelthez, például a kerületek és az agglomerációs települések sok-sok illetékeséhez. S remélhetőleg ők rendre találnak benne olyan pontokat, amelyek — akár alter­natívaként - összeegyeztethető­ek a saját terveikkel. Fontos lenne, hogy a város civil közönsége is megismerhesse a programot (a kötet ingyenes, elkérhető a Studio Metropolitanától, VII. Madách Imre tér 3., www.studiometropolitana.hu). Egyáltalán, nyíltabb egyeztetésekre feltétlenül szükség volna ahhoz, hogy­­Podmaniczky program ide, Podmaniczky program oda — tényleg léphessen BUDAPEST •

Next