Magy. kir. állami felsőbb leányiskola és leánygimnázium, Budapest, 1924

I. Iskolánk múltja. Iskolánk mint „Budapesti m. kir. állami felsőbb leányiskola“ 1875. évi október hó 20-án nyílt meg az Erzsébet-tér és József-tér közötti Cziráky-házban. Felállításának célja az volt, hogy társadalmunk nőtagjainak olyan általános műveltséget adjon, aminél a férfiak a gimnáziumokban és reáliskolákban szerezhetnek. Az intézmény létrejötte és iskolánk megalapítása körül a kezdeményezés és megszervezés munká­jában a főérdem Molnár Aladár országgyűlési képviselőé, aki iskolánknak 1875—1878-ig első igazgatója is volt. A művelt közönség régi vágyának teljesülését látta, hogy gyermekeinek nevelését és tanítását nemzeti irányú, tervszerűen működő és állami ellenőrzés alatt álló intézet gondjaira bízhatja. Első szervezetében az intézet 1 éves előkészítő, 4 éves középiskolai és 2 éves továbbképző felső tanfolyamból állott. Ez az első szervezet csak 4 évig maradt érvényben s 50 év alatt 8-szor ment keresztül szervezetváltozáson. 1879-ben a hármas tagozódás megszűnik, s kialakul a hat osztályos felsőbb leányiskola. Az 1883-ban kiadott szervezet hangsúlyozza az iskola középiskolai jellegét. Az 1885-iki szervezet (1885—1887) a fiúkéval egyenlő mértékű általános műveltség követelményét elejti s e helyett a társadalmi viszonyok által feltételezett s a nők élethivatására szükséges általános műveltség megszerzését tűzi ki célul. Ezt követőleg a szervezet (1887-1901) a felsőbb leányiskola tantervét összhangzásba igyekszik hozni a polgári leányiskolák és a tanítónőképzők tanítástervével. Lehetővé teszi, hogy a polgári iskola IV. osztályát végzett tanulók átléphessenek a felsőbb leányiskola V. osztályába, a felsőbb leányiskola VI. osztályát végzett tanulók pedig a tanítónőképző III. évfolyamába. Ennek aztán az lett a következménye, hogy a két felső (V., VI.) osztály tantárgyai csak igen csekély fokozati összefüggésben voltak az alsó négy osztály tananyagával. E szervezet ellenzői sehogy sem tudtak megbarátkozni azzal a ténnyel, hogy a felsőbb leányiskolákat eredeti céljuktól eltérítették. Molnár Aladár ezt az intézményt nem szánta pályára előkészítő iskolának, hanem a műveit, előkelő közönség számára akart olyan iskolát, amelyben az őket megillető műveltséget megszerezhessék. Közben azonban változtak a viszonyok, s megváltoztak a művelt társadalmi osztályhoz tartozó szülők igényei is. Szinte kivétel nélkül nem csupán általános műveltséget követelnek az iskolától, hanem arra is igényt tartanak, hogy gyermekeiknek végzett tanulmányaik révén szükség esetén megélhetésük is biztosíttassék. Az 1901-ben kiadott új, egységes (hetedik) tanításterv újból kiemeli az iskola középiskolai jellegét s megszünteti az iskola tagoltságát alsó és felső tanfolyamra. 3

Next