Budapesti Kereskedelmi Akadémia, Budapest, 1889
I. A kamatláb meghatározása a járadékszámításban. A kölcsönök törlesztésére alkalmazni szokott különféle módozatok között egy sincs, amelynek számbavételénél a járadékszámítás alkalmazására ne jutnánk, ez okból lesz a járadékszámítás a hitelműveleti számításoknak alapja. A járadékszámításhoz tartozó feladatok általában egész könnyűséggel oldhatók meg, egyedül a kamatlábúak meghatározása az a feladat, amelynek megoldása oly hosszabb és fáradságosabb számításokat tesz szükségessé, amelyeknek alapos megértetése, tanulóink mennyiségtani előképzettsége mellett, mindig némi nehézséggel jár. Tekintve azt, hogy mily fontos a jelzett feladat a hitelműveleti számításoknál, kívánatosnak tartom, hogy tanulóink figyelmét arra minden lehető alkalommal felhívjam, ezért vettem fel jelen rövid értekezést is az intézet évi jelentésébe. A kamatos kamattáblázatoknak segítségével a legtöbb esetben képesek vagyunk a kamatlábnak egy közelítő értékét meghatározni, azonban a táblázatok határainak korlátoltsága következtében megeshetik, hogy ezt a segédeszközt igénybe nem vehetjük, de megtörténhetik az is, hogy az így megállapított érték nem eléggé pontos. Ily esetben azután a kamatlábnak pontosabb értékét a járadék értékére nézve felállítandó képletből, közelítés útján, határozhatjuk meg; ezen a módon, mint az tudva van, a közelítő értékeknek folytonos helyettesítése által a kamatláb valódi értékéhez annyira közeledhetünk, amennyire az a feladat természeténél fogva szükséges, vagy amennyire azt a rendelkezésünkre álló logarithmustábla segítségével tehetjük. Ha a kamatláb kerestetik, a járadékra vonatkozó minden további adatot, tehát a járadék értékét is, ismernünk kell; attól, hogy ez az érték mikor esedékes, függ a képlet, melyet számításunk alapjául veszünk. A következőkben csak két esetet veszek tekintetbe, u. m.: 1. azt, midig a járadéknak értéke az első járadéktag lejára-