Budapesti Kereskedelmi Akadémia, Budapest, 1889

I. A kamatláb meghatározása a járadékszámításban. A kölcsönök törlesztésére alkalmazni szokott különféle módo­zatok között egy sincs, a­melynek számbavételénél a járadékszámítás alkalmazására ne jutnánk, ez okból lesz a járadékszámítás a hitel­­műveleti számításoknak alapja. A járadékszámításhoz tartozó feladatok általában egész könnyű­séggel oldhatók meg, egyedül a kamatlábúak meghatározása az a feladat, a­melynek megoldása oly hosszabb és fáradságosabb számí­tásokat tesz szükségessé, a­melyeknek alapos megértetése, tanulóink mennyiségtani előképzettsége mellett, mindig némi nehézség­gel jár. Tekintve azt, hogy mily fontos a jelzett feladat a hitelműveleti számításoknál, kívánatosnak tartom, hogy tanulóink figyelmét arra minden lehető alkalommal felhívjam, ezért vettem fel jelen rövid értekezést is az intézet évi jelentésébe. A kamatos kamattáblázatoknak segítségével a legtöbb esetben képesek vagyunk a kamatlábnak egy közelítő értékét meghatá­rozni, azonban a táblázatok határainak korlátoltsága következtében megeshetik, hogy ezt a segédeszközt igénybe nem vehetjük, de megtörténhetik az is, hogy az így megállapított érték nem eléggé pontos. Ily esetben azután a kamatlábnak pontosabb értékét a járadék értékére nézve felállítandó képletből, közelítés útján, hatá­rozhatjuk meg; ezen a módon, mint az tudva van, a közelítő érté­keknek folytonos helyettesítése által a kamatláb valódi értékéhez annyira közeledhetünk, a­mennyire az a feladat természeténél fogva szükséges, vagy a­mennyire azt a rendelkezésünkre álló logarithmus­­tábla segítségével tehetjük. Ha a kamatláb kerestetik, a járadékra vonatkozó minden további adatot, tehát a járadék értékét is, ismernünk kell; attól, hogy ez az érték mikor esedékes, függ a képlet, melyet számítá­sunk alapjául veszünk. A következőkben csak két esetet veszek tekintetbe, u. m.: 1. azt, midi­g a járadéknak értéke az első járadéktag lejára-

Next