II. kerületi Toldy Ferenc állami főreáliskola, Budapest, 1941
Vitéz Nagybányai Horthy István: Nem kétli Pannon, hogy te lesz majd Legnemesebb fia, dísze, virága. Indulj vezéred zöldkoszorús nyomán! Berzsenyi. ,,Mohács népe" okulva a múltból, a második világháború idején, 1942. február 19-én bölcs előrelátással és osztatlan lelkesedéssel kormányzóhelyettessé választotta országgyarapító Kormányzó Urunk elsőszülött fiát, vitéz nagybányai Horthy Istvánt. Amidőn ezt az országos fontosságú történelmi eseményt évkönyvünkben megörökítjük, egyúttal büszkeséggel emlékeztetjük ifjúságunkat arra, hogy Kormányzóhelyettes Urunk az 1920-as években iskolánknak, a volt budai reálnak, 3 éven át mint nyilvános és mint magántanuló, jeles előmenetelű diákja volt. Főméltóságú szülei két ízben kitüntették magas látogatásukkal intézetünket: megjelentek egy évzáró ünnepélyen és végighallgatták fiuk feleleteit az érettségi vizsgálaton. Horthy István már diákkorában feltűnt nagy nyelvtehetségével: jól beszélt németül, franciául és angolul. Élénk vonzalmat árult el a mennyiségtan és mértan sokak előtt száraznak és elvontnak tetsző kérdései iránt. Cselekvő részt vett az iskolai életben. Cserkésztársaival kis csónakon leevezett a Dunán át a Balatonra. Már ekkor tanújelét adta vállalkozó kedvének, bátor, a nehézségeket, a lemondást könnyen elviselő természetének. Kormányzóhelyettes Urunk férfias, tettrekész, munkás egyéniségének kialakításához egy-két ecsetvonással minden bizonnyal hozzájárult a budai reál gyakorlatias szelleme is. Ez a szellem arra ösztönözte mindig az ifjúságot: légy szakember, lépj a gazdasági életbe. Horthy István mérnök és repülő lett. Pályaválasztásával utat mutat a ma fiatalságának is. A magyar ifjúság követni fogja messzevilágító példaadását. Kormányzó Urunk a végtelen tenger tomboló viharaiban és győztes csatáiban vérteződött fel az országlás súlyos feladataira. Fia nem szállhatott hajóra. A trianoni Magyarországnak nem maradt tengere, de a gyár kapuja és a levegőég nyitva állott előtte. Nem habozott. A rajzasztal mellett a tervezés, a gyári műhelyben a termelés, az igazgatói szobában a szervezés és vezetés művészetét ismerte meg. Mint pilóta nemcsak törékeny gépét tanulta meg biztos szemmel és még nem remegő kézzel irányítani viharban, sodródó légörvényben, hanem felülemelkedve a mindennapi élet kicsinyességein bepillantott a magasság és mélység végtelenébe. Ezért hisszük, hogy a nemzet Horthy Istvánban megtalálta azt a sorsküldötte fiatal férfit, aki dicső atyjának méltó segítőtársa és a magyar alkotmányos életnek szilárd tartópillére lesz. Hódoló szeretettel köszöntjük a Kormányzóhelyettes Urat, iskolánk egykori növendékét magas méltóságában és munkásságára a Gondviselés áldását kérjük Piroska Dezső.