II. kerületi Toldy Ferenc állami főreáliskola, Budapest, 1941

Vitéz Nagybányai Horthy István: Nem kétli Pannon, hogy te lesz majd Legnemesebb fia, dísze, virága. Indulj vezéred zöldkoszorús nyomán! Berzsenyi. ,,Mohács népe" okulva a múltból, a második világháború idején, 1942. feb­ruár 19-én bölcs előrelátással és osztatlan lelkesedéssel kormányzóhelyettessé vá­lasztotta országgyarapító Kormányzó Urunk elsőszülött fiát, vitéz nagybányai Horthy Istvánt. Amidőn ezt az országos fontosságú történelmi eseményt évköny­vünkben megörökítjük, egyúttal büszkeséggel emlékeztetjük ifjúságunkat arra, hogy Kormányzóhelyettes Urunk az 1920-as években iskolánknak, a volt budai reálnak, 3 éven át mint nyilvános és mint magántanuló, jeles előmenetelű diákja volt. Főméltóságú szülei két ízben kitüntették magas látogatásukkal inté­zetünket: megjelentek egy évzáró ünnepélyen és végighallgatták fiuk feleleteit az érettségi vizsgálaton. Horthy István már diákkorában feltűnt nagy nyelvtehetségével: jól beszélt németül, franciául és angolul. Élénk vonzalmat árult el a mennyiségtan és mértan sokak előtt száraznak és elvontnak tetsző kérdései iránt. Cselekvő részt vett az iskolai életben. Cserkésztársaival kis csónakon leevezett a Dunán át a Balatonra. Már ekkor tanújelét adta vállalkozó kedvének, bátor, a nehézségeket, a lemondást könnyen elviselő természetének. Kormányzóhelyettes Urunk férfias, tettrekész, munkás egyéniségének kialakí­tásához egy-két ecsetvonással minden bizonnyal hozzájárult a budai reál gyakor­latias szelleme is. Ez a szellem arra ösztönözte mindig az ifjúságot: légy szakem­ber, lépj a gazdasági életbe. Horthy István mérnök és repülő lett. Pályaválasztá­sával utat mutat a ma fiatalságának is. A magyar ifjúság követni fogja messzevi­­lágító példaadását. Kormányzó Urunk a végtelen tenger tomboló viharaiban és győztes csatáiban vérteződött fel az országlás súlyos feladataira. Fia nem szállhatott hajóra. A trianoni M­agyar­országnak nem maradt tengere, de a gyár kapuja és a levegőég nyitva állott előtte. Nem habozott. A rajzasztal mellett a tervezés, a gyári mű­helyben a termelés, az igazgatói szobában a szervezés és vezetés művészetét is­merte meg. Mint pilóta nemcsak törékeny gépét tanulta meg biztos szemmel és még nem remegő kézzel irányítani viharban, sodródó légörvényben, hanem felül­emelkedve a mindennapi élet kicsinyességein bepillantott a magasság és mélység végtelenébe. Ezért hisszük, hogy a nemzet Horthy Istvánban megtalálta azt a sorsküldötte fiatal férfit, aki dicső atyjának méltó segítőtársa és a magyar alkotmányos élet­nek szilárd tartópillére lesz. Hódoló szeretettel köszöntjük a Kormányzóhelyettes Urat, iskolánk egykori növendékét magas méltóságában és munkásságára a Gondviselés áldását kérjük Piroska Dezső.

Next