József Főherczeg Fővédnöksége Alatt Álló Nemzeti Zenede, Budapest, 1925

Az 1925/26. iskolai év története. A jelen iskolai évvel intézetünk nyolcvanhetedik évfolya­mába lépett. Az előző évekhez hasonlóan a tanítást szeptember 15-én kezdtük meg és május 31-én fejeztük be. Az évzáró vizs­gálatokat június első három hetében tartottuk meg. Az akadé­miai tanfolyam vizsgálatain ezúttal is Szabados Béla elnökölt. A bizonyítványokat június 19-én osztottuk ki. Az egyre javuló gazdasági viszonyok következtében nö­vendékeink létszáma állandóan emelkedőben van, bár még mindig mögötte marad a békeévek létszámának. Hogy lehetővé tegyük a zene tanulását azok részére is, akiket foglalkozásuk napközben teljesen igénybe vesz : a kései órákban külön esti tanfolyamot létesítettünk. A jelentkezők nagy száma bizonyí­totta a szükségességét ez újításnak. Kariskolát is létesítettünk abban a reményben, hogy a fővárosban tekintélyes számmal akadnak majd olyanok, akik a karéneklésben akarják magukat kiképesíteni. Nem is csalódtunk ebbeli hitünkben, sajnos azon­ban a jelentkezőkben nem volt meg a megfelelő komolyság és kitartás, úgy­hogy számuk az év végére­ j­elentékenyen leapadt. A tanári karból megvált Lange Reinhold hárfatanár, aki visszatért Németországba, helyébe Mosshammer Ottó, a M. Kir. Operaház első hárfaművésze alkalmaztatott, kinek kiváló peda­gógiai munkássága intézetünkben már régebben is szép ered­ményt ért el. Négy évi közmegelégedésre végzett szolgálat után megvált az intézettől Máthé Katalin irodatiszt, akinek állását nővére Máthé Magda foglalta el. Haraszti Emil dr. igazgató, aki az 1925. évet külföldön töltötte, tanulmányút­já­ról november havában tért vissza. Családi okokból szabadsá­gon voltak : R. Chitz Klára, A. Bétsy Margit, M. Hir Sári tanár­nők. Szentpál Olga tanárnők egészségi állapota miatt az egész év folyamán szabadságon volt. Intézetünk művészi munkásságáról házi hangversenyein­ken számoltuk be, melyek iránt a szülők és a zenei nevelés

Next