II. kerületi kir. egyetemi katolikus főgimnázium és Ferencz József nevelő intézet, Budapest, 1948
I. ISKOLÁNK AZ 1948—49. TANÉVBEN. 1. Az 1687. évben Budavárában alapított, immár 262 éves iskolánk — mint Budapest főváros legrégibb gimnáziuma — az előbbi tanév végéig mint Egyetemi Kat. Gimnázium működött. Az 1948. jún. 16-án kihirdetett XXXIII. tc. alapján állami gimnázium lett s új neve: Állami Egyetemi Gimnázium. Iskolánk az 1777. évben Nagyszombatból Budavárába helyezett Pázmány Egyetemmel, mint annak alsó tagozata, szoros kapcsolatba ''került s az egyetemnek 1784-ben Pestre való távozásával se szűnt meg teljesen ez a kapcsolat egészen a szabadságharcig. Ezután azonban csak nevében őrizte s ma is viseli az „egyetemi” jelzőt, mint nagy múltjára utaló tradicionális szép emléket. Az iskolának az állam tulajdonába való átadása és átvétele az 1304/ 1947—48. sz. jegyzőkönyv alapján 1948. jún. 28-án történt, majd ezt követőleg a júl. 24-én megjelent miniszteri bizottság megállapította, hogy az eddigi iskolafenntartó Katolikus Vallás- és Tanulmányi Alap egész vagyonállaga — nem lévén külön egyházi célokat szolgáló vagyontárgy — az állam tulajdonába került. Eme alap fölött eddig is a v. k. m. gyakorolta a főfelügyeleti jogok s most lényeges változás nem történt, mert az intézet tanárait a múltban is a miniszter nevezte ki, közöttük eddig is működtek állami s 1945. óta nem-katolikus tanárok is. Az iskolánk terjedelmes épületében mintegy másfél évtized óta elhelyezést talált állami Mátyás király-gimnázium közös vezetés alá került az iskolai év kezdetén a Keleti Károly utcai államosított Rákóczi Ferencgimnáziummal. Mikor ennek ideiglenesen át kellett adnia épületét a Központi Statisztikai Hivatalnak a népszámlálás céljaira, 1949. jan. 17-től * A vallás -és közoktatásügyi miniszternek az előbbi tanév végén, 1948. jan. 7-én kelt 42.418/1948. sz. rendelete (Köznevelés, 1948. jún. 15.) szerint az addig nyomtatásban megjelent évkönyvek helyett az iskola által vezetett pontos krónikaszerű feljegyzéseket kell készíteni. Ennek következtében az előbbi 1947—48. tanévről már előkészítés alatt álló évkönyv nem jelenhetett meg nyomtatásban, úgyszintén Szalay Gyula dr.-nak eme évkönyv számára közlésre készen álló, mintegy 3 ívnyi terjedelmű történelmi értekezése „A Budai Gimnázium a szabadságharc idején’’ címmel, amely a centenárium alkalmából részletesen feltárta ősi iskolánk többévszázados történetének egyik jelentős és részben ismeretlen mozzanatokban bővelkedő szakaszát- Az akkor még a várban álló gimnázium a márc. 15-i eseményektől kezdve a vár diadalmas visszavételén át egészen a világosi fegyverletételig cselekvő, s a tragikus elbukás után szenvedő részese volt — hazafias tanárain és lelkes diákságán keresztül — a nagy történelmi eseményeknek. A 13 aradi vértanú-tábornok közül is kettő, Nagy Sándor József, Budavár visszavételének egyik hőse és Török Ignác, Komárom várának híres erődítője, a múlt század elején egy ideig növendéke volt iskolánknak. (Az ezekről az eseményekről szóló terjedelmesebb értekezés csak kéziratban van meg.) A már említett miniszteri rendelkezés szerint az iskolai év eseményeit krónikaszerű feljegyzésekben kell vázolni. Ennek elvégzésére Szalay Gyula dr. kapott megbízást. Az 1947—48. tanév rövid története így csak utólag, az iskolának általa kézzel írt évkönyvében van megörökítve.