Budapesti Hiradó, 1845. július-december (207-310. szám)

1845-07-15 / 215. szám

34 B. • a másik, fehértollas vitézek által P. részére vezet­tetvén. Ugyanekkor egymást követve érkezett be a hegy­közi egészen, és az érmelléki, sárréti járás nemességének egy része , a nagy patriarchális család szépreményű­ tagjai­tól , verestollas bajnokitól vezettetve czifránál czifrább zász­lókkal, éljenzésekkel, kurjongatásokkal. Az egymás után vég nélkül tóduló szekér-sokaság olly roppant hosszú láncz­­sorozat volt, miilyent csak negyvenezer forint képes össze­fűzni.­­ Utoljára , fehértollasok után érkezett be az érmel­léki, sárréti, debreczeni és földesi nemesség, mintegy 250 szekéren. Mindkét pártnak emberei, előre kibér­leti tanyáikra, többnyire főispáni helyettes úr lakháza előtt kocsikázva, igyekeztek. A nézők pedig talán más­napig is bámultak volna, ha a hosszas szemle alatt szinte beérkezett alkonyodás őket haza nem kergeti. — Más­napra , azaz a választás idejére kelvén az idő, a pártok harsogó zenék és éljenzések közt a megyeházhoz sietének, mindenik elfoglalá a nekifutott helyet, hol a teremben, hol a megyeház térén. Nem sokára előállott a gyalog és lovas katonaság is, ’s végre a reggeli 9 óra is a boldogító remény­nek utolsó pillanatával, színváltozások és remegések között beköszönt; a megye teremébe küldöttség által behívott főisp. helytartó ur elnöki székét elfoglalván, miután másod-alispán ur tiszttársaival együtt hivataláról lemondott 's a pecsétet általadta, inté a Bernáth és Papszászt szünet nélkül ki­áltó nemességet, hogy tartózkodva a kitörésektől, kicsapon­gásoktól , nemeshez illő szabadsággal válaszszon azok közöl, kiket ő mlrga ki fog jelölni. Kijelölvén tehát első alispánok­nak a reformátusok közöl Hodossy Miklós és Papszász Lajost, a katholikusok közöl pedig Józsa Pétert és Sántha Pétert, a teremből a főispáni szobába sietett a délutáni késő ideig tar­tani szokott korlátlan szavazásnak eredményeit ott beváran­dó. Az oppositio hatalmas vezéreinek csak később, azaz fő­­ispáni helytartó eltávozta után jutott eszékbe, hogy Bernáth a 40 ezer forintnak kedvencze, a szép reményeknek köz­pontja, nincs kijelölve; mert ők azt képzelve, hogy főisp. helyettes úr a kijelölés után is, midőn a nemesség üresen hagyván a megye tetemét, szavazási jogának gyakorlására ki szokott sietni, továbbá is elnöki székében megmarad, bá­mulni a terem ürességét és tőlök egész alázattal engedelmet kérend, hogy Bernáthot ki nem jelölte; — egy darab ideig álmélkodva néztek egymásra, nem tudván ezen nem reményű­ esetben az ékes szólási elsőbbség kit illessen? Végre mégis a mély álom karjai közöl kibontakozván, miután a nemes­ségnek tudtára adták, hogy föisp. helyettes ur hallatlan tör­­vénytelenséget követet­t el,­­s ha törikszakad, Bernáthot ki fogja jelölni, dühöngve siettek föisp. helytartó ur szobája felé; erőszakkal is próbálták az ajtókat fölnyitni, de a zá­rak ezúttal hűségesbek voltak fölsp. helyettes úr személyé­hez , hogysem az erőszaknak is engedni akartak volna; az erőszak ellenben folyvást növekedett, míg a botrány közben fölhívott katonaság a dicső vezéreket távozásra kényszerítette. Volt ekkor bezzeg lárma, minden patriarchalis családtagnak szájából egész a rekedtségig hangzott a törvénytelenség, ön­kény, zsarnokság é s egyéb főisp. helyettes ur személye elleni kitörések, mellyeket a csömör kikerülése végett elhallgatnom kell. Illy zavarok és hallatlan sérelmek közepett mégis föl­találta magát a nagy testület, nem is csoda, mert a sok okos ember ha nem is infallibilitással, legalább bölcs tapintattal a veszélyből könnyen kiemelkedhetik és a salus publica-t összetett vállakkal helyreállíthatja. Ezúttal tehát B. Ö. tanubizonyság-tételre fölhíván a szomszéd megyékből ide jött urakat, hogy akkor a mikor mondanák meg, milly hallatlan sérelmet, törvénytelenséget, zsarnokságot követett el fölsp. helyettes ur az által, hogy B.ot nem candidálta; a ki­jelölés után a megyei teremből — elnöki székét elhagyva — kiment; az elvbarátok jóváhagyását és megegyezéseket ki nem kérte, katonasággal restaurál, szobájában bezárkózik ,sat. Ezen felszólítás után határozatképen azt is kimondották, hogy a teremben ezúttal csak oppositionalistának lehet helye, így fogják ők egy nagy és győzhetlen testületben bevárni azon időpontot, midőn ő mlaga a szavazatok többségének kimondása végett kénytelen lesz a terembe visszajöni, akkor és csak akkor fogják őt minden oldalról ostromolni mindad­dig, míg az éhség által is kényszerítve lesz az előbbi kije­lölésről lemondani és Boot , a nagy haladót, kijelölni. A lármára és a szép határozat daczára, az ellenfél emberei még inkább kezdenek a terembe tódulni, miből összeütközés, Papszász lobogóinak az ablakból a kidobása, széttépése, bo­ok csattogása keletkezvén, ismét katonaságra volt szükség,­­hogy a nagy űzet eloltsa, a kakasviadalt megszüntesse. Látván az oppositio hősei, hogy erőszakkal semmire sem me­hetnek, a Papszász embereit a megyeház termeiből ki nem­­ízhetik, a teremből azonnal lesiettek é s embereiknek nagy gyorsasággal kiosztogatták a parancsot, hogy senki se meré­szeljen szavazni, kiki takarodjék szállására, mert ezen törvény­esen választást ő felsége meg fogja semmisíteni ’s egy hónap múlva uj­ali span-választás fog Biharban tartatni. Fájdalmas érzés lepet­t el mindnyájunkat, hogy nemestársainknak egy ré­sze annyir­a engedte magát elszédíttetni, miszerint azt képzelve, hogy a tutamány igazságszeretet, a megye és a közjó iránti tantontha, In hajlam egyedül B. egyéniségében legyen föl­­található holott meggyőződésünk szerint a kijelöltek kö­zött olly férfiakra is akadhattunk volna, kik észszel tudo­mánynyal és eddig is tanúsított hivatali pontosságukkal a közjóért, ’s a megye boldogságáért sokkal többet te­hetőnek, mint B. egész hadával. Nincs szebb a vilá­gon, mint elöljáró és alattvaló közti bizodalom , mert akkor a társaság hasonlít a családhoz, mellynek minden lépteit k­ölcsönös szeretet vezérelvén, képessé teszi, min­den kitűzött czéljainak elérésére. Azonban itt koránsem lehet szó olly bizodalomról, mint miilyent az elvbarátok sze­retnének, mivel szerintök akkor volna a­z elsőség, és köztök kölcsönös bizodalom, ha minden hivatalhoz kirekesztőleg csak ők emeltetnének; ha a törvényt és igazságot érdekeikhez képest felsőbbségi befolyás és ellenőrség nélkül szabadon magyarázhatnák; ha a főispán mindent kedvök ’s izlésök szerint, ellenök pedig épen semmit sem tenne. De a minden­ható mentse meg a köztársaságot illy kölcsönös bizodalomtól. — Midőn a bihari oppositiónak elveihezi hüségtelensége, in­gadozása, uralkodásvágya, és a hozzá tartozó aprócseprő korteseknek, kenyérlesöknek, féktelensége ’s az igazság ki­szolgáltatásának hatalmukban állott halasztása, elferdítése a becsületes embernek eszébe jutnak, és szükségkép eszébe kell is jutniok, mert az oppositionak azok iránti kedvezé­sei határtalanok valónak, akaratlanul is kényszeríttetik a történet fonalát félbeszakasztani. Azért ismét a dologra! — (Vége köv.) np Esztergom. Jul. 8. és 91k föisp. helyettesi el­nöklet alatt lefolyt évnegyedes közgyűlésünk érdekesb tár­gyai ezek: 1­ Mélt. föisp. helyettesünk ajánlatára, fölgy herczeg-primás, megyénk mélyen tisztelt örökös főispánja, hozzánk küldött levelének tartalma szerint Palkovics Károly első aljegyzőnket eddig közmegelégedésre viselt hivatalában szerzett érdemeit méltányolva — tszd­b. főjegyzővé nevezte ki. 2) Magos Rudnyánszky József beszterczei püspök körünk­ből távozandó, midőn a megyéhez intézett becses levelében, a kebelbeli tót 's német helységekben honi nyelvünk terjesz­tésére fölügyelő állandó választmány elnökségéről lemon­dana , érzékeny búcsút vett megyénk rendeitől, kiknek kö­rükben 23 év lefolyta alatt tiszteltetve és szerettetve minden­kitől működött az egyház 's haza javára, egyszersmind szi­ves magyar barátsággal meghivja a tiket az e f. hó 16án tar­tandó beiktatása ünnepélyére. Ennek folytában a magyar nyelv terjesztésére felügyelő választmány elnökévé főtiszt. Fekete Mihály, hollótói prépost é s eszterg. kanonok, mint ki lelkes hazafilag édes nemzetünk e kincse körül eddig is min­dig tettlegesen buzgakodott, neveztetett ki. Püspök ő méltó­ságának bucsuzása és távozása pedig benső megilletődéssel, az ünnepélyre meghívása szives készséggel fogadtatván, a beiktatás alkalmával tisztelkedendő küldöttség rendeltetett. 3) Már ezelőtt két évvel megkéretvén fémgu­ngprimás, mi­szerint a megyei rendek öszhangzó kívánságára hajolva, be­cses személyének életnagyságbani lefestethetését kegyesen engedje meg, — miután pedig magán , de hiteles adatokból tudnók, hogy a kép már régen kész , de azt a fenczimzett hgprimás szerénységénél fogva, maga nem kínálhatja a me­gyének , a küldöttségre bízatott ő kegyelmességéről a képet megyei teremünk földiszitésére alázatosan kikérni, valamint egyúttal, hogy föisp. helyettese beiktatásakor mondott be­széde is, a többi akkor mondott beszédekkel együtt kegyes megegyezésével sajtó alá adathassák. 4) A megye közkölt­ségén kiszolgáltatni szokott orvosszerek árjegyzékére gazdál­kodást ajánló fensőbb észrevétel is érkezvén, a megyei or­vosoknak meghagyatott, miszerint ezentúl csak a saját sze­meikkel látott beteg számára rendeljenek meg orvosi szereket, nehogy a hozzájok járuló egészségesek, — pálinkára nye­rendő palaczkocskák végett, —­ valamelly honmaradottnak rovására betegséget hazudjanak, és igy az adózó nép pénzére haszontalan kiadásokat okozzanak. 5) Közhirből értésünkre esvén, miszerint a vasutat építő társaság költségkiméletből esztergomi Sz.-György mező és Dömös helység átellenében a Duna partjára kinyúló hegyek szikláit leszaggatva a Dunába görgetni,­­s általok a partot be­felé négy ölnyire szélesítve, a vaspályát arra vinni szándékoznék. Ne­hogy az e két szű­kített mederben a víz az említett helyekre káros hatással le­gyen , határozatta lön: az építő társaságtól terveiket, mielőtt foganatba vétetnének, kikérni és megvizsgálni, ’s a félt eset valószínű bekövetkeztetésében ellene a maga helyén hatha­tósan óvatoskodni. 6) Sok drága időbe került a húsár megha­tározása. Különös, hogy egy tárgy sem vitattatik olly rész­véttel és lelkesedéssel, mint ez; de legkülönösb mégis az, hogy noha a mészárosok mindig ár fölemelésért folyamodnak, és ha­talmas vndokokkal támogatják kérelmöket, mégis hol le, hol föl­megy a hús ára. Nem volna-e legigazságosbb egy középárt meg­állapítani, rendkívüli eseteket kivéve, mindig maradandót. Hiszen a mészárosok mindig egy alapon épilnek, t.i. a szénán. Ha sok a széna, ez olcsó, mondjuk mi; de drága a marha, mondják ők, senki sem akarja eladni, mert van mivel telel­tetni; ha kevés, olcsó a marha, mondjuk mi, mert kényte­lenek az emberek eladni; de drága a széna, mondják ők, sokba kerül a tartás. Most indulj el rajta, miért lett 12 kr­­ból 14. 7) Pest megyének moldvai atyánkfiai iránt tettleges részvétre felszólító levele olvastatott. Miután tudtunkra hg­­primásunk már maga helyén föllépett, ’s magánnyilatkozata szerint bizton ígérte volna, hogy magyar papokkal fognának lelkileg megvigasztaltatni, az e tárgyban­ fölirás fölösleges­nek találtatott. 8) Az eszéki latin levél tárgyában tett fel­írásunkra érkezett kegyes intézvényt, melly a törvényt idéz­ve, a latin levelek elfogadását rendeli, tisztelettel vettük. 9) Bakics cs. kir. kapitány megyénk táblabirájává történt kine­­veztetését ünnepélyesitendő, a magyar nyelv­terjesztési se­gélypénztárba 100 pgőftot ajándékozott. 10) Bemutattatott 23 pgőftnyi segélygyüjtemény éhező atyánkfia­ számára, va­lamint a főlsp. helyettesi beiktatás alkalmával tartott táncz­­vigalom ugyanazon czélra szánt 80 pgőftból álló maradvány öszvege, ’s minél előbb rendeltetése helyére elküldetni hatá­­roztatott. Jövő közgyűlésünk October 28kára, törvényszékek September 22kére tűzettek ki, Turóczból. Gyűlésünk másod napján az az jun. 17én egy nevezetes indítvány, vagyis inkább felszólítás történt, Sz. G. tábla, előadván, miszerint az uj törvény rendeleténél fogva a törvénykezési nyelv ezentúl csak magyar lévén, a törvényszéki tanácskozások szinte csak magyar nyelven foly­hatnak. Ezen indítvány, bár czélja tudva volt, leghigad­­tabb vérrel fogadtatók, ’s ámbár eleinte inkább a gyűléshez volt intézve, de később törvényszéki belső coordinatiokép vétetvén fel, csak a bírói hittel lekötelezettek által törvény­széki modorban tárgyaltatott. Mellette ’s ellene sokféle indok hozatott fel, ’s a vita, hogy kevesb nem jön, csak annak köszönhetni főleg, mivel egy táblabiró a tárgyban másod­szor akarván szólni — miután elnökileg figyelmeztetett vol­na, mikép akkor többen szinte másodszor, sőt többször is fel­­szólalandók, a vitának, vagy tanácskozásnak vége hossza nem lesz, szándékától elállott. Határozatta jön, hogy a törvény a latin nyelv használatát a tanácskozásokból ki nem rekeszt­­vén, a bírák e nyelven is nyilatkozhatnak. Következő héten e törvényszéki végzés ellen többek aláírásával ellátott el­lenmondás a közgyűlés előtt közbevettetett; az aláírók ama törvényszéki végzést törvényelleninek ’s érvénynélkülinek, következéskép az ellenmondást nem kötelezőnek állitván. Egy szónok az ellenmondás törvényessége mellett nyilatkoz­ván (az ellenmondók a tárgy érdeméhez nem szóltak) a töb­biek véleménye annak el nem fogadását javaslá, ’s csak a modorban volt a különbség, mert némellyek azt a szó betű szerinti értelmében el nem fogadtatni, visszavétetni és min­den jegyzőkönyvi nyom nélkül visszaadatni; mások ellenben attól a jegyzőkönyvbel (mint szokás) beiktatást és felőle hi­teles bizonyságlevélnek kiadatását megtagadván, az el nem fogadást végzésileg kimondatni, és ezen végzés kíséretében magát az ellenmondást is visszaadatni óhajtották. Ez utób­biak véleménye győzött, és miután elnökileg az, mint több­ség határozata kimondatott volna, a végzés legott fel­tétetett és hitelesíttetett. Gyűlésünk utolsó napjain, a felolvasott ered­mények közöl, a kebelbeli védegylet fióktársulatának fo­lyamodványa legtöbb érdekességgel birt, ’s midőn azon ké­relme , melly a megyei teremnek ezen egyesület tanácskozá­sira átengedését tartalmazá, megtagadtatott volna, egyszer­smind a tudvalévő intézmény következtében a társulatnak létezéséről a httó tanács tudósíttatni, és egyik fősz.bíró ál­tal a társaság alapszabályai a jövő gyűlésnek bemutattatni jön határozatta. E tárgy felvétele alkalmával másod­ alispán úr mint a társaság elnöke oda nyilatkozott, hogy ámbár ezen alapszabályok felsőbb helyen, mint t. i. a többiekkel azono­sak , már tudják, ő mindazáltal kész azoknak hű másolatát közleni, sőt ha a folyamodvány a gyűlés elején tárgyaltatik, és ez mindjárt akkor határoztatik, azokat még a gyűlés ideje alatt előmutatta volna. A marhahús ára H­árban tovább is megmaradt. — Rendes törvényszékünk csak novemb. 24-én lesz. — A beszterczebányai püspököt széke elfoglalásakor megyénk részéről üdvözlendő küldöttség neveztetett. ^ Esztergom. Mennyire hordozza szivén a nevelés ügyét Andrássy József főisp. helyettes ur ő­sltga, félreis­­merhetlenül tanúsította, midőn Julius­zkén a sz. benedek­­rendü-féle középtanodában a költészeti osztály nyilvános próbatételeire megjelent ’s észrevételeivel figyelmesen kisérte a tanulók feleleteit. A tanodába-léptekor harsányan han­goztatott éljemnel fogadván­yt az osztályzati ifjúság, egyik tanuló 24 dalszakból álló, különösen ez alkalomra készült­­­ nyomtatásban szétosztott jeles lantos költeményt remekül szavalva, üdvözlő egy emeltebb helyről a számos tiszteleti kíséretben megérkezett mirgás vendéget. A terem falait vi­­rágkoszoruk és évszámos versek ékesiték. A szavalás végez­tével e mirga ügyszeretetei jellemző hatályos szavakkal szó­­litá az ifjúságot, ajánlván, sőt szivére kötvén saját­os a hon boldogságát, mellynek alapja az erkölcsiség és tudományos műveltség, mire az engedelmesség, szorgalom és vallásosság által juthatni. Örömelégülten távozott ő mllga; távoztunk mind­azon helyről, hol a hon reményeit láttuk virágzani a legédesebb gyümölcsözhetésre. Láttuk, mit tehet a fáradhat­­lan tanító, mikint teheti szorgalmasokká a hanyagokat, ér­telmesekké a gyengéket és jelesekké az erőseket. ’S ilyen jutott ezen osztálynak is Schmid Szörényben. Ö mliga tet­szését ’s megelégedését nyilvánítva, hogy tettleg megmutassa, mennyire becses előtte ’s fontos a jóra nézve a szorgalom, a jeles tanítót néhány kitünőbb tanitványival másnapon, mint a megyei közgyűlés napján, asztali vendégül hivá meg. BUDAPESTI HIRHARANG. A budai meleg közfürdők egyikében verekedésre hevültek az emberek, s az egyik olly mély késszúrást kapott, hogy félholtan vitetett szállására. — A nagy meleget múlt szombaton valahára zápor váltá föl, ’s a hegyek közt szabadban ebédlők öröm­telve kiálták: „Maiden csepp aranyat ér ! — ’s mégis szavaikkal ellenkezőt levének, és koránsem fogák föl poharaikkal a becses cseppeket, hanem folyvást csak húsz krajezáros borral tölték azokat teli. Csak nem tud a magyar szerezni ! — Azon lyányfejnek, mellyről már emlékezénk, testét is megleléki a Józsefvárosban, s most közszemlére van kiállítva. Csinos ugyan, de a középosztály alsóbb részéhez tartozni látszik, ’s igy nehezen azon hat gyógyszeres lyánya, ki elveszett vagyis elorzott gyermekét hírlapok utján nyomozta. — A budai hegyek közt akasztott férfit találtak, kinek nyakához üres pezsgőüveg volt kötve. Szeretjük hinni, hogy ezen utolsó tréfát maga követte el, mert nem merünk senkiről ollyn elvetemültséget föltenni, hogy a szerencsétlenből illy gúnyt űzhetett volna. — A városerdőben tervezett nagy mulatságban, újabb hírek szerint, nemcsak szamarak, hanem lovak is használtatni fognak; mi csak azt kívánjuk, hogy az állatok száma túl ne haladja az emberekét. — Valamennyi magyar s német lap többször kikelt már azon visszaélés ellen, melly szerint szarvasmarhákat nappal hajta­nak át a hajóhídon, s múlt héten ismét ez történt, s egy ökör bizonyos ujdonságb­ót, —akár szakállát is megfoghatnak, mi­dőn ezt írjuk, —a pesti hidvámház falához dömöszkölt. Nagy baj szerencsére nem történt, s az ujjdonságiró meg sem volt lepetve, mert már többször kelle­­lly megtámadtatást kiállnia. Egyébiránt valamint a’ „Peleskei nótárius“ azt hitte, hogy az egyik bika mindenesetre boszorkány volt, úgy az érintett új­­donságiró is nagy hajlandóságot érez annak hivésére, hogy azon ökör talán valami átöltözött vámos lehetett, kiknek ki­­csapongásit gyakran megrótta. — Ezen könnyen néhány ol­dalbordába kerülhetett mulatság után, egy szomorú tényt kell

Next