Budapesti Hiradó, 1845. július-december (207-310. szám)

1845-09-16 / 251. szám

Kedden 251. BUDAPESTI September 16. 1845. utczai Claudy-házban leftik szára alatt, és minden császári királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba­n külföldre­­ csak abc hivatalnál menendő példányok icsi császári posta­­rendeltethetnek mei Ezen lapok minden héten négyszer, u. m. kedden, csütör­tökön, pént. és valam.jelennek meg. Előfizetési ár félévre Buda­pesten házhoz-hordással 5 ft., borítékban 6 ft., postán bo­rítékban 6 ft. ez. p. A hirdetmé­nyek minden apróbelü­s hasáb­­b­ráért 5 (ut) ez. kr. fizettetik. TARTALOM: Magyarország és Erdély. Névváltoztatás. Necrolog. Gyászhir. Egy közgyűlési jelenet Pestmegyében. Budapesti hirharang. Külföld. Nagybritannia. Francziaország. Spanyolor­szág. Németország. Görögország. Amerika. — Irodalom Felszólítás az Iparegyesülettől. Hivatalos és magánhirdetések. Loteriákban húzott számok. Nemzeti színházi Játékrend. Gabonaár. Statuspapirok és részvények árkelete. Dunavízállás.______________ és ERDÉLY. A cs. kir. ap. felsége Drescher Máté m. kir. helytartósá­gi számvevő-tanácsos vezetéknevének „B­é­k­e gy­re változtatását kegyelmesen megengedni méltóztatott. NECROLOG. F­­éri aug. ükén gr. Andrásy Károly, tüdőszélhüdésben hirtelen meghalt Brüsselben, életének 53ik évében. Útban volt, külföldön vas-, czukor-és gépgyárak körüli tapasztalatait gyarapitandó, szándéka pedig vala ezen tapasztalatait hazánkban gyakorlatilag alkalmazni, és innen sors útjának és életének határt tűzött ki. Benne a haza egy buzgó fiát, a főrendi tábla egy szeszélyes és fáradozó tag­ját , a szabolcsi Tiszaszabályozási társulat létrehozóját és el­nökét, sokan pedig hű barátot vesztettek. Hírlapokban meg­jelent némelly czikkein kívül azon, a maga idejében feltűnt: „Umrisse einer möglichen Reform in Ungarn“ czímű munka tollából folyt, és ha talentumához aránylagos kiképeztetést nyer fiatal korában, hazánk tündöklő csillagai közt foglal­­ható helyet. Hült tetemei azon megyében, mellynek gyű­lésein annyit küzdött szabad elvek mellett t. i. Gömörben, Nagy-Veszverésen fognak eltakaríttatni. Három nagy remé­nyű fiai Manó, Gyula, Aladár és Cornelia leánya siratják, édes anyjokkal szül. Szapáry Etelka grófnővel a korán el­hunyt halálát. Béke hamvaira! — E.n. (P. Hírlap.) F. hó­skén jobb életre szenderült Tabódy Sándor és Ungmegyének érdemes táblabirája. Tiszta lélek, szeplőtelen becsület és vallásosság jellemzék e férfiút. A családi élet példányképe, nejével 52 szeretetteljes éveket élve, távol a közdolgok zajos színhelyétől, a haza ügyeit otthoni magá­nyában részvétes figyelemmel kisérte. Halálát mélyen őrzik özvegye Dúl Apollónia, Katalin leánya, Ignácz és Pál fiai; az utolsó Ungmegyének volt országgyűlési követe. — Áldás és béke hamvainak! _______ (Egy közgyűlési jelenet Pestmegyé­ben*­ 1845diki aug. 26-án.) Pestmegye az ország kö­zepén fekszik. A szép Duna egész hosszában folyja keresztül, ’a mint testben a főér szív felé, úgy vezeti a bel- és külföld életerének anyagát e megye székvárosába, melly egyszers­mind — nem ugyan historiailag, de tettleg csakugyan — fővárosa az országnak is. — Pest kétségkívül gyülpontja Magyarhon értelmiségének ; de gyülpontja egyszersmind Ma­gyarhon ifjú óriásinak is; mi más szóval csak annyit tesz, hogy Pest gyülpontja a puskaportermészetü fiatal értelmet­lenségnek is. — Pest, mint általában a civilisált világ min­den egyéb fővárosa, bir nagymértékben fővárosi jelességek­­kel; de bir egyszersmind, ’s pedig sokkal nagyobb mértékben, fővárosi salakok,— sőt valóságos roszokkal is. Szóval: ki másutt kenyeret hiába keres: Pestre tódul, és többnyire itt kop­lal, — hacsak i­g é­n­e­­ jól nem lakik.--------Pest megyében tulnyomóságot nyert az ellenzék, és tulnyomóságot nyertek a dissenterek is; mi magában még nem volna nagy baj, ha ezen urak türelmesek lenni tudnának. De a türelmesség mint sehol a világon, úgy itt sem igen bántja őket. Hiába! ő­k a jámborok el­nyomottaknak hiszik magukat (!?!) A magyar municipális élet jó és szép oldalai alig tűn­nek fel az ország egyegy megyéjében inkább, mint Pest­ben, de fonák és rész oldalai sem árnyékosabbak sehol, mint Pestben. — Pest megye közgyűlései néhány év óta híre­sek lettek — hatásuk miatt, mellyet az ország többi megyéire (mellyek t. i. elég szellemszegények voltak, szolgaviszhang­­jai lenni a pesti nagy szavaknak) gyakorolni kezdettek. Az intelligentia itt — mint némelly urak hirdetik — roppant! Azonfölül tömérdek ifjúság szokott itt összesereg­­leni az ország minden vidékiből, és ezen ifjúság, habár az egyetemi tanodák várják is, a gyűlést világért el nem mulasz­taná. Ide járul még azon nevezetes körülmény is, hogy a köz­gyűlések Pesten országos vásárok lefolyta alattartatnak, mi­kor aztán boldog és boldogtalan egyiránt fütözhetik a pestme­gyei összetömegesült intelligentiának melegítő sugárinál!_ -----A mag nagy táblákban elvettetik a nélkül, hogy a lé­lekszakadásig szorgalmas vetők meggondolnák: el van-e kellőleg készítve a föld, mellybe azt szórják? ... Ők vet­nek szántás nélkül, trágyával gazdagon meghintett, de ka­vicsos , bodzás, burjános ugarakba----Ha aztán a termés silány, azon nem kell csodálkozni. Készítetlen földben jó mag nem teremhet, csak a gaz bujul föl! — Hogy ollykor botrányok is történnek, az megbocsátható, hiszen a pesti liberális urak nem angyalok, ’s pedig az angya­lok közt is voltak botrányos viseletüek. — — — Igaz, ) Noha lapjaink már emlékeztek a pestmegyei gyűlésről, me­g má­t a régen tartatott, miután azonban egy ismerősünk fá­­ra­n­got veve magának , ezt terjedelmesebben , graphice és pla­­ntice terrnt ezen olvasmányt nem tagadhattuk meg olvasó­inktól. Valóban méltó, hogy az efélékről minél többször és mé­lyebben gondolkozzunk, és számot vessünk magunkkal, hova ve­zet az, ha gyűléseinkben ezentúl is a fel nem jogosítottak tömege fog határozni, és sem a tanácskozási rendre, sem pedig annak kellő megtudására, hogy azok szólnak-e valamelly tárgyhoz, kik­nek szólani joguk van, és igy az illyenek akaratának megtu­dásá­­ra­ és a fel nem jogosítottak lármája általi el nem nyomhatására nem, semmi gondot rám fogunk fordítani. — Szerk, hol annyi intelligentia központosul, mint Pesten, ott azt kel­lene hinnünk, azt lehetne követelnünk, hogy botrányok ne történjenek. De ők az Írással tartanak, melly azt mondja: „oportet fieri scandala.“ Jó keresztények ! — Augustus 26-án kezdődött a famosus közgyű­lés, — és folyt, mikép következik. Reggeli 9'/8 órakor van kezdete az ülésnek. A megyei nagy terem már reggeli 8 órától fogva telni kezd hallgatók­kal a legtarkább vegyületben. A karzat szinte megrakva né­zőkkel , egyik oldalán hölgyek, nők és szüzek, mindnyájan csinos, kaczér reggeli pongyolában. Buzgó ’s lelkes honleá­nyok , kik a közügyek folyamát, a köz­élet erlüktetéseit fi­gyelemmel kisérik !... Főispáni helyettes ur ő misága meg­nyitja a gyűlést, örömmel üdvözölvén a nagy számmal ösz­­szegyült kk-at és rr-ket ’s a nem-karokat és nem-rendeket, kik zajos éljeni kiáltanak. — A múlt kisgyülési jegyzőköny­vek hitelesítése után, Sz. M. első alisp. ur indítványt tesz: nádor ő fens,­e hivatala és pestmegyei főispánságának fél­százados ünnepe megülése iránt. — P. J. tbiró ur támogatja az előadást. — Az indítvány elfogadtatik, ’s mind a két hi­vataloskodásnak egyszerre leendő fényes megünneplése 1846- ki májusra határoztatik; egyszersmind küldöttség neveztetik, melly az ünnepély módja ’s az iránt különösen, minő orszá­gos jótékony intézettel örökittessék a honban e magas hi­vatalnok hálás emléke? javaslatot tegyen. — És eddig a do­log szépen ment. Következik most az ülés selejtes része.— Megtörté­nik, hogy hol az alkotmány, polgári szabadság és szentjog­álat, nevében gyönyörűen virágos szónoklatok tartatnak: ott sokszor, midőn tettre kerül a dolog, a legnevetségesb paródia készül azon szent tárgyakra.—De lássuk a közgyűlés további folyamát. A sor a megyei törvényszék azon jelentése felolvasásán van,mellyben a H. I. és gr. Cs. Zs. közt fenforgó váltóügynek eddigi tárgyalása adatván elő , keretnek a kk. és rrk , hogy miután bizonyos Cz. J. táblai ügyvéd, a kérdéses ügyre vo­natkozó, és saját vallomása szerint nála létező váltókat, a törvényszéknek, melly azokat a tulajdoni jog szentségének sértése nélkül, mint büntesteket kellő használat’s az ügy további folytatása végett magának átadatni rendelte, kiadni vonakodnék , et azok kiadására erőhatalommal is kényszeri­­tenék. — Olvastatott ezután bizonyos Herczberg Caro­lina vádlevele, ugyancsak gr. Cs. Zs. ellen. Folyamodó a mennyiben a nevezett gróf által szinte pár ezer forintig meg­károsittatott, a már folyamatba tett bűnvádi vizsgálatot ez érdemre is kiterjesztetni ’s a grófot megfenyittetni kéri. — Ny. P. m. alisp. ur, hogy a törvényszék azon tettét, mellynél fogva gr. Cs. Zs. személyét letartóztatta, igazolja, elő­terjeszti rövid vázlatokban gr. Cs.-nak még azon csalási eljárását is, mellyel ez, bizonyos pesti kereskedő D. J. irá­nyában élvén, ezt ugyan már másod ízben tetemes pénzösz­­szegig megkárosította; a megye középponti szolgabiráját pe­dig, mintha hivatalával visszaélt volna, compromittálni igye­kezett. Hihetlen dolgok történnek — mond szónok tovább — e város kebelében. Midőn Sue „párisi rejtelmei“ megje­lentek , és szóló azokat olvasta, mint mások többen, úgy ő is, nagyítottaknak tarjá azokat; de mióta a törvényszék ügyeit vezeti, olly galádságok fedeztettek fel, hogy valóban csak egy magyar Sue kellene, ki azokból ’s a még kifejlen­­dőkből, mellyeknek a törvényszék már is nyomában van, ’s mellyek nem sokára napfényre jutandnak, a bünszörnyek élethű rajzát több kötetre terjedőleg megírva, a világnak még szebb rejtelmekkel szolgáljon, mint a hires franczia re­gényköltő. — Vannak többen részesei e galádságoknak, — mond tovább szónok úr — kik eddig tiszteletben állottak ’s vannak kik e teremben bíráskodtak is; azonban bátran szól ő e gyülekezetben, mert nem hiszi, hogy lehessen magáról annyira megfelejtkezett egyén, hogy e teremben itt megje­lenni elég szemtelen legyen, ’s igy szavait itt magára senki sem veheti; ’sat.“— Több hang a bal oldalról: A törvényszék helyesen cselekedett, midőn olly erélyességgel járt el. — A nézőség: Helyes! Helyes! Jól volt! — Egy őszbecsavarodott t.biró: (Halljuk! halljuk!) Nem ba­rátja a személyes, születési előjogoknak, ’s azt óhajtja, hogy ezen jogok a haza minden polgárira nézve mentül előbb ugyanazok, egyek legyenek; de miután az 1723 . 5. t. cz. a nemesekre nézve, csak, és egyedül a „crimen laesae maje­­stalis“ esetekben engedi meg a lény bebizonyulása és a vád­lott elítélése előtt a befogatást, minden egyéb bűntettekben pedig a Partis Iae­tit.­lus még ma is maga teljes ereje­ ’s épségében fenáll: a nemeseket mig el nem ítéltettek, letar­tóztatni ’s elzárni nem lehet. Nem akar szónoka lenni a csa­lásnak ; de azt hiszi, hogy valamint gr. Cs. Zs.­, mig el nem ítéltetett bebörtönözni nem lehetett, úgy Cz. urat is letartóz­tatni, mig felőle az, hogy a kérdéses váltókkal, mellyek ha­misaknak állíttatnak, tudva és csalási szándékkal élt, itéletileg ki nem mondatik, nem szabad.“ — A nézőség egy tö­redéke: „Igaz ! Úgy van! Éljen!Halljuk!“ — Mási­k tö­redéke:,^ nem nemes, csaló, lakoljon !“*~Egy másik szó­nok: „A­ törvényszék eljárása olly körülményekben,mint azok másod alispán ur által előadottak, csak helyeselhető; ’s ő úgy hiszi, hogy ha Cz. ur , szolgabiró és eskütt által felszó- Tttatván, a kérdéses okiratokat előadni vonakodnék, azok tőle erővel is elveendők volnának, ’s ha ki nem adná, vagy elsikkasztaná, még személye is letartóztatandó.“ — Néző tömeg: „Helyes! helyes!“ — Harmadik szónok: „Ki a megye határozatának ellenszegül, az refractarius; ha tehát az.­ur a váltókat, mikre a bűnvádi eljárásnál mint büntettekre szükség van, kiadni a megyei végzés folytában sem akarja, ellene mint refrad­arins ellen , erővel kell élni, mert különben a végzés siker nélkül maradna, minek meg­történni a státus érdekében nem szabad.“ — Néző tömeg: „Igaz! helyes­ éljen!“—Az erre következő szónok igy nyilat­kozott: „A köztársaság mételye pártfogásra ne számíthasson.— Ki tanításban és nevelésben részesült, annál, ha bűnt követ el, nagyobb a beszámítás, ’s ha illy embereket a törvény védne, csak a polgárok személy- és vagyonbátorsága veszélyeztet­nék, mit a státusnak tűrni nem szabad.“ — Több hang a zöld asztalok körül: „El kell tőle venni a váltókat,­­s ha azokat át nem adja, le kell őt tartóztatni.“ — A néző tömeg: „Úgy van! Helyes! Helyes!“— Az elnök: „A t. kk. és rik azt határozzák, hogy küldessék ki egy szolga­biró , ki magához vévén egy esküttet, szólítsa fel Cz. urat a kérdéses váltók előadására; 's azokat, ha jó szerével nem adná, tőle erővel is elvegye, ’s mint ellenszegülőnek sze­mélyét a megyeházba kisérve letartóztassa. — Ehez képest H. szolgabiró ur megbizatik e határozat végrehajtásával. — A tiszti főügyész (nagy zsibongás közt): A végzést tisz­teli , azonban aggodalmát aziránt nem rejtheti el, hogy ne­mes embert sajátjától megfosztani lehessen, é s ha attól ma­gát megfosztani nem engedi, személyét letartóztatni kelljen. Mint értésére esett, Cz­­ur a kérdéses váltót már másra át­ruházta, ’s igy ki sem adhatja---------“ — Ny. P.: „Ha tette, igen roszul tette, ő a törvényszék által le volt tiltva an­nak másra ruházásától. Egyébiránt saj­átját tőle elvenni nem akarja senki. A váltók iránt, mellyek követeltetnek , bűn­­vizsgálat van folyamatban , ’s igy azokra, mint büntestekre, a törvényszéknek mulhatatlanul szüksége lévén, anélkül, hogy birtokosuknak azokhozi saját joga megsértetnék , köte­les azokat a törvényszéknek átadni. — Ha kisülne, hogy ha­misak , vagy a csalás eszközei, akkor úgy sem maradhatnak sajátjai.“ — Egy pár conservativ az asztal kalolda­­lán (nagy zaj közben): „Meg kellene tartani a formákat, a törvény szerint.“—A tiszti főügy.: „Azt hiszem, hogy még­is föl kellene tenni az actiót, ’s ítélet által kellene a letartóz­tatott személye iránt intézkedni.“—Erre azon észrevétel léte­tett: „Hiszen nem mint vádlott áll­sz. itt; ha a kérdéses vál­tókat kiadja, a dolog megszűnik; ha ki nem adja, akkor mint refractarius ellen lehet személyletartóztatást rendelni.“ — Több hang: „Úgy van! úgy van! Halljuk! Menjen ki a szolgabiró, ’s hajtsa végre a határozatot.“ — Elnök: „A szolgabiró mindjárt innen az ülésből mehetne, ’s jelen­tést tehetne. H­ úr, egy esküttel............“ (A szolga­biró indulni akar.)— A nézők közöl többen: „Itt van Cz.! nem kell fáradni házához; itt van Cz.!“ — Más han­gok: „Hol van? hol van?“ — Több hang: „Ott áll!“ — Más hangok: „Itt áll! itt!...“ A teremben ekkor nagy és tartós zúgás jön, Cz. kö­rül pedig nagy kört képezett a hallgatóság. — Néhány han­g a zöld asztalok közül: „Jöjön ide, ’s nyilat­kozzék.“ —­­Cz. előtt a tömeg félre vonulva, nyitást képez, ’s ő bántatlanul lassú zaj­lás közt, behat a zöld asztalok kö­zé , megáll a megyei ügyész előtt, szemközt rézsűit az el­nökkel, és szólni akar.) — A tömeg: „Halljuk! halljuk!“ — Mások: „Halljuk Cz.-t! halljuk!“ — Elnök: „Itt lévén Cz. ur, hallotta a határozatot, azért nem szükséges azt ismételnem. Vonuljon a kiküldött szolgabiró és esküttel a mellékterembe, és nyilatkozzék az iránt, kiadja-e, vagy sem a kérdéses váltókat?“ — Több hang az asztalok közül: „Cz. ur szólni akar, halljuk őt!“ — A nézőség: „Halljuk! halljuk Cz.-t!“ — Más hangok: „Menjen haza, ’s adja át a váltókat.“ — Több hang: „Halljuk!halljuk!“ — (Egy tb., és vele többen felállnak.)— A tömeg : „Hall­juk ! halljuk!“ (roppant zaj). — Az előbb felállott tb.: „Cz.úr köztünk lévén, és szólni akarván,nem hiszem,hogy a szólást néki megtagadni lehessen. Talán körülményeket fog felhozni, mellyek hozott végzésünk sikerülését fölöslegessé teszik. Ő nincs vád alatt, annál kevésbbé van elítélve, ’s így a szó­lásszabadság tőle el nem vonható.“ — Több hang: „Él­jen! Igaz! Halljuk Cz.-t!...“ — Más hangok: „Ne beszéljen Cz., adja ki a váltókat! . . .“ — Elnök: „Most nem arról van szó, szabad-e szólni Cz.-nek? hanem arról: sikeritessék-e a végzés, mellyet a t. kk. és rrk legitt hoztak? Én azt tartom, mindenek elött a hozott végzést kell végrehajtani, ’s igy Cz. ur távozzék, ’s ha nyi­latkozni akar, tegye azt a kiküldött szolgabiró elölt.“ — Több hang az asztalok körül: „De ha szólni akar, szóljon itt!...“ — Több hang: „Szóljon Cz.!...“ — A hallgatóság: „Halljuk ! halljuk ! halljuk !“ — Egy gróf: „Senkitől sem lehet megtagadni a jogot, hogy jelenlévőn ’s ügyében szólni akarván, dolgát itt előad­hassa. Még kik vád alatt állnak is feljogositvák arra, hogy magokat védhessék. — Cz. ur ellen még nincsen vád, annál kevésbbé ítélet, mellynek következtében szó­lásában akadályoztathatnék; annálfogva én is úgy véle­kedem , hogy őt meg kell hallgatnunk.“ — Hallgatóság: „Halljuk ! halljuk Cz.-t! halljuk! . ..— Cz. ügyv. (ma­gát meghajtva): „Méltóságos főisp. helyettes, . . ..“ — Hallgatóság: „Halljuk! halljuk!“ — Más hangok: Ne beszéljen, menjen haza, ’s adja át a váltókat!....“ — — Némelly hang az asztalok közül: „Még nincs el­határozva, szólhat-e vagy sem.“— Elnök: „Eddig az előbbi végzés áll, ’s az’volna végrehajtandó ....“— Több hang: „Halljuk Gr.t s hadd szóljon!“— Sz. M. e. alisp.: „A tisz­

Next