Budapesti Hiradó, 1846. január-június (311-412. szám)
1846-02-26 / 343. szám
130 lakon kívül teljes számban tisztelek »megyei jörendü ellenzéket, gr. E. K. gyöngélkedő egészséget sem kimele a közügy érdekében ; ki, mint gr. Y. K. Pozsonyból, gr. Z.M. g^jo-__mínt mondani szoktuk — lehalalban Pestről , Győrre gv. Z. D. rokonelvük inscriptionalistái kíséretében érkezének. A tárgyalás során a helytartósági intézmények felolvastatása után megszólamlott a győri ellenzék egyike, mérsékleti hangulaton és a dologra nézve sajátságos szellemben. A megye főügyésze mint ismeretlent felhivá, bizonyítaná meg: kicsoda ,’s mi jognál fogva szólott légyen? Mire az ismeretlen szónok bemutatván Győrmegye első alispánjától az 4827 . 20. t.cz. értelmében nyert, azt tanúsító bizonyítványt, hogy ő Paveicz Iván hites ügyvéd, győri lakos és kétségtelen országos nemes legyen; ennek következtében nemcsak mint nemes, de egyszersmind mint gr. Z. D. adományából a megyebeli bezenyei nemesi jószágocskában részes, és igy mint megyebeli bár parányi birtokos, ebeli nemesi kiváltságokkal járó minden jogok gyakorlatába magának befolyást engedtetni kér. — Ezek után bemutatván K. L., P. L., L. és K. I. győri lakos ügyvédek a bezenyei egy nyolczad hold kerti földben szintén gr. Z. D. adományából részesek, nemességükről szóló szinte Győrmegye első alispánjának bizonyítványát, K. L. többi jelen volt 44 birtokos társai nevében is P. I.-nak fentebbi előadását magáévá tévén kijelenté, hogy miután— minden csóválást, morálást Chimezést, hámozást mellőzve — érzésekre esett e megyének azon végzése, melly által ők mint a mondott bezenyei nemesi részjószág birtokosai, a politikai jogok gyakorolhatásától kizárattak, ha a kérdéses végzés meg nem semmisittetnék, kényteleneknek érzik magokat mint kétségtelen nemes és megyebeli noha parányi birtokosok politikai joguk gyakorolhatása tekintetében bármelly többség által hozandó rájok nézve sérelmes határozatnak ellenszegülni, annyiszor mennyiszer e teremben jogaikat védeni, szólásszabadságuk és befolyásuk gyakorlatába magukat tettleg behelyezni. Az említett nemesi bizonyítványokra a megyei főügyész megjegyzi , hogy a politikai jogok gyakorolhatására az 4827 : 20. t.cz. értelmében kiadott alispáni nemesi bizonyítványok nem elegendők; azért e megyének a fentebb említett birtokosokra nézve,a törvények kijátszásának elmellőzésére hozatott határozatát épségben megtartatni kéri. — Sz. Gy., győri kanonok, szinte nem ignorálja a határozatot ’s nyíltan megvallja, hogy nem tud vele megbarátkozni; a határozatot a törvény betűje szerint törvényesnek nem tarthatja; de annak törvénytelenségét nem Mosony rendesnek, hanem a győri oppositiónak tulajdonítja; qui est enim causa causae, est etiam causa causati;a győri oppositioról nem hitte volna, mikép egy mizgos, általa egyébiránt igen tisztelt grófnak nem igen grófi adományát elfogadja; és mit akar itt a győri oppositio ? Azt erősen hiszi, hogy a közvélemény kárhoztatandja azon módot, mellyel ide jött; és hogy maga az oppositio is megengedi, miszerint illy nemtelen eszközzel üdvös czélhoz jutni lehetlen; illy szerencsétlen taktikát a győri oppositiotól nem várt; mi lenne a hazából, ha ez országszerte lábra kapna? A győri oppositio helyben nem hagyható taktikája idézte elő a mosonyi szinte helyben nem hagyható határozatot, és ámbár a határozatot a törvény betűjével megegyeztetni nem tudja , mindazáltal annyiból menthetőnek tartja, a mennyiben rendkívüli abnormis intézkedéseket tesznek szükségesekké ; — röviden öszpontositva nézeteit, sem a győri oppositio factumát, sem a határozatot helyben nem hagyja, mindkettőt rosznak tartja ; a határozatot azonban, mint a jelen körülményekben kisebb és szükséges roszát pártolja és fentartására szavaz. — Ostrom alá véve a határozatot a megyei ellenzék is : gr. E. K. mindent előhozott a mit csak lehete a birtokos osztály törvényes érdekében, nemkülönben gr. V. K., gr. Z. M. ’s az adományozó gr. Z. D. hatályosan pártoltatva J. L. ügyvéd és J. A. J.biró által; feladásuk azonban nem volt nehéz, mert a végzést a törvény betűje szerintinek senki sem vitatá ; sőt több azt pártoló előadásokban ben rejlett a ,szükség törvényt ront' eszme. — Első alispán úr , valamint első alkalommal, jelenleg is kinyilatkoztatá, hogy politikai joggyakorolhatásra birtok-minimumot meghatározó tervet kigondolni a fenálló törvények mellett nem tudott volna ; határozatot azonban, melly illynemü kijátszásoknak gátot vessen, tartományi szempontból nélkülözhetlennek látván, a kb. és rvknél viszhangra talált főügyészi indítványhoz elvileg is hozzájárult ; a határozat meghozatott, azóta a körülmények nem változtak, talán megváltoztatást igénylő új körülmény leendőtl az,ha a győri ellenzék mai napon itt meg nem jelenendik vala , akkoron némikép alaptalannak látszott volna aatarozatot okozó félelem , midőn ezen comparitio jósolva igyekeztető arra, hogy a mai napi jelenetek csak elözméni^r(V.Jefe070 zavargásoknak,—azért ismétlé, miszerint aznnban mint priVek en alapulónak ugyan nem tartja, azt azon an mint szükséges roszat fentartandónak véli .Ertmast felvallva szolénak a győri vendégek, egyike csodalkozva, hogy a fentebbi egyházi szónok és a megye első alspanja törvénytelennek jelentek ki 's malom necessariumnak a harozatot é s azt mégis fentartani törekszenek, másika visszautasitá első alispán ur ellenében a gyór ellenzéki nevezetet; harmadika machiavellismussal vádoló Sz. Gy.-t mint a jó czél elérése vételt rósz eszközhöz ragaszkodót. A győri ellenzéki dicső nevezetet utasítja el magától az érdemes ur? kérdé az első alispán Machiavellismust a győri ellenzék gyakorol, felesé Sz. Gy.’ midőn egy hold föld hadriszája végett darabolja fel ’s osztja el it egyénnek, hogy e megyében szavazati jogot vívjon ki magának; miből kitetszik, hogy czélja elérésére minden magában nemtelen ’s anarchiára vezető eszközt is használni nem irtózik. Ez a kárhozatos és tényleges machiavellismus.— K. L. főjegyző törvényekben gyökerezhetőnek tartván azon elvet, mellynek értelmezésére a kérdés alá vett végzést alapítani lehete, hivatkozott az 1552 : 40. és 4723. 58. 1.czikkekre , hol a joggyakorlat, teherviselés és birtokminimum eszméji feltalálhatok; és igy az ennyi törvényes támaszon nyugvó határozatot tovább is pártolá, — meghiusítá egyszersmind a győri ellenzék egyikének abból joga gyakorlatára vont következtetését, hogy a Rákos mezején minden nemes , birtok nélkül is egyénileg legnagyobbszerű politikai jogot gyakorló; ezen hajdani gyakorlat ellenében a későbbi törvény- és szokásszentesítette jelenlegi gyakorlatot állitván fel czáfolatul. Sz. J. és Sz. J. Ibirák, úgy T. J. főadószedő, több uradalmi ügyvédek, terjedelmesen védelmezék a határozatot, mint olly körülményekben szükségest, midőn a quid juris helyett a quid consilii *) szabályt kelle követni. V. A. alperes a győri ellenzék által választott eszközt kétélű fegyvernek bélyegzé; mi lenne, mondá, akkor hazánkból, ha, mint az ellenzék szokta a kormányt gyanúsítani , az valaha — miről szóló nem tart, de mi mégis megtörténhető — hasonló birtokosztogatásokkal munkálkodnék czéljai kivitelére? akkor az ősi alkotmány összeroskadása nem egy pereztől függne-e? —E. Gy. segédlelkész a végzés megsemmisitését sürgető főrendü ellenzéknek felelé, hogy ha az utóbbi lisztujitás alkalmára az ellenzék szelleme szerint megállapított titkos szavazási végzést—midőn azt a fontolva haladó párt később megváltoztatni sürgette — következetesség elvéből hévvel védelmezé ’s a megváltoztatást erkölcstelenségnek bélyegzé , méltóztassék jelenleg is következetesség elvéből kiindulni, ’s a végzést inkább pártolni.— A határozat mellett szónoklottak nyilatkozatait mindig ,maradjon a végzés!" felkiáltás kiséré ; de mivel még sokan nem nyilatkoztak, első alispán az előadó, milly veszedelmes legyen a tanácskozási joggal bírók egy részének véleményét zárt kebelben tartani, midőn a másik két rész egymás ellenében minden értelmi erejét megfeszítve csatázik, a nem nyilatkozókra mindkét fél mint saját párthíveire számítván, és felszólítá ismételve a tisztikart véleményének rövid előadására, kijelentvén, hogy ha a többség az ellenzék kívánságához képest a végzés megdöntésére ütne is ki, részéről abban is megnyugszik, és így a kérdés egyszerűsíltetvén a tisztikar és egyháziak egyenkint nyilatkozának, ’s a szavazatok ‘ide ellen 3/4de szerint végzéssé jön : „A megye rrdei a jelen körülményekben még bővebben meggyőzettek a felöl, hogy a nevezett egyéneknek, kik már első fellépésük alkalmával is a megye rrdeinek többsége által e tárgyban hozott vagy hozandó bármelly végzése elleni szegüléseket nyilván kijelenték, e megyébeni politikai jogok gyakorlatát szilárdan gátolni szükséges legyen; az érintett határozat hozatala idejétől különben is semmi olly újabb körülmény nem adván magát elő, amiért a fenálló e részbeni már hozatala alkalmával is bőven megvitatott végzést akár eltörleni akár legkevésbbé is módosítani lehetne; ugyanazért az ostrom alá vett határozat tovább is teljes erejében épségben fentartatni határozatott." A végzés kimondása után a győri ellenzék egyike számotkérő hangulaton intéze kérdést az elnökséghez: miért nem vette számításba szavazatikat ? kit főispán ur ő maga tekintélyesen elutasita, ’s elnöki körébei avatkozásával kellőleg visszatorta. Az ellenzéki grófok I. L. ügyvéd J. A. tbiró ’s a győri ellenzék, mint a nemesi birtoknak apróbb részekbeni eladását akadályozó , ’s igy a föld becsét csökkentő, egyszersmind pedig a győri uj birtokosoknak jogaikat sértő végzés ellen óvásukat kívánták jegyzőkönyvbe iktattatni. A politikai után hozatott végzések elleni óvások el nem fogadhatására majd közfelkiáltás hallatszott nyilatkozni; az összekiáltozás nyugtalanságot kezde előidézni: ingerültség, kifakadás, indulatos zajongást,a mire Virgos gr. főispán ur loyális modora szerint a kedélyeket lecsilapítandó az óvásokat elfogadhatóknak nyilatkoztat. Sz. Gy. kijelenté hogy az ovások elfogadása esetére a végzés pártolásától visszalép, mert az óvást elfogadni nem egyéb mint a végzést megsemmisíteni. Egy győri ellenzéki egyén mondá, hogy a törvény ellen is elfogadtatik az óvás, „non obstante eteri contradictione.“Első alispán ur az ováselfogadást szinte ellenzé, mellyel különben is csak annyit érőnek állija, mint a bírói ítéletek ellen közbevetett appellata a csak birtokon kívül felebbvihető ügyekben, hol a végrehajtást nem hátráltathatja ; ’s valamint a „contradictionibus DD. eléri etc. etc. non obstantibus," az 1794 . 26 d. t.cz. Elvileg fogadtattak el a kir. városi felügyelők is a mult orsz.gyűlésen a képviselő tábla által; ’s midőn többi tulajdonságaik ezen hivatalnokoknak többnyire a küldöttség szerkezete szerint állapíttattak meg, elvileg elfogadott felügyelő 10 felügyelő jön az ügyes alkalmazás végeredménye. — Jó néha sövényen a rés •*— — —. — Tud. * *) E megyében a múlt tisztujitáskor összeirt szavazó nemesség száma, — ide értve az özvegyeket ’s a még gyámság alatt lévő 18 éveseket is . — 286. — Adományozza el még csak gr. Z. A. azon két holdnyi földet, mellyel Rajkán minap vett; é s divisorát ugy számítsa ki, hogy a 286-ot legalább megközelítse; mert ha az '/h holdat lehetett 11 felé alkalmasint csak elméletileg szeletelni , miért ne lehetne az említett rajkai földnek, sőt az résznek is azon oszló számot adni , melly Mosonynak eddigi erdeit örökös kevesebbségbe szorítaná ; és akkor még ehéli illusorius elnyomatásukat is csak a honli fracio köröztető módja szerint tudathatnák a testvér törvényhatóságokkal, — a törvényhozás elibe pedig csak pelitiokép járulhatandnának igazságos panaszukkal ; vagy talán Pestmegyekinl élt fen Bécsben bekopogtatva orvoslást keresni? ezt az 4 770ki legfelsőbb rendszabályok tiltják ; és igy csakugyan a q n id consilii szerepelt. — Egyszerűbb mód lett volna: conservativelvii birtokosok által rokonelvlieknek szinte illykép adományozni; ez azonban magán intézkedés feladata lehet vala, mellynek hiányában a zöld asztalnál papiroson kellő , és pedig addig kelle, mig lehete határozni. — Tudósító, meghozatott és életbe is lépett, úgy itt is minden óvás mellett a határozatnak sikerbe kell mennie; egyébiránt ha az óvás a mllgos gr. főispán ur véleményéhez képest elfogadtatik is , a győri uj birtokosokét, mint kiknek szavazataikat nem is számíthatta elnök ő maga, teljességgel el nem fogadhatlak vitalá első alispán ur; ezen urak, mondá, valamint mindenütt rést keresnek befolyásukra, úgy óvásukkal is ily ilyesmi czéljuk. — A.rést keresnek' kifejezésért gyári ellenzékiek actiót kiáltozának , mi azonban elb£QgZ0tt. Főispán ur önliga ügyes tapintatának sikerült ezeket mint kérelmüktől elmozdított feleket elfogadhatóvá tenni, és igy az ovások jegyzőkönyvbe iktattattak, a megye főügyésze ellenovásával együtt, és az ülés délután 3 órakor oszlott el. A gyűlés 2dik napján egy a megyét érdeklő intézmény tárgyalásában a győriek közöl K.L. felszólalék, kit elnöklő mgr. főispán ur a tegnap ismételve megerősített határozatra figyelmeztetve komolyan nyilvánitá, hogy bár ha a megye rendei a szólót többi birtokos társaival együtt a vendégszeretet ’s vidékiek iránti kiméletességből felszólalni engedik is, véleményöket’s felszólalásukat soha számba és figyelembe nem veendi,’s ha netalán mégis szót emelnének, minden indulatoskodást, illetlen megtámadásokat, sértő kifejezések és személyeskedést kerülve, mindig az Hiedelem korlátai között maradni kötelességüknek tartsák *). — A megye rendei azon őszinte hazafiui tisztelet érzelmeitől ösztönöztetve, mellyel ő cs. kir. főhűségének 50 évi hivataloskodása alatt a hon boldogitására tett magas érdemei iránt mindig viseltettek. Pestmegye ezen felszólítását örömmel fogadták, mivel azonban az ünnepnek határnapja örölige k. kívánságához képest el lön halasztva, most az iránt intézkedni szükségesnek nem látták. Nógrád megye felszólítása Horváth István könyvtárának megszerzése iránt, pártoltatott. — Az iskolai ügyben kiküldött választmány javaslata tárgyalása folytában a minden szépet és jót hazafius érzéssel felkaroló főispán úr ő maga egy művészi osztály felállítására 400 p.ft ajándékozott. A húsnak ára 1krral felebb azaz 14—15re emeltetett—R. . . y.-----------Heves, Komárom és Somogy megyék közgyűlésiről levelezőink imént vett tudósitásit legközelebbi számainkban közlendjük. BUDAPESTI HIRHARANG. Sok jó és rosz elménetség mondatott már el Pest magyarosodásáról, és csakugyan komolyan igaz, hogy a boltfölirások magyarosodásának szaporodása daczára sem igen sokra mentünk még. A jelenre nézve tehát nincs rendkívül nagy örömre okunk, de igenis lehet reményünk, hogy a fiatal nemzedék meg fog magyarosodni, ha ez az illetők által kitelhető kép könnyittetik. A pesti magyar iskolát értjük itt, melly mintegy húsz év óta Németh Endre tanító vezérlete alatt áll, ’s melly e tekintetben minden méltányos követelésnek megfelel, mikép e lapok is többször dicsérettel emlékeztek meg róla a nyilvános próbatétek alkalmával. Ezen iskolát sok száz német gyermek hagyta már el mint jó magyar, és azért méltán kívánhatni , hogy az folyvást minél nagyobb kiterjedést nyerjen ; ez mindazáltal legújabb időben egészen ellenkezőleg áll. A templom melletti kántorlakból az iskolának a félreeső, komor, nedves, piszkos molnárutczába kelle költöznie, ámbár a kántorház magyar nemesek és polgárok által még a múlt század közepén kizárólag e czélra alapíttatott. Ezen kántorlak jelenleg évenkint 750 postot jövedelmez, a molnárutczai szűk szállásért ellenben csak 440ft fizettetik. Ezen szállás igen távol van, rozzant minden tekintetben és anynyira szűk, hogy számtalan német szülők, megtekintvén ez iskolát, visszariadnak tőle és akaratlanul Squeers paradicsomára gondolnak Yorkshireben, ’s gyermekeiket nem bocsátják oda, hanem inkább a jobb helyzetű ’s kényelmesb német iskolába küldik, ’s igy évenkint talán egykét száz gyermek is csupán azért nem magyarosodhatik meg, mivel a magyar iskola olly házban van, mellynek legnagyobb része lóistálókkal van tele, ’s mivel a négy osztályra szaggatott iskolában a gyermekek csaknem egymás hátán ülni kényszerülnének, ha a buzgó tanító saját szűk szobáját is iskolául nem használná. Pest városa sok százezereket költ egyéb nyilvános épületekre, mellyek szinte szükségesek ugyan, de merjük állítani, hogy alig lehet valami szükségesebb iskolánál Pesten, hol a polgárság gyermekei lehető legolcsóbban ’s legrövidebb idő alatt nemzeti nyelvünket sajátokká tehessék, mellyre ezentúl mulhatlanul szükségek leend,ha polgári jogaik mindegyikét háboritatlanul gyakorlat akarandják. Nemcsak az egész felebbi 750 fiot kellene tehát iskolai szállásra költeni, mire 1780 körül külön felsőbb intézmény is utasitá az illetőket, hanem az ügy fontossága valóban megérdemlené, hogy az ország fővárosához illő tanoda nyittatnék, mellyben minden kis polgár első ’s legszentebb kötelességére, t. i. nemzeti nyelvére oktattatnék, ’s ennélfogva szeretjük reményleni, hogy Magyarország fővárosának magyar iskolája nem fog már sokáig a sóistálók gőzkörében megmaradni.—Jókay bevégzé rég várt regényét, mellyből már több jeles mutatványt közlött, ’s Petöfy is kész regénynyel jött Pestre, melly napjainkban 1) Tehát szólamok szabad ? és igy a meghatároztatott birtok minimum nem a szólásszabadságnak censusa — mint a 1’. Hírlap depopularizálni szeretné — hanem valami egyébnek , mi még is a siker nélkül szólhatásnál kissé több valami; — az elnöki általános figyelmeztetés a szükség úgy hoztával még törvényes sanctióval is párosulhat, mert már első ’s e részben ominosus fellépéskor a cirrus elleni kifakadások mint szentségtelen kezekkel nyulnak a közügyhöz. — Sutor no nui- linere pi dam , — a kk. és rrk irányában használt kifejezések pedig a nem törvényesnek ismert határozatot fentartani mali tia,aligha többé olly közönyösen vétetendnek. — Tud.