Budapesti Hiradó, 1846. január-június (311-412. szám)

1846-02-26 / 343. szám

130 lakon kívül teljes számban tisztelek »megyei jörendü ellen­zéket, gr. E. K. gyöngélkedő egészséget sem kimele a köz­ügy érdekében ; ki, mint gr. Y. K. Pozsonyból, gr. Z.M. g^jo-__mínt mondani szoktuk — lehalalban Pestről , Győr­re gv. Z. D. rokonelvü­k inscriptionalistái kíséretében ér­kezének.­­ A tárgyalás során a helytartósági intézmények felolvastatása után megszólamlott a győri ellenzék egyike, mérsékleti hangulaton és a dologra nézve sajátságos szellem­ben. A meg­ye főügyésze mint ismeretlent felhivá, bizonyí­taná meg: kicsoda ,’s mi jognál fogva szólott légyen? Mire az ismeretlen szónok bemutatván Győrmegye első alis­pánjától az 4827 . 20. t.cz. értelmében nyert, azt tanúsító bizonyítványt, hogy ő Paveicz Iván hites ügyvéd, győri la­kos és kétségtelen országos nemes legyen; ennek követ­keztében nemcsak mint nemes, de egyszersmind mint gr. Z. D. adományából a megyebeli bezenyei nemesi jószágocská­­ban részes, és igy mint megyebeli bár parányi birtokos, ebeli nemesi kiváltságokkal járó minden jogok gyakorlatába ma­gának befolyást engedtetni kér. — Ezek után bemutatván K. L., P. L., L. és K. I. győri lakos ügyvédek a bezenyei egy nyolczad hold kerti földben szintén gr. Z. D. adományából részesek, nemességükről szóló szinte Győrmegye első alis­pánjának bizonyítványát, K. L. többi jelen volt 4­4 birtokos társai nevében is P. I.-nak fentebbi előadását magáévá té­vén kijelenté, hogy miután— minden csóválást, morálást Chimezést, hámozást­ mellőzve — érzésekre esett e megyé­nek azon végzése, melly által ők mint a mondott bezenyei nemesi részjószág birtokosai, a politikai jogok gyakorolha­­tásától kizárattak, ha a kérdéses végzés meg nem semmi­­sittetnék, kényteleneknek érzik magokat mint kétségtelen nemes és megyebeli noha parányi birtokosok politikai joguk gyakorolhatása tekintetében bármelly többség által hozandó rájok nézve sérelmes határozatnak ellenszegülni, annyiszor mennyiszer e teremben jogaikat védeni, szólásszabadságuk és befolyásuk gyakorlatába magukat tettleg behelyezni. Az említett nemesi bizonyítványokra a megyei főügyész meg­­jegyzi , hogy a politikai jogok gyakorolhatására az 4827 : 20. t.cz. értelmében kiadott alispáni nemesi bizonyítványok nem elegendők; azért e megyének a fentebb említett birto­kosokra nézve,a törvények kijátszásának elmellőzésére ho­zatott határozatát épségben megtartatni kéri. — Sz. Gy., győri kanonok, szinte nem ignorálja a határozatot ’s nyíltan megvallja, hogy nem tud vele megbarátkozni; a határozatot a törvény betűje szerint törvényesnek nem tarthatja; de an­nak törvénytelenségét nem Mosony rendesnek, hanem a győri oppositiónak tulajdonítja; qui est enim causa causae, est etiam causa causati;a győri oppositioról nem hitte volna, mikép egy mizgos, általa egyébiránt igen tisztelt grófnak nem igen grófi adományát elfogadja; és mit akar itt a győri oppositio ? Azt erősen hiszi, hogy a közvélemény kárhoz­­tatandja azon módot, mellyel ide jött; és hogy maga az op­positio is megengedi, miszerint illy nemtelen eszközzel üd­vös czélhoz jutni lehetlen; illy szerencsétlen taktikát a győri oppositiotól nem várt; mi lenne a hazából, ha ez ország­szerte lábra kapna? A győri oppositio helyben nem hagy­ható taktikája idézte elő a mosonyi szinte helyben nem hagy­ható határozatot, és ámbár a határozatot a törvény betűjével megegyeztetni nem tudja , mindazáltal annyiból menthető­nek tartja, a mennyiben rendkívüli abnormis intézkedéseket tesznek szükségesekké ; — röviden öszpontositva nézeteit, sem a győri oppositio factumát, sem a határozatot helyben nem hagyja, mindkettőt rosznak tartja ; a határozatot azon­ban, mint a jelen körülményekben kisebb és szükséges roszát pártolja és fentartására szavaz. — Ostrom alá véve a határozatot a megyei ellenzék is : gr. E. K. mindent előho­zott a mit csak lehete a birtokos osztály törvényes érdekében, nemkülönben gr. V. K., gr. Z. M. ’s az adományozó gr. Z. D. hatályosan pártoltatva J. L. ügyvéd és J. A. J.biró által; feladásuk azonban nem volt nehéz, mert a végzést a törvény betűje szerintinek senki sem vitatá ; sőt több azt pártoló elő­adásokban ben rejlett a ,szükség törvényt ront' eszme. — Első alispán úr , valamint első alkalommal, je­lenleg is kinyilatkoztatá, hogy politikai joggyakorolhatásra birtok-minimumot meghatározó tervet kigondolni a fenálló törvények mellett nem tudott volna ; határozatot azonban, melly illynemü kijátszásoknak gátot vessen, tartományi szempontból nélkülözhetlennek látván, a kb. és rvknél visz­­hangra talált főügyészi indítványhoz elvileg is hozzájá­rult ; a határozat meghozatott, azóta a körülmények nem változtak, talán megváltoztatást igénylő új körülmény leen­­dőtl az,ha a győri ellenzék mai napon itt meg nem jele­­nendik vala , akkoron némikép alaptalannak látszott volna a­atarozatot okozó félelem , midőn ezen comparitio jósolva igye­keztető arra, hogy a mai napi jelenetek csak elözmé­­ni^r(V­.Jefe070 zavargásoknak,—azért ismétlé, miszerint aznnban mint priVek en alapulónak ugyan nem tartja, azt azon an mint szükséges roszat fentartandónak véli .Ert­mast felvallva szolénak a győri vendégek, egyike cso­­dalkozva, hogy a fentebbi egyházi szónok és a me­­gye első al­spanja törvénytelennek jelentek ki 's malom necessariumnak a ha­rozatot é s azt mégis fentartani törek­­szenek, másika visszautasitá első alispán ur ellenében a gyór ellenzéki nevezetet; harmadika machiavel­­lismussal vádoló Sz. Gy.-t mint a jó czél elérése vételt rósz eszközhöz ragaszkodót. A győri ellenzéki dicső nevezetet utasítja el magától az érdemes ur? kérdé az első alispán Machiavellismust a győri ellenzék gyakorol, felesé Sz. Gy.’ midőn egy hold föld had­riszája végett darabolja fel ’s oszt­ja el i­t egyénnek, hogy e megyében szavazati jogot vívjon ki magának; miből kitetszik, hogy czélja elérésére minden magában nemtelen ’s anarchiára vezető eszközt is használ­ni nem irtózik. Ez a kárhozatos és tényleges machiavellis­­mus.— K. L. főjegyző törvényekben gyökerezhetőnek tart­ván azon elvet, mellynek értelmezésére a kérdés alá vett végzést alapítani lehete, hivatkozott az 1552 : 4­0. és 4723. 58. 1.czikkekre , hol a joggyakorlat, teherviselés és birtok­minimum eszméji feltalálhatok; és igy az ennyi törvényes tá­maszon nyugvó határozatot tovább is pártolá, — meghiusítá egyszersmind a győri ellenzék egyikének abból joga gya­korlatára vont következtetését, hogy a Rákos mezején min­den nemes , birtok nélkül is egyénileg legnagyobbszerű po­litikai jogot gyakorló; ezen hajdani gyakorlat ellenében a későbbi törvény- és szokásszentesítette jelenlegi gyakorla­tot állitván fel czáfolatul. Sz. J. és Sz. J. Ibirák, úgy T. J. főadószedő, több uradalmi ügyvédek, terjedelmesen védel­­mezék a határozatot, mint olly körülményekben szükségest, midőn a quid juris helyett a quid consilii *) szabályt kelle követni. V. A. alperes a győri ellenzék által választott esz­közt két­élű fegyvernek bélyegzé; mi lenne, mondá, ak­kor hazánkból, ha, mint az ellenzék szokta a kormányt gyanú­sítani , az valaha — miről szóló nem tart, de mi mégis meg­történhető — hasonló birtokosztogatásokkal munkálkodnék czéljai kivitelére? ak­kor az ősi alkotmány összeroskadása nem egy pereztől függne-e? —E. Gy. segédlelk­ész a vég­zés megsemmisitését sürgető főrendü ellenzéknek felelé, hogy ha az utóbbi lisztujitás alkalmára az ellenzék szelleme szerint megállapított titkos szavazási végzést—midőn azt a fontolva haladó párt később megváltoztatni sürgette — kö­vetkezetesség elvéből hévvel védelmezé ’s a megváltoztatást erkölcstelenségnek bélyegzé , méltóztassék jelenleg is kö­vetkezetesség elvéből kiindulni, ’s a végzést inkább pártol­ni.— A határozat mellett szónoklottak nyilatkozatait mindig ,marad­jon a végzés!" felkiáltás kiséré ; de mivel még sokan nem nyilatkoztak, első alispán az előadó, milly ve­szedelmes legyen a tanácskozási joggal bírók egy részének véleményét zárt kebelben tartani, midőn a másik két rész egymás ellenében minden értelmi erejét megfeszítve csatá­zik, a nem nyilatkozókra mindkét fél mint saját párthíveire számítván, és felszólítá ismételve a tisztikart véleményének rövid előadására, kijelentvén, hogy ha a többség az ellen­zék kívánságához képest a végzés megdöntésére ütne is ki, részéről abban is megnyugszik, és így a kérdés egyszerű­­síltetvén a tisztikar és egyháziak egyenkint nyilatkozának, ’s a szavazatok ‘­ide ellen 3/4de szerint végzéssé jön : „A megye rrdei a jelen körülményekben még bővebben meg­győzettek a felöl, hogy a nevezett egyéneknek, kik már el­ső fellépésük alkalmával is a megye rrdeinek többsége által e tárgyban hozott vagy hozandó bármelly végzése elleni sze­güléseket nyilván kijelenték, e megyébeni politikai jogok gyakorlatát szilárdan gátolni szükséges legyen; az érintett határozat hozatala idejétől különben is semmi olly újabb kö­rülmény nem adván magát elő, a­miért a fenálló e részbeni már hozatala alkalmával is bőven megvitatott végzést akár eltörleni akár legkevésbbé is módosítani lehetne; ugyanazért az ostrom alá vett határozat tovább is teljes erejében ép­ségben fentartatni határozatott."­­ A végzés kimondása után a győri ellenzék egyike számotkérő hangulaton intéze kér­dést az elnökséghez: miért nem vette számításba szavazati­kat ? kit főispán ur ő maga tekintélyesen elutasita, ’s elnöki körébei avatkozásával kellőleg visszatorta. Az ellenzéki gró­fok I. L. ügyvéd J. A. tbiró ’s a győri ellenzék, mint a ne­mesi birtoknak apróbb részekbeni eladását akadályozó , ’s igy a föld becsét csökkentő, egyszersmind pedig a győri uj birtokosoknak jogaikat sértő végzés ellen óvásukat kívánták jegyzőkönyvbe iktattatni. A politikai után hozatott végzések elleni óvások el nem fogadhatására majd köz­felkiáltás hal­latszott nyilatkozni; az összekiáltozás nyugtalanságot kezde előidézni: ingerültség, kifakadás, indulatos zajongást,a mire Virgos gr. főispán ur loyális modora szerint a kedé­lyeket lecsilapítandó az óvásokat elfogadhatóknak nyilatkoz­tat. Sz. Gy. kijelenté hogy az ovások elfogadása esetére a végzés pártolásától visszalép, mert az óvást elfogadni nem egyéb mint a végzést megsemmisíteni. Egy győri ellenzéki egyén mondá, hogy a törvény ellen is elfogadtatik az óvás, „non obstante eteri contradictione.“Első alispán ur az ovás­­elfogadást szinte ellenzé, mellyel különben is csak annyit érőnek állija, mint a bírói ítéletek ellen közbevetett appel­­lata a csak birtokon kívül felebbvihető ügyekben, hol a vég­rehajtást nem hátráltathatja ; ’s valamint a „contradictioni­­bus DD. eléri etc. etc. non obstantibus," az 1794 . 26 d. t.cz. Elvileg fogadtattak el a kir. városi felügyelők is a mult orsz.gyűlésen a képviselő tábla által; ’s midőn többi tulaj­donságaik ezen hivatalnokoknak többnyire a küldöttség szerke­zete szerint állapíttattak meg, elvileg elfogadott felügyelő 10 felügyelő jön az ügyes alkalmazás végeredménye. — Jó néha sövényen a rés •*— — —. — Tu­d. * *) E megyében a múlt tisztujitáskor összeirt szavazó nemes­ség száma, — ide értve az özvegyeket ’s a még gyámság alatt lévő 18 éveseket is . — 286. — Adományozza el még csak gr. Z. A. azon két h­oldnyi földet, mellyel Rajkán minap vett; é s di­­visorát ugy számítsa ki, hogy a 286-ot legalább megközelítse; mert ha az '/h holdat lehetett 11 felé alkalmasint csak elméletileg sze­letelni , miért ne lehetne az említett rajkai földnek, sőt az résznek is azon oszló számot adni , melly Mosonynak eddigi erdeit örökös kevesebbségbe szorítaná ; és akkor még eh­éli illu­­sorius elnyomatásukat is csak a honli frac­io köröztető módja sze­rint tudathatnák a testvér törvényhatóságokkal, — a törvényho­zás elibe pedig csak pelitiokép járu­lh­atandnának igazságos pana­szukkal ; vagy talán Pestmegyekinl élt fen Bécsben bekopogtat­va orvoslást keresni? ezt az 4 770ki legfelsőbb rendszabályok tiltják ; és igy csakugyan a q n i­d consilii szerepelt. — Egy­szerűbb mód lett volna: conservativelvii birtokosok által rokon­­elvlieknek szinte illykép adományozni; ez azonban magán intéz­kedés feladata lehet vala, mellynek hi­ányában a zöld asztalnál papiroson kellő , és pedig addig kelle, m­ig lehete határozni. — Tudósító, meghozatott és életbe­ is lépett, úgy itt is minden óvás mel­lett a határozatnak sikerbe kell mennie; egyébiránt ha az óvás a mllgos gr. főispán ur véleményéhez képest elfogad­­tatik is , a győri uj birtokosokét, mint kiknek szavazataikat nem is számíthatta elnök ő maga, teljességgel el nem fogad­hatlak vitalá első alispán ur; ezen urak, mondá, valamint mindenütt rést keresnek befolyásukra, úgy óvásukkal is ily i­lyesmi czéljuk. — A.rést keresnek' kifejezésért­­ gyári ellenzékiek actiót kiáltozának , mi azonban elb£QgZ0tt. Fő­ispán ur ö­nliga ügyes tapintatának sikerült ezeket mint kérelmüktől elmozdított feleket elfogadhatóvá tenni, és igy az ovások jegyzőkönyvbe iktattattak, a megye főügyésze ellenovásával együtt, és az ülés délután 3 órakor oszlott el. A gyűlés 2dik napján egy a megyét érdeklő intézmény tárgyalásában a győriek közöl K.L. felszóla­lék, kit elnök­lő m­gr. főispán ur a tegnap ismételve megerősített határo­zatra figyelmeztetve komolyan nyilvánitá, hogy bár ha a me­gye rendei a szólót többi birtokos társaival együtt a vendég­­szeretet ’s vidékiek iránti kiméletességből felszólalni enge­dik is, véleményöket’s felszólalásukat soha számba és figye­lembe nem veendi,’s ha netalán mégis szót emelnének, minden indulatoskodást, illetlen megtámadásokat, sértő ki­fejezések és személyeskedést kerülve, mindig az Hiedelem korlátai között maradni kötelességüknek tartsák *). — A megye rendei azon őszinte hazafiui tisztelet érzelmeitől ösz­­tönöztetve, mellyel ő cs. kir. főhűségének 50 évi hivatalos­kodása alatt a hon boldogitására tett magas érdemei iránt mindig viseltettek. Pestmegye ezen felszólítását örömmel fogadták, mivel azonban az ünnepnek határnapja ö­rölige k. kívánságához képest el lön halasztva, most az iránt intézked­ni szükségesnek nem látták. Nógrád megye felszólítása Hor­váth István könyvtárának megszerzése iránt, pártoltatott. — Az iskolai ügyben kiküldött választmány javaslata tárgyalása folytában a minden szépet és jót hazafius érzéssel felkaroló főispán úr ő maga egy művészi osztály felállítására 400 p.ft ajándékozott. A húsnak ára 1­krral felebb azaz 14—15re emeltetett—R. . . y.-----------­Heves, Komárom és Somogy megyék közgyűlésiről levelezőink imént vett tudósitásit legközelebbi számainkban közlendjük. BUDAPESTI HIRHARANG. Sok jó és rosz elménetség mondatott már el Pest magyarosodásáról, és csakugyan ko­molyan igaz, hogy a boltfölirások magyarosodásának sza­porodása daczára sem igen sokra mentünk még. A jelenre nézve tehát nincs rendkívül nagy örömre okunk, de igen­is lehet reményünk, hogy a fiatal nemzedék meg fog magya­rosodni, ha ez az illetők által kitelhető kép könnyittetik. A pesti magyar iskolát értjük itt, melly mintegy húsz év óta Németh Endre tanító vezérlete alatt áll, ’s melly e tekintet­ben minden méltányos követelésnek megfelel, mikép e la­pok is többször dicsérettel emlékeztek meg róla a nyilvá­nos próbatétek alkalmával. Ezen iskolát sok száz német gyermek hagyta már el mint jó magyar, és azért méltán kí­vánhatni , hogy az folyvást minél nagyobb kiterjedést nyer­jen ; ez mindazáltal legújabb időben egészen ellenkezőleg áll. A templom melletti kántor­lakból az iskolának a félre­eső, komor, nedves, piszkos molnárutczába kelle költöznie, ámbár a kántorház magyar nemesek és polgárok által még a múlt század közepén kizárólag e czélra alapíttatott. Ezen kántorlak jelenleg évenkint 750 p­ostot jövedelmez, a mol­­nárutczai szűk szállásért ellenben csak 440ft fizettetik. Ezen szállás igen távol van, rozzant minden tekintetben és any­­nyira szűk, hogy számtalan német szülők, megtekintvén ez iskolát, visszariadnak tőle és akaratlanul Squeers paradi­csomára gondolnak Yorkshireben, ’s gyermekeiket nem bo­csátják oda, hanem inkább a jobb helyzetű ’s kényelmesb német iskolába küldik, ’s igy évenkint talán egykét száz gyermek is csupán azért nem magyarosodhatik meg, mivel a magyar iskola olly házban van, mellynek legnagyobb ré­sze lóistálókkal van tele, ’s mivel a négy osztályra szagga­tott iskolában a gyermekek csaknem egymás hátán ülni kényszerülnének, ha a buzgó tanító saját szűk szobáját is iskolául nem használná. Pest városa sok százezereket költ egyéb nyilvános épületekre, mellyek szinte szükségesek ugyan, de merjük állítani, hogy alig lehet valami szüksé­gesebb iskolánál Pesten, hol a polgárság gyermekei lehető legolcsóbban ’s legrövidebb idő alatt nemzeti nyelvünket sa­játokká tehessék, mellyre ezentúl mulhatlanul szükségek leend,ha polgári jogaik mindegyikét hábori­tatlanul gyakor­lat akarandják. Nemcsak az egész felebbi 750 fiot kel­lene tehát iskolai szállásra költeni, mire 1780 körül külön felsőbb intézmény is utasitá az illetőket, hanem az ügy fon­tossága valóban megérdemlené, hogy az ország fővárosához illő tanoda nyittatnék, mellyben minden kis polgár első ’s legszentebb kötelességére, t. i. nemzeti nyelvére oktattat­­nék, ’s ennélfogva szeretjük reményleni, hogy Magyar­­ország fővárosának magyar iskolája nem fog már sokáig a sóistálók gőzkörében megmaradni.—Jókay bevégzé rég várt regényét, mellyből már több jeles mutatványt közlött, ’s Petöfy is kész regénynyel jött Pestre, melly napjainkban­ ­1) Tehát szólamok szabad ? és igy a megh­atároztatott bir­tok m­i­n­i­mum nem a szólásszabadságnak censusa — mint a 1’. Hír­lap depopularizálni szeretné — h­anem­ valami egyébnek , mi még is a siker nélkül szólhatásnál kissé több valami; — az elnöki ál­talános figyelmeztetés a szükség úgy hoztával még törvényes sanctióval is párosulhat, mert már első ’s e részben ominosus fellépéskor a cirrus elleni kifakadások mint­ s­z­e­n­t­s­égtel­en kezekkel n­y­u­l­n­a­k a közügyhöz. — Sut­o­r n­o n­u­i- lin­ere pi da­m , — a kk. és rrk irányában használt kifejezé­sek pedig a nem törvényesnek ismert határozatot fentartani m­a­­li ti­a,aligha többé olly közönyösen vétetendnek. — Tud.

Next