Budapesti Hiradó, 1846. január-június (311-412. szám)

1846-05-28 / 394. szám

360 Egy jójelzálo­g-rendszer (Hypothekar-system) hazánk iráni életbeléptetésének akadályai és ezen akadályok elm­ozdíthatásána­k módja. Úrbéri birtok. (Folytatás.) Miután e szerint, mikép — mint a jó tőkebiztositó rendszer létesítése mellett harczolónak — szoros kötelességem volt, mindazt előterjesztettem , mivel az általam említett, a jó jelzálog­rendszernek úrbéri földekre is kiterjesztését lehetlenné tevő jobbágykibecsü­lési törvény­­ szabályaink szükségtelenségét és helytelenségét okszerűen megtámadhattam, úgy látszik könnyebb lesz, a felőbb érin­tett többi akadálylyal szembeszállni és azokat leküzdeni. Különösen, mi a 3dik szám alatt említett azon akadályt illeti, melly a földesurnak az 1836. V. 7. §a által adott ki­cserélési jogán alapul, meg kell jegyeznem, hogy illy csere törvény szerint csak per utján történhetik, és miután az úr­béri törvényszékek szorosan figyelnek arra, hogy az illy csere eseteiben a jobbágy rövidséget ne szenvedjen, úgy látszik, mintha nem igen sokat fognának az ország öszves földesurai ezen joguk elengedésével, és a csere ügyének szabad egyezkedés aljára­ bocsátásával veszteni, és pedig annál kevésbbé, mert tapasztalás szerint illy kicserélési ese­tek az egész hazában felette ritkán szoktak előfordulni. Nem szükség azonban , hogy a földesurak ezen joguktól ingyen álljanak el, sőt mint már felebb érintetett, igazsá­gosnak látszik, hogy ezen a jobbágyokra nézve nagyhasznu lemondásért ezek valamelly váltságdíjt fizessenek. 4szer) Mi a telkes jobbágynak ’s úrbéri zsellérnek az 1836. IV. 7. §án alapuló azon megszorítását illeti, hogy bir­tokát földesura megegyezése nélkül másnak el nem adhatja, meg kell vallani, hogy ha a kibecsülési büntetés átalában megszüntettetnék, az ezen törvényben gyökerező megszorí­tás a jó jelzálog-rendszernek úrbéri birtokra is kiterjesztését nem igen fogná nehezíteni, kivált ha ezen megszorítás olly rendszabállyá változnék, mellynél fogva a telkes jobbágy vagy úrbéri zsellér telkét vagy házát másnak át nem adhatja, mig úrbéri és egyéb földesúri világos tartozásainak lerovása iránt elég biztosítékot nem nyújt. Minthogy azonban a nyilvános űrbéri telek és betáblázási könyvekbel feljegyzések elrendezése rendes itélőszékekre vagy bírákra volna bízandó, a földesurak pedig ezen itélő­­székek vagy bírák által minden úrbéri birtok változásról eleve tudósitandók lennének, ezáltal úgy is elég fogna létetni az ezen pont alatt felhívott törvény főczéljának. 5ször) Mi az 1836. IV. 11. §. és V. 4. és 5. §§okban érintett jobbágytelki állományok felcserélésének , felosztá­sának és elzálogításának tilalmát illeti, elégnek látszik lenni, ha ezen törvények útmutatása szerint újabb törvénynyel bő­vebben és elhatározatlan kijelentésnek az úrbéri iratok fel­­­oszthatásának, p. o. egy negyed telekbeli minimuma, mi­szerint ezen minimumon alul semmit érvényesen venni és eladni szabad nem volna. Az eddig szokásban volt elzálogí­­tások pedig, mint a jó jelzálogi rendszer törvényesítése után úgyis szükségtelenek és már eredetileg károsok egyálalában ellih­atnának. Meglévén e törvény, a telek- és betáblázási könyvek ügyében bíráskodó itélőszék vagy bírói záloglevél betáblá­­zását semmi úrbéri birtoknak a törvényes minimumon aluli másra ruházását megengedni nem fogja. Végtére 6szor) Mi az 1840. IX. 17. §án alapuló kibecsülési ese­tet illeti, erre a 2. szám alatt már kimernőleg meg van felelve. Az előterjesztettek által, remény­em, elég világosan bebi­­zonyítom azt, hogy az említett jó jelzálog-rendszernek úr­béri földekre is kiterjesztését teljesen akadályozó törvény­szabályok mint a közállodalomra nézve nem szükségesek, a földesurakra nézve pedig nem hasznosak, az úrbéri földbir­tokosra nézve pedig nagyon károsak, megszüntetendők. Most annak megvizsgálására térek át, miképen lehetne ezt elméletileg a földesuraknak az 1836. VII. sz. bevezeté­sére terjedő angol gyarmatokban állandó mágnesi őrhelyek alakul­tak , azokban egyszersmind a föld egyéb mindennemű erői nyo­moztatnak. Miután Faraday a mágnes­ eröbül világosságot fejtett ki, tapasztalatilag bizonyos, hogy az észak fény is mágnesi tü­nemény. Már reggel rendetlen lesz­­a mágnestű mozgása , míg a fény kifejlődésével helyre áll ezen tünemény , el is terjed néha egész a meleg éghajlatig, de az egyenlítő felé ritkábban látszik. Ezen természettüneményből azt következteti szó, hogy a földnek tulajdon világitó ereje van, melly legnagyobb fokán felül­haladja a holdvilágot első negyedében, a mint az a földsarki tar­tományokban majd szüntelen látható, és nálunk is felhős őszi és téli éjszakákon , habár gyengébben , észrevehető. A föld belső melegéből a felnevezett tüneményeken kívül még a geognosiai tüneményeket is felvilágosítja sz.; idetartozik: a földindulás, egymást sebesen felváltó füg­gőleges vagy vízirányos, néha (a mi legveszedelmesb) keringő mozgások jelennek meg , mellyek többnyire hullámkint egy percz alatt , egész 7 mérföldet haladnak, néha mintegy középpontból egy tőrbe terjednek, sőt két illy kör is egymást keresztül vágja. mozgás irányát és nagyságát meg lehet függentyű által hatá­rozni. sen­es időt, nyomasztó meleget, ködös légkört nem ismer el sz. bizonyos előjeleknek ; az sem valósul mindig , hogy a mágnestű vagy a sulymérő a közelgő veszély biztos hírmondója. A földindulással járó robaj nem felel meg mindig a mozgás nagyságának, néha mennydörgéshez hasonló , nem messze ter­jed el eredete helyéről, már magában is mély behatást gyakorol a lakosokra; előhozza például sz. Gua­naxa­to (Mexico) váro­sát, hol 1784. évben január Odikétől fogva egy egész hónapig szünet nélkül tartott a földalatti dörgés és nem volt semmi föld­indulás. A rengés hulláminak öszves hatáskörük elterjed néha ezer m.f­öldnyire is. Nevezetes példája ennek az 1775 évi novemb­ elsején Mag­a­son városát pusztító földindulás, melly alkalom­mal az egy időben megrendített földtér öszvege, négyszer idáig kaludta Europa egész területét. Abból, hogy távol minden vulkántól hónapokig tartó föid­jében fentartott tulajdonjoga lehetőleges megmentése mellett, sőt gyakorlatilag annak némi tágítása által eszközölni. Mindez véleményem szerint következők által történhetnék: 1) ha az I. 40. sz. 1836. IV. 6. és 12. § §. vala­mint az 1836. IV. 7. és 11. §§. és azon évi V. 4., 5., 6., 7., §§. és az 1840. IX. 17. §. által a földes­ura­k­n­a­k tulajdonított jogosítások eltörlése fejében az illető telkes jobbágy vagy úrbéri zsellér valami váltsági díjt fizetne. Igaz ugyan, hogy a földesurak, mint már fenebb érin­tem, ezen törvények eltörlésével nem igen sokat vesztenek, azonban, minthogy a jobbágyok vele igen sokat nyernek, igazságosnak látszik,hogy ők a rájok háramlandó jótéteményért a javokra áldozandó törvényes jogok váltságául a földesur­­nak az országgyűlés által elhatározandó valamelly díjt fizes­senek. 2) ha az 1836. IV. 6. §ának azon szabálya, melly a földesurat és a közbirtokosokat a hely­­ségekben lévő úrbéri földek vételétől tiltja, eltöröltetnék. Ezen tilalom főalapja kétség kívül azon félelem volt, hogy ha a nemesek jobbágyaik földeit megvehetnék vagy akármi módon maguknak tulajdoníthatnák, ezen földek a rajta fekvő adó alól felmentethetnének. Minthogy azonban a jó jelzálog-rendszernek egyik fő fel­­tétele az, hogy minden ingatlan javak a lehető legnagyobb szigorral és pontossággal felméressenek, mennyiségük és minőségök a nyilvános könyvekben részletesen feljegyeztes­­­sék, világos, hogy a jó jelzálog-rendszernek átalános törvényesítése által minden ingatlan jószágot a rajta állan­dóan vagy csak ideiglen fekvő terhekkel együtt nyilvános­ságban (evidentiában) tartani nehéz épen nem lesz. Mihelyt tehát az ingatlan jószágok, és azon fekvő adó­teher teljesen tisztára hozatott, alaptalan lesz azon félelem, hogy az úrbéri földeknek nemes kézre kerülése által az úr­­béri földadó csonkulást szenvedjen. Minthogy — mint a később előadandó telekkönyvek ro­­­­vataiból ki fog tetszeni — ezen telekkönyvekben egyszers­­mind a telekadó mennyisége is beiktatva lesz, nem lesz nem s kéz minden adó alóli kibúvást észrevenni, akadályozni és a bűnösöket illőleg megfenyíteni. Elenyészvén tehát a jelzálog rendszernek életbelépésével­­ az úrbéri földadó csonkítása iránti minden félelem, önkint kö­­­­vetkezik, hogy e félelmen alapuló felemlített tilalom is fel­­­­oldathatik, annál is inkább, minthogy az 1844dik IV. czikk­­ kével az ingatlan nemesi javak birdalása a nemtelenekre is átalában kiterjesztetett ’s addig, mig a fenemlitett tilalom el nem enyésztetik, azon anomalia maradjon, hogy a jobbágy ugyan földesura jószágát megveheti, ellenben a földesur jobbágyának földeit semmi szín alatt, semmi áron magáévá nem teheti. Elenyésztetvén ezen tilalom, ismét minden a maga ter­mészetes és jogos állapotába lép vissza, azaz, szabad leszen minden honpolgárnak ott, hol akar, szabad adásverés utján jószágot venni ’s ezt ismét eladni; szabad leszen a földesur­nak őseitől öröklött vagy általa örökösen szerzett, de jelen­leg nagyobb részben jobbágyok kezeinél lévő úrbéri földeket azon egy helységben lévő majorsági földeihez az úrbéri föl­deken fekvő valamennyi terhek elvállalásának feltétele alatt, kívánságához és szükségleteihez képest vagy egészen vagy részletesen szabad alku és szerződés útján megszerezni. Minthogy pedig a köz­gazdászati tannak (Staatswirth­­schaftslehre) egyik tőérve, hogy minden ingó és ingatlan javaknak kézről kézre foroghatása lehetőleg könnyű legyen, ezen 1836. IV. 6. §ában foglalt tilalom eltörlése az 1844. IV. czikk engedelmével együtt honunknak a köz­gazdászat tár­gyában olly sajnos hátramaradásának egyik fő gyöke elvágatik. Végre elenyésztetvén ezen tilalom, az úrbéri földek nem a rengés támadhat, egy uj vulkán kitörését nem következtethetni. Vegyük fel az egész föld felületét, alig van időpont, mellyben az valamelly helyen meg nem rendül, és az által­a földben létező belső erőnek törekvését kifelé nem nyilvánítja , mellyet valószí­nűleg a mély rétegekben lévő nagyobb melegnek inkább, mintsem a sziklák minémüségének kell tulajdonítani. így tapasztaljuk, hogy a hegyek mechanikai alkotása változtatja meg inkább a földren­gés terjedését, mintsem azoknak vegytani minémüsége. Századok óta terjed az valamelly part hosszan, egy hegysor töve körül, vagy annak irányában , és mindig ugyanazon helyen szűnik meg a rengés, mintha a mélységbe enyésznék el. Földrengés által nemcsak egy egész vidék emelkedik fel régi állásából, hanem a földből meleg víz, gőz, sár, füst, sőt láng is fejlődik ki általa; néha az időjárást rögtön megváltoztatja, p.o. rendkívüli esőt hoz. Nevezetes, hogy a Vesuv ormán minden égő salak, vagy gőzkiömlés elött, 20 — 30 másodperc­c­el előbb rendes, időszakos földrengések éreztetnek, pedig annál erőseb­ben, minél később következik utána a kitörés, következőleg mi­nél több ideig záródik el a gőz, miszerint a vulkánokat a közel­­lévő vidékre nézve mentő szelelőlyukaknak méltán állíthatni. A földből kiömledező gőzök nemcsak az égő vagy már rég kiégett vulkánokból erednek, hanem más vidékekben is jön­nek elő. Ezek közt legnevezetesbek a szénsav kigőzölgései (mo­­fetták) m­ellyeket sz. a föld vulkáni ereje végső vonaglásinak tekint. A földből eredt viz források ha magasb hegyekből származnak, hidegebbek a légkörnél; mennél mélyebben esik pe­dig a forrás, annál melegebb és annál tisztább a viz, azaz an­nál kevesebb ásványos részeket foglal magában. A vulkánokban vagy tűzokádó hegyekben nyilvánosul egy mély tűzhelylyeli öszveköttetés , mellyből vagy állandóan , vagy időnkint gőznemek , savak , fénylő salakok , vagy olvadt földből álló tüzérek származnak. Minél alacsonyabb egy vulkán, annál szaporábban követik egymást annak kitörései; így p. o. n 3037 falunyi Vesuv kitörései sokkal szaporábbak mint a 10,200 lábú­nyi magas A o­­ n a é ; azonban lehetséges, hogy egy alacsonyabb vulkánut­k , betömött nyilasa végett­e hoszabb ideig megszűnnek csak adásvevés utján válhatnak a földesur tulajdonává, ha­nem az 1840. Vil­. 10. és 13. §§ok esetében ingyen is is­mét kézre juthatnak, azaz a földesurnak a III. k. 30. czi­­mében és az 1836. VII. czikk bevezetésében említett, de az 1836. IV. 6. §ának ismét semmivé tett úrbéri földeket illető tulajdoni joga írott malasztból valósággá válik, és ezáltal a földesurnak a jobbágyai kezén lévő földe iránti tulajdoni joga visszaszereztetik és megerő­síti élik, a puszta telkek, melyeknek nevét is kiküszö­bölni szeretném hazámból, lenni megszűnnének, mert ha a földesur urbér alatti földeit bírhatja, ha az ezekre törvénye­sen rovandó minden tartozásokat magára vállalandja, nincsen ok, őt az elhagyott és puszta telkek elfoglalásától és sajátjává tételétől tiltani; ez pedig uj nyereség a földesurra nézve, melly az állodalomnak semmi áldozatába nem kerül. (Folytattatik.) Megyék* BORSODBÓL. M­i­s­k­o­l­c­z , május 9dikén. („Azt mondják.“) Közlünk megyénket illető némelly statistikai adatokat: 1845 ben elítéltetett a megyei törvényszék ál­tal 615 személy; ezek közöl szabadon bocsáttatott 217; megyei gondviselés alatt neveltetett elhagyatott gyer­mek 61­­. Közönséges magtár volt hat, a megyei, Re­viczky nevét viselő, — m.keresztesi kettő — nemesi és adózói,— egy m.kövesdi, tárkányi és alsó-zsólczai. A Re­­viczky-magtár állása volt rozsban 6818 köböl; árpában 46 köböl; zabban 4320 köböl; készpénzben 2586 v.ft. Arab­dolgoztató intézet vagyontelkén és épületein kívül 5308 ft 52­70 kr­­­). A kisdedovó-intézet kamatozó tőkéje 6080 ft3) ; évi bevétele a gyermekektől 160 ft. Miskolczi házaló koldu­lás eltörlésére begyült tőke 3153 ft 39 kr; nemesi pénztár benmaradása 402 ft 12 kr; adóssága 11,085 ft 4); hadi pénztár bevétele 44,783 ft 54* 2/skr; kiadása 39,818 ft 45 s/m kr; házi pénztár bevétele 57,085 ft. — Benfoglaltainak , ezen ősziélben az 1840: 9. t.czikk 7. §sza folytában beadni kellett rendőri büntetéspénzek ? arról az irás hallgat. — A Hetilap — nem tudom, mellyik számában — állítlalik, mi­szerint a védegylet már a nemzet életébe ment át, és ezen állításon még csak kétkedni sem lehet, mert azt mondják, hogy nálunk is bizonyos védegyleti igazgató tag számára ki­zárólag honi ? nem, hanem ausztriai czukrot kerestek és vettek. — Másod-alispánunk f. hó­skén estve érkezett uj hitvesével —Bécsből. Túlbuzgó tisztelői — mert az érdem­­lettet ki tagadná meg tőle? — azonnal előrendelék Győri­­ György barna zenészkarát, ’s jön nagy zenészi előadás az­­ utczán, uj alispánnénk ablakai alatt éjjeli 12 órakor, hihe­­­­tőleg azért, hogy vele a császári főváros zeneélvezeteit el­­t­felejtessék. És hogy a hangverseny teljes legyen, éneklék a­­ kortesdalt, melly mellett üdvözöltjök alispánná tétetett. E rögtönzött honi dalárda alkalmasint nem legművészibb volt, de régi magyar szokás szerint asszonyt legelső ruhában kell kézre szoktatni, ’s e jó urak az érkezettet alkalmasint több hasonló élvezetben részesitendik. És ez mind helyes (?), de azt is mondják, hogy uraimék tisztelgés alatt összekobzód­­tak, pofozkodtak, czivakodásukat a „korona“-vendéglőben is folytatták; és már ez bizony nem helyes, hanem ha azt aka­­rák megmutatni és bizonyítni, miszerint méltók az alispánná salonjában bemutattatni ’s a jó (?) nevelést, mellyel kaptak, vérökbe vették! A boldog ideje az ököljognak! ne távozzál e föld színéről, hogy ki ezen urak műveltségét kétségbe hoz­ná, tettleges erőségekkel győzessék meg az ellenkezőről! — Ezek egy pár év múlva alkalmasint a fölebbi rovatban ál­­landanak. — Beküldő. 2) Dolgoztak a rabok ez intézetben 8189 napot; megkímél­tek a házi pénztárnak 297 ftot. — B. 3) Ebbe 301 fttal a nemesi rend tartozik. — B. 4) Előlegezett országgyűlési költségek fejében a házi pénz­tárnak. — B. kitörései. Szabad időközben néha a hegy üregében (kráter) semmi tűz , csupán nyílt repedések és vízgőzeit vétetnek észre, vagy fenekén egy salakdomb oldalán tüzes tömegek hullnak le; a nyílt repedésekből láva is ömlik ki, de nem tölti be az egész üreget, úgy hogy illy időközben a kráter széléig mehetni föl. A vulkánok anyagi termékei a szerint különböznek, mint a nyúlás vagy folyó részek megmerevedése kisebb vagy nagyobb nyomás alatt történik. Öt eretet számlál szó, úgymint: vas, réz, ólom, mireny és releny, azonkívül némelly sófajta, különösen konyhasó találtatik mind a lávában mind a kráter szélén. A hamu megjele­nése , melly vagy magában vagy vízgőzzel együtt néha magas oszlop­­alakban hányatik ki, többnyire egy nagy kitörés végét jelenti; a láng, melly a kihányt tüzes salakokon kívül néha lát­szik , nem egyéb mint az üreg fényének a felemelkedett gőzöm­ visszasugárzása. A vulkáni tűz eredetét sz. nem tulajdonítja egyes és csak he­­lyenkint elszórt anyagok összeütközésének; nem is tartja szük­ségesnek , hogy a tűzokádó­ hegy a tengerhez közel legyen, vagy hogy a tengervíz belefolyjon, ámbár azáltal a kitörések valóban elősögíttetnek , mit példákkal bizonyít. A vulkáni működés vagy csak részletesen szűnik meg , midőn a földalatti tűz ugyanazon hegysorban valamelly menedéket keres magának, vagy egészen elalszik, minek szinte nevezetes példái közöltétnek. A föld gyomrában rejtett tűznek ezen a felületre pusztítólag ható helybeli tüneményen kívül, még egy más sokkal elterjedtebb eredménye van, t. i. a föld alakulása, a­mit mind az újabb könymek alakulására, mind a régiebbek átváltoztatására nézve a legújabb vizsgálatok nyomoztak ki. Ezáltal csak most nyerő a Geogn­osia komoly tudománya valóban okszerű irányát, úgy­­szinte a földre szék geográ formájáról és vázlatáról azaz a földünket képző szilárd és folyó reszek­ térimbeli elosztásáról csak most nyerünk kimerítőbb ismeretet. A Geognosint illető ki­vonatban nehezen közölhető czikkel elfuellözvén , lássúnk az utóbbi vizsgálatokból némelly érdekes adatokat. (Vége köv.)

Next