Budapesti Hiradó, 1846. január-június (311-412. szám)

1846-01-22 / 323. szám

Csütörtök 323. BUDAPESTI Januar 22. 1846.­­ Előfizethe­t­n­­ neryoo, a kiadóhivatalban, hatvani ut ozal Horváth-házban 4­8 ik szám alatt földszint, és minden királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba s külföldre menendő példányokat csak a bécsi császári posta­­hivatalnál rendeltethetnek meg. Ezen lapok minden héten négyszer, u. m. kedden, csütör­tökön, pént. és vasárn.jelennek meg. Előfizetési ár félévre Buda­pesten házhoz-hordással 5 ft., borítékban 6 ft., postán bo­rítékban 6 ft. ez. p. A hirdetmé­nyek minden apróbelű­s hasáb­­b­ráért 5 (öt) ez. kr. fizettetik. TARTALOM. Magyarország és E­r­d­é­ly. Nádczukor és ré­­paczukor I. — A hetvenkedő Hetilap komoly szavára! — Igazítás. — A Novine h­orv. slav. dalmatinske­ czimű lap irányának magyarázata. Megyék: Közgyűlés folytatása Fehérben, Turóczban. Értesítés Po­zsonyból. Budapesti hirharang. Nyilatkozat. Külföld. Nagybritan­­nia. Francziaország. Spanyolország. Belgium és Hollandia. Poroszor­szág. Törökország. Hivatalos és magánhirdetések. RIACIYAHOVISZÁG és EBBÉLI. (Nádczukor és répaczukor. I.) Nem egy­szer hallottuk már tekintélyes férfiaktól amaz aggodalom nyil­vánítását, hogy azon élethalál-harcznak,a mellyet e két édes de mostoha testvér csak pár évvel ezelőtt olly elke­seredéssel vívott, ’s mellynek mi is egész Európával együtt csak nézői, ’s szerencsénkre díjmentes nézői voltunk , mert a háború költségeit szokása szerint Francziaország viselte , azon nemrég hivatalosan bevallott elv szerint: „la France est assez riche pour payer sa gloire“ — ezen harcznak tehát vé­ge csak az lenne, hogy a törpe czukorrépa az óriástermetű nád csapásai alatt minden erejéből fogyva holtan fogna ma­radni a csatamezőn. Tudjuk, hogy még az egészséges ember is , ha beteg­nek képzeli magát, könnyen, valósággal is nyavalyássá lesz; de az ipar, mellyről azt jövendöljük hogy nem életrevaló, meg sem születhetik, nemhogy virágzásra jutna. Azért olly hiedelemben vagyunk: nem teszünk kedvetlen szolgálatot hazánk fejlődő iparának, ha az érintett aggodalmak ellené­ben megkísértjük: az idevágó körülmények minden oldalróli, lehetőségig szigorú megvizsgálásából olly horoskópot készí­teni, mellyből a nyugtalan kedélyek teljes bizodalmat merít­hessenek a jövendő iránt,’s a helyett hogy vállalkozási ked-­vök a répaczukorgyártás iránt elszenderülne, ujult erővel ’s eltökéltséggel forduljanak a termesztésnek e neme felé, melly hazánk közgazdasági viszonyaiba legkiváltkép beillik, mint minden más termesztés, melly a mezei gazdasággal vagy földműveléssel egyenes egybeköttetésben áll. Hogy a kitűzött tárgy jelen állapotával megismerkedhes­sünk, szükséges annak múltjába pillantanunk, ’s főleg tud­nunk az okokat, mellyek a mindkét eredetű termény gyártá­sára előmozditólag vagy elnyomólag hatottak.—Ezen ismere­teket hazánkban nem kereshetjük. — Európának majd min­den népei tetemesebb részt vettek a czukorgyártási mozgal­makban mint mi, mellyek legmagasb fokra azonban Fran­­cziaországban hágtak, hol a czukor-­kérdés a status legfon­­tosb érdekeivel jött összeütközésbe, ’s hol már annak sorsát végkép eldöntöttnek tekinthetni. Oda kell tehát folyamod­nunk, ha tanulságot akarunk szerezni.----------­A német vizsgálódó szellemé a dicsőség, hogy ezelőtt, egy év híján épen egy századdal megmutatta a berlini aka­démia előtt, mikép a czukor nemcsak a napforditók kiváltsá­gos égaljának szüleménye, hanem mostohább Európánk né­­melly igénytelen növényeinek gyökereiből is kristály-alak­ban kivehető, a melly fonalon a természetvizsgálók tovább menve, ma már bebizonyították, hogy az minden növényben sőt azoknak majd minden orgánumaiban is található. Ezen fölfedezésből azonban még nem lesz ipar, magának Marggrofnak sem fordult volna meg az eszében is, ha később azon nagy időkben, mellyek óta Európa történetei­nek új korszakát számlálják, egy a rendkívülit szerető ge­nje, Napoleon, hatalomszavára a szárazföld kikötői be nem zárkóznak a déli gyarmatok termékei elől, mellyeket Anglia mint a tengernek egyedüli uraszszonya osztogatott a többi népeknek. Napoleon tönkre akarta juttatni Angliát ,’s mivel már ta­pasztalásból tudta, hogy öt erővel nem lehet, életének gyö­kerében— kereskedésében — támadta meg. Laconikus rö­vidséggel mintegy illy formán szólhatott magában: ha Euró­pa mindent termeszt, vagy legalább annak pótszerét találja, mit eddig a gyarmatosokból kapott, — nem lesz ezekre szo­rulva, ’s akkor Anglia kényére fürödhetik a széles világten­gerben — pusztulásának órája ütött — ’s ezzel dologhoz fo­gott. ’S minthogy az angol hajókat Europa kikötőiből ki­zárni elég nem volt, hanem gondoskodni kellett a népesség gyarmati szükségeiről is, ezeket akarta egy roppantással előteremteni. —A római királyságban pamut, a Provence­­ban czukornád-ültetvényeket állitatott fel,—az indigo, Coche­nille kipótlójának száz- százezer frankot igért, a lenfonó gép feltalálójának egy milliót, és valósággal ezen ösztön adott is nem sokára létet az emberi ész ezen egyik legelmésebb com­­binatiojának, csak hogy már későbben, hogy sem az ér­dem jutalmát elnyerhette volna,­­Proust-nak, ki a szőlő­­szörpöt concreslo tudta csinálni, százezret, Fouquesnak, ki megfetérítette, negyvenezret ajándékozott. Az udvarban és közintézetekben nem volt szabad ezenkívül más czukoranya­­got használni.—Hiábavaló áldozatok.—Egy Achard nevü ki­űzött hugenotta Poroszországban már nagyban gyártotta a czukort répából, ’s ami akkor nem kissé volt meglepő, for­májában ’s lényegében azonost a nádczukorral. Az akadé­miának véleménye már 14 évvel előbb, 1798ban, helyben­­hagyólag nyilatkozott volt Achard módszere iránt, de az azt követett próbák sükeretlenek voltak’s a közvélemény az volt, hogy olly nemes növénynek mint a nád, pótszere csak a sző­­lő nem pedig a répa lehet, mellynek már egy római költő megénekli ízetlenségét. Azonban a kézzelfogható tények erejének még a császár is kénytelen volt engedni ’s 1812ks január lökén egy császári rendelet jelent meg, melly a ré­paczukorgyártás terjesztése végett az országban tizenkét gyakorlói phemiai iskolát állít fel 100 tanutványnyal, kik csak három hónapi gyakorlatért 1000 fr. kárpótlást kapnak. Ezenkívül 500 gyári szabadalmat ad ki sokféle kiváltsággal, egyszersmind saját rambouillesi kastélyában az akkor legna­­gyobbszerű gyárat készítteti fel. Itt már a gőzt is segédül hívták a munkában, mellyet a birodalom legelső mérnökei vezettek, ’s mégis,—hogy egy példát adjunk a nyájas ol­vasónak , mennyire erőtelen a tudomány az élet dolgaiban tapasztalás és alkalmazás nélkül.—Rambouilletban egyebet mosléknál nem csináltak, mert a helyett hogy a gőzt mint most, 2, 3, 4 atm. nyomással használták volna, annak félelmetességét túlbecsülve, atmosphaerán sem merték fe­lül­emelni, egyszersmind azért is , nehogy a szörp erősen buzogjon, ’s e miatt valami ártalmat szenvedjen, miből az lett, hogy az 60—80' C-nál párologván ki lassan kint, mind moslékká (melasse) változott; mig ellenben, egy párisi gyer­tyamártó, ki csak szabad tűzön főzött, de nagy sietséggel ’s munkásit mindig kergette — ő annyira meg volt győződve a gyorsaság hasznáról, hogy meg nem engedte czukorgyárá­­ban senkinek lépést járni — a legszebb czukrot csinálta , ’s csak a leczkepénzböl, mit a rambouilletiak ’s más vállalko­zóktól kapott, meggazdagodott. — De már ekkor, mint nyájas olvasónk eddig is megjegyez­hette, a császárság dicsőségeinek alkonya felé járt. A nagy­szerű intézkedésekbe még nagyobbszerű események szóltak bele. A szárazföld kikötői már 1813ban megnyíltak, és a restauratióval az angol termékek is megjelentek Francziaor­szág piaczain. A czukor, melly a zárrendszer alatt annyira felhalmozódott volt az angol gyarmatokban, hogy marhát kellett vele hizlalni, úgy elbontotta a kikötőket, hogy csak a hozatal­ bért fizették érette ,’s egy fontnak ára, melly 1812- ben 6 vírt volt, 14 váltó garasra szállott.­A rendkívüli ked­vezményekkel létre hivott répaczukorgyárak nem bírhatván az uj váratlan körülmények súlyát, majd mind elhullottak, néhány azonban az északi megyékben a hires Crespel De­­lisse- és Oudard-éi, meg a jeles chemikus és iparminister Chaptal-éi, a ki már Napoleon alatt azon tárczát viselte ’s a répaczukor-iparnak legfőbb előmozdítója volt — Németor­szágban Magdeburgban a Nathusiusé, Siléziában a b. Kop­­pyéi kiállották a nehéz próbát, mi­által Chaplal a honi czu­­kor­ipar feladatát megfejtednek tekintvén, ékes levelekben buzdította a megyék főispánjait hatáskörükben mindent el­követni ezen ipar felvirágoztatására, hogy az ország függet­len legyen az újvilágtól, ennek egyik legfontosabb termé­kére nézve. Maga a király is személyes pártfogását ígérte a serdülő iparnak, mert meg kell jegyeznünk, olly eleven volt még akkor az angliávali szerencsétlen tengeri ütköze­tek emléke, hogy közönségesen elfogadott vélemény volt, mikint a távol gyarmatok csak nyűg az anyaország lábain, ’s háború idején csak alkalom nagy áldozatok és vesztesé­gekre , — ’s ez a vélemény az egész restauratio alatt ural­kodott ; — ez adott irányt a gyarmati politikának is. Francziaország már nem is akarta magát többé gyarmat­birtokosnak tekinteni. — St. Domingo , Nyugotindiának leg­­dúsabb, legszebb szigete, melly 1789 ben 140,000,000 font czukrot küldött az anyaországi vásárra, már néger­ respubli­ka volt — minő befolyása volt ezen régime-nek a sziget közgazdasági állapotára, közelebb érinteni fogjuk.— A pá­risi békekötés által visszanyert Antillák — Bourbon, Marti­nique , Guadeloupe, Guyane és Cayenne — el voltak pusz­tulva, mert Anglia, ámbár a szárazföldi háborúk alatt elfog­lalva tartotta, mégis úgy bánt velők mint idegenekkel, ter­mékeiket piaczára nem eresztvén. Már az elmék fentebbi hangulatának-e, vagy a párisi béke­díj roppant súlyának, vagy épen az ipar- és kereske­dés ministere Chaptal nyilvános előszeretetének a honi czu­­koripar iránt, vagy hihetőleg együtt mind a háromnak kell­jen tulajdonítanunk,—elég az, hogy 1818—1820ban a fran­­czia gyarmatok czukrának vámja 100 kilogramme-tól (178 bécsi font), melly a revolutio előtt nem volt 6 frank (­ an­nyi v.ft) 49 '/1 f.ra emeltetett, ’s az idegen gyarmatoké ma­gas vámmal tiltatott el. A czukor ára megint felszökkent 2—4 fr.ra, mert a gyarmatok nem tudtak többet szolgáltatni 18,000,000 kilogránál. — E tájba esnek több nevezetes, a czukor finomítást illető fölfedezések is, mint a csontszén csu­­dálatos hatása és a gyors kristályosítás ; ekkor kezdették alkalmazni a gőzt is a befőzésre az alkalmatlan szabad tűz helyett. — Mindezen körülmények nagy lökést adtak a ré­­paczukorgyártásnak ’s 1822 körül az ország minden részei­ben sok gyárt állítottak, azonban olly kevés meggondolásá­val az illető viszonyoknak, hogy nagyobb része már 1823- ban megint meg volt akadva.­­ De a szerencsésebb hely­zetűek nagy haszonnal folytatták a munkát, kivált azon adó­­mentességi kedvezés mellett, melly 1 hectare (= 2780 □ öl) földre, ha az csak 1000 k. czukrot adott, nem volt ke­vesebb 450 fr.nál.­ Ekkor az évi termesztés ugyan kevés­sel volt több 2,500,000 k.nál, ’s azért nem lehetett fenye­gető a gyarmatokéra nézve , mindazáltal a kormány értésére adta a czukorgyártóknak , miszerint örökös adómentességre számítaniok nem szabad.­­ Hanem ezen értesítés csak fi­gyelmeztetés volt a vállalkozókra nézve a czukorgyártással járó adómentesség tetemes hasznára, és azóta annyival gyor­sabb fejlődésnek indult ezen ipar, mivel a közbejött júliusi forradalom- és a kormánynak dynastia-szilárdítási nehéz és folytonos gondjai miatt, sokáig senkinek sem jutott eszébe a répaczukor ; míg végre maguk a gyarmatok jajdultak fel, mert a honi ipar 8 év alatt szinte húszszorozta termesztését, azt 20/a millióról szinte 49 millióra rugtatván, ’s ezáltal a gyarmati czukornak olly veszedelmes versenytársává lett, hogy azt közel romlással fenyegeti, ha a kormány ellenke­zőleg nem rendelkezik.­­ Azon czukor ugyan is, melly a közbéke után egy darabig még 100 Ir.on felül kelt a gyar­mati piaczon, 1829ben már 60 fr.ra esett ’s 1835ben 50 Ir.on alól. — A dolgozó répaczukorgyárak száma ellenben, melly 1828ban 58 volt, 1833ban 361 re és 1837ben 543ra növe­kedett. — Társulatokat, iskolákat, sőt czukor-journalt is alapítottak a kedvencz ipar terjesztésére, melly egész Euró­pában olly élénk részvétre talált, hogy hazánkban is tág mezeje nyílt sok-------kontár játékának. Francziaországban a czukorgyártás már csaknem paro­­xismussá vált vala. De a kormánynak többé nem lehetett fü­leit bedugni a gyarmatok jajgatásai elöl, mellyek a versenyt tovább nem állhatván ’s tiszta veszteséggel adván termékei­ket, mind a mellett is, hogy az anyaország fogyasztása óri­­ásilag gyarapodott 1817ben 37 millió kil., 1828ban 61 mil­lióról, 1838ban 120 millióra; egymásra látták pusztulni czukortermesztő-intézeteiket birtokosaik bukása miatt. — Francziaországnak egyébiránt is különbözők voltak érdekei sok tekintetben a continens többi státusaiéitól, mellyek azokétól különböző politikát és törvényhozást követeltek.— Engedje meg a nyájas olvasó ezúttal még csak ezen érde­keket elősorolnunk lehető rövidséggel. Ha azokat egybevet­jük a mieinkkel, könnyű lesz betekintenünk hazánkban is a czukorgyártás jövendőjébe.----------­Francziaországot a természet felosztása szerint közgaz­daságilag is 4 régióra szokták osztani, mellyeknek érdekei nagyon különbözők egymástól. így, az észak főleg iparos, a dél bor-, selyem- és olaj termesztő, a nyugat gabonás, ’s a kelet mind iparos, mind bor- mind gabonatermesztő. — A répaczukorgyártás most már jobbadán 4 északi megyébe szorult, hol eddig is főfészke volt ’s hol egy csepp bor sem terem.­­ Már ha ezen nagy érdekek közöl csak a borter­mesztést hasonlítjuk össze a répaczukorral, úgy a mint az a földművelés és kereskedés miniszerének 184­/21ki statistikai kimutatásaiban látható, az tűnik ki, hogy az országban a szőlőművelésre fordított föld = 2,256,760 hectare (1 h. = 2779 □ öl), midőn a czukorrépa-müvelésre fordított földje 19,738 hect. ’S ha a terjedtség ezen roppant aránytalanságához adjuk a családokénak aránytalanságát, mellyek bort és czukrot termesztenek, ezt találjuk: bortermesztő család volt 2 mil­lió 468,300, répa czukor termesztő 400; ezeknek termesztése igy állott: bor, hectoliter (= 71 bécsi pint) 33,688,850, czukor, m. mázsa (=178 bécsi font) 312,349. (az 1835diki termés is mintegy ennyi volt, mikor a répaczukor még semmi adót sem fizetett.) No már ama 2/2 millió, többnyire sze­gény család a status közterheiből, valami 6 különbféle czím alatt, 150 millió frankot fizetett évenkint terményéért, mi­dőn a 400 gazdag család egész 1839ig semmit sem, — — — sőt ellenben, mivel a gyarmati czukor 49'^ frank vámot űzetett, azonkívül, hogy szállítás , romlás, biztosítás, túra, be-’s kirakás , raktár és disconto 31 fr.jába került 100 kilós, csupán adómentesség fejében 1 hectaretól, hol az, mint Nord megyében 2169 k. czukrot adott, 1073 fr. ösztöndíjt nyert. Nord megye pedig már akkor 15 millió ki­­logr.-nál, ’s igy az egész czukor-terménynek felénél, többet állított ki. Ha, mint ezen összehasonlításból kitetszik, az ország több termesztő osztályai méltán zúgolódhattak a rendkívüli kiváltságok miatt, mellyeket egyikök élvezett, a gyarmatok panaszai sem voltak alaptalanok. — Ők az anyaország finan­ciális törvényei szerint azon föltét alatt voltak kizáró piaczai amaz ipari és földművelési termékeinek, hogy viszont az anyaország is egyedül az ő czukruknak legyen kizáró vásár­tere.­­ Ők minden életszükségeiket az anyaországból sze­rezték , le a kenyérnek való lisztig, ’s ezért az anyaország is tiltó vámokkal zárt el piaczárói minden idegen gyarmati vagy máshonnan jövő tropikusi terméket. — De ezen viszo­nosság, mint láthatók, jó részben költött volt, a répaczu­kor adómentessége miatt. — Ha ez tovább is igy marad , a répaczukornak sikerül a gyarmatit kizárni a honi piaczról, az­az teljesen tönkre tenni a gyarmatokat ; *), mi­által Franczia­országnak nem egy érdeke lesz koc­káztatva: az elpusztult gyarmatok ugyanis megszűnnének az anyaország termékei­nek vásárai lenni, a kincstárban tetemes hézag támadna, és a kereskedő és hadi­tengerészet kifejlődésében épen akkor akadna meg, mikor Francziaország a tengerek urával akar­na versenypályára lépni. A következő általános számok né­mi felvilágosítást adhatnak azon fontosságról, mellyel Fran­cziaország gyarmatai az anyaországra nézve bíznak. Francziaországnak kiviteli kereskedése azon Európán ki­­vüli déli tartományokkal, hol gyarmatai vannak, 1841 ben imigy állott: idegen déli népekhez ■ " frank Borok, szeszek 10,486,874 Más földművelési termények 2,806,688 Gyári termények 84,874,369 mindössze 98,117,871 Népesség 554,000,000 #) A franczia gyarmatok főbb terméke czukor, a maspain a kávé; de mikor 1 hectare, czukorban 700 fr. értéket terem, ak­kor kávéban csak 225 fr.ot. — Ha a czukortermesztést semm­ve tennék, vége lenne a gyarmatoknak is, saját gyarma­tokba , Algírt kivéve sz. ért. 5,207,473 8,812,395 48,024,769 62,044,637 564­ 583

Next