Budapesti Hiradó, 1846. július-december (413-516. szám)
1846-11-08 / 487. szám
800 Nekünk.Ugyan saját véleményünk szerint nem volna ellenünkre legkisebbé is, ha a vámügy’s minden, mi vele összeköttetésben van, már most és végkep eligazittatnék, de mivel mindenhez szokni kell, ’s nem alap nélkül állíthatni, miszerint rövid idő alatt alapos tapasztalásokat gyűjteni nem lehet ilyenek nélkül pedig előre huzamos időkre intézkedni bármi irányban is, nem czélszerű, ennélfogva az ország a kormánynyal egyelőre csak rövid időre, p. o. három országgyűlésre, vagy ha ezek összes folyamatát három évre, a közbenső időt pedig kilenc évre teszszük, szabatosabban 12 évre igazodnék el. Ezen eligazodás következőkben állhatna: és a kormány megszüntetné végkép és örökre az ausztriai határszélen irányunkban fenálló vámokat, és lemondana tökéletesen azon jogról, hogy azokat valaha visszaállíthassa, az alább következő egy esetet, a hozzá kapcsolt megszorítással, kivéve. Továbbá határozottan letérne a külföld irányában az eddig követett tilalmi rendszer ösvényéről, és az egész birodalmat és így bennünket is magában foglaló olly vámtarifát állapítana meg ugyanakkor a külfölddeli kereskedésre nézve, a mi meghallgattatásunk mellett, melly az általunk előbbi czikkeinkben már értelmezett szabad kereskedés, azaz: mérsékelt vámok elvének hódolna, ’s biztosítékokat nyújtana mind arról, hogy az igy meghatározott vámok, az általunk megbizandók meghallgattatása nélkül, felebb ne emeltethessenek, és hogy azon kiviteli czikkeink, mellyek az ausztriai birodalomban fogyasztási adó alá esnek, az ugyanekkor kölcsönös egyesség útján meghatározandó mértéknél magasabb teher alá, semmi kigondolható czélból ne vonathassanak, mind pedig arról, hogy a dohánynak termesztése az ausztriai birodalom azon tartományaiban, hol eddig megengedve nem volt, ezentúl is tiltva maradjon, és a császári dohány-haszonvételi kormányzóság dohánybeli szükségeit előlegesen és túlnyomólag legnagyobb részben honunkból pótolandja.— Ellenben a magyar törvényhozást közértelemmel törvény által és örökre megszüntetné a mi határunkon, a birodalom irányában fenálló magyar harminczadot, ’s annak jövedelme helyett a királyi kincstárt egy bizonyos, kölcsönös értekezés utján meghatározandó évenkinti summáról, megnyugvását eszközölhető módon egyszer mindenkorra biztosítaná, melly hogy az ország részéről minél könnyebben előállittathassék, a megszűnő harminczad helyett, melly az adózásnak egy neme volt, más nemeiről az adózásnak gondoskodnék, ’s rendelkeznék törvény által 1) a dohányról, 2) az eddig tehermentes földnek és osztályoknak az ország közpénztára részére leendő állandó fizettetéséről. A dohányra nézve kimondaná, hogy a törvény kihirdetésétől számított 12 évig a burnótnak, szivaroknak gyártása és mind ezeknek, mind a fogyasztásra készített dohánynak árulása az országot illeti egyedül, és a fogyasztók szükségeiket csak ettől vásárolhatják, és határozna azok ellen, kik e törvényt áthágják. A föld haszonvétel szabadságát biztosítaná, és a dohánytermesztés szabadságát fenhagyva, határozna azon módokról, mellyek a közjövedelmek megrövidítésének elkerülése végett, a termesztés feletti ellenőrködés mellett megtartandók volnának. Kimondaná, hogy leveles dohányát valamint eddig, úgy ezentúl is mindenki annak adhatja, akinek akarja, csakhogy magát valamint az eladó, úgy a vevő a közjövedelmeket biztosító ellenőrködés alá vetni, és portékájukat, mihelyt az eladásra alkalmatossá lett, az ország különb vidékein elegendő számmal felállítandó és közfelügyelet alatt állandó raktárakban tartani kötelesek. Meghatározná a törvény azon főelveket, mellyeknek alapján köttetnék meg az országos dohányhaszonvétel iránti szerződés a kormánynyal. Meglevén ugyanis a felebbi törvényekre nézve az egyesség, azok alapján szerződés köttetnék a közbirodalmi kormánynyal. Ezen kormány magára vállalná a felebb A) alatt előadottak teljesítését, és csupán azt kötné ki, hogy ha a dohányhaszonvétel iránt hozott törvényt a meghatározott 12 évek lefolyta után fentartani nem kívánná többé az ország, és a fogyasztásra elkészített dohány, barnót és szivarok gyártását, készítését és eladását ismét a régi, mindenkinek szabad lábra kívánná állítani, ez esetben szabadságában álljon az ausztriai határszélen, de egyedül csak a dohány becsempészését akadályozható felügyelő hivatalokat felállítani, minden egyéb kereskedési czikk ez esetben is teljesen vámmentes maradván. Ellenben a magyar törvényhozás meghatalmazott kiküldöttei, viszonzásul a magyar harminczad örökös és tökéletes megszüntetését pactálnák és lemondanának a magyar törvényhozás nevében azon jogról, hogy az valaha visszaállíttathassék. A szerződő felek mindkettője által ratifikáltatván ezen szerződés, az törvénybe iktattatnék. Ezután még egy volna hátra, t. i. intézkedés az országos dohányhaszonvétel kezelése iránt. Ez iránt a magyar királyi kamarával, mint a felség meghatalmazottjával, köttethetnék legczélszerűbben egy a törvényre fektetett további szerződés, mellynek ereje mellett 1) az országos rendek meghatalmazott kiküldöttei az országos dohányhaszonvétel kezelését és a belőle várható jövedelem behajtását a törvény fenállása alatti 12 évre a magyar kamarának adnák által. 2) A szerződés megtartása feletti ellenőrködés végett az ország főkormányszékét hatalmaznák fel. 3) Kikötnék, hogy a kezelő személyzet a honban született, vagy már hosszasabb ittlakás által meghonosított é s magyarul tudó egyénekből álljon, ’s az ügyvitel hivatalos nyelve magyar legyen, és egyezkednének annak száma és fizetése iránt. 4) Mivel e szerint a dohány közadózás tárgya volna, hogy minden önkény el legyen távoztatva, szerződésileg megszabnák a fogyasztásba átmenendő különféle dohárnyczikkek és gyártmányok eladási árának maximumát. 5) Biztosítanák a közönséget, hogy ízlésének és különféle igényeinek a dohányczikkek és gyártmányok lehető legnagyobb választékossága, jósága és jutányossága által meg legyen felelve. 6) Biztosítanák czélszerű intézkedésekkel a dohánytermesztő érdekét. 7) Intézkednének a burnót- és szivargyámokoknak, mint akik egy addig szabad keresetmód további folytatásától elzáratnának, igazságos kármentesítéséről. 8) Felhatalmaznák a magyar kamarát , hogy a dohányhaszonvétel évi jövedelmeiből azon sommát, mellyel a meghozott törvény a harminczad megszűnendő jövedelme helyett megszabott, a kir. kincstár számára a szerződési évek folyama alatt visszatartóztathassa , ellenben köteleznék, hogy a felesleget évenkint az országos közpénztárba általtegye. 9) Szerződésileg intézkednének mindazon módokról, mellyeket óvatosság, kiméletesség és körültekintés egy olly szokatlan dolognak, mint a dohányhaszonvétel országositása, behozása körül megtartatni parancsol. Ezen szerződés a szerződő felek mindketteje által ratifikáltatván, szinte törvénybe iktattatnék. Fővonásilag illy formában lebeg szemeink előtt a vámügyi eligazodás és vele szoros öszveköttetésben álló országos pénztár létesítéseinek lehetősége. Nem volna általa kompromittálva semmi alkotmányos elv, sőt mindegyik erősítve. Az ország megkímélné azon vámokat, mellyeket eddig az ausztriai határszéleken fizetett, ’s mellyek legnagyobb részben őt nyomták, a harminczad helyett pedig csakugyan annyit érőt, de könnyebben fizetne, nyerne vámmentes kereskedést a birodalommal, szabadabbat a külfölddel. Dohánytermesztése biztosítva volna — egyedáruság sem termesztéssem kereskedésre nézve nem volna behozva, mi a nyers terméket illeti, ’s egyedül a fogyasztásba menő dohány, magasabb országos tekintetekből, volna közhasznositva. Nevezetes jövedelmi forrást nyerne az ország, a dohányhaszonvétel évi feleslegéből, mellyet az eddig tehermentes földből és osztályoktól származó jövedelemmel, úgy a só felemelt árából kerekedő sommával öszvesítvén, készen volna a közpénztár, mellyről az ország rendelkezhetnék, mellynek hovaforditásáról számot kérhetne,’s mellynek segélyével immár kölcsön felvehetésére is lévén igy módja, nagyobb szabásokban invesziálhatván ezen parlag házát, nagyobb lépésekkel haladhatna a művelődés, polgárosodás és rendezett társadalmi állapotok pályáján. A kormány végre , nem magyar tartományai részére vámmentes kereskedést nyerne velünk, legjelentékenyebb jövedelmeinek egyike a csempészség ellen meg volna otalmazva, elintézve végképen a legtöbb panaszra és keserűségre okot szolgáltatott régi bajok egyike, ’s ez által a magyarhonnali jó egyetértés és a birodalmat alkotó országok jó szomszédsága jelentékeny és nagybecsű biztosítékokkal öregbítve.. Illy lehető eredmények megérdemlik, hogy megfontoljuk, várjon nincsen-e itt ideje, miszerint felhagyjunk elvégre azon idegenséggel, mellyel minden állandó teherviselés ellen olly sokáig, de magunkra nézve minden haszon nélkül viseltettünk, ’s fel számos olly balitélettel ’s elfogultsággal, mellyek miatt ennyire elmaradtunk, ’s pangó állapotunkat valóságos petrefactummá képeztük ki. Azonban ma már elhaladt az idő, nagyon is visszaéltünk talán az olvasó béketűrésével, szabadjon azért elhallgatnunk, ’s egy utolsó számban még egy pillantást vetnünk hátra és előre. Megyék» TRENCSINBŐL. (Közgyülésrőli tudósítás folyt.’s vége.) Harmad napon a végzendők kivonata olvasásánál, tapasztalni lehete némelly hátramaradásokat, mellyek azonban tetemesül alábbszálltak. Ez nap került a húsár-szabályozás kérdés alá, ’s aránylagosan két krajczárral leszállihatott, ’s most mindenütt f. hó 20kától 9 v.kr lesz a marha- ’s borjúhús fontja. Negyedik napon a két alispán befolyásával— a közmunkák uj törvény szerinti kezelése iránt öszveült választmány a közgyűlésnek beadván jelentését, azon törvényre nézve sok olly kitételeire akadtunk , mellyek tájunkon vagy épen nem, vagy csak igen nehezen kivihetők; miért is azon elvből: ratio commendat legem, indulva, némelly, de mégis mindenben a törvényhez közelítő változtatásokat (!) tettünk; messze a hegyekben fekvő községeknek , mellyek közmunkára menet, több időt töltenének a járáskelésben, mint munkában, ennek megváltatását megengedtük, ’s az ezért bejövendő pénzekért porondozókat behozatni rendeltünk, úgy okoskodván, hogy ezek amazoknak felfogadottai lesznek.— Egyúttal pedig, mivel megyénk nemcsak számos országutak, de a Vágvize által is hasittatik, ’s ez főkép tömérdek sok munkát szaporít, úti biztosaink számát hárommal növeltük, valamennyi biztosnak évenkénti fizetését pedig 120 p.forintra emeltük, a végből, mert az új törvény szerint az úli biztosokra nemcsak felette nagy munka, de felelősség terhe is súlyosodván, az eddigi 50 p.ft csekély fizetésért, alkalmatos egyéneket nem szerezhettünk. — Kikre nézve hogy kötelességeknek pontosan és minden akadály nélkül megfelelhessenek, elhatároztatott, hogy jövendőre egyedül biztosak, és nem egyszersmind tiszteletbeli esküűek legyenek, hogy így hivataluktól el ne vonassanak; az eddig hivatozott szokás szerint végre az utak mellett alkalmazni szokott megyei esküitek , ezen foglalatosságtól felmentetvén, egyszersmind valamennyi ez ürügy alatt kiadni szokott napidíjak eltöröltetni , ’s ezen mennyiség a rendszeresített biztosok felemelt fizetésére fordiltatni, ’s a mennyire ez sem lenne elegendő, a hiány a nemesi pénztárból pótoltatni rendeltetett. — Mindezek tanúi annak, mikép simul, mostani bonyolult állapotában is Trencsinmegye a terhek viseléséhez’s milly rendesen kezel mindent, mellyböl ha szabadul, ’s régi nyugodt helyzetébe visszatér, biztosan reményijüik, hogy valamint azelőtt úgy jövőre is a közigazgatásra nézve ha nem is a legelső helyet foglalandja , de bizonyosan az elsők közé sorozandó leszen. Ötödik napon a levelezések, intézmények és magánügyekben jött parancsok felolvasása után, a kórház ügye- i pólyát ábrázoló végzés olvastatván fel, Kostyál János tábla- bírónk, ki a megye által azon kórház építésének felügyelőBUDAPESTI HÍRHARANG. Vajda Péternek állítandó emlékre aláírások gyüttetnek a szarvasi tanoda indítványára; hiszszük, hogy a korán elhunyt jeles írót és nevelőt, rövid idő múlva, nemcsak munkái, hanem emléke is örökítendik. Hivatalos jegyzék szerint a most folyó év harmadik negyedében a Pesten befogottak száma 250re szaporodott, melly szám 69-zer haladja túl a múlt évnegyedbelit, mit hihetőleg a növekedő drágaságnak kell tulajdonítani, és talán a hosszabb északoknak is, mellyek inkább kedveznek az eféle tiltott működéseknek, mihez egyébiránt még a rendőrség elégtelensége járul, mert hitelesen tudjuk, hogy a csekély számú rendőrök annyira el vannak foglalva, miszerint épen nem csoda, ha után útfélen elalszanak, mert ők is csak gyarló emberi erővel vannak ellátva. Ha e tekintetben mielőbb gyökeres orvoslás nem történik, bizony igen szomorú állapotba jutand a vagyonbiztosság Pesten. Máris kénytelen volt a város a katonai hatóságot megkérni, hogy az éjjeli czirkáláshoz segélyt nyújtson, de ez nem sokat használhat, ha az állandó rendőrség száma nem szaporíttatik. Az elfogottak közül 30 volt 16 éven alul, mi a fővárosi nevelésügy mellett nem igen fényes tanúságot nyújt, és ismételteti velünk azon indítványt, bár az utcán csavargó születlen koldusgyermekek mind összeszedetnének, ’s jövendőjük biztositása iránt illő intézkedés történnék. Elegendő bizonyítványok hiánya miatt 49 elbocsáttatott, 147 részint rövid börtönben, részint hosszú botütésekben részesült, ’s most ismét vigan gyakorolja mesterségét, 54 pedig rendes tárgyaltatás alá került. 231 lopás miatt fogatott el, csalásért egy (csak egy!), kocsival elgázolásért csak kettő, ámbár mi is legalább húsz illy szerencsétlenséget közlöttünk, miből aztán természetesen következik, hogy a tolvajoknak is csak alig tizedrésze kerül a rendőrség hatalmába! A zsúpon kivitettek közöl csak kettő tért vissza! azaz csak kettő került ismét horogra azok közöl, kik csapatonkint szoktak visszatérni , például a hatvani kapun, miután a kecskeméti kapun kiszállhattak. Vallásra nézve 168 katholikus volt, 38 protestáns és 44 zsidó. Bár illy hivatalos kivonatokat valamennyi városunk és megyéink levelezői közlenének. — Pesten még egy uj lovaglóiskola van létesülőben, minek méltán örvendhetni , mert vasárnaponkint szinte borzad az ember, ha szemeit némelly ügyes (?) lovagokra veti. — A pesti kertészek azt akarák, hogy csupán az ő petrezselymek és sárgarépájuk bírjon polgári joggal a belvárosban, de a falusi forma erre olly keserűen szónoklott, hogy a pesti kertészek megbuktak és parasztzöldséget is bátran árulhatni Pest kellő közepén. Tehát az elkeserültségnek is csakugyan megvan a maga haszna. —■* A Rákoson élénkül folytatják a szarvasvadászatot ; a vadászok többnyire barna kabátot, fehér nadrágot és magas sarukat viselnek. Mi soha nem voltunk jelen e vadászatokon, sőt háttal sem fordultunk feléjök, és mégis tudjuk e nevezetes körülményeket. Mennyire fognak ezen bámulni azok, kik csak azt látják, mire pápaszemmel és nyitott szájjal meredeznek. Ámde mi nem rontjuk azért az a gusztusokat, habár ezentúl is megmaradunk saját ízlésünk és szokásunk mellett. Hivatalos jegyzék szerint múlt évben a ház átárulási két krajcrárból 79920 ezüst forint folyt a városi pénztárba, mellynek fele a kórházi pénzalapnak jutott, mire valóban szüksége is volt, mert rég nem emlékeznek az illető kezelők olly sok betegre, mellyek most kifogyni is alig akarnak a kórházakból. De ugyan csoda-e, hogy annyi az emberek közt a beteg, miután már a kemény természetű burgonya is beteg lett, ámbár sem fagylaltot nem evett, sem polkát nem tánczolt ’sat. — Darab idő óta félelmesen szaporodik a veszett kutyák száma, ’s mégis csak két nap előtt voltunk tanúi, hogy a gyanús kutyákat összeszedő bakólegényeket majd megvérezé a kutyapártoló nemes közönség. Megfoghatlan ezen ellenszegülési düh az emberekben , kik nem irtóznak a legiszonyúbb bajtól, hogy egy ronda kutyát megszabadíthassanak , é s kik inkább száz polgártársuk életét koczkáztatják, mintsem illy haszontalan ugatót a városban, hol semmi szükség annyi kutyára, bántatni engedjenek. — Jövő hétfőn a tudós társasági ülésben is kisérletek fognak létezni a lőgyapottal, ’s e szerint valahára a magyar tudósok is tűzbe lőnek és zajt csinálnak. — Jövő évben több házigazda három emeletre épitteti két emeletes házát, mi végre az épitési biztosság megvizsgáltatja a falakat, hogy elbírnak-e még egy emeletet? Nem ártana talán némelly háziurak erszényét is megviszsgálni, hogy elbír-e illy megerötetést, mások zsarolása nélkül? — Múlt szent Mihály napján egy itteni vendégfogadós szállásbérét a háztulajdonos egyszerre négyszáz ezüst forinttal rugtatá magasbra, mivel háza előtt járdát kellt csináltatnia, és mégis ő panaszkodik; pedig ez nem is a váczi vagy urak utczájában történt, hanem a külvárosok egyikében. Legyen aztán valakinek kedve háziúrrá lenni, miután látja, hogy a terhes hivatal mire teszi az embert képessé ! — _ ________ IGAZÍTÁS. A Gyűldö-társulat nov.-ként a nem 11, hanem 5 órakor tartja tisztújító közgyűlését. sével megbizatott, ’s ezen megbízatásában, valóban, híves és dicséretesen eljárt; a végből, hogy az ünnepélynél jelen nem lehetett, ’s ezért az ünnepélyt rajzoló végzésből is neve kimaradt, hátérbe szorittatásáért megneheztelve, megbízatásáról lemondott; lemondása azonban el nem fogadtatván, tovább is felügyelőnek meghagyatott; a vig kedélyű jegyző pedig — a táblabiró urnak megigéré, hogy ezen megerősítésről szóló végzést úgy kiczifrázza, hogy felesleges elégtételül fog neki szolgálni. — Hatodik napon, vagyis ma, az ügyészi vélemények és folyamodványok és magánügyek tárgyalása után végre délutáni öt órakor jelen gyűlésünk is nyugodtan befejeztetett. — Rend. lev.