Budapesti Hiradó, 1846. július-december (413-516. szám)
1846-12-03 / 501. szám
864 sod-albánunk által a törvényszékeknek országgyűlésileg leendő elrendezése, mint előlegesen felveendő tárgy iránt tett indítványa szinte köztetszéssel utasításul feljegyeztetett. 8) Pozsonymegyének az erdélyi megyék felszólításáról minket értesítő levelét tudomásul vettük. 9) Bars megyének a rétöntözés iránti javaslatát és Turmező sérelmeinek orvoslását jövő országgyűlésen mi is előmozdítandjuk. 10) Verőczének felhívása, mat országgyűlésre tartozó tárgy, a körülményekhez képest ott pártoltatandó, feljegyeztetett. 11) Krasznának térképét örömmel fogadtuk, más rendbeli levele folytán pedig ő felségének újra felírunk. 12) Gr.Zay Károlynak felszólítása közhírré fog tétetni; posztóját a megyei hajdúk ruházatára csak azért, mert azt megyénkbeli posztósoktól veszszük, ezúttal nem használhatjuk. 13) Pest város kórházába felveendő megyénkbeliekre fordítandó költségeket, amennyiben azoknak itt valami vagyonértékük lesz, behajtandjuk, de nem házi pénztárunk terhével. Bizony egy kissé furcsák azok a pestiek, midőn valaki egészségesen jó oda, annak hasznát igenis szeretik venni, de ha elbénul, azt másnak akarnák nyakába tolni. Hisz illy ápolást mi is nyújtunk, pedig olly idegeneknek is, kik csak kolduskép vonulnak át tájainkon, csak hogy mi ebből annyi zajt nem teszünk, mint a pesiek. Bizony ha a szegény nép oda munkára nem gyűlne, nem tudom, a munka önmagától mint hajtatnék végbe. 14) Május János „Lótudomány“ czimü munkáját köszönettel fogadtuk , melly köszönetünk tolmácsolása a jegyzői hivatalra bízatott. 15) A közelgő ínség tekintetéből minden tavasi intézkedésinket megújítottuk,azonkívül a szó valódi értelmében minden ügyefogyottnak járásonként öszvehatását rendelük. Az eziránti indítvány, ha mellette, egykét szónok erélyesebben fel nem lép, aligha meg nem bukik. Hátha ne gondoljuk, ha mi bővelkedünk,mások is a szerencse malasztit élvezik. Egyébiránt vannak megyénkben előbbkelő egyének, kik a más által tett indítványt, tudja isten mi okból, ha nem ellenzik is, legalább nem pártolják, saját eszméiket pedig igenis pártoltatni kívánják. Ez egy kis egoismus, mellynek következményei könnyen kiszámíthatók. 16) A marhahús ára 11 krajczárban tovább is meghagyatott, az uruhus pedig 1 krajczárral, következőleg 8 krra szállíttatott le. Utolsó nap a jegyzőkönyv-hitelesitéskor a pártküzdelem ismét megújult, és tanúi valánk az első alispán ellen irányzott szemrehányásoknak , mint kinek az ellenpárt a jelen zavarokat tulajdonítja; illy kifakadásokat e teremben még sohasem hallánk. Történt a másodalispán által is a múltakat jelennel öszkapcsoló expectoratio , olly hangon azonban, mellyet inkább békítőnek leinthetni, ’s ha az ellenfél által illy hang kellően méltányoltatnék, az óhajtott béke megyénkben újra meghonosulna. Végre meg kell még jegyeznem, mikép főispánunk a tisztválasztás megtartására ezen gyűlés alatt többször felbérelvén , kijelenté, hogy addig, míg az ellene felsőbb helyen benyújtott folyamodvány érdemileg el nem döntetik, tisztválasztást nem tarthat; rajta lesz azonban, hogy az ügy hova hamarább véget érjen’s a bonyodalmak békés utón kiegyenlítiessenek. Feltűnő volt jelen gyűlés alatt némellyeknek, ’s épen az életbevágó kérdések tárgyalásánál hallgatásuk, noha igen jól tudatik, hogy ők pártjoknál nem csekély szerepet játszanak. Mit jelentsen ez, könnyű eltalálni, csakhogy az illusiók ideje már lejárt, é s a nyilt sisakkal küzdők, valamint egymást személyesen megbecsülik, úgy aligha illy hallgatásnak, mellyet semlegességnek koránsem nevezhetni, valami érdemet tulajdonítanának. BUDAPESTI HÍRHARANG. Visszapillantunk nemzeti színházunk múlt novemberi életére. Általában meg kell róla jegyzenünk, hogy az kissé szomorú volt, mint a késő ősz rendesen lenni szokott; a színészek és színésznők jeleslegeinek nagyobb része beteg volt, vagy gyöngélkedett, ’s hihetőleg ez is okozá, hogy összesen csak két újdonságot láthattunk, ’s gyakran harmadrangú egyének is főszerepekben léptek föl, mi az előadás érdekét természetesen nem nagyobbithatá, melly hiba még egy pár vendégszerepezés által is emelkedett, mert színházunknál a szabadsági időt ugyancsak kiveszik , habár valamennyi tagja beteg is épen akkor, meddig ezen czéltalan vendégszerepezés, illő kárpótlás mellett, meg nem szűnik, addg színházunknál következetes és jól válogatott játékrendről és jó szereposztásról nem is álmodhatni, ezek nélkül pedig valódi művészi haladás nem is gondolható. Bérszünet e hónapban hat volt, bérletes előadás 24 . Így kelle Cerrito tánczát pótolni, mit ugyancsak megböjtölt színházunk, mert ezen czéljaival merőben ellenkező rendkívüli előadások miatt, az egész vásár alatt egy bérszünetes előadást sem rendezhetvén, ez által is tetemes jövedelem-csökkenést kelle szenvednie. Eredeti előadás volt e hónapban 14, mik közöl 6 Szigligeti műveire esik, mi igen természetes, miután ő legtöbbet irt; daljáték adatott 8, népszínmű 6, a lobbi estéket franczia drámák és vígjátékok törték be , Shakspeare, Schiller ’sál. e hónapban háboritás nélkül nyughattak borostyánaikon , más hónapban meg ellenben majd minden héten lesz bennük részünk , mert nálunk a játékrendet csak a szerencsés véletlen látszik alkotni , ’s azért mondhatni el minden nagyítás nélkül, hogy a játékrendből színházunk szellemi irányát még csak sejtésképen sem lehet kitalálni, pedig ez ám a fődolog, ’s az , mihez az igazgatóságnak is hatályosan szólnia kellene. így például öt este egymásután iszonyú hosszu szomorujátékok, jobbadán elég szomorúan előadulva a betegségek miatt, azután ismét több vígjáték egymásután, ez olly mindennapi dolog már nálunk, hogy csak figyelmes a vizsgáló elött tűnik föl. A játékrendet e hónapban csak egyszer kelle rögtön megváltoztatni,és akkor is Cerrito miatt, mit ritkaságáért ki kell emelnünk, minthogy nálunk különben az illy megakadások gyakoriak szoktak lenni. A fölvonások közti zene ismét mindig kiállhatlan volt,és e sokszor megrovatott bűn matt ismét valamennyi lap zúgolódott; orvoslásért ezúttal még egyszer a rendezőséghez fordulunk , ha ismét siker nélkül marad az egyetemes időszaki sajtó fölszólalása , akkor kénytelenek leszünk panaszainkat egyenesen az igazgatósághoz intézni, melly bizonyosan olly erélyesen fogja e bajt is orvoslani, mint a többi fogyatkozásokat. Kettő boszantja ezentúl még nagyon a többi közt a közönséget; első az, hogy egy előadás sem kezdetik pontban hét órakor, a daljátékok pedig rendesen legalább tíz percz múlva hét óra után. Vándorszínészeknél ez megbocsátható, mert némelly téni urakra várni kénytelenek, ha élni akarnak, de nemzeti szoházunk tagjai valahára már csakugyan e tekintetben is elfeledhetnék, hogy valaha bizony ők is csűrben ’s állásban játszottak. E miatt is mennyi volt már a lapok panasza, ’s mind hasztalan. Némelly este a zenészkar egymásután három irtózatos „simfóniát“ is kénytelen elnyekegtetni, ’s midőn már a negyediket is kezdi kínozni, akkor rögtön felszalad a függöny! Pontban hét órakor kezdessék a zene, ’s mihelyt az utolsó ladus elzendül, rögtön emelkedjék a függöny, igy történik ez minden rendezett színháznál, de nálunk talán azért nincs rend, mert sok a rendező. Másik nagy hiba a felvonások közti hosszú szünidő, mi miatt gyakran minden szükség nélkül tizenegyedfélig nyúlik az előadás, mit nálunk nem egyhamar fog a közönség megszokni. E baj rendesen abból származik, hogy vannak művésznők, kik valóságos párbajt vínak egymással az öltözködési fényűzésben, minek bizony nem ártana némi kis korlátot kitűzni, mit idővel bizonyára magok a t. művésznők fognának leginkább megköszönni. Vigyázzon bárki olly előadásban, mellyben két művésznő fényesb öltözetben — tehát mindig — léphet föl, ’s tapasztalni fogja, hogy először is végig néznek egymáson — habár ez egyálalában nem tartozik is szerepükhöz — ’s arczukon diadal vagy elégül ellenség kifejezése vonul el, amint tudniillik magokat győzők vagy legyőzőtteknek hiszik. Eztröviden elsorolnám , azt nem is említvén , melly 1845 ben illy czimmel : Állatok, növények és ásványok országának természetleirása, megjelent; jóllehet nem egyéb, mint t. Peregriny Természettörténete változtatott czimmel, és némi kihagyásokkal kérdésekbe foglalva. T. Peregriny ur talán népszerű előadást segélyezvén, vonakszik használni természetrajzában a legjobb ’s általánosan elfogadott műszavakat is, illyenek: csőr (rostrum), hüllő (amphibium), puhány (mollusca), rovar (insectum), ’stb. Sőt a 141. a nervus-okat is még a régi Grigely-szerkesztette radices-ek szerint inaknak nevezi; pedig az ín a magyarban nem ideg (nervus) , hanem izom jelentéssel bír; mert az ideg érzést eszközöl, az inak erőre mutatnak: innen inas annyi, mint erős, azaz: szolgálatra használható, inaini, azaz: szaladni, mihez nem a nervusok, hanem az izmok, vagyis inak ereje kívántatik, így jár az ember , midőn makacsul ragaszkodik rögeszméjéhez. Igaz , hogy ugyanott az idegeket is említi ; de mit akar velök , nem tudhatni. — Az amphibiumokat, természetök ellen , kétéltűeknek nevezi, pedig ezen elnevezés csak némellyekre alkalmazható; mert például a zöld és fürge gyík , a merészke (ablepharus), soha sem él vízben , nem is élhet. Ellenben a változány (proteus) , nem megy szárazra, holott a hüllő név általános jellemi jegyet foglal magában. — így van t. szerző a többi műszavakkal is. Vagy talán egészen nélkülözhetőknek véli a műszavakat? Minden művészetnek , minden tudománynak vannak műszavai, mellyeket nélkülöznünk nem lehet, és azokat épen a gyermekek tanutásánal kell kezdenünk , hogy korán tanulják meg saját nevökön nevezni a tárgyakat és fogalmukat. De vigyázzunk, hogy azon helyes műszavak helyett, Sellyékkel bírunk, idegen természetünket ne használjunk , mire t. szerző munkájában nem egy példa ; illyenek: piócza (nadaly h. 70 I.) spanyolbogár (izgoncz , vagy kővörbogár h. 65 I.) tengeri kutya (fóka h. 27 I.) fehérbik (gyertyánfa h. 96 I.) ’stb. — Van nők továbbá t. szerző munkájában szavak, mellyeket egészen hibásan használ, minők: 16.1. izzólikak, ezek nem tehetnek pornó-t , mert a magyarban izzós candens. 113.1. égények nem inflammabiliak, azok gyulányok; az égény pedig aether jelentésben általánosan használtatik. Fejér, vagy jobban: fejér~vena capitis, azaz: a fejnek az ere, vág fejér , mulgens, mint: körtér, ’stb. fehér pedig albus. Ezek csekélységek, de tankönyvben, hol legnagyobb szabatosság kívántatiképen nem állhatnak. Hát a rendszerről, mellyet t. szerző követ, mit mondjak? Az ember (fajaival, természet szent ura! hát még fajaink is vannak?) a majmokkal egy rendben áll; a tapir a metszőfog-nélküliak közé soroztatott, mert hat metszőfoga van; az öszvér mégis szamár faj, holott t. szerzőnek már régen megmondatott, hogy az a szamárnak csak fajtája (varietas.) A nemek és fajok használásában még most sem látszik t. szerző tisztában lenni; mert a 9. 1. főnemet említ, sereg helyett, mellyet a nemre különöz, osztály helyett, ’s mégis az 50. 1. a pinty fajhoz tartozó madarakat számlálja el, ’stb. — A 99.1. a pala, spat és kristály megismertetése, az ásványtan jelen állását tekintve, valóban nevetséges. De felhagyok mindazon botlások részletes elsorolásával, mellyek e munkán eláradnak, ezeket azonban felhoztam azért, hogy a t. ez. tanító urakat figyelmeztessem a hibákra , mellyeket előadásaikon kijavíttathatnak. Van t. szerzőnek mindezen hiányok mellett kézikönyvében érdeme is, ’s ez a műtudományi jegyzetek, mellyekről t. Hanák urnák bírálata is dicsérőleg emlékezik ; de ez t. hanák ur természetrajzában sem hiányzik , csakhogy rövidebben , mintegy dióhéjba szorítva adja , mikint tankönyvben szokás. Egyébiránt illy jegyzetekkel telvek a külföld irodalmának a nemű munkái. tröcsoji kifejezés villámgyors ugyan, de azért mégis világosan észrevehető a figyelmes vizsgáló által, ki — már itt ezúttal mi — nem ül ám mindig háttal a színpad felé, hanem legalább is minden uj személy fölléptekor ’s minden diszitményi változáskor ugyancsak színpadra tekint, még pedig olly látcsővel, melly előtt a legparányibb redőcske sem maradhat elrejtve. Tudtunkra a színházi törvénykönyvben kis és nagy öltözködés van megemlítve, ’s mindegyik teljesítésére csak kevés perez szabva és mégis nem ritkán fél órai szünidő is van egyegy fölvonás után. A rendezőség tehát iparkodjék nevének megfelelni, ’s a kitűzött perczeket tartsa meg, de félóráig borzasztó zene mellett, ne kínozza a közönséget csupán azért, hogy egy vagy másik művésznő minden szükség nélkül mintegy önmagát haladhassa meg a fényűző piperében. Kik, ’s hányszor szerepeltek, azt majd az évnegyed végével mondandjuk el, hogy szorgalom ’s hanyagság e tekintetben annál világosabban tűntessék ki. — © SÜRGŐS HIRDETÉS. A m. gazd. egyesület múlt évi június 7 én tartott közgyűlésén a következő pályakérdést tűzte ki: Magyarország igen nagy részében néphiány levén egyik fő oka a mezőgazdaság hátramaradásának, és silány jövedelmezésének, várjon e hiánynak pótlására a bérrendszer tágasbb alkalmazása, vagy állandó népesités igér-e biztosabb’s kedvezőbb eredményt? — mellyek mindkettőnek lényeges akadályai hazánkban, ’s milly esetekben vagyis milly körülmények között érdemel egyik vagy másik rendszabály előséget? vannak-e példák egy vagy más vidékén az országnak, mellyek mind a két módnak jó vagy részeredményét párhuzamosan kimutatni képesek ? Mik végre azon vezérelvek, mellyek a pusztai népesitések eszközléséül és előmozdításául hozandó törvények alkotásánál zsinórmértékül kell hogy szolgáljanak, minélfogva egy részrőlször a földbirtokos biztosítva latvan igazságos követeléseit, gyarapodása pedig állandó közös érdek által lévén fűzve a telepedők sorsához, magát népesitésekre ösztönözve érezze; másrészről ellenben 2szor a megtelepült családok sorsa sem a földtulajdonos , sem a megyei vagy egyéb hatóság részéről önkénynek kitéve ne legyen , ’s hogy 3szor népesitések által hazánkban nemcsak a napszámosok , hanem a vagyonos és önálló mezei gazdák száma is növekedjék; ’s hogy továbbá 4szer a népesitések következtében a hazában uj hűbéri viszonyok ne alakuljanak, semször az ország egyes vidékeinek népfölöslege külföldi bevándorlók tömegének, tán a nemzetiség ártalmával, fel ne áldoztassék? — E pályakérdésre az illő határnapra két munka érkezett; az egyiknek jeligéje : „A népek minősége nagyobb súly, sem mint azok száma.“ — A másik következő jeligét visel: „Hic opus, bine laudem fortes sperate coloni.“ — A folyó évi nov. 16-án tartott közgyűlés a bemutatott versenyző munkákat kedvesen fogadta, ’s legkevésbbé sem kétkedett, hogy egyike e két munkának iin teljesen megfelelend a kitűzött pályakérdésnek ; mind a mellett az egyesülethez több oldalról hathatósan támogatott azon folyamodás következtében, mellyel több névtelenek által a pályázási idő meghoszszabbitása köretett, nehogy tán valamelly nem reménylett jeles dolgozat kizáratni látszassak, — a pályázási idő a jövő 1847ik évi martius lső napjáig elhalasztatott ’s a már beérkezett munkák a névrejtő jeligés levélkékkel egyetemben a gyűlés színén elnökileg lepecsételtettek. Azok tehát, kik a pályázási határnap ezen elhalasztásával élni kívánnak , ne terheltessenek, a jelen hivatalos hirdetést tudomásul venni. — Pesten, november 20 án 1846. Török János s. k. , egyesületi titoknok. AUSZTRIA. Gács határ, nov. 20. A krakói legújabb tudósítások megnyugtatók. A polgári és a paraszt rend meg van elégedve a történt változással. Az ott tartózkodott nemesség közöl még annakelőtte sokan elköltöztek Krakóból és annak területéből, többnyire Boroszlóba. A lakosok tömege a határvám eltörléséből legjobb eredményt vár a közlekedés és kereskedésre. A terjedelmes piacz, melly Krakó lakosainak számára az ausztriai tartományokban nyílik, bizonyosan több hasznot nyújtana, mint az eddigi, többnyire zsidók által űzött csempészet. Hogy a status mindent megteend , miszerint Krakó , új helyzetéből eredő minden előnyt élvezzen, kétséget nem szenved, és ha a város nem is leend szabad status, mint lakhelye a Poroszországból az alsó Dunára és kelet felé vonuló kereskedésnek, eddig nem ismert virágzásnak indulhat. Ez iránt már fontos alkudozások vannak folyamatban Ausztria és Poroszország közt. A Krakkóban ausztriai seregek általi megszállásakor felállított ideiglenes kormány még nem oszlathatott el, ’s még egy ideig fog Kzienzarki igazgatása alatt tartani. Úgy szinte a vegyes vizsgáló bizottság is, mellybe a három hatalmasság mindenike nehány tagot küldött, a per bevégzéséig folytatni fogja munkálkodását. Lemberg, nov. 1. 1846. (Vége.) Svilenczedik szakaszban az erdő ’s legelési viszonyok emlittetnek. A jobbágyi telkek birtokosinak javára fenálló legelési jog az urasági mezőkön , úgy szinte az urasági erdőkbeni faizási ’s legelési jog, továbbá a némelly községekben divatozó közösség az uraság ’s jobbágyok közt, jelenleg a már ezek iránt fenálló és még hozatandó törvények erejénél fogva megtartatnak. Azonban az érdeklett feleknek szabadságukban állandó megszűnés, váltság ’stb. iránt szerződéseket kötni, melyek létrehozásának nyomatékos könnyítésére az ország hatóságai utasitják, valamint átalában e tárgy még későbbi rendelkezésre fentartatik. Azon robotok, mellyekre a zsellérek ’s más lakosok kötelezve voltak, ott, hol ők a jobbágyokra nézve fenálló faizási ’s legelési jogokban nem részesültek, minden kárpótlás nélkül meg fognak szüntetni; ellenben ott, fiola zsellérek és más lakosok ezen jogokban részesülnek, a törvényesen megszabott robotnapok felét, de csak az úrbéri adók kivetésében fölvett ár szerint, pénzben tartoznak leróni. Zsellérekül pedig csak ollyanok fognak tekintetni, kik azon telek mellé, mellyen házuk áll, vagy épen semmi, vagy csak olly kevés urasági földet, kaptak, ’s bírnak, hogy az