Budapesti Hiradó, 1846. július-december (413-516. szám)

1846-10-09 / 470. szám

Péntek *10. Előfizallats­ helyben a Úté ' irataiban, hatvani at* oxat Horváth-házban 4S3fk ■zás. alatt földszint, és minden királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba s külföldre menendő példányokat csak a bácsi császár* posta­­hivatalnál rendeltethetnek meg. Iisén lapok minden héten négyszer, n. m. kedden, csütör­tökön, pént. és vasárn.Jelennek meg. Előfizetési ár félévre Buda­pesten házhoz—hordással 5 ft­., borítékban 6 ft., postán bo­rítékban 6 ft. ez. p. A hirdetmé­nyek minden apróbetüs hasáb­­soráért 5 (öl) ez. kr. fizettetik. A felsőmagyarországi kamaragrófság 325. sz. alatti küldeményei : zöldeny, veres és zöld glét, csucsornás cselény, rud­kén és kénvirág, kénsavas rézeleg, dárdány érez és nyers dárdány és ó­lom, bányászati. P­e­tz Vilmos 328. sz. a. küldeményei vegyészi iparunknak igen kedvező mutatványai. A czukorgyárak mutatványai között egyedül a p­e­s­t­i czukorgyár-egyesüle­t állított ki olly finom és fehér raffinadot 336. sz.a., miilyen a kívánatnak tökéletesen meg­felel. Mitterdorfin és Lichtl spodiumgyárainak mutatványai is e helyütt megemlítendők. Az első erdélyi stearingyár 341. sz. a. igen tiszta fehérségű gyertyákat mutatott be, mik mellett a rozs­­nyói 313. sz. alatti viasz-gyertyák olly sárgáknak tet­szenek, miilyenek a stearingyár elevi gyertyái. Asztalos enyvvel sehol sem találkoztunk. A kiállított szűrök 360 —365 sz.a. és gubák ta­núsítják , hogy ezen iparágban rég óta remekelünk. A Jász és Kun-kerületek rabdolgoztató intézete 372. sz. a. talajposztót, szürposztót és pokróczokat mutatott be, mellyek igen haszonvehető kelmék. Fellmayer szege­di kartongyárnok 373. sz.a. különféle festett kartonokat rakott ki, mellyek az ó-budaiakkal versenyzenek. Az itt kiállított íróasztalok és szekrények igen jeles asz­talos munkák, többnyire remek darabok, de formájok már rég kiment a divatból, ’s igy óhajtottuk : vajha az azokra for­dított szorgalom és ügyesség más tárgyakra alkalmaztatott volna. Bőr igen kevés volt kiállítva, a kassai bőrgyár ké­szítményei 389. sz. a. megvétettek, mi elég világosan be­esők mellett szól. Annál több a vargamunka, és kivétel nél­kül elég jeles, valamint a szíjgyártó, nyerges és táskás munkák is. Kölber pesti kocsigyártó 411. sz. a. nagy városi diazbatárt, és illyen könnyebbet is mutatott be, mellyek valóban megérdemlik azon sok dicsérő elismerést, mellyben részesültek, különösen tetszett, hogy a hágcsó az ajtó megnyíltával magától ereszkedik le , és annak betételé­vel ismét magától felhuzatik. — Huber pesti kovács 421. sz.a. egy vasalt hintót állított ki, mellynek vasrészei olly szorgalmas ügyességgel kidolgozvák, hogy kovácsmü­­helyből még csak ritkán kerülhetett ki ehez hasonló munka. — Pozdecs gerencséri (közel Nagyszombat­hoz) kovács 432. sz. a. fúvókat állított ki, mellyek moz­gásba hozatva nem csekély meglepetésünkre jókora szél­vészt támasztottak. Vasiparunk 13 kiállító által volt képviselve és öröm­mel láttuk a vaskőmutatványoktól egész a finomabb részé­­léig és a legcsinosabb díszöntvényig mind azon nélkülöz­­hetlen czikkeket, mellyeket az ipar mai fejleménye ezen leghasznosb érctből ért készíteni. Ezzel ugyan koránsem akarjuk mondani, hogy ebeli iparunk hasonlítható a szyriai, ausztriai, morva vagy általában a külföldihez: nem, örömünk azon észrevételen alapul, hogy mindent megkísérteni se­rénykedünk. Rudolf A. sinnersdorfi és Kögel F. pinkafői humoros kovács 417. és 419. sz. a. ásókat és fejére, gentlemani öltözetben sétál, hangját, járásmódját elvál­toztatja , ügyel arczának izomjátékára, sőt ha antineusi szépség volna, vitriolt is önt pofájára — — szóval ismeretlenné válik. Az angol követségre jelöltek ügybarátai tehát nem vo­natják félre , ott hol vándorutaikban sok szavazóra találnak, a falu harangját, ’s informatio végett a templom vagy korcsma előtt nem állnak — sülttel és kenyérrel megrakott szekerekkel körülsorompóztatva magukat — az ötvenakós hordó tetejére, mint Babhus atyánk , mikor Indiából megérkezett, és ezen emelvény­ről — hol természetesen alattok van minden szivreható argu­­mentatio , mint a rosz színész ömledezése a sugalikban — nem kiáltják magyar egyszerűséggel: igyunk barátim! — De illy, Hogarth vázlataira méltó világboldogítási praeludium he­lyett, nem tömjénezvén akkor is a nyilvánosságnak, mikor a gyarlóság illetlen dolgokra ösztönzé őket, titokban jó előre el­engedik f­a­r­m­er­e­­­k­nek a haszonbért, vagy minden különös akadás nélkül, a befolyásos városi polgár műhelyéből, boltjából, gyárából gyakran vásárolnak drága áron és nagy mennyiségben, portékát. ’S miután az emberi agy csakugyan furfangos szer, az engedmények és kedvezésekben részesülök önként kitalálják párt­fogóik iránti kötelességeiket. Az is megtörténik, hogy az új parliamenti tag, miután már a megválasztatás örömserlegét kiürí­tette, egy csendes órában gondolkodni kezd az isteni bölcs gondviselésről, melly a sziveknek erősebb dobogást enged , és illyenkor felnyitja honfi érzelmekre és áldozati készségre, mire legvilágosabb példa — igy okoskodik magában — azon kedély­­emelő jelenet, midőn V. grófságban , hol én is mint jelölt lép­tem fel, a legtávolabb vidékről érkeztek a választás helyére olly szegény haszonbérlők, kiknek egy magas elvért — mellyet sze­mélyem is képvisel, tett utiköltségek háztartásukban zavart oko­zott. Nem, jámbor emberek! e nélkülözést hideg vérrel túrni, vadság volna ! — Én viszem — ekint végzi meditatioit — a haza oltárára az áldozatot, ’s maradjon nektek a tett dicsősége. (A szavazatadásérti útiköltség későbbi visszafordítását a tudós jog­­tanár Blackstone is szabadosnak tartja). Illy módon kerül Angliában néha százezerekbe a választás ... ’S gondoljátok-e, igy folytatja alább , hogy ezen legszembeszökőbb módja a cor­ruptionak veszélyesebb és botrányosabb,mint a mienk ? Én ellen­kező véleményben vagyok. — A brit egy tényre lelkiismeretét vásárolja meg a választónak; mi e felett még azt kivánjuk, hogy legalább két hétig józan eszét is adja el, és előttünk részegedjék kapákat állított ki, és Goznowitzer Y. felső magyarországi első vontvas és herger sodronygyára különféle gazdasági és mérnöki lánczokat; C­z­i­­­c­h­e­r­t K. lipótfalvai vasgyára sin, karika, gátőr, kapocs, abroncs, kád,tengely- és szántóvasakat; a nagyvára­­di püspökség vaskohi vasgyára 427. sz. a. vert va­sat és aczélt; a vaskohi uradalombeli kovácsok 428. sz. a. szántóvasakat, fejszék, kapák, sarló, kasza és kony­hakéseket; a szalóczi vasgyár 433. sz.a. sín, kari­ka, rostélyvasat; Schlosser K. L. Rozsnyóról rudvasat; a k. kam. Janiczi vasgyár 444. sz. a. öntött vasból: csinozott fogas kereket; kovácsolt vas­ból: közönséges rudvasat; nyújtott vasból: abroncs és rostélyvasat, vaspléhet. Aczélt: finom és csávázott, keményített és keményítetlent; ásókat, ka­pákat, reszelők és váspolyokat a súlyostól kezdve le a 3 hüvelyesekig; kovácsolt szegeket m­inden osztályból. A k. kam. beszterczebányai vas-sod­­ronygyár 445. sz.a. különféle finomságú vassodronyo­kat és sodrony-kötelet; a herczeg Szász-Coburg Go­tha p­oh­or­ell­ai vasgyára hengerezett ésková­­csoit rudvasat, különféle vaspléh és mángorlóit vasleme­zeket 3"' vékonyságig, fűrész-lemezeket, kaszák, szecska­­vágó-kések, sarlókat, nyers és kevést aczélt; ifj. And­rás­­sy György der női vasgyára 450. sz. a. faszénnel fűtött gőzkavar-kemenczából vasbocsot, ebből készitett rudvasat, tengelyeket, öntött vastáblák, karikák és rostok, törő mo­­zsarok, kályhák, vízcsövek, fazekak, síremlékek, feszüle­tek, oltári gyertyatartók, oszlop-fejezetek, lábasok, dísz­rózsák, üllők, szabó-vasalók, mérték­súlyok, főmozsarak és levélnyomaszokat. A beküldő neve nélkül még az utolsó napokban egy mellszobor és két csemegetányér tétetett ki, melly a híres mariaczelli öntvényekkel bátran versenyezhet. Mind­ezekből láthatni, hogy van ok örömre és még szebb reményekre ! Fáradozzék kiki a hazai ipar mellett annyit, mint az ebbeli igénytelen jelentéseinkben az ország színe előtt dicsérve megnevezett honfiak, és nem lesz szükségünk erő­­tetett, kétes eredményű mesterkélésekre. Celb­er­t...elvei hatályosak lehettek, de csak a tizenhetedi­k században, ma a tiz­enkilenczedikben bizonyosan ő maga is hó­dolna Pael és Cobden nézeteinek, és azért viljunk mind­nyájan a vámsorompók lerontása mellett, nehogy az ipar imitt amott sorompók közé szoruljon, hanem szabadon ter­jedhessen az egész világon. SZÓZAT a duna-tiszai csatorna tárgyában a külföldi tekintélyek véleményei után. (Vége.) Tehát legfeljebb 9­­2 millióval nyerhetjük meg azon nagy vizi utat, melly után édes hazánk egy század óta epedve vágyik; azon utat, melly a tiszai hajózható vizszerkezet összekapcsolásának a Dunával egy közép lánczszemét ké­pezi ; azon utat, melly egyedül lehetségessé teszi, hogy az amsterdami hajó Szeged falai alatt lobogtassa vitorláit; azon utat, melly roppant erőműveivel rövid idő alatt gyár­ipart fejlesztene azon vidékben, melly tősgyökeres magya­lé, mint a helota, de nem azért, hogy a spártai tanulságot von­jon belőle. Gazon mezőre, hol a nevelés és élet olly lassan irtanak — a nép erkölcsiségébe — egy gyomot ültetett, t. i. hajlékonyságot a corruptio csábjaira; mi még ezzel sem elégedve meg , hasznos magvak elfogadására teszszük alkalmatlanná , a tivornya és korhelység mocsaraiba sülyesztvén. — Ő megbántotta az állodalmat, midőn polgárokba , kik jogaikkal nyerészkednek, indifferentismust öntött a közügyek iránt; mi pedig egy fogással kétszer támadjuk meg hazánkat, midőn ezen közönyösséget szintúgy felidézve, a népet engedetlenné is tettük, mert fog-e illendőleg függeni tisztviselőjétől az , ki őt mint hivatal­vad­á­sz­t, k­a r­r­n fogta, hogy együtt ne bukjanak sárba, átölelte, hogy kitartók legyenek: ez a féktelenségben, az az elnézésben? Az angol hizeleg a nép kegyének , helyezete tekintélyét megóva ; mi hizelgünk annak, emberi méltóságunkat eldobván. — Az inkább aristokra­­tiai fogás lehet ugyan, de ez inkább megalacsonyitó és anarchi­­cus. — Én tehát bátran állítom, hogy Magyarországon a v­ála­s­z­t­á­s kor­i corruptio neme botrányosabb, mint másutt. ’S ki ne fogna ebben kezet sz.-vel? — Ezen párhuzamából sz.-nek még az is kitűnik , hogy mivel Franczia­országban és Angliában a követválasztás nem olly gyakori, a hivatalválasztások pedig egyik helyt nem is igen léteznek , vagy mint a másik helyt, nem olly politikai fontosságnak ’s teljesség­gel nem terjednek ki a közigazgatás minden ágaira , tehát: n­á­­lunk választási corruptiora sokkal gyakrabban kerül elő alkalom, ’s annak befolyása az állo­­dalom organismusára kártékonyabb is mint más a 11. Ha ezekhez még azt adjuk, hogy sze­kint sehol sem bírnak az emberek azon előjoggal, hogy azon okból, mivel egy bűnt követtek el , szabadosan űzhessenek többféle bűnöket is ; azaz, nincs keresztény alkotmányos ország a miénken kívül, hol a választásra készülő egyének, azért mert csábítók vagy lelkeket adják el, kevés kivétellel néhány napig tettleg pátenst kapjanak, hogy egyszersmind szabadon törhessenek fel házakat, rabolják ki a máskint gondolkodók éléstárát, ólmosborozzák meg az ut­­czánjárókat és rövid uton tehessenek át néhány embert a más vi­lágra miből kitűnik az is, hogy csak nálunk lép f­el a választási coruptio vele semmi kapcsolatban nem álló rakonczátlanságok kíséretében.­­ (Folytattatik.) Irodalom és Tudomány. KORTESKEDÉS és ELLENSZEREI. Irta Kemény Zsigmond. I. II. füzet. Kolozsvárt a kir. lyceum betűivel 1843. (Folytatás.) Sz. miután az előbbiekben eléggé bebizonyította, hogy a corruptio bele van oltva az alkotmányos szabad országok orga­­nismusába ’s hogy azt abból gyökeresen kiirtani még tetemesebb bajok nélkül még remélni is képtelenség, tiltakozik az ellen, mintha ezzel a mi korteskedésünket akarná legyőzni , sőt nyíltan kimondja, hogy ámbár azt másutt is —mint mindnyájan tudjuk — elég nyíltan és szemtelenül űzik , de olly botrányosan és annyi veszély kíséretében mint nálunk, sehol sem. Ennek bebizonyítása végett érdekes párhuzamot von Fran­­cziaország, Nagybritannia és a mi választási rendszerünk — ha t. i. ezt rendszernek lehet nevezni — között, miből kitűnik, hogy Francziaországban majd­nem háromszor kisebb lévén a vá­lasztók száma mint hazánkban, a corruptio köre is kisebb,és mennyivel csekélyebbre szorul az, ha fontolóra veszszük azon or­szág rendezettebb viszonyait, a törvények szigorúbb és gyorsabb kezelését ! Aztán azon 200 ft adót fizető választókat itatás árán vásárolni meg , sikertelen kísérlet is volna. Egyébiránt, hogy ott is feltalálták a corruptionak más , tisztességesebb és sikere­sebb módját, azt már most alkalmasint sz. is tudja. Nagybritan­­niában hasonlag csekély a választó testületnek azon része , melly a corruptio martaléka lehetne. Hiszen, mond­sz., egyedül az a táblabiró , ki először izlelteté meg a bunkokratia gyönyörét a döntő Mogerekk­el, több szavazót vezet még elvkérdések megvitatására is a megyeház udvarába és teremébe, mint a­men­nyivel foly be egész Skótország földbirtokos osztálya a parlia­menti tagok választásába ’'). Aztán az angol törvény 500 font sterlinggel bünteti a szavazat­vásárlót, és ott szigorún szokták végrehajtani a törvényt. Miként lehet hát mégis divatban a cor­ruptio ? úgy, mond szerzőnk , mint lakik Parisban sok olly váltójegy-hamisító , zsebtolvaj és elszökött gályarab, kinek ter­metéről , arczáról és koráról pontos személyleírást készített a mindig szemfüles rendőrség, — de a bűnös szörnyen lelékeny eszü’s szakjába mesterileg avatott művész: vendéghajat illeszt fejére, gentlemani öltözetben sétál, hangját, járásmódját elvál­toztatja, ügyel arczának izomjátékára, sőt ha antineusi szépség volna, vitriolt is önt pofájára — — szóval ismeretlenné válik. Az angol követségre jelöltek ügybarátai tehát nem vo­natják félre , ott hol vándorutaikban sok szavazóra találnak, a falu harangját, ’s informatio végett a templom vagy korcsma előtt nem állnak — sülttel és kenyérrel megrakott szekerekkel körülsorompóztatva magukat — az ötvenakós hordó tetejére, mint Bachus atyánk , mikor Indiából megérkezett, és ezen emelvény­ről — hol természetesen alattok van minden szivreható argu­­mentatio , mint a rosz szinész ömledezése a sugalikban — nem kiáltják magyar egyszerűséggel: igyunk barátim! — De illy, Hogarth vázlataira méltó világboldogitási praeludium he­lyett, nem tömjénezvén akkor is a nyilvánosságnak, mikor a gyarlóság illetlen dolgokra ösztönzé őket, titokban jó előre el­engedik f­a­r­m­er­e­­­k­nek a haszonbért, vagy minden különös akadás nélkül, a befolyásos városi polgár műhelyéből, boltjából, gyárából gyakran vásárolnak drága áron és nagy mennyiségben, portékát. ’S miután az emberi agy csakugyan furfangos szer, az engedmények és kedvezésekben részesülők önként kitalálják párt­fogóik iránti kötelességeiket. Az is megtörténik, hogy az új parliamenti tag, miután már a megválasztatás örömserlegét kiürí­tette, egy csendes órában gondolkodni kezd az isteni bölcs gondviselésről, melly a sziveknek erősebb dobogást enged , és illyenkor felnyitja honfi érzelmekre és áldozati készségre; mire legvilágosabb példa — igy okoskodik magában — azon kedély­­emelő jelenet, midőn Y. grófságban , hol én is mint jelölt lép­tem fel, a legtávolabb vidékről érkeztek a választás helyére olly szegény haszonbérlők, kiknek egy magas elvért — mellyet sze­mélyem is képvisel, tett utiköltségök háztartásukban zavart oko­zott. Nem, jámbor emberek! e nélkülözést hideg vérrel tűrni, vadság volna ! — Én viszem — ekint végzi meditatioit — a haza oltárára az áldozatot, ’s maradjon nektek a tett dicsősége. (A szavazatadásérti útiköltség későbbi visszafordítását a tudós jog­­tanár Black­stone is szabadosnak tartja). Illy módon kerül Angliában néha százezerekbe a választás ... ’S gondoljátok-e, igy folytatja alább , hogy ezen legszembeszökőbb módja a cor­ruptionak veszélyesebb és botrányosabb,mint a mienk ? Én ellen­kező véleményben vagyok. — A brit egy tényre lelkiismeretét vásárolja meg a választónak, mi e felett még azt kívánjuk, hogy legalább két hétig józan eszét is adja el, és előttünk részegedjék le, mint a helota, de nem azért, hogy a spártai tanulságot von­jon belőle. Ő azon mezőre, hol a nevelés és élet olly lassan irtanak — a nép erkölcsiségébe — egy gyomot ültetett, t. i. hajlékonyságot a corruptio csábjaira; mi még ezzel sem elégedve meg, hasznos magvak­ elfogadására teszszük alkalmatlanná , a tivornya és korhelység mocsaraiba sülyesztvén. — Ő megbántotta az állodalmat, midőn polgárokba , kik jogaikkal nyerészkednek, indifferentismust öntött a közügyek iránt; mi pedig egy fogással kétszer támadjuk meg hazánkat, midőn ezen közönyösséget szintúgy felidézve, a népet engedetlenné is tettük, mert fog-e illendőleg függeni tisztviselőjétől az , ki őt mint hivatal­vad­á­sz­t, k­a­r­o­n fogta, hogy együtt ne bukjanak sárba, átölelte, hogy kitartók legyenek: ez, a féktelenségben, az az elnézésben? Az angol hizeleg a nép kegyének , helyezete tekintélyét megóva ; mi hizelgünk annak, emberi méltóságunkat eldobván. — Az inkább aristokra­­tiai fogás lehet ugyan, de ez inkább megalacsonyitó és anarchi­­cus. — Én tehát bátran állítom, hogy Magyarországon a v­ála­s­z­t­á­s kor­i corruptio neme botrányosabb, mint másutt. ’S ki ne fogna ebben kezet sz.-vel? — Ezen párhuzamából sz.-nek még az is kitűnik , hogy mivel Franczia­országban és Angliában a követválasztás nem olly gyakori, a hivatalválasztások pedig egyik helyt nem is igen léteznek , vagy mint a másik helyt, nem olly politikai fontosságúak é s teljesség­gel nem terjednek ki a közigazgatás minden ágaira , tehát: n­á­­lunk választási corruptiora sokkal gyakrabban kerül elő alkalom, és annak befolyása az állo­­dalom organismusára kártékonyabb is mint másu 11. Ha ezekhez még azt adjuk, hogy sze­kint sehol sem bírnak az emberek azon előjoggal, hogy azon okból, mivel egy bűnt követtek el , szabadosan űzhessenek többféle bűnöket is ; azaz, nincs keresztény alkotmányos ország a miénken kívül, hol a választásra készülő egyének, azért mert csábítók vagy lelkeket adják el, kevés kivétellel néhány napig tettleg pátenst kapjanak, hogy egyszersmind szabadon törhessenek fel házakat, rabolják ki a máskint gondolkodók éléstárát, ólmosborozzák meg az ut­­­­czánjárókat ’s rövid uton tehessenek át néhány embert a más vi­lágra , a­miből kitűnik az is, hogy csak nálunk lép fel a választási comptio vele semmi kapcsolatban nem álló rakonczátlanságok kíséretében. — (Folytattatik.) *) Skótország népessége 2,620,448 lélek; választói száma mindöszze 47,772. Izland népessége 8,175,238, választói száma pe­dig csak 109,995 és Anglia 15,000,000nyi népességének 771,840 vá­lasztója van. V.

Next