Budapesti Hiradó, 1846. július-december (413-516. szám)

1846-12-03 / 501. szám

Csütörtök 501. December 3. 1846. BUDAPESTI HÍRADÓ. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, hatvani ut­­czai Horváth-házban 488 ik szám alatt földszint, és minden királyi postahivatalnál.­­ Az ausztriai birodalomba s külföldre menendő példányokat csak a bécsi császári posta­­hivatalnál rendeltethetnek m­eg. Szén lapok minden héten négyszer, u. m. kedden, csütör­tökön, pént. és vasára.jelennek meg. Előfizetési ár félévre Buda­pesten házhoz-hordással 5 ft., borítékban 6 ft., postán bo­rítékban 6 ft. ez. p. A hirdetmé­nyek minden apróbblű­s hasáb­­soráért 5 (öt) ez. kr. fizettetik Előfizetési figyelmeztetés. Folyó hónap végével ,BUDAPESTI HÍRADÓ­-nk 1846ki­sik félévi folyama lejárván, ezennel annak 1847 ki­­sö félévi (januar—juniusi) uj folyamára előfizetés nyittatik, jelentvén az olvasó közönség iránti köteles tisztelettel egyszersmind, hogy e politikai lapok vezérlete és szerkesztése az eddigi marad. Elő­fizetési ár félévre Budapesten házhozhordással 5 ft, borítékban 6 ft, postán borítékban szinte 6 ft pengőben. Pesten előfizethetni a kiadó­hivatalban (hatvani­­utczai Horváth-házban 483 d. sz. alatt földszint) és azon kívül minden kir. postahivatalnál. Az ausztriai birodalomba és külföldre járatni kívánt példányok csak a bécsi cs. k. postahivatalnál rendeltethetnek meg. Berses Márton, tulajdonos. TARTALOM: Magyarország és Erdély. A dunatiszai csatorna­ társaság lödik választmányi ülésének jegyzőkönyve. — Megyék. Közgyűlés Turóczban. Budapesti hirharang. Sürgős hir­detés. — Ausztria. Külföld. M­agybritannia. Francziaország. Portugallia. Dánia. Hivatalos és magánhirdetések. IRODALOM és TUDOMÁNY. Könyvismertetés: A természet­rajz elemei. Az ifjúság számára irta Hanák kér. János kegyes rendi tanár­­sat. Második javított és bővített kiadás 114 fametszvény­­nyel­vrét Pesten Martiéban Korr. Adolf sajátja 1846. IS­IGYK­RORSZSA és ERDELY. DUNA-TISZAI CSATORNA. QA dunatiszai csator­natársaság iödik választmányi ülési jegyzőkönyve.­) 1846dik évi november 14-én folytatólag ülés tartatván, mindenekelőtt a tegnapi ülés jegyzőkönyve hitelesítte­tett. Azután felolvastatott azon alválasztmánynak jelentése, melly az előleges költségekre megajánlott pénztárnak meg­vizsgálására és arról folytatott számadásoknak megrostálá­sára kiküldetett. Ebből kitetszett, hogy Yodjaner S.­ur, ezen társaság megbízott pénztárnoka, ezen pénzösszeget tökéletes pontossággal és legjobb rendben kezelte, és min­den bevételeit és kiadásait hiteles oklevelekkel tanúsította. Kitetszett továbbá, hogy az 1845ikijm­. 3káig beadott ki­mutatás szerint aláíratott 58,166 pft. Ezen összegből kész­pénzben befizettetett 32,421 pft. Az ajánlóknál kamat mel­lett van 25,745 pft. Az összes eddigi kiadás teszen 18,080 ft 38 krt; e szerint a künlevő kamatoknak, mellyek 1481 ft 40 krt tesznek, úgy a készpénzben lefizetett összegnek 4 peres kamatjai hozzáadásával jelenleg a társasági vagyon részen 42,717 ft 38krt, mellyeknek újabb megvizsgálása és az ok­leveleknek egybehasonlitása után, javasolja e választmány ezen számadás helyeslését és a számadó pénztárnoknak biz­tosságára szolgáló felmentésről való bizonyítványnak ki­adását. Egyébiránt tekintve azt, hogy Beszédes J. urnák tervére vonatkozva, már, mint fentebb előadatott, minden szüksé­ges adatok a társulat költségein annyira megszereztettek, miszerint ha kedvezőbb idők virulnak, a részvényes társa­ságnak valódi alakulása ezek hiányával fel nem tartóztathat­nék : úgy vélekszik a választmány, hogy Beszédes J. úr ad­dig is, migyen idővel a részvényes társaság megalakulhat, hosszas és költséges fáradozásiért előlegesen 3000 pfttal megjutalmaztassék, fentartván magának a társaság, hogy ha időközben a részvényes társaság létre nem jöhetne, és ezen csatorna ügye a jövő országgyűlésnek ajánltatnék, Beszédes J. úr bővebb megjutalmaztatását az ország rendesnek ajánlani fogja, úgy azonban, hogy Beszédes J. úr minden ezen vállalatra vonatkozó rajzait , kiszámításait, szóval: ál­talános hydro­technikai adatait a társulatnak azonnal tulaj­donkép által adja, nem lévén Beszédes úrnak, ha ezen tár­saság a csatorna építésével felhagyna, egyéb jutalomra kö­vetelési igénye. Nemkülönben T. Clark urnák 400 darab aranyt, Klenze urnák 250 darab aranyt — tanúsított fáradságuk jutal­mául—­megajánltatnivél a választmány ; javasolja továb­bá , hogy a titoknok urnák hónapok szerint kiveendő eddigi járandósága, összesen 480 pft. értékéig, azon feltétel alatt utalványoztassék, hogy, ha a következő gyűlésnek, mellyen e csatorna ügye végképen elhatároz­tatik , időhatára egy pár hónappal továbbra halasztatnék is, a titoknak , eddig is di­cséretesen folytatott, eljárását félbenszakasztani nem fogja. Végre miután a lánczhidi társaságtól kölcsönözött földfú­­ró eszközöknek elhasználásáért annak fenálló követelései még e társulati pénztár által kielégítve nem lennének, azok­nak kielégítését is szükségesnek ismeri. A­mi pedig az ezeken túl felmaradt pénzösszeget illeti, mire a társulatnak ennekutána szüksége nem leend , azt a társulat ajánló tagjai közt kellő arányban feloszlatni véli, és ennélfogva, ha ezen véleményt helyeseltetnék, szükséges­nek ítéli a választmány, hogy jövő 1847­. évi janu­lsó nap­jáig a be nem fizetett ajánlatok befizettessenek hátralévő 4°/ctes kamatjaikkal, melly befizetendő summának és hátra­lévő kamatoknak kiszámítását pénztárnok Vodjaner S. ur mindenkinek tudtára adandja, mihelyt azon kiszámítás az arra kiküldött választmány által meg leend vizsgáltatva, melly választmányra kiküldettek mélt. gróf Dessewffy Emil, Koller Ferencz Pest városi tanácsnok és Weber János titok­nok urak. Megyék: TURÓCZBOL. A nov. 4kére kitűzve volt közgyűlést a kir. és rrk ismét számosan látogaták meg, melly alkalommal a már előre szárnyalt hír, hogy t. i. e gyűlés alkalmával a katonai kart is látni fogjuk, ténynyé változott, mert ka­tonaság állíttatott fel. Az ülést rövid beszéddel nyitá meg a főispán,ezután pedig egy ud. parancsot rendelt felolvastatni, melly által nemcsak a tisztválasztás irányában­ tette helye­seltetik , hanem egyszersmind hogy a tisztválasztási veszte­getések és az oct. 19kei gyűlés eseményei megvizsgálására részrehajlatlan küldöttség neveztessék ki, meghagyatik. Felolvastatván a parancs, főispánunk a vizsgáló küldöttség tagjait azonnal kinevezé , minek megtörténtével következtek a szónokok nyilatkozásai; ezek azonban a múltakat fölmele­­gítvén, és a jelen pillanatot sem hagyván érintetlenül, any­­nyira szétágazók valának, hogy a napirenden forgott kér­déseknek itt egyedül lényegét kívánom előadni. Ki kellek né­­mellyek a felállított katonai erő ellen, mire főispán úr azt válaszolá, hogy noha ő ezt önmagától megtehette volna, rá azonban a most felolvasott üdv. parancs által is utasítva jön; mindazáltal a katonaság csak a közbátorság biztosítására lévén fölállítva, törvényes szólásszabadságában senki sem korlátoztatik ’s korlátoztatni nem is fog. Kifogás történt to­vábbá a küldöttségi tagokra nézve; általános kifogási okul ellenök különösen az hozatott fel, hogy ők egy pártból va­lók, következőleg részrehajlók; sürgettetett tehát némellyek kihagyatása ’s helyökbe mások kineveztetése ; erre azonban főispán úr nem hajolván, sőt hogy az egyszer történt kine­vezéstől el nem áll, kinyilatkoztatván, midőn a főispán kine­vezését védő egyik szónok ezen kinevezési jogot a parancs­­ban foglalt bizonyos szavakra alapitá, ekkor a vita egészen magyarázó térre ment át, ’s végre miután egyik sem akart állításiból valamit engedni, a kétes szavak megmagyarázá­sára ő felsége megkéretni határoztatok, ’s ezzel az elsőna­­pi ülésnek vége jön.-----Másnap pedig a múlt gyűlések jegy­zőkönyveinek felolvasásával ’s hitelesítésével kezdődött a ta­nácskozás. Az augustus 12--i gyűlésben a korteskedés iránt hozott végzés némelly észrevételekre nyújtott, alkalmat, é s a vita már is olly téren állt, hol személyeskedések is hallhatók valának; de ezek inkább a roszul alkalmazott szavak értel­méből eredvén, kölcsönös felvilágosítás által lecsilapíttattak, és a vita és küzdelem csak akkor újult meg, miután a tiszt­választási eseményeket tárgyazó jegyzőkönyv felolvastatott volna. Ez ügyben egyik rész a tisztválasztási szertartást, né­melly kellékek elmulasztása miatt törvényes gyülekezetnek elismerni nem akarván, jóllehet néhány szónok a törvé­nyességet vitatta, a főispán azok javaslatát mondá ki végzé­sül, kik a tisztválasztást törvényes erejűnek el nem ismerve, az arról szerkesztett jegyzőkönyvet csak mint történeti ada­tot kívánták a mostani jegyzőkönyvbe iktattatni, annál is in­kább , mert bel tartalma ’s kitétele valódinak közösen elis­­mertetett. Ez ügy az egész napi ülést elfoglaló. — Harma­dik és negyedik napon felvétettek a leginkább magán­ ügye­ket érdeklő üdv. rendeletek ’s intézmények , szóval: a ta­nácskozás rendes kerékvágásba jutott, és ezekből, valamint a megyei levelezésekből is különösen megemlitendők: 1) a gör. n. egyesültek áttérései iránt érkezett intézmény, mivel a tárgy már azelőtt is országgyűlésre utasittatott ’s nálunk illy vallásfelekezetbeliek nem lévén , semmi intézkedni valónk nincs, csupán tudomásul vétetni határoztatott. 2) A würtem­­bergieket — nem félhetvén, hogy általok elnémetesedjink — elfogadjuk, és kivált ha mostoha tájainkra sok pénzt is hoz­nak, örülni fogunk; azonban e nélkül bizony valamint más­utt , úgy itt sem boldogulnak , mert a mannahullásnak ideje lejárt. Az intézmény a járásbeli szolgabíráknak, a szükséges felszólítások eszközlése és az eredmény bejelentése végett kiadatni rendeltetett, és így természetes , hogy a vasmegyei ide vonatkozó felhívás nálunk csak tudomásul vétetett. 3) A zsidók türelmi adóját megszüntető felsőbb rendelet ezúttal részletes intézkedéseket nem vont maga után, és egyedül kedves tudomásul szolgált. 4) A községek számadásinak megvizsgálása, a­mennyiben az még hátra van, a já­rásbeli szolgabirák által be fog jelentetni. 5) Néhai Horvát István könyvtárának leendő megvételét tárgyazó nádori fel­szólítás, a boldogult közönségesen elismert érdemeinek mél­tánylásául, viszhangra talált, ’s országgyűlésen pártoltatni fog. 6) Pestmegye felhívásához, a részletes utasítást annak ide­jére tartván fen , nemcsak hozzájárulunk , hanem levéltárunk számára főispánunk ajánlatából egy emlékpénzt szinte meg­rendeltünk ; mennyire azonban magánosan­ a járásbeli szol­­gabiráknál ez iránt jelentkeznének, azokra nézve a megren­delések csak később történhetnek meg. 7) Szabolcs levele, részint hogy nálunk a törvényszéki elnöklés főispánaink által azelőtt is gyakoroltatott, ’s törvény által nem is tiltatik, egy­hangúlag tudomásul vétetett; ezzel pedig kapcsolatban ma­ Irodalom és Tudomány. KÖNYVISMERTETÉS. A természetrajz elemei. Az ifjú­ság számára irta Hanák kér. János, kegyes rendi tanár, ’s a kir. m. természettudományi társulat­­ tagja. Második javított és bő­vített kiadás, száztizennégy fametszvénynyel. Srét Pesten, Hartleben Konrold Adolf sajátja. 1846. I­IV. 191 lap. Ára csinos borítékba fűzve 1 pengő forint. Örömmel érzem emlékezetemen ma is átvonulni ama kedélyes czikket, mellyet az 1­8­3­9 i k i Athenaeum első fele a 113., 133. és 145. lapokban hozott­­. Brassai Sá­muel remektollából az olvasó közönség elé e czim alatt: A füvész örömei. Engem e czikk tett a természettudományok tisztelőjévé , barátjává. Azóta szakadatlan figyelemmel kisérem honi irodalmunk folyamát,é s minthogy a természetrajz kedvencz­­tanulmányom jön , erre különös figyelmet is fordítok, de szomo­rúan kell­ tapasztalnom, hogy Földi, Szentgyörgyi, Diószeghy, Fazekas és Pethe igen becses munkáik után irodalmunk e kellemes, de több évi folytonos tanulás mel­lett sok fáradságot ’s költséget kívánó, ’s kétes aratással biztató mezeje majd huszonnégy évig hevert parlagon, míg az öreg Raff­­gyermekek számára a legjobb ’s czélszerűbb olvasó köny­vek egyike) uj köntösbe öltöztetve Kassán 1837 ben másodszor megjelent. — Kebelrázólag hatott a természettudományoknak, különösen a természetrajznak, hazánkban e pangása nemzetünk jobb lelkeire, kik hazafiui szent törekvéseiket oda irányozák, hogy a két haza tetterős gyermekeiben szunnyadó erőket életre villanyozzák, ’s egy társulatba fűzzék, mellynek feladata legyen: kiaknázni e szép haza eddigelé ismeretlen kincseit, mellyekkel az istenáldás olly nagymértékben árasztotta el bérczeit, völgyeit, halmait, rónáit, így jöttek létre a magyar természet­vizsgálók és orvosok gyűlései. így született meg ezek elsejében a természettudományi társulat, mel­­lyek már is milly sok szépet, jót ’s hasznost voltak képesek eszközölni, tanúságul ott állnak évlapjai. — Mig e mulatva-ok­­tató szép tudomány egyesületileg igy űzetik: azalatt egyesek oda törekesznek hatni, hogy a honi tanuló ifjúság a természettudo­­mányok elemeibe bevezettessék , ’s a gyermeki gyengéd szivben irántok szeretet ébresztessék. Illyenek: Soltész, Ocskov­­szky, Peregriny, Hanák, természetrajzi munkáik­kal. Ez utolsó főleg folytonos tanulás és több évi fárad­­hatlan búvárkodás eredményezte tudományos készültséggel, ki második éve már , hogy nemes czéljához könnyebben elsegítő pályakörbe , a hon szivébe szólíttatott védszelleme által, min a tudománybarát csak örülni tud. — Czélja e soroknak csak a két utolján nevezett t. szerzőnek természetrajzára figyelmeztetni a t. ez. közönséget; mert Peregriny természetrajza a kath. gymnasiumok felsőbb iskolái használatára — mint tankönyv — elfogadtatott, Hanák kiadásának gyors kerete pedig egy rövid év alatt a második kiadást tette szükségessé, azért mindkettőről pár szót. T. Hanák úr nem köznapi jelenés a sajtón. Ő, mint szak­ember, a természettudományok tág mezején egészen otthonos, ki fontos jövendőjének reményzálogát már­is figyelemébresztőleg mutatja fel a hazai közönség előtt szabatosan kidolgozott, ’s tárgyavatottságot tanúsító közhasznú elmeműveiben. Kit mindjárt első fellépésekor az időszaki sajtónak általános elismerése üdvö­zölt, ’s hiszem, hogy méltán; mert akár tekintsük a természet­rajz világtudományi fejleményét, akár annak nyelvünkön­ kimű­velt állapotát, akár az irodalmi nyelv jelen stádiumát, vegyük bár végre oktatási szempontból; minden tekintetben méltányló elismerést és dicséretet érdemel. — Az állatországra Cuvier, a növényországra Decandolle által tökélesített Jussieu, az ásványországra nézve pedig Werner rendszere az, miket a műveit külföld után természetrajzában követ, előadván egyszer­smind mindenütt Linnének, a természettudományok e nagy reformátorának , rendszerét is. Műszavai választékosak , tiszták, ’s nyelvünknek e részben is szép fejlettségét tanúsítók. Nyelve hibátlan, egyszerű, könnyen érthető, nem keresett, ’s mégis az aljastól, az idegen nyelvszólásoktól ment. Szóval: e becses mű olly ügyesen öszveállitott egész , hogy az ifjúsággal a kiszabott időre könnyen elvégezhetni. — Végre e munkára vonatkozólag kettőt nem hagyhatok érintetlenül. Egyik , hogy t. szerző kor­szerű munkájában a természeti tárgyak rajzolása közben nem té­vesztő szem elől hazánkat, mellynek terményeit helyes tapintat­tal mindenütt kiemeli, azoknak haszna, vagy kártékonyságára a tanuló ifjúságot figyelmezteti, ’s igy miscuit utile dulci. — Másik , hogy a derék kiadó semmi költséget nem kimért, mi­szerint e második kiadást még használhatóbbá tegye a jól válasz­tott ’s elég tiszta 114 fametszvénynyel. ’S igy a nevelési ügy iránt tartozó szent érzetnek hódolok, midőn a gazdaságosan nyomott tizenkét ívre terjedő, ’s csinosan kiállított műnek meleg pártolására a két haza t. cz. tanítóit, ’s illetőleg természetbarátit tisztelettel felhín­ bátorkodom. T. Peregriny ur fényes nevet érdemlett ki magának az irodalomban is nevelési munkái által; mert csak B­ány­áj­a fü­zeteiben is hogy sok szépet és hasznost nyújtott a serdülő honi ifjúságnak, kétségbe aligha vonja valaki, ki azokat figyelemmel átforgatta: nem lehet azonban így dicséröleg felszólalnom ter­mészetrajzára nézve, mellynek már 1842 ben azon szerencse ju­tott, hogy I. H­a­n­á­k Jánosban jó bírálóra akadt, ki termé­szetvizsgáló létére a munka hiányait alaposan kimutatá. E bírá­latot olvasván az Athen, 1843. uj folyam I. köt. 174 — 180 lapjain, örültem a fiatal természetbúvár buzgalmának, de még inkább a t. szerző köszönetének , ámbár egy kis adag iróniával volt föleresztve, mellyet a fent idézett Athen. 432 — 433 lap­jain e szigorú bírálatért nyilvánított, remélvén , hogy bíráló ész­revételeit foganatositandja. Azonban reményem meghiúsult, mert két év múlva (1844) a második kiadásban kevés javítást vettem észre. Azalatt Hanák is kiadá a Természetrajz ele­­mei­t 1845ben , mellynek második kiadása 1846ban közszük­séggé vált. Erről elmondván véleményemet: legyen szabad t. Peregriny természetrajzának harmadik kiadásáról is, melly 1. évben fensőbb helyen tankönyvt elfogadtatott, észrevételeimet

Next