Budapesti Hiradó, 1847. január-június (517-617. szám)

1847-01-29 / 533. szám

Fiuméban ----­­Triesztben - - - - - Velenczében - - - - A többi partokon - - ------ 16,387,267 4,077,206 ----- 5,659,826 2,863,059 1,798,587 999,248 265,512 3,860,428 „ ' „ 1,449,713 ft „ „ 72,950,221 „ - - - - - 11,616,027,, Been lapok minden héten négyszer, u. m. kedden, csütör­tökön,‘pént, és vasára, jelennek meg. Előfizetési ár félévre­l Budarpesten házhoz-hordással 5 ft., borítékban 6 ft., postán bo­rítékban 6 ft. ez. p. A'hirdelmé­­nyek minden apróbetüs hasáb­­soráért 5 (öt) ez. kr. fizettetik. Péntek 583. Januarius 29. 1847. BUDAPESTI HÍRADÓ. Előfizethetni helyben« kiadóhivatalban, hatvani ut­ezai Horváth-házban 4831. szám alatt földszint, és minden királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba­n külföldre menendő példány­okat csak a bécsi császári posta­­hivatalnál rendeltethetnek meg. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Kitüntetés. Az ausztriai kereskedés 1845ki hivatalos kimutatása. I. — Néhány szó a magyar kereskedelmi társaságra nézve. Megyék. Közgyűlések Esztergomban. Szepesben. — Levél Bécsből. — Erdélyi országgyűlés. Külföld. Nagybritannia. Francziaország. Hivatalos és magánhirdetések. Lotteriahozások. Nemzeti színházi játékrend. Gabonaár. Statuspapirok és részvények árkelete Dunavizállás IRODALOM és TUDOMÁNY. Kritikai szemle.­­ Nép és Irodalom. A honi irodalmi hirdető 1846._________________________ MAYAROR SZÁM ERDELY. Ő és kir. ap. Fölsége f. évi jan. lakéről kelt legfelsőbb határozatánál fogva Keserű Mózest, a kolosvári k. lyceumnak ujan-kinevezett igazgatóját, ,kir. tanácsos" czimmel díjmentesen felruházni legkegy. méltóztatott. (W. Z.) Alb ausztriai kereskedés 1i45isei hivatalos kimutatásai. 1. Ezek csak most jutván kezünkhöz, fontosságukból az által mit sem vesztettek, hogy más lapok némellyeket belőlük már közlöttek; azért eddigi szokásunk szerint azokat most a legbiztosb kútfő után leglényegesb részleteiben, némelly ész­revételeink kíséretében, előterjesztjük , az előbbeni év eredményével összehasonlítva kimutatandók,­­miben tettünk elő­, miben hátralépést, és pedig általánosan az egész ausztriai birodalommal egyetemben, és aztán az örökös tartományok­kal különösen. ■1) Szárazföldöni általános forgalom. Értéke az 1845iki bevitelnek. kivitelnek. frt. frt. Értéke bevitelnek. frt. az 1844iki kivitelnek. frt. Az összegek 1844ben ezek valónak: Általános ki-és beviteli forgalom - - Magyarországgali forgalom - - - -Dalmatiai forgalom - - - - - -Velenczei kikötői forgalom - - - -Átmeneti ,, - - - - -Elkészitésrel és bizonytalan eladásrai forg. 224­,636,078 ft 120,180,256 „ 8,871,942 „ 1,375,527 „ 73,708,006 „ 12,320,184 „ tehát az egész 1844iki forgalom kitétele 441,091,993 ft és igy a dalmatjait kivéve, minden rovat csökkenvén, a for­galom is 1845ben kevesbült 6 millióval. A vám­i jövedelem emelkedett 1845ben, 1844ben. Az általános forgalomból­­ 15,655,222 16,814,424 stra Magyarországgali forgalomból 3,804,673 3,824,720 „ Dalmatiai „ 250,354 237,936 „ Velenczei kikötői „ 14,696 18,334 „ Átmeneti általános „ 75,240 77,496 „ „ dalmatiai „ 9,158 9,140 Déli Németország határán­­ Szászország határán - - Poroszország „ - - Krakó határán - - - - Lengyelország határán - -OrasznrszáffiBródy határán OroszországiEgyéb határain Törökország határán - - Idegen Olaszország határán Schweicz határán - - -_ ____ 13,245,754 ......................... 14,720,699 ......................... 1,058,146 _ ____ 1,059,602 _ ____ 14,207,594 _ ____ 13,035,191 16,428,626 17,273,012 5,844,199 2,482,067 404,070 1,520,933 1,145,240 9,286,750 13,981,020 18,891,523 11,623,297*) 14,990,688 6,845,995 554,548 65,250 1,427,495 2,915,608 13,862,101 13,363,948 2,026,741 18,952,815 16,594,757 6,564,699 2,667,600 1,496,739 1,552,272 1,301,778 9,138,941 12,863,098 18,003,555 Összesen 66,838,148 87,257,440 67,675,674 89,136,254 2) Tengeriforgalom: 306,317 26,786,278 16,438,628 3,811,356 1,930,217 12,362,107 4,047,561 2,141,686 Összesen 49,445,707 20,284,827 47,342,529 20,481,571 Főösszeg 116,283,855 3) Magyarország és az örökös tartó Ez az ausztriai tartományokra nézve igy állott - 59,779,299 4,274,910 5) Velenczei szabad kikötő kivit­e­l­e: 6) Átmeneti kereskedési forgalom: Általános - -- -- -- -- - 70,705,879 Dalmátiai - -- -- -- -- - 2,244,342 Összesen 72,950,221 7) Tökéletes elkészítésre: Külföldre nézve -------- - 4,077,330 Magyarországra nézve ------- 1,147,479 8) Bizonytalan eladásra: Külföldre -................................................. 291,259 Magyarországba - -- -- -- - 239,014 Ezen összegek összeadásából kitűnik, hogy általános kereskedelmi forgalom 1845b. volt 223,826,122 ft Jelesül a Magyarországgali keresk. forgalom 114,712,823 „ Dalmatiai „ „ 10,525,228 „ 107,542,267 i n­g­o­k közti 54,933,524 ■ g­a­­­m­a : 6,250,318 115,018,253 külön forg 63,742,349 4,022,253 109,617,825 alom. 56,437,907 4,849,689 1,375,527 71,348,877 2,359,129 — 73,708,006— 697,161 3,433,589 838,653 70,800 1,043,290 80,877 1,449,713 *) Ezen számok között némellyek különböznek a tavai kimutatottakból , mi utólagos javításoknak tulajdonítandó. összes vám­i jövedelem 19,809,343 20,982,050 ftra csökkent tehát a vámjövedelem is 1845ben 1,172,707 fttal. Ezen tetemes vámjövedelmi csökkenés egyedül a fen­tebbi forgalom általános csökkenéséből, melly a külön ro­vatokat tekintve épen nem nevezetes, alig volna megmagya­rázható, ha figyelem nélkül hagynék azt, mikép ennek több mint egy harmadát a kávéra szabott vámnak majd felényb­e szállittatása okozta. 1844iki júliusig egy mázsáért t. i. járt 21 pftnyi beviteli vám, attól kezdve pedig 12 ft 30 krra szál­líttatott le; ennélfogva az 1844ben (mellyben t. i. júliusig még a nagyobb vám fizettetett) bevitt 149,705 mázsáért vá­mul kelle fizetni 2,624,782 ftot, mig az 1845ben bevitt 177,743 mázsáért csak 2,220,750 ft fizettetett. A bevitel csökkenésének csak azon jövedelem fogyasz­tása tulajdonítandó, melly a czukorbevitel csökkenéséből keletkezett, mert 1844ben 559,674 mázsa czukorliszt hoza­tott be, mellynek vámja tett 4,197,555 ftot; 1845ben pedig a behozott mennyiség csak 525,057 mázsa volt, mellytől vá­mul fizettetett 3,937,927 ft; ezen kívül még kevesebb raffi­­nád is hozatott, úgy hogy a czukorrovat maga 285,117 ftnyi vámjövedelmi csökkenést okozott, mi a kávé megszaporodott bevitelét tekintve, kétségkívül a belföldi czukorgyártás hala­dására mutat. A külföldi borok bevitele is 274,707 ftnyi csökkenést szült; a Bessarabiábeli ökör­behozatal, melly az előbbi évi­ 51,109 darabról ez évben 2783 darabra szállott, 223,988 ftnyit; a Törökországból! sertésbevitel 100,045 ftnyit, a gyapotfonal bevitele 132,278 ftnyit; ellenben a nyers gya­pot bevitele szaporodott és 135,514 fttal többet jövedelme­zett vámul, mint 1844ben, mellyben csak 345,875 mázsa, 1845ben pedig 427,183, tehát 81,308 mázsával több hoza­tott be, mi ismét a gyapotfonás előmenetelére mutat, egy­szersmind megc­áfolja a védvámisták azon véleményét, kik hirdették, hogy a fonalvám leszállítása (először 15 ftról, az­után 12 ft 30 ktról 10 ftra), mellynek következtében a fo­nalbevitel vám­i jövedelme tetemesen csökkent is) okvetlenül ártalmára lesz a gyapotiparnak. A leszállítás tehát mind a iparnak, egy kis, a külföldi fonógyárakkali versenyzés előidézése által, mind a kincstárnak javára szolgált, mert a 132,278 ftnyi veszteség a fonalnál a 135,514 ftnyi nyereség által a nyers gyapotnál bőven téríttetett meg, mi újra a ke- 970,336 4,102,648 Velenczei kikötői Átmeneti Elkészítésre és eladásra tehát az 1845iki forgalom összes kitétele 435,080,134 ft Irodalom és Tudomány. KRITIKAI SZEMLE. A HONI IRODALMI HIRDETŐ 1846. A könyvtömeg viszonyainkhoz mérve elég nagy!... Majd majd azon hiedelemre tántorodhatnánk , hogy irodalmunk haladásban van. — Úgyis igen szeretjük e szót, ’s pedig phrasisokkal jól körülezifrázva , mindenütt használni; ’s úgy vi­seljük magunkat, mintha leghőbb barátai volnánk minden haladási elvnek, pedig vajmi nagy ellenmondásban állnak gyakran tetteink az olly sokszor visszaélve használt é s hamis eszmeképekkel, miket némelly dolgokról önkénytesen alkotunk magunknak. Valamelly irodalom elöhaladását épen nem kell a könyvek halmazra gyűlő tömegében keresnünk, hanem azon tisztítva tisz­tuló szellemben , melly a műveket átlengi. Azon iratokban , hol érzés az előuralkodó, amink finomulását és nemesbülését kell találnunk; azokban, hol értelemé a kormányhoz, élt és mély fölfogást, —mindkét rendbeliekben igazságot; — az összes tömegben pedig az á­t­a­l­á­n­o­s javulás , egy tisz­tább humanitás terjesztése utáni szép törekvésnek kell félreis­­merhetlenül nyilvánulnia. Hol e törekvést föl nem találjuk, hol valódi szépség helyett mázolt álarczok kacsingatnak kéjhölgyként reánk, hol az erény a szakadás, pártosság és türelmetlenség rideg zsarnoksága előtt föllépni nem mer, — féltében, nehogy már előre ocsmány, iszonygerjesztő véteknek tartassák ; hol csak valamellyik cotteria férfia merheti fölemelni szavát, hol a tudás nyilai a legkülönféle tegzekből szedve, a legkü­lönbözőbb egyéni jónaklátás szerint kitűzött czélokra­ lő­­döztetnek el; ott bizonyára elmondhatni, hogy sok nyíl jön kiröpítve , de egy sem talált, és az egész lövészjáték csak akkor nyer jelentőséget, ha a nyilak egy bizonyos czélra, mellyel már fönebb kitűztünk, irányoztalak; ha nem fogunk meg­elégedni az irodalmi törekvéseknek csupán virágával, hanem azok gyümölcsét is bevárni elég türelmünk leszen. Irodalmunk nagy változáson ment át. A nyelv­­harczokból győzelemmel megtérve, bizonyos ernyedtség von erőt rajta , ’s ez egyátalában nem természetien. Nagy erőfeszítést min­dig lankadtság követ. — Bizonyos magasságra fölvergődünk, e perezben visszaesésben vagyunk, de ismét neki indulunk , újult erővel haladunk előre, ’s egy pár fokkal ismét magasbra vergő­dünk , mint állónk előbb. . . Most a forrás korszakát éljük. — Ezen korszak is okvetlen szükséges — számolhatnánk-e nélküle bizonyosan az irodalmi szellem tisztasága­ ’s világosságára? — Hogy az eszmék nálunk ellapályodtak — sebaj; egyszersmind álalánosbakká is lettenek. Hogy mindenfelől tolakodnak az iro­dalomhoz, nem épen rész; talán végre mégis eszökbe jut íróink­nak, hogy előbb maguk tanuljanak valamit, mintsem tovább foly­tatnák a másokat-tanitás nehéz napi munkáját. — Múlt irodalmi korszakbeli géniuszaink gyors röptűkkel szép darab utat halad­­nak meg, — most a tömeg jó utánok , nehézkes lépteivel; moz­gás történik ugyan , de még igenigen szeretünk minden csárdá­ban megállani; ezért csak lassan megyünk előre, nem egy nyer­seséget hurczolunk magunkkal , és még sokról le kell szoknunk, mielőtt a civilisatio csarnokában az első helyhez közel fér­kőzhetnénk. Az előttem fekvő múlt évi könyvjegyzék egy kis angol kert­hez hasonlít, — belőle minden kár nélkül, sőt tetemes haszon­nal egész sereg fát ki lehetne irtani, zugó levélzetök daczára. Maradna még elég fa — legfölebb több világ esnék a sötét he­lyekre. — ’S minthogy irodalmunkat angol kerthez hasonlítók, maradjunk e mellett ’s fessük ki egy kissé jobban a képet. Még sötét szürkület nyugszik a kert fölött, határozott alaku­lás napja még nem derült föl reá , a legmagasb lombcsúcsokat is alig szegik körül aranysugár szálai a hajnal­ pirulatnak ; az önösség kísérletes szelleme , a szellemszabadosság (Freigeiste­­rey) dühös szele zúgja át a sötét bozótokat, mellyeken az a­l­­j­asság vad csapatja tombolva vonul keresztül.— A tombolókat folyvást eredetiség és szabadság után halljuk ujjongatni; de ez eredetiség majmolásban áll;—a szabadság ott kezeltetik, hol használhatlan , hol egyrésztöl mindent elvesz, másrésznek semmit sem ad, hol minden ész és természet gúnyára, a szellem orszá­gában egyiket előjogokra igényesíti, mellyeket a másik hason­­jogának megadni nem akar. Az irodalom országában teljes oly­­garchia uralkodik; boszankodva fordulnak el azoktól, kik a ren­detlenségekre , ferde fogalmakra rámutatnak, kiknek legbuz­góbb törekvése az volna : erkölcsöt, szépérzetet, a szétágró irányok öszpontosítását, egy magasb nézpontbeli kiindulást és közmunkásságra szövetkezést hozni be az irodalomba. Ez mégis rendkívül sajátszerű­­ . . . Mindenfelé egyleteket látunk alakulni; egyleteket a státus anyagi jólétének előmozdítására; egyleteket a mutatkozás palástja mögötti unatkozásra; egyleteket mindenre, mihez egyesek ereje nem elegendő;­­ sőt egyletet még az állatkínzás ellen is. De szellemi érdekeink előmozdítására még egy igazi egy­letet sem alkotunk. Művészet és tudományok utolsó tényezők , miket mi az életben számításra méltóknak tartunk; művészet és tudományok, mellyek segélyével leggyorsabban szerezhetnénk hatalmas befolyást mind minmagunkra, mind másokra; — ellen­ben kicsinyben legszebb szellemi erőnket személyes czivódások­­ban emésztjük föl, és eltűrjük , hogy gyakran egészen hívatla­nok a legnevetségesb módon vihessék a szót legszentebb ügyeink­ben. Mi magyarok egyátalában nem tartozunk azon ízetlen, holdhalvány népek közé, mellyeknél az emberek idegenekül ál­lanak szemben egymással; hol mindenik csak magát, és saját házkörnyékét,’s legfölebb tőszomszédját ismeri; — mi meglehe­tős alkotmányiasan mozgunk. — Egyik élénk részvéttel látszik lenni a másik iránt — de ám hogyan! Nyilvános életünk legben­­sőbb velejéig szúette; — önhittség, irigység, túlzott érzékeny­ség , nevetségesen követelő gőg — ezek még legcsekélyebb hi­báink. . . A hírlapok, ezen saját képi képviselői az egész magyar irodalomnak, igen sokat tehetnének itt, kiegyenlítés, helyreho­zás, felvilágosítás, értesítés , nivellálás , eszmeébresztés által ! De legtöbb hírlapjaink,úgy látszik,épen úgy félreismerik czél­­jaikat, mint egyesek, és költők minálunk. A hírlapoknak meg­van bizonyos irányuk — mi ez iránynyal ellenkezik, az rosznak, kárhozatosnak kiáltatik ki. Mindenik lap azt hirdeti, hogy a haza javáért lép sorompókba , és vak túlbecslésében gyakran olly szenvedélyességtől hagyja magát elkapatni , melly széttép, pusz­tít , rombol — ott , hol egyesítni, javítani — építeni kellene. Ekép irodalmi mozgalmaink hasonlítnak egy guerilla hadhoz. — Mindenki saját maga javára küzd, igyekszik egy borostyán­ágat víni magának, ’s ha senkire sem akad , ki neki dicsőséggel adóznék, tehát — szükség esetében, saját maga teszi azt. Minden népnél három főszükségletet lehet fölvenni. Első szükséglet, hogy a népnek legyen miten­

Next