Budapesti Hiradó, 1848. január-június (723-875. szám)

1848-02-26 / 771. szám

194 jogai világosan körül nem h­atnak. A jelen szerkezettől azon­ban nem fél, mert a szerint az elnök csak pictus masculus lesz, csak azt mondja ki, mit a többség végezett; csak akkor sürgethet szavazatot , ha már senki nem akar szólani , és így a formákra lesz befolyása , de a tanácskozás lényegére nem. Olgyay T. (Pozsony) nem lát abban elvet feláldozva, ha a szerkezet szerint az elnöknek is szabad szavazást kívánni, miután ekkor is csak a többség véleménye megy határozatba, és ha a szerkezet többeknek megnyugtatására szolgál, nem akadályozza, de hogy a szavazás előbb meg ne történhessék , csak ha azt 6 tag kívánja, ennek ő sem találja alapját. Mánn J. elnök szavazással szeretné eldönteni a fenforgó kérdést. Némellyek azonban még szólani akarnak. Justh J. (Turócz): Véle­ménye szerint a törvényhozói bölcseséget az élet magyarázza meg,s ha a polgárokban nem lesz jellem­es alkotmányos érzés, határozhatnak bár­mit a t. rr. Előtte a pictus masculus defi­­nitiója különösnek látszik. Nem kívánja ugyan, hogy a testü­let egy tagtól függjön, de ha az elnök eszes ember, pictus masculus nem lesz. Egyébként megvallja, hogy ha a t. rv. az administrátorokat, históriát, statistikát, más országokat i sat, ide kevernek, semmi sem lesz a dologból, h­a nézve mindegy bármit határoznak, ő a polgármestertől nem fél. Szallopek L. (Verőcze) a szerkezetben megnyugszik. Babarczy A. (Csongrád) : A praxis mutatja meg , milly szükséges határvo­nalat kitűzni a discussiónak. Vegyék föl a t. rv., ha még egy pár óráig akarnak discutiálni, az elnökség, noha a tanácsko­zásra kitűzött idő lefolyt, a tanácskozást nem fejezheti be, ha csak a többség nem akarja, a­mi felett újra kell hosszasan vi­tatkozni. Itt a praxisa a t. rr. határozatának. Újra kéri a t. rrket, hogy a tárgyhoz háromszornál senki többször ne szólhas­son. Végre Szemere B. (Borsod) azon elvből kiindulva, hogy a gyűlésben csak a többségnek és a kisebbségnek lehet érdeke, de az elnöknek, mint illyennek nem ; ’s hogy a mino­ritásnak is érdeke lévén , szükség hogy e felett a többség ne zsarnokoskodjék, ’s miután sokszor nem a szólóké, de a hall­gatóké az igazság, hármat vél kimondatni: először , hogy a­bban a teljes vitatásról szó legyen, a nélkül hogy ezen eszme meghatároztassék ; más az, hogy ha a szólók egyenlő két részre oszolnak, a többség kitudhatása végett általános szavazás tör­ténhessék , és hogy a minoritás a többséget tisztán láthassa, kedvéért a szavazás megengedtessék. Ez értelemben szerkeze­tet javasol, melly a­mint közlöttük, csekély módosítással elfo­gadtatott. Az ülés eloszlatása előtt az elnökség beadá a választ­mány jelentését a Tiszán inneni koronás kerület örök­váltsága ’s Madarász L. Somogy megyei követnek megbizó levele áttekintése tárgyában. E két jelentés ki fog nyomatni. LXIII. kerületi ülés febr. 25. (Elnökök, jegyző, és tárgy a tegnapiak.) A 75. §ban nyilvános szavazás állapitatik meg. Titkos szavazást kívántak : Tür­nböck J. (Buda) Károlyi I. (Pest) és Madarász L. (Somogy.) Az indítványozásról szóló 76ik §. megmaradt. A felelő­ségről hangzó 7­7 ik §ra Szemere B. (Borsod) volt észrevé­tele. A §. igy áll: „Minden egyes tisztviselők, és a tanács is, eljárásaikról a közgyűlésnek felelősek.Sz. B. véleménye sze­rint bajos lett volna e helyen ezen eszmét bővebben körülirni, mellyet az élet fog kifejteni; de a mennyiben azon kapocs, melly a tanácsot a közgyűléssel egybeköti, a szerkezetben hiányzik, e végett a következő módosítást ajánlja: „Minden egyes tisztviselők, bizottmányok és maga a tanács is, eljárá­saikról a közgyűlésnek felelősek. Ezért a közgyűlésnek joga van a tanács, vagy bizottmány jegyzőkönyveit akármikor maga elibe terjesztetni, vagy arról tudósítást és felvilágosí­tást kivánni.“ Szentkirályi M. jegyző: A borsodi módosítás első ré­szére nézve megjegyzi, hogy noha a felelőségre az eljárás kö­rülírva nincs , de azért a tisztviselők és a tanács két oldalról lesznek megtámadhatók. Egyik megtámadó lehet a főpolgár­mester , kinek elfogadása még függőben van. Ennek jogában álland az egyes tisztviselőket feleletre vonni, ’s erről a jelen­tést a közgyűlés elibe terjeszteni, melly vizsgálatot é s illetőleg közkeresetet rendel. Második megtámadó lehet bárki, min­denkinek hatalmában állván indítványt tenni bárkinek feleletre vonatása iránt. Mind­két esetben a közgyűlés fogna intéz­kedni. Mi a tanácsnak a közgyűléssel összeköttetését illeti, egyik kapocs lehet azon szabály, melly a megyékben is léte-­­­zik , mennyiben a kisgyűlés jegyzőkönyveit a közgyűlés eb­be­­ terjeszti, és annak határozatai ennek jóváhagyásától nyernek érvényességet. De ez, kivált felelőség szempontjából, csak il­­lusió. Más mód vala a népszószóló, melly a tanács és a gyű­lés között közbenjárt. A választmány a közgyűlés tárgyait a tanács működési körétől elválasztva , mind azt, a mi közgyű­lésnek nincs fentartva, a tanácsra bízta, melly nehogy körét áthágja, ’s olly tárgy felett döntsön, mi őt nem illeti, ta­nácskozásaiban a képviselők közöl mindig egynek jelen kellene­­ lennie, a ki szükség esetében óvást tegyen, ’s ezt a jegyző­könyvbe beiktattassa ’s a közgyűlés eb­be terjesztesse. A vá­lasztmány ezt igy gondolta jónak. Ha a te­rvnek mind­ez nem tetszik, módjokban áll mást határozni. Szemere B. Borsod köv.: Nem ereszkedik annak vita­tásába, hogy a képviselő jelenléte practicus-e? ezen intézke­désnek nem barátja , mert ha ezen tisztet valaki fel is vállalja magára, hogy fog állani a felelőség, ha a képviselő a tanács­csal egyháron pendül? Ahoz sem járulna , hogy a tanács jegyzőkönyveit a gyűlés eb­be terjeszsze, hogy azok ennek hely­benhagyásától függjenek. Ezt szabályul kitűzni nem szeretné, de azt tartaná legjobb kapocsnak, hogy a közgyűlésnek legyen joga a tanácskönyveit maga elibe terjesztetni. (Helyeslés.) A­­ borsodi módositás elfogadtatott. A közgyűlésekről szóló 781k §. meghagyatván: — a 791k­­ §. függőben hagyatott azon kérdés eldöntéséig: a tisztviselők­­ közöl kik bírjanak a közgyűlésben szavazattal. A 80. §. meg­­t­­artatván: — a gyűlés tartásáról szóló 81. §ra nézve Lu­kács Ig. (Temes) kívánta, hogy a közgyűlés rendes idejét a szabály határozza meg. Hasonlókép Babarcy A. (Cson­grád) , úgy vélekedvén, hogy ha a rendkívüli közgyűlést vagy maga a közgyűlés előre megrendelheti, vagy a tanács, vagy az elnök a körülményekhez képest elhatározhatják, nem szük­ség a törvényben kimondani, hogy a közgyűlés rendesen min­den hónapban egyszer tartatik. Komlóssy L. a­z t azzal kívánta bővíteni, hogy a közgyűlés addig folytattatik, mig a felvett tárgyak bevégezve nincsenek. (Maradjon.) A 82. és 83. §-ra észrevétel nem lévén; — a 84. §ra­­ nézve Babarczy A. (Csongrád) nem találta czélszerűnek,­­ hogy a rendkívüli közgyűlés tartása minden közgyűlési tagnak­­ meghivó­ jegyek által különösen tudtára adassék, elegendő in­­t­­ézkedést látván abban, hogy az illy gyűlés 3 nappal előbb­­ kihirdettetik. (Maradjon.) A 8 óra 86. és 87. §§ észrevétel nem volt. Az elnökről­­■ szóló 881. §ban előforduló kir. főpolgármesterről a 229. §nál fognak a t.­rv. tüzetesen tanácskozni. A 89 §. a közgyűlés tárgyait számlálja elő. A tárgyak közé többen többfélét indítványoztak, Károlyi I. (Pest) a subsidium és a katonai újonczok iránti intézkedés­es kezelésre is a képviselők hatáskörét kiterjeszteni kívánta. Justh J. (Turócz) javaslá, hogy minden közkeresetet a közgyűlés in­dítson meg. Hergessel F. (Győr) a közgyűlés tárgyai közé a czélszerű nevelés és tanítás előmozdítására teendő intézke­déseket, a h) alotti ponthoz pedig a vámszabályoknak megál­lapítását is soroztatni óhajtja. Szluha­lm. (Jászkun kér.) az 1) ponthoz az utasítás készítést akarja toldani. Sztanaczky A. (Szatmárnémeti) a piaci és vám-árszabályozást a közgyű­lés teendői közé sorolja. K­o­r­i­c­s G. (Zombor) és Újvidék kö­vete az egyház-pártfogói jogokra nézve a papok és tanítók vá­lasztásánál az eddigi szokást fentartatni kívánták. K­u 11 k­a­i Zs. (Zólyom) szerint az a) pontból következhetik, hogy ha a képviselők nem akarnak, a választók akarata folytán az or­­szággyű­léshez kérelmezést nem nyújtanak , a­mit megaka­dályoztatni javasolt. Sápy S. (Debreczen) a tisztviselőknek adandó utasításon kívül, az országgyűlési utasítások készíté­sét, a város ingó és ingatlan javai feletti felügyelést és az ár­vák fekvő vagyona iránti intézkedést szinte a közgyűlésre bí­zatni kivánta. Koller J. (Pest) az n) pont alatt az iskola­­tanítók és kántorok megválasztását megemlitettni kéri. S­zent­ki­r­ályi M. jegyző. A tett észrevételeket felvi­lágosítja. Legelébb a turóczi indítványt fogván fel, hogy a közgyűlés, mindenki ellen indítsa a közkeresetet, ennek elha­tározását a jelen munkálat feladatának nem tekinti, mi a bün­tető eljárás átalános elhatározásához tartozik. Som­sich P. elnök: Kérdi az é­riket: gondolják-e, váljon lehetségesbe, hogy a közgyűlés mindenki ellen megindíthassa a közkeresetet? Justh J. (Turócz) kérdi, ki fogja a polgárok ellen indítani a közkeresetet ? Som­sich P. elnök: Eddig a törvényszék. Szentkirályi M. jegyző: A turóczi indítványt kivihet­­lennek tartja, mert az a közgyűlésnek minden idejét venné igénybe. Miután az indítvány onnan eredt, mert a nemesek a városi büntető hatóság alá rendeltettek, ’s igy rájuk nézve a hatóság megváltozott , ellenük a városokban is a közgyűlés indítja a közkeresetet; lehetséges az is, hogy ellenök a perbe­fogás úgy történjék, mint más polgárok ellen. Paczolay J. (Hont): Valahányszor e munkálatban a nemesekről van szó, mindig anomáliát lát. A közkereset in­dítását a törvényszékre kívánja bízni. A közgyűlésekben poli­­tikus tanácskozók vannak, de nem birák. Ha a t. rv. rendet akarnak, kezdjék az igazság-kiszolgáltatásnál és különböztes­sék meg a közigazgatást a törvénykezéstől. S­z­e­n­t­k­i­r­ál­y­i M. jegyző: A 18 -ban elhatároztatott, hogy a büntető eljárás a büntető törvények szerint fog gya­koroltatni. E szerint a nemesekre nézve azon eljárás marad fen, melly a megyékben létezik. Ezen, bár­mit mond Hont kö­vete, ez után segiteni nem lehet, és a nemesek ellen a közgyű­lés fogja az actiót elhatározni. Madarász L. (Somogy) a turóczi indítványt pártol­ja; a perbefogást a törvényszékre bízni nem akarja, mert ha ez fogja a­­vétkest, bár hibásan kimondani, a vádlottat el is ítéli, ez által a szenvedélyek bűneit igazolni akarván. Máskint lesz, ha a perbefogást a nagy jury rendeli el, melly, ha a be­­vádlottat másnak ítélete alá bocsátja, a törvényszéknek inkább hatalmában áll a perbefogás igazságtalanságát helyrehozni. Egyébként utasításánál fogva kijelenti, hogy midőn a t­­rv. nem a tanács körét határozzák el, de a közgyűlés teendőit számlálják elő, tökéletlen mezőn eveznek, inkább a tanács körét kelletvén kiszabni, mellyen túl az egész tér a köz­gyűlés működésének tartandó fen. Sebestyén G. Veszprém köv.: A perbefogást a ta­nácstestületre, nem a közgyűlésre kívánja bizatni, Somogy követével ellenkezőleg azt tartván, hogy a melly testület már előre tudja a vád alaposságát, annál helyesebben fog bírás­kodhatni, és a perbefogást inkább kevesebb értelmesre, mint egy nagy testületre ruházza, melly szenvedélyektől hányatik. Igaz, hogy a 18. §ban ki van mondva, hogy a büntető eljárás a büntető törvények szerint gyakoroltatik, de ez átalánosság­­ban van mondva, és nehogy a tanács azon büntető törvények szerint járjon el, mik a polgárok ellen alkalmaztatnak, vilá­gosan kivánja kitétetni, hogy az eljárás a I. 9. szerint tör­ténjék. Zomborcsevics V. Szabadka köv.: A tett indítványt­­ több szempontból lehet pártolni. Egyik az, hogy miután a­­ büntető törvénykönyv még életben nincsen, ennek helyét ad­­­­dig a turóczi indítvány pótolja, mellyet a polgári szabadság­­ szempontjából is lehet védeni. Ha azonban a t.­rv. a kivált­ság szűk szempontjából indulva intézkedéseket csak a neme­sekre terjesztik ki, ez­által nemcsak a nemesek állását nem biztosítják, de a polgárokét is ingatagabbá teszik, és azon szemrehányást vonják magukra, hogy ugyanazon város lako­sai között különbséget tesznek. Az alkalmatlanság szempont­jából merített ellenük oda vezet inkább, hogy a közgyűlés senki ellen ne indíthasson közkeresetet. E szerint a közgyű­lés vagy mindenkit foghasson perbe, vagy maradjon az ed­digi mód. Fodor K. Torontál köv.: A törvényszék ítélje el, elégsé­gesek-e az ad­ók, hogy a gyanúst szabadságától megfosztani lehessen. O Így ay T. (Pozsony) a jelen kérdésnek már a 181k -ban látja feloldatását. Asztalos P. (Marmaros) So­mogy követével egyetért. Tomcs­án­yi J. Békés m. köv.: Attól tart, hogyha a perbefogatás a zárt testületre és nem a közgyűlésre bizatik, az ettőli idegenkedés oda fogja vezetni a főrendeket, kik több­nyire nagy városokban laknak, hogy magát a városi területi hatóság eszméjét fogják e miatt megbuktatni. E szerint, mi­után e­bban a közgyűlés teendői számláltatnak elő, kimon­datni kívánja, hogy a közkereset megindítása is a közgyűlés eb­be tartozik. Azon kérdésre pedig, hogy ezt csak a nemes ember, vagy mindenki ellen tegye, részéről ezt minden sze­mélyre szeretné kimondani , mert ha az ítélés a városi ható­ságra bizatik, annál kevésbbé kell a bíráskodás módjára kü­lönbséget tenni. Jagasics L. Esztergom m. köv.: A turóczi indítványt illetőleg: részint azért, mert nem minden megyében átaláno­­san divatozik azon szokás, hogy minden közkeresetet csak a közgyűlés rendel meg, hanem ezen jogot vagy kizárólag a megyei törvényszékek, vagy felváltva a közgyűléssel gyakor­­lottak; részint azért, mert a közkeresetek megrendelését kor­­teskedés tárgyává tenni nem szabad, azzá lenne pedig, ha a közgyűlés, melly sok külső befolyásnak van kitéve, és szen­vedélyek által hányattatik sokszor, rendelhetné csak azt meg; — ez okokból a közkeresetek megrendelését nem a tanácsra, hanem egy felállítandó rendes állandó törvényszékre kíván­ná szóló bizatni, és nem is aggódtatja az, mit Marmaros kö­vete felhozott, hogy t. i. igy a városokban lakó nemesek min­den előleges meghallgatás és vizsgálás nélkül fognak befo­gatni, mert miután a köztörvények szerinti eddigi eljárás to­vábbra is megállapitatott, — a városi törvényszékek ezen el­járást kénytelenek lesznek megtartani, és igy a nemes kihall­gatva, ténye megvizsgálva leend, csakhogy ezt egy független, és igy nem ingatag törvényszék eszközlendi. — Mi pedig Somogy azon előadását tárgyazza, hogy nincs garantia a tör­vényszékekben, hanem van csak egyedül a nyilvános közgyű­lésben ; — ezen ellenvetést szóló alaposnak nem ismerheti, mert ha van garantia a törvényszékekben, az iránt, hogy azok igazságosan és törvényesen ítélendnek, bizonyosan van az iránt is, hogy azok igazságosan és törvényesen járandnak el a keresetek megrendelésében is. Paczolay J. Hont köv.: Legeszélyesebbnek tartja, mit Békés köv. megemlített, hogy, ha egyszer a közgyűlés fogja az actiót elrendelni, ne tétessék különbség a városi lakosok között. Szin­tay J. Bereg köv.: A városi rendezésnél főtekinte­­tünek tartja a létező elemek egybeolvasztását ’s nézete szerint a szabadság biztosítására leginkább fog hatni, ha polgárok közt a bűnvádi eljárásra nézve különbség nem létezik. ’S miután a 18 -ban a bűnvádi eljárás egyformaságának elve kimonda­tott, a városokban lakó nemesek szabadságának érdekében ki­vánja, hogy a perbefogást mindenkor nagyobb testület rendelje el, mellynek többségéről a méltányosságot ’s a józan itélési tapintatot föl­teszi. Szentkirályi M. jegyző. : Még egyszer mondja, és erre senki nem felelt, hogy ha minden kereset a közgyűlésre tétetik át, ez lehetetlenséget foglal magában ; lehet a közgyű­lés grand jury, de ennek semmi más dolga ne legyen, mert ha még más tárgyak is bízatnak rá, miután a perbefogás előleges megfontolást igényel, minden irományokat szükség felolvasni, és ekkor a gyűlés rá nem ér más tárgyakra. Igen szeretné, ha a büntető eljárást minél hamarább elrendezni lehetne , de mi­után ennek annyi teendő áll útjába, hajlandó volna kimondani, hogy a nemes is azon módon vétessék kereset alá, mint a pol­gárok. De miután Békés követe is attól tart, hogy a főrendek e miatt magát a területi hatóság elvét fogják megbuktatni, fél szóló, hogy ez esetben az elv jön veszedelembe. A területi hatóságot meg lehet állapítani, és míg az eljárás egyforma nem lesz , tűrjük ezt. Hogy tehát a területi hatóság eszméje megmaradjon a városokban, erre csak egy módot lát, hogy vármegyei jurisdictio helyett a várost tétessék, a nélkül, hogy más eljárás szabassék. ’S így csak a hatóság változván az el­járás ugyan­az lesz. A turóczi javaslat practice kivihetlen , az pedig, hogy a nemesekre is azon eljárás terjesztessék ki, melly a polgárok ellenében fen áll, a területi hatóság elvét fogná compromittálni. (Helyeslés.) Papszász L. Bihar köv. : A turóczi inditványt pártolja. Justh József Turócz köv.: Nem gondolta, hogy indít­ványa olly vitát idézzen elő, ’s olly ellenzésre találjon. Az in­dítványa ellen görditett kivihetlenségi vádat azzal kivánja elhárítani, miszerint nem rendőri, de csak bűntetti eseteket ér­tett, a minő egy városban 12 — 13nál több nem igen fordul elő, ’s hogy ennyi actiót megrendelni, practice lehetlen legyen, ezt csekély eszével felfogni nem képes. Esztergom követének előadására azt jegyzi meg, hogy az átalánosságot abból méri, mit a többség gyakorol; ellenkező gyakorlatot lehet felmutatni, csak hogy ez nem volt jogszerű. Már a múlt országgyűlésen ki volt mondva, hogy a bűnvádi kereset a közgyűléstől függ, melly a jugyt pártolja. Babarczy A. Csongrád köv. : Hogy a közkeresetet a közgyűlés rendelje meg, ezt két okból nem pártolja: először ez a büntető eljárás megváltoztatását vonná maga után, má­sodszor a közgyűlés nem bir elegendő képességgel, é s kinek tapasztalása van,át fogja látni, hogy a megyékben is az acti.

Next