Budapesti Hiradó, 1848. január-június (723-875. szám)
1848-02-26 / 771. szám
194 jogai világosan körül nem hatnak. A jelen szerkezettől azonban nem fél, mert a szerint az elnök csak pictus masculus lesz, csak azt mondja ki, mit a többség végezett; csak akkor sürgethet szavazatot , ha már senki nem akar szólani , és így a formákra lesz befolyása , de a tanácskozás lényegére nem. Olgyay T. (Pozsony) nem lát abban elvet feláldozva, ha a szerkezet szerint az elnöknek is szabad szavazást kívánni, miután ekkor is csak a többség véleménye megy határozatba, és ha a szerkezet többeknek megnyugtatására szolgál, nem akadályozza, de hogy a szavazás előbb meg ne történhessék , csak ha azt 6 tag kívánja, ennek ő sem találja alapját. Mánn J. elnök szavazással szeretné eldönteni a fenforgó kérdést. Némellyek azonban még szólani akarnak. Justh J. (Turócz): Véleménye szerint a törvényhozói bölcseséget az élet magyarázza meg,s ha a polgárokban nem lesz jellemes alkotmányos érzés, határozhatnak bármit a t. rr. Előtte a pictus masculus definitiója különösnek látszik. Nem kívánja ugyan, hogy a testület egy tagtól függjön, de ha az elnök eszes ember, pictus masculus nem lesz. Egyébként megvallja, hogy ha a t. rv. az administrátorokat, históriát, statistikát, más országokat i sat, ide kevernek, semmi sem lesz a dologból, ha nézve mindegy bármit határoznak, ő a polgármestertől nem fél. Szallopek L. (Verőcze) a szerkezetben megnyugszik. Babarczy A. (Csongrád) : A praxis mutatja meg , milly szükséges határvonalat kitűzni a discussiónak. Vegyék föl a t. rv., ha még egy pár óráig akarnak discutiálni, az elnökség, noha a tanácskozásra kitűzött idő lefolyt, a tanácskozást nem fejezheti be, ha csak a többség nem akarja, ami felett újra kell hosszasan vitatkozni. Itt a praxisa a t. rr. határozatának. Újra kéri a t. rrket, hogy a tárgyhoz háromszornál senki többször ne szólhasson. Végre Szemere B. (Borsod) azon elvből kiindulva, hogy a gyűlésben csak a többségnek és a kisebbségnek lehet érdeke, de az elnöknek, mint illyennek nem ; ’s hogy a minoritásnak is érdeke lévén , szükség hogy e felett a többség ne zsarnokoskodjék, ’s miután sokszor nem a szólóké, de a hallgatóké az igazság, hármat vél kimondatni: először , hogy abban a teljes vitatásról szó legyen, a nélkül hogy ezen eszme meghatároztassék ; más az, hogy ha a szólók egyenlő két részre oszolnak, a többség kitudhatása végett általános szavazás történhessék , és hogy a minoritás a többséget tisztán láthassa, kedvéért a szavazás megengedtessék. Ez értelemben szerkezetet javasol, melly amint közlöttük, csekély módosítással elfogadtatott. Az ülés eloszlatása előtt az elnökség beadá a választmány jelentését a Tiszán inneni koronás kerület örökváltsága ’s Madarász L. Somogy megyei követnek megbizó levele áttekintése tárgyában. E két jelentés ki fog nyomatni. LXIII. kerületi ülés febr. 25. (Elnökök, jegyző, és tárgy a tegnapiak.) A 75. §ban nyilvános szavazás állapitatik meg. Titkos szavazást kívántak : Türnböck J. (Buda) Károlyi I. (Pest) és Madarász L. (Somogy.) Az indítványozásról szóló 76ik §. megmaradt. A felelőségről hangzó 77 ik §ra Szemere B. (Borsod) volt észrevétele. A §. igy áll: „Minden egyes tisztviselők, és a tanács is, eljárásaikról a közgyűlésnek felelősek.Sz. B. véleménye szerint bajos lett volna e helyen ezen eszmét bővebben körülirni, mellyet az élet fog kifejteni; de a mennyiben azon kapocs, melly a tanácsot a közgyűléssel egybeköti, a szerkezetben hiányzik, e végett a következő módosítást ajánlja: „Minden egyes tisztviselők, bizottmányok és maga a tanács is, eljárásaikról a közgyűlésnek felelősek. Ezért a közgyűlésnek joga van a tanács, vagy bizottmány jegyzőkönyveit akármikor maga elibe terjesztetni, vagy arról tudósítást és felvilágosítást kivánni.“ Szentkirályi M. jegyző: A borsodi módosítás első részére nézve megjegyzi, hogy noha a felelőségre az eljárás körülírva nincs , de azért a tisztviselők és a tanács két oldalról lesznek megtámadhatók. Egyik megtámadó lehet a főpolgármester , kinek elfogadása még függőben van. Ennek jogában álland az egyes tisztviselőket feleletre vonni, ’s erről a jelentést a közgyűlés elibe terjeszteni, melly vizsgálatot é s illetőleg közkeresetet rendel. Második megtámadó lehet bárki, mindenkinek hatalmában állván indítványt tenni bárkinek feleletre vonatása iránt. Mindkét esetben a közgyűlés fogna intézkedni. Mi a tanácsnak a közgyűléssel összeköttetését illeti, egyik kapocs lehet azon szabály, melly a megyékben is léte-zik , mennyiben a kisgyűlés jegyzőkönyveit a közgyűlés ebbe terjeszti, és annak határozatai ennek jóváhagyásától nyernek érvényességet. De ez, kivált felelőség szempontjából, csak illusió. Más mód vala a népszószóló, melly a tanács és a gyűlés között közbenjárt. A választmány a közgyűlés tárgyait a tanács működési körétől elválasztva , mind azt, a mi közgyűlésnek nincs fentartva, a tanácsra bízta, melly nehogy körét áthágja, ’s olly tárgy felett döntsön, mi őt nem illeti, tanácskozásaiban a képviselők közöl mindig egynek jelen kellene lennie, a ki szükség esetében óvást tegyen, ’s ezt a jegyzőkönyvbe beiktattassa ’s a közgyűlés ebbe terjesztesse. A választmány ezt igy gondolta jónak. Ha a tervnek mindez nem tetszik, módjokban áll mást határozni. Szemere B. Borsod köv.: Nem ereszkedik annak vitatásába, hogy a képviselő jelenléte practicus-e? ezen intézkedésnek nem barátja , mert ha ezen tisztet valaki fel is vállalja magára, hogy fog állani a felelőség, ha a képviselő a tanácscsal egyháron pendül? Ahoz sem járulna , hogy a tanács jegyzőkönyveit a gyűlés ebbe terjeszsze, hogy azok ennek helybenhagyásától függjenek. Ezt szabályul kitűzni nem szeretné, de azt tartaná legjobb kapocsnak, hogy a közgyűlésnek legyen joga a tanácskönyveit maga elibe terjesztetni. (Helyeslés.) A borsodi módositás elfogadtatott. A közgyűlésekről szóló 781k §. meghagyatván: — a 791k §. függőben hagyatott azon kérdés eldöntéséig: a tisztviselők közöl kik bírjanak a közgyűlésben szavazattal. A 80. §. megtartatván: — a gyűlés tartásáról szóló 81. §ra nézve Lukács Ig. (Temes) kívánta, hogy a közgyűlés rendes idejét a szabály határozza meg. Hasonlókép Babarcy A. (Csongrád) , úgy vélekedvén, hogy ha a rendkívüli közgyűlést vagy maga a közgyűlés előre megrendelheti, vagy a tanács, vagy az elnök a körülményekhez képest elhatározhatják, nem szükség a törvényben kimondani, hogy a közgyűlés rendesen minden hónapban egyszer tartatik. Komlóssy L. az t azzal kívánta bővíteni, hogy a közgyűlés addig folytattatik, mig a felvett tárgyak bevégezve nincsenek. (Maradjon.) A 82. és 83. §-ra észrevétel nem lévén; — a 84. §ra nézve Babarczy A. (Csongrád) nem találta czélszerűnek, hogy a rendkívüli közgyűlés tartása minden közgyűlési tagnak meghivó jegyek által különösen tudtára adassék, elegendő intézkedést látván abban, hogy az illy gyűlés 3 nappal előbb kihirdettetik. (Maradjon.) A 8 óra 86. és 87. §§ észrevétel nem volt. Az elnökről■ szóló 881. §ban előforduló kir. főpolgármesterről a 229. §nál fognak a t.rv. tüzetesen tanácskozni. A 89 §. a közgyűlés tárgyait számlálja elő. A tárgyak közé többen többfélét indítványoztak, Károlyi I. (Pest) a subsidium és a katonai újonczok iránti intézkedéses kezelésre is a képviselők hatáskörét kiterjeszteni kívánta. Justh J. (Turócz) javaslá, hogy minden közkeresetet a közgyűlés indítson meg. Hergessel F. (Győr) a közgyűlés tárgyai közé a czélszerű nevelés és tanítás előmozdítására teendő intézkedéseket, a h) alotti ponthoz pedig a vámszabályoknak megállapítását is soroztatni óhajtja. Szluhalm. (Jászkun kér.) az 1) ponthoz az utasítás készítést akarja toldani. Sztanaczky A. (Szatmárnémeti) a piaci és vám-árszabályozást a közgyűlés teendői közé sorolja. Korics G. (Zombor) és Újvidék követe az egyház-pártfogói jogokra nézve a papok és tanítók választásánál az eddigi szokást fentartatni kívánták. Ku 11 kai Zs. (Zólyom) szerint az a) pontból következhetik, hogy ha a képviselők nem akarnak, a választók akarata folytán az országgyűléshez kérelmezést nem nyújtanak , amit megakadályoztatni javasolt. Sápy S. (Debreczen) a tisztviselőknek adandó utasításon kívül, az országgyűlési utasítások készítését, a város ingó és ingatlan javai feletti felügyelést és az árvák fekvő vagyona iránti intézkedést szinte a közgyűlésre bízatni kivánta. Koller J. (Pest) az n) pont alatt az iskolatanítók és kántorok megválasztását megemlitettni kéri. Szentkirályi M. jegyző. A tett észrevételeket felvilágosítja. Legelébb a turóczi indítványt fogván fel, hogy a közgyűlés, mindenki ellen indítsa a közkeresetet, ennek elhatározását a jelen munkálat feladatának nem tekinti, mi a büntető eljárás átalános elhatározásához tartozik. Somsich P. elnök: Kérdi az ériket: gondolják-e, váljon lehetségesbe, hogy a közgyűlés mindenki ellen megindíthassa a közkeresetet? Justh J. (Turócz) kérdi, ki fogja a polgárok ellen indítani a közkeresetet ? Somsich P. elnök: Eddig a törvényszék. Szentkirályi M. jegyző: A turóczi indítványt kivihetlennek tartja, mert az a közgyűlésnek minden idejét venné igénybe. Miután az indítvány onnan eredt, mert a nemesek a városi büntető hatóság alá rendeltettek, ’s igy rájuk nézve a hatóság megváltozott , ellenük a városokban is a közgyűlés indítja a közkeresetet; lehetséges az is, hogy ellenök a perbefogás úgy történjék, mint más polgárok ellen. Paczolay J. (Hont): Valahányszor e munkálatban a nemesekről van szó, mindig anomáliát lát. A közkereset indítását a törvényszékre kívánja bízni. A közgyűlésekben politikus tanácskozók vannak, de nem birák. Ha a t. rv. rendet akarnak, kezdjék az igazság-kiszolgáltatásnál és különböztessék meg a közigazgatást a törvénykezéstől. Szentkirályi M. jegyző: A 18 -ban elhatároztatott, hogy a büntető eljárás a büntető törvények szerint fog gyakoroltatni. E szerint a nemesekre nézve azon eljárás marad fen, melly a megyékben létezik. Ezen, bármit mond Hont követe, ez után segiteni nem lehet, és a nemesek ellen a közgyűlés fogja az actiót elhatározni. Madarász L. (Somogy) a turóczi indítványt pártolja; a perbefogást a törvényszékre bízni nem akarja, mert ha ez fogja avétkest, bár hibásan kimondani, a vádlottat el is ítéli, ez által a szenvedélyek bűneit igazolni akarván. Máskint lesz, ha a perbefogást a nagy jury rendeli el, melly, ha a bevádlottat másnak ítélete alá bocsátja, a törvényszéknek inkább hatalmában áll a perbefogás igazságtalanságát helyrehozni. Egyébként utasításánál fogva kijelenti, hogy midőn a trv. nem a tanács körét határozzák el, de a közgyűlés teendőit számlálják elő, tökéletlen mezőn eveznek, inkább a tanács körét kelletvén kiszabni, mellyen túl az egész tér a közgyűlés működésének tartandó fen. Sebestyén G. Veszprém köv.: A perbefogást a tanácstestületre, nem a közgyűlésre kívánja bizatni, Somogy követével ellenkezőleg azt tartván, hogy a melly testület már előre tudja a vád alaposságát, annál helyesebben fog bíráskodhatni, és a perbefogást inkább kevesebb értelmesre, mint egy nagy testületre ruházza, melly szenvedélyektől hányatik. Igaz, hogy a 18. §ban ki van mondva, hogy a büntető eljárás a büntető törvények szerint gyakoroltatik, de ez átalánosságban van mondva, és nehogy a tanács azon büntető törvények szerint járjon el, mik a polgárok ellen alkalmaztatnak, világosan kivánja kitétetni, hogy az eljárás a I. 9. szerint történjék. Zomborcsevics V. Szabadka köv.: A tett indítványt több szempontból lehet pártolni. Egyik az, hogy miután a büntető törvénykönyv még életben nincsen, ennek helyét addig a turóczi indítvány pótolja, mellyet a polgári szabadság szempontjából is lehet védeni. Ha azonban a t.rv. a kiváltság szűk szempontjából indulva intézkedéseket csak a nemesekre terjesztik ki, ezáltal nemcsak a nemesek állását nem biztosítják, de a polgárokét is ingatagabbá teszik, és azon szemrehányást vonják magukra, hogy ugyanazon város lakosai között különbséget tesznek. Az alkalmatlanság szempontjából merített ellenük oda vezet inkább, hogy a közgyűlés senki ellen ne indíthasson közkeresetet. E szerint a közgyűlés vagy mindenkit foghasson perbe, vagy maradjon az eddigi mód. Fodor K. Torontál köv.: A törvényszék ítélje el, elégségesek-e az adók, hogy a gyanúst szabadságától megfosztani lehessen. O Így ay T. (Pozsony) a jelen kérdésnek már a 181k -ban látja feloldatását. Asztalos P. (Marmaros) Somogy követével egyetért. Tomcsányi J. Békés m. köv.: Attól tart, hogyha a perbefogatás a zárt testületre és nem a közgyűlésre bizatik, az ettőli idegenkedés oda fogja vezetni a főrendeket, kik többnyire nagy városokban laknak, hogy magát a városi területi hatóság eszméjét fogják e miatt megbuktatni. E szerint, miután ebban a közgyűlés teendői számláltatnak elő, kimondatni kívánja, hogy a közkereset megindítása is a közgyűlés ebbe tartozik. Azon kérdésre pedig, hogy ezt csak a nemes ember, vagy mindenki ellen tegye, részéről ezt minden személyre szeretné kimondani , mert ha az ítélés a városi hatóságra bizatik, annál kevésbbé kell a bíráskodás módjára különbséget tenni. Jagasics L. Esztergom m. köv.: A turóczi indítványt illetőleg: részint azért, mert nem minden megyében átalánosan divatozik azon szokás, hogy minden közkeresetet csak a közgyűlés rendel meg, hanem ezen jogot vagy kizárólag a megyei törvényszékek, vagy felváltva a közgyűléssel gyakorlottak; részint azért, mert a közkeresetek megrendelését korteskedés tárgyává tenni nem szabad, azzá lenne pedig, ha a közgyűlés, melly sok külső befolyásnak van kitéve, és szenvedélyek által hányattatik sokszor, rendelhetné csak azt meg; — ez okokból a közkeresetek megrendelését nem a tanácsra, hanem egy felállítandó rendes állandó törvényszékre kívánná szóló bizatni, és nem is aggódtatja az, mit Marmaros követe felhozott, hogy t. i. igy a városokban lakó nemesek minden előleges meghallgatás és vizsgálás nélkül fognak befogatni, mert miután a köztörvények szerinti eddigi eljárás továbbra is megállapitatott, — a városi törvényszékek ezen eljárást kénytelenek lesznek megtartani, és igy a nemes kihallgatva, ténye megvizsgálva leend, csakhogy ezt egy független, és igy nem ingatag törvényszék eszközlendi. — Mi pedig Somogy azon előadását tárgyazza, hogy nincs garantia a törvényszékekben, hanem van csak egyedül a nyilvános közgyűlésben ; — ezen ellenvetést szóló alaposnak nem ismerheti, mert ha van garantia a törvényszékekben, az iránt, hogy azok igazságosan és törvényesen ítélendnek, bizonyosan van az iránt is, hogy azok igazságosan és törvényesen járandnak el a keresetek megrendelésében is. Paczolay J. Hont köv.: Legeszélyesebbnek tartja, mit Békés köv. megemlített, hogy, ha egyszer a közgyűlés fogja az actiót elrendelni, ne tétessék különbség a városi lakosok között. Szintay J. Bereg köv.: A városi rendezésnél főtekintetünek tartja a létező elemek egybeolvasztását ’s nézete szerint a szabadság biztosítására leginkább fog hatni, ha polgárok közt a bűnvádi eljárásra nézve különbség nem létezik. ’S miután a 18 -ban a bűnvádi eljárás egyformaságának elve kimondatott, a városokban lakó nemesek szabadságának érdekében kivánja, hogy a perbefogást mindenkor nagyobb testület rendelje el, mellynek többségéről a méltányosságot ’s a józan itélési tapintatot fölteszi. Szentkirályi M. jegyző. : Még egyszer mondja, és erre senki nem felelt, hogy ha minden kereset a közgyűlésre tétetik át, ez lehetetlenséget foglal magában ; lehet a közgyűlés grand jury, de ennek semmi más dolga ne legyen, mert ha még más tárgyak is bízatnak rá, miután a perbefogás előleges megfontolást igényel, minden irományokat szükség felolvasni, és ekkor a gyűlés rá nem ér más tárgyakra. Igen szeretné, ha a büntető eljárást minél hamarább elrendezni lehetne , de miután ennek annyi teendő áll útjába, hajlandó volna kimondani, hogy a nemes is azon módon vétessék kereset alá, mint a polgárok. De miután Békés követe is attól tart, hogy a főrendek e miatt magát a területi hatóság elvét fogják megbuktatni, fél szóló, hogy ez esetben az elv jön veszedelembe. A területi hatóságot meg lehet állapítani, és míg az eljárás egyforma nem lesz , tűrjük ezt. Hogy tehát a területi hatóság eszméje megmaradjon a városokban, erre csak egy módot lát, hogy vármegyei jurisdictio helyett a várost tétessék, a nélkül, hogy más eljárás szabassék. ’S így csak a hatóság változván az eljárás ugyanaz lesz. A turóczi javaslat practice kivihetlen , az pedig, hogy a nemesekre is azon eljárás terjesztessék ki, melly a polgárok ellenében fen áll, a területi hatóság elvét fogná compromittálni. (Helyeslés.) Papszász L. Bihar köv. : A turóczi inditványt pártolja. Justh József Turócz köv.: Nem gondolta, hogy indítványa olly vitát idézzen elő, ’s olly ellenzésre találjon. Az indítványa ellen görditett kivihetlenségi vádat azzal kivánja elhárítani, miszerint nem rendőri, de csak bűntetti eseteket értett, a minő egy városban 12 — 13nál több nem igen fordul elő, ’s hogy ennyi actiót megrendelni, practice lehetlen legyen, ezt csekély eszével felfogni nem képes. Esztergom követének előadására azt jegyzi meg, hogy az átalánosságot abból méri, mit a többség gyakorol; ellenkező gyakorlatot lehet felmutatni, csak hogy ez nem volt jogszerű. Már a múlt országgyűlésen ki volt mondva, hogy a bűnvádi kereset a közgyűléstől függ, melly a jugyt pártolja. Babarczy A. Csongrád köv. : Hogy a közkeresetet a közgyűlés rendelje meg, ezt két okból nem pártolja: először ez a büntető eljárás megváltoztatását vonná maga után, másodszor a közgyűlés nem bir elegendő képességgel, é s kinek tapasztalása van,át fogja látni, hogy a megyékben is az acti.