Budapesti Hiradó, 1848. január-június (723-875. szám)

1848-02-23 / 768. szám

Esen lapok hétfőt kivéve na­ponkint jelennek meg. Előfize­­tési ár félévre Pozsonyban és Pesten helyben boríték nél­kül 7 ft, postán borítékban he­­tenkint kétszer küldve 8 ft 24 kr, hatszor küldve 9 ft 12 kr. p. p. A hirdetmények minden négyszer hasábozott apróbetűs soráért vagy ennek helyéért 5 p. kr, a kettős sorért pedig 10 p. kr. fizettetik. Szerda 768. Február 23. 1848. BUDAPESTI HIRADÓ Előfizethetni Pozsonyban a kiadó-hivatalban, ventur-utczai Zierer-házban 114. szám alatt földszint, és Pesten hatvani­­utczai Horváth - házban 583. szám alatt földszint és min­den kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba és kül­­d földre menendő példányok csak a bécsi császári királyi fő­­postahivatalnal rendeltethetnek meg. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Ország­gyűlés. Előleges közlés a febr. 22-én tartott Ladik ker. ülésről. Folytatása ’s vége a febr. 19kei LVIIId. ker. ülés vitatkozásinak. LIXik kér. ülés febr. 21én. (Tárgy :­k városi rendezés). Pozsonyi hirfüzér. Alapítvány. Külföld. Francziaország. Olaszország. Hivatalos és magánhirdetések. VIAGláBOR SZÍCI és EBBÉLI. Országgyűlés. Előleges közlés. A febr. 22-ei kér. ülésben az elnökség által benyujtatott úm. gróf Széchenyi István e kegyelmességének a közlekedésekröli legújabb munkálata, mellynek a felséges Hazához czimzett előszava felolvastatván, rövid vita után, melly azon kérdés körül forgott, hogy ezen terv mint privát javaslat vagy hivatalos jelentés adatott-e be, azon választmányhoz tétetett át, melly a fiumei vasút ügyével is foglalkozik. — A sz. k. városi törvényjavaslat felett a 49. §ig folyt a tanácskozás. A 44. §., melly a haszonvételek és kiváltságok gyakorlását csak az eddigi polgárokra, életök fogytáig, tartja fenn több városi követ által hevesen ostromol­­tatott. A polgárok kiváltságait épségben fentartatni követe­­lék mind­addig, mig a nemesség hasonló kiváltságai felett is le nem jár az idő. Egyedül Szeged városa mondott le minden kiváltságairól, nem törődve azzal, hogy a nemesség vám és egyéb mentességei egyúttal el nem töröltetnek. — A §. meg­hagyatván, a 49. §ból kihagyatott azon kivétel, hogy a papok képviselők nem lehetnek , azon okból, mert a városi bírói ha­tóság alá rendeltettek. Veszprém megyének indítványa, mi­szerint képviselő ne lehessen ki magyarul nem tud, miután a lehetetlenségbe ütközik ’s nemzetiségünk jövendője a nemzeti nyelvnek diplomaticai poletra emelése által biztositatott, — a többségnél pártolásra nem talált. A magos fermnél ülés nem tartatott. Folytatása is vége a febr. 19-ei kerületi ülés vitatkozásinak. Lukács Ig. Temes köv.: Csongrád megye érdemes kö­vetével egyetértőleg magam is azt hiszem, hogy a 381k §. iránti tanácskozás még befejezve nincs, és épen ezért szükségesnek tartom kinyilatkoztatni, hogy küldőim a városok osztályozá­sának alapjául, nem a választmányi munkálatban, hanem a kormányi javaslatban foglalt lakosok számát vevén tekintetbe, 8000 lakossal nem biró városokat a kis , — ezen felül biró­­kat a közép, ’s a 30,000 felülieket a nagy városok osztályá­ba soroztatni óhajtják.­­ Mi már a szőnyegen lévő kérdése­ket, és jelesen előbb a választási módot illeti, Pest megye követének tegnapi felszólalása után a tisztelt elnökség a direct választást végzésül kimondá ugyan, mivel azonban vélekedé­sem szerint mindaddig, míg valaki szólani kíván, a tanácsko­zást imígy berekeszteni érvényesen nem lehet, egyedül köte­lességemet teljesíten akkor, midőn a választás módjára vo­natkozó utasításomat adom elő; és mivel úgy hiszem, hogy e részben majd mindnyájan határozott utasítással vagyunk el­látva, a tanácskozást hosszas előadással feltartóztatni nem szándékom, és azért röviden csak oda nyilatkozom, hogy küldőim a kormány­ javaslatban foglalt választási módot vél­ték leginkább czélra vezetőnek , de mivel ezen kérdés a váro­sok coordinatiója körüli intézkedések nevezetes­ részeihez számítható, az illetők megnyugtatása tekintetéből is szüksé­gesnek vélném azt voksolás által döntetni el.­­ A választói qualificatiókat illetőleg, küldőim a qualificationak legkisebb fokát igen csekélynek tartják, a legkisebb és legnagyobb ősz­iét közötti fokozat meghatározását pedig a városokra bízni nem szeretnék, részint azért, mert az első megállapítás módja kö­rül a­mennyiben a szabályt alkotandó tanácskozói testület már­is a polgárok által volna választandó, könnyen kétkedés és zavar merülhetne fel, részint mert a fokozati különbözések idő közti meghatározásában a városi lakosok között ellenséges mozgalmak és kellemetlen súrlódások támadhatnának; en­nek folytában az a) pont alatti qualificatiot, minden hely sze­rinti különbözések kirekesztésével a kis városokra 500, közép­városokra 1000, nagy városokra 2000, Pest városára nézve pedig 6000 ftnyi értékben, a többi osztályoknál pedig 200, 400 és 600 ftnyi jövedelemben kívánják meghatároztatni.­­ A qualificationak kérdése méltán a legfontosabb, és a kir. vá­rosok jövendőjére nézve legnagyobb befolyást gyakorlandó kérdések közé sorozható , ebben tehát felfogásom szerint a legnagyobb óvatossággal kell eljárnunk, mert a netalán igen széles hasison kiterjesztendő jogokat, ha a szükség megkí­vánná is, szűkebb korlátok közzé szorítani alig lehet, vagy legalább igen bajos, holott az ellenkező a törvényhozásnak mindenkor könnyű feladata, — de a qualificationak szükségét majd mindnyájan elismervén, legfelebb a quantitásra nézve lehet közöttünk differentia, melly kölcsönös alkudozásnak tárgya leend. Azonban elvileg tekintve a kérdés lényegét, én a kir. városokra szükséges garantiát főleg a valódi vagyonban kere­sem ’s találom fel, mert a vagyonnak érdeke , legnagyobb kapcsolatban van a városok érdekével, ’s alig vonhatni két­ségbe , hogy a városok mindannyiszor, valahányszor a rend ’s béke fel fog netán zavartatni, a vagyonos osztály utalmába fogják leginkább helyezni bizodalmukat; — ennek ellenében nem tartok én attól, mitől több érdemes követ urak tartani látszatnak, hogy t. i. nagyobb qualificatiók meghatározásával a pénzbeli aristocratiának fognák megvetni alapját, mert a pénzbeli befolyást semmi sem korlátozhatja véleményen sze­rint jobban, mint egy vagyonos — és épen ezért minden ol­dalról független közép rend. — ’Se néhány szóval támogatva fentebb előterjesztett utasitásomat, a tek. kerületi rrk. bölcs figyelmébe ajánlom. Máriáss­y A. Sáros köv.: A tárgy bővebb vitatkozások által kimerítve lévén, valóban nem is akaratom a te­reket már tovább untatni, de e részben határozott utasítással ellátva lé­vén kötelességemnek ismerem küldőim nézeteit rövideden elő­adni, — főleg most, midőn a tanácskozás folytában már legin­kább csak ezen kérdés merült fel, hogy : váljon a választási módra nézve czélirányos-e a direct választáshoz fogni? vagy pedig az indirect módhoz ragaszkodni ? — küldőim az ország­gyűlési követeket directe minden városi polgár által válasz­tatni kívánják — a tisztviselőket pedig a k. kir. előadásokhoz csatolt javaslat szerint választatni óhajtják, olly kikötéssel, hogy az ott javaslott választók száma minden városban illető­leg még fél annyi számmal szaporitassék — szem előtt tartván mind azon kicsapongásokat, lélekvásárlásokat sőt vérontáso­kat is, mellyek a megyei választásoknál olly gyakran tapasz­taltatnak. Paál J. Soprony m. köv.: Küldői a polgári képesség alap­jául az évenkint fizetendő adót kívánják elfogadtatni ’s itt el-­­ térnek a választmányi munkálatban kifejtett nézetektöl, fel­hagyván jelenleg ennek fejtegetésével, csak a szőnyegen lévő kérdésre szorítkozik, és kívánja minél előbb eldöntetni azon kérdést: várjon a választások közvetve vagy közvetlen gyako­roltassanak-e ? mert ennek eldöntésétől látja függni a polgári­­ képesség kisebb vagy nagyobb hasisának meghatározását, akár az a választmányi terv szerint, bizonyos értékű fekvő birtokban, vagy évenkinti adóban, vétetik fel.­ A képviselők­nek, mind a tisztviselőknek úgy az országgyűlési követeknek választását is közvetlen és pedig az öszves polgárság által kí­vánná eszközöltetni, mert csak úgy látja a városok önállásá­nak és függetlenségének biztosítását, ha a polgári képesség­gel felruházottak minden alkotmányos jogokat egyformán gyakorolnak, és akkor mindjárt, a­midőn a t. kk. és rr. a vá­rosokban polgárokra nézve a jogegyenlőséget létre­hozni és minden egyes polgárt az alkotmányos jogok élvezésébe része­síteni akarják, nem kívánja, hogy ezen jogok élvezésére nézve a polgár és polgár közt különbség tétessék.­­ Ennélfogva a borsodi uj módositványt, melly községi és országos választók­ról szólván, ezen különbséget csak­ugyan felállítja, jelenleg ő is mellőztetni óhajtja, és azt csak akkor kívánná tárgyalás alá vétetni, ha ezen alkotmányos jogok élvezhetésének elkü­­lönzése nélkül a polgári képesség olly magas hasisra tétet­nék, hogy ez­által, annak elnyerésétől a városok nevezetes számú lakosai egészen kiszoríttatnának. Maurovics Rezső Esztergomm. köv.: (Beszédét a zaj miatt érteni nem lehetvén, Hunk­ár A. elnök csendre hivja fel a riket.) A borsodi indítványt utasításával megegyeztetni nem tudja, mert a qualificatiókat megszorítja és a választók közt különbséget tesz. A direct választás mellett nyilatkoz­ván, a qualificatiókra nézve a két­ választmány munkálatát fogadja el. Papszász L. elnök: Ha a felirattak a szótól elállnának, a direct választás mellett a többséget kimondaná. (Helyeslés.) S­z­ent­ki­r­ály­i M. jegyző : Ha a direct választás elve elfogadtatik, jó volna a borsodi indítvány felett nem szavazni, hanem soronkint menni a kérdéseken. Szem­ere B. Borsod köv. : Mind­ezen viták után nem azért áll fel, hogy módosítványát védje, azt kevesen ostromol­ták a k. k. és rr. közöl, hiszen a­mennyiben benne azon elv van felállítva, miképen a községi­ census kisebb, az országos nagyobb legyen, a­ki ezt támadta volna meg, az a szabadság és jog temészetét támadta volna meg, e földön az igazi sza­badság és boldogság a ház és község körében lévén, a mi azon túl van, inkább fény és ragyogás. A ki nem e földön keresi a szabadságot és boldogságot, az a mennyben találja meg, ki pe­dig benne azon elvet vette volna kérdésbe, hogy mind­két cen­sus országszerte egyenlő legyen, az a jog legmagasb postulá­­tumát, a törvény­ előtti egyenlőséget fogja volna megtámadni; — vannak elvek, miket felállítani elég, hogy elismertessenek. Ilyen e két elv. Megtámadni lehet, ledönteni nem. Szóló ezek­nek nem feltalálója, az emberi természetben lakoznak, ő csak előadta. Kedve volna a k­ö­z­s­é­g eszméjét fejtegetni úgy, mint arról neki fogalma van, úgy, mint az Európában sehol nincs, de a­mint annak kellene lenni — és amint fogna lenni, a szabadság gyökere és eleme egyszersmind a rendnek. De felhagy vele. Megelégli, hogy igazsága el van ismerve; de miután sokan azért nem szavazhatnának reá, mivel a múlt or­szággyűlési munkálat nyomán más utasításaik vannak, mivel másoknak aggodalmuk van, hogy ez letérítvén az előbbi út­ról a siker nem lenne olly bizonyos , méltányolja ez aggo­dalmat, és különösen Pest követének azon nyilatkozata szerint, hogy ez elvnek beillesztését a későbbi netaláni stádiumra tart­suk fel, módosítványait szóló azon két elvre nézve, hogy a községi és országos census elválasztassék, és hogy ország­szerte egyenlőttessék, visszaveszi, nem akarván, hogy a tábla azon elvet, mit helyesnek ismer és vall, veszélyeztesse, vagy épen az utasítások miatt elvetni kénytelen legyen. Hanem megegyezik abban, hogy a tanácskozás alapjául a választmá­nyi szerkezet vézessék. A­sztalos P. Marmaros köv.: Az egyenes választás elfo­gadtatván, nem tudja, ki akarják-e a t. rr. mondani, hogy census ne legyen ; neki ellene kell szavát emelni, mert jog­­egyenlőséget kiván, mire nézve szavát fentartja. Szentkirályi M. : Lehet szavazni minden pont felett, de Marmaros követeinek kell legalább azon qualificatiót kí­vánnia, hogy a választó a városban lakjék. A Ildik részt ol­vassa, melly a választó polgárokról és képviselőkről szól. A 3­9 ik §ban előforduló­­^o 1­g­á­r­ községet az előbbi határozatnál fogva városi községgel látja felcserélendőnek, a választó polgárok helyett pedig tisztán választókat kiván létetni. El­fogadtatott. Er­ti I. Soprony v. köv.: Küldői nézeteit minél rövideb­ben kivánja előadni. Ők azt kívánják , hogy a polgárrend és név olly értelemben, mellyben mindeddig mindenkor vétetett, továbbra is fentartassék, olly értelemben tudnillik, miszerint csak bizonyos kellékek kimutatása mellett lehet valakinek polgárul befogadtatnia, de ezen kellékek mellett kell is őt befogadni. Már többször hallottuk, hogy a szab. kir. váro­sokból olly municipiumokat akarnak alkotni, mellyek a vár­megyékhez egészen hasonlók legyenek. Megyékben ki a vá­lasztó ? a nemes ember. Ki a nemes ember ? a kit a születés azzá tett, így a városokban ki a választó ? a polgár. Ki a polgár ? a ki annak befogadtatott. Határoztassanak el tehát azon minőségek, azon kellékek, mellyekkel birván valaki pol­gárnak befogadandó. Ez mint polgár, választó is lesz. Ilyen polgárrend létezett mióta országunk létezik, egyidős országunk­kal, alkotmányunkkal. Egy egész rendet csak igy mellesleg ’s mintegy suttonban eltörleni nem lehet. Különféle anomáliák kö­vetkeznének ezekből,p.o., hogy sok szabadalmas városban is lé­tezvén polgárok és ezek bizonyos kellékekre fogadtatván be, az illy városokban megmaradnának a tulajdonképeni polgárok; de a kir. városokban megszűnnének. Egyébiránt küldői a polgár­képességet az adóra kivánják építeni, ’s e pontban a tapasz­talás után indultak. Városokban elsőbben a mesteremberek fogadtatnak be polgárokat, de fekvő birtoka után is vétetik be, ki illy fekvő birtoka után 5 ft hadi adót fizet; erre pe­dig, ha a földbirtokot csak szántóföldekben veszszük, kívánta­tik 12 hold szántóföld. Így tehát arról, a­ki 12 hold szántó­földet bir, feltétetik, hogy ebből elélhetvén, valamint a mes­terember elél mestersége után, független és önálló ember, mert az önállóságot és a teherviselést tekintik a polgárképp­­­ség, azaz választóképesség alapjának. Ds nem is kell attól tartani, hogy ekép a polgárok száma kicsi legyen, mert Sopronyban most is közel 1300 polgár van. Látja, hogy ezen indítvány alig fog nyerni többséget, de azt, hogy a polgárrendet és nevet továbbra fentartani méltóztassanak, úgyhogy a 2. rész felírása legyen a polgárokról és képviselőkről, arra újabban kéri szóló a te­rzket. Bónis S. Szabolcs köv.: Mi a törvényhozás által törté­nik, az suttonban nem történik; csodálkozik, hogy midőn né­­melly városi követek a nemesi rendet mindig megtámadják, ők viszont régi polgári szabadalmaikhoz ragaszkodnak. Nem kívánja e kérdést vitatni, nem lévén itt arról szó, hogy a pol­gár név eltöröltessék , hanem hogy a­z értelméhez képest , tisztán választó tétessék. Érti I. Soprony v. köv.: Felvilágosításul kijelenti, hogy a ,suttonban” szót sértő értelemben használni nem akarta, ’s csak azt kívánta mondani, hogy egy rendet mellesleg per tan­­gentem eltörölni nem lehet; ha a kifejezésben valami sértő van, azt visszavonja. Egyébként ha Angliára olly divatos a hivatkozás, figyelmeztet, hogy ott is vannak olly polgárok, miilyeneket fentartani kiván, mert noha a követválasztásra nézve sokféle ott a szokás, de sok városban a befogadott polgárok választják a követet. S­zen­t­ki­rá­l­y­i M. jegyző: Az előtte szólót figyelmez­teti, miszerint a telepedésre megkivántatik , hogy a telepedni kívánó ebbeli szándékát bejelentse. Szemere B. Borsod köv. : Azt a­mit Soprony város köv. javaslott, nem titkolhatom el, némi botránykozással hal­lottam; nem tehetek róla, de az engem bánt, ingerel, felháborít. Három név van , a­mit a művelt világban magának minden egyéniség büszkén követelhet, az egész a teremtettség irányá­ban követelheti e nevet: ember, ki okos lélekkel és fel­emelt fővel tekint a magasba; az erkölcsi világban követelheti e nevet: keresztény, véve a szót a maga tiszta értelmé­ben; és a státusban követelheti e nevet: polgár; — aki tőlünk megtagadná az ember­ nevet, az vétkeznék a huma­nitás ellen, a­ki hitágazatok különbsége miatt megtagadná tőlünk a keresztény­­nevet, az maga volna pogány; és a­ki a polgár egyszerű, de diszes nevezetet kizárólag akarná élvezni, az nem érzi, milly felséges dolog az, magunkat a haza polgárának nevezhetni, az nem érzi, nem­ tudja, nem látja át, hogy egy egyszerű elnevezéske a haza lakosainak egyenlősíté­sére, összeolvasztására többet tesz az életben és szokásokban, mint követése a törvényeknek, ha t. i. van egy közös név , mellyben épen úgy, mint a hazaszeretetben, minden rang , minden osztály találkozik, és feltalálja egymást. (Tetszés) És minél több osztályokra váltak el eddig édes hazánk lakosai , annál kivánatosb, annál szükségesb, hogy legyen név, melly­ben egymásra ismerjünk, mellyet anélkül, hogy magunkat vagy megaláznék , vagy felemelnék,­­ mindnyájan minden kivétel nélkül egyenlően magunkra illeszthessünk, mellyel magát ép úgy megtiszteli a legszegényebb , mint a leggazda­gabb, úgy a nemes mint a herczeg , sőt rraga a fejedelem is.

Next