Budapesti Hiradó, 1848. január-június (723-875. szám)

1848-03-26 / 796. szám

Ezen lapok hétfőt kivéve na­ponkint jelennek meg. Előfize­tési ár félévre Pozsonyban és Pesten helyben boríték nél­kül 7 ft, postán borítékban he­­tenkint kétszer küldve 8 ft 24 kr, hatszor küldve 9 ft 12 kr. p. p. A hirdetmények minden négyszer hasábozott apróbetűs soráért vagy ennek helyéért 5 p. kr, a kettős sorért pedig 10 p. kr. fizettetik. Vasárnap 796. Martius 26. 1848. BUDAPESTI HÍRADÓ. Nemzetiségek és osztályok közti béke! Monarchia! Alkotmányos szabadság, rend, törvényesség! Előfizethetni Pozsonyban a kiadó-hivatalban, ventur-utczai Zierer-házban 114. szám alatt földszint, és Pesten hatvani­­utczai Horváth-házban 583­. szám alatt földszint és min­den kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba és kül­földre menendő példányok csak a bécsi császári királyi fő­­postahivatalnál rendeltethetnek meg. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Minister­­elnöki körirat. Országgyűlés. Mártius 24. és 24-ei ülések mindkét táblán. Figyelmeztetés. Budai takarékpénztár. Külföld. Francziaország. Poroszország. Oroszország. Hivatalos és ma­gánhirdetések. MIG SYARORSZÁG és ERDÉLY. Ministerelnöki körlevél 2. sz. Tisztelt törvényhatósági elnök úr! Mennyire törekszik és siet a törvényhozó test, a nemzeti átalakulás fontos perczeiben , a békét és egyensúlyt fentartani, és a köz­kedélyt minden hullámzástól megóri, kellőleg tanúsítják a közteherviselésről, papi tized és úrbéri vi­szonyok megszüntetéséről az országos rendek által előterjesztett, kormány által már elfogadott ’s ./■ alatt mellé­kelt törvényczikkek, ’s a .1J' alatt ezennel hivatalosan áttett országgyűlési nyilatkozat. Hogy tehát a kormányzat, a közjó és korszaki kellékek érdekében , ezen üdvös eljárásokkal összehangzólag betöltse és végrehajtsa hivatását, kötelességét, a törvényhatóságok fejeit, elnökeit, és így önt is, uram, ezennel felhívom és megbízom, hogy hivatalos körlevelem vételével, a fontos tárgy meghirdetése mellett, haladéktalanul helyhatósági köz­gyűlést tartván, az adózó osztály előtt népszerűséggel biró, ’s az uj kormányforma iránt kellő rokonszenvvel és bizo­­dalommal viseltető egyénekből, számos és állandó kül­döttségeket kinevezni siessenek, melly küldöttségeknek pol­gári szoros kötelességökbe tétessék, a nép között gyor­san szétoszolván, a fentczimzett irományok ide rekesz­tett, ’s ön által, uram, előlegesen kinyomatandott szá­mos példányait kiosztani, azoknak tartalmát a közhitbe, bizodalomba ajánlani, az ő felsége által megszentesitendő törvényeknek néhány nap alatt kihirdetése utáni rögtön tel­jesedésbe vételét biztosítani, ennek alapján a békét, nyugal­mat , közcsendet megőrzeni, és ebbeli eljárásait a törvények országos kihirdetéséig félben szakadás nélkül folytani; — olly formán azonban, hogy az adózó nép részéről itt ott netán mu­tatkozható megtagadások irányában , a községeket oda utasít­sák, miként tartozásaikat, ha földesuraik követelnék , a tör­vények kihirdetéséig híven teljesítsék ; a földbirtokosokat és képviselőiket más­felől erélyesen arra bírják és sürgessék, mi­szerint illy megtagadások behajtására, — miután az úrbéri tartozások néhány nap alatt különben is végkép megszüntetnek, — erőszak semmiképen ne használtassék; a fent elrendelt kül­döttségek pedig, azon nem remélt esetekben is, ha efféle netaláni mozgalmak, a puszta megtagadásnál nem maradván , a sze­mély- és vagyonbátorságot valósággal és tettleg megtámadnák, először a felvilágosító értelmezést, békítő közbevetést, meg­győző rábeszélést vevén igénybe, törvényes eszközökhöz csak ezeknek ismételt sikeretlen próbája után, é s akkor is a leg­nagyobb óvatossággal és kimélettel folyamodjanak. Minden, netán keletkezhető mozgalomról, rövid szerkezetű de gyors tudósításaikat elvárva, hazafius üdvözlettel és bizodalommal, kötelezettje gr. Batthyány Lajos, nemzeti minister­­elnök. — Pozsony martius 23. 1848. Országgyű­l­és. A m. ferrnek mart. 24. d. e. 11 ór. országbiró ő excja elnöklete alatt tartott országos ülése. Tárgyaltatott a szab. kir. városokróli törv.czikk. A 6. §. a választókról rendelkezik. Választók lehetnek a c) pont szerint, kik bizonyos mennyiségű házbért fizetnek. — Gr. Széchen Ant. : Nehogy ezen qualificatio illusoriussá váljék, azt szélesebb alapra állítani kivánná, a házbér a tör­vényben kettőztetve mondatván ki, t. i. kisvárosban 80 , kö­zépvárosban 120, nagyvárosban 160, Pesten 200 ft. — a melly javaslata ha el nem fogadtatnék, legalább mondassák ki az , hogy jövendőre nézve ezen képességi alap zsinórmér­tékül szolgálni nem fog. — B. Eötvös Józs.: Ez utóbbi fel­tétel megállapítását nem ellenzi, de a házbért, miután az mint javasolva van, a jövedelemnek általában lábát teszi, elégségesnek találja a qualificatióra nézve. — Ürményi J. tolnai főispán : A házbér utáni qualificatiót a kis és nagy vá­rosokra nézve igen aránytalannak találja; legyen a nagyvá­rosokban 80 helyett 100,’s Pest városban 100 helyett 200 ft. — B. Perényi Zs. ugocsai főispán : Az aggodalmat szerinte leginkább az szüli, hogy a t. ez. elején nincsen nyíltan ki-­­ mondva, hogy e tekintetben a provisio csak ideiglenes , ’s ezért a 3. §. végére kitétetni javasolja, hogy csak „ideiglene­sen határoztatik“ ’stb. — Ürményi Józs.: Nem ezen körül­mény, hanem inkább az szüli benne az aggodalmat, hogy még most a közös teherviselés nem szolgál alapul a qualifica­­tiora. Tétessék ki tehát, hogy addig, míg a városoknak ren­dezése iránt közigazgatási tekintetben a törvény a közös teherviselés alapján részletesen rendelkeznék, követ­kezők határoztatnak ’stb.­­ (A szerkezet ehez képest ki is ja­­vittatott.) — Gr. Zichy Henr. mosonyi főispán. Miután a c) pont szerint a tudorok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, academiai művészek, tanárok, a m. t. társaság tagjai, szó­val az úgy nevezett intelligentia olly nevezetes politikai jogok­kal ruháztatik fel, mellyekkel eddig nem birt, hogy azokkal a kevésbé képzett könnyen fel ne ruháztassék , jövendőre in­tézkedni kívánna, hogy illy characterhez szigorú korlátok közt lehessen jutni. — Illy részletbe a m. forr. nem bocsátkoztak. — A házbér utáni qualificatióra nézve azonban a tolnai főis­pán javaslata fogadtatott el, melly szerint nagy városban 100, Pest városában 200 f. állapíttatott meg. — A t.javaslat többi­jai változatlanul maradtak. Felvétetett még törvényezikk a nemzeti őrseregről. A t. j. felolvasása után Busán Herman Horvátország köv.: Horvát-, Dalmátországokban ’s Slavoniában 1781 : 66., 1741: 59. és 1808: 5. törvények szerint valamint a nemesi felkelés, úgy az általános honvédelem rendezése a horvátnak mindig municipalis jogai közé tartozván, a könnyen előidézhető in­gerültség és elégedetlenség kikerülése tekintetéből a kapcsolt részeknek ezen jogát külön­­ban fentartatni kívánja, a kép, hogy midőn a nemzetőrséget kir. városokban is rendezett ta­nácscsal ellátott községekben a helybeli hatóság, más helyekre nézve pedig az illető megyei vagy szabad kerületi törvényha­tóságok szerkesztendik össze,—ugyanezt a kapcsolt részekben a közgyűlés tegye. — B. Eötvös Józs. diplomaticai kérdé­sek vitatásába bocsátkozni nem szeretne, ’s figyelmezteti a követet, miszerint a 10. §. rendeletében megnyughatik, midőn a nemzetőrség fővezérsége a kapcsolt részekben a bánt, ennek nemlétében pedig a kapcs. részek alkapitányát illetendi. — Ezen kérdés huzamos ideig vitattatván több rendbeli szerke­zeti javaslatok létettek. — Gr. Széchen Mik. pozsegai fő­ispán . Külön­öt szerkeszt: „Ezen törvénynek a kapcsolt részekre nézve végrehajtása a tartományi gyűlésre bizatik.“ — Mások következőt javasoltak : „§. A jelen törvény elveinek részletes alkalmazása a kapcsolt részeknek törvényes hatóságaira biza­tik.“ — ’S midőn e javaslat elfogadására a nagyobb rész ha­jolni látszott, Busán Herrn. : Küldői nevében nagy fájda­lommal venné az illy rendeletet, minthogy a kapcsolt részek­nek hétszázados sértetlen municipális jogai sértve lennének, abba semmi feltételek alatt bele nem egyezik, különben kül­dőihez visszamennie szabad sem volna az okozandható nagy in­gerültség miatt. Ünnepélyes óvását ezúttal is kijelenti. — Gr. Teleki László: Nincs szándéka a törv­hozásnak Horvátország municipális jogait csonkítani, de a jelen körül­mények közt tágítni sem. Purifikáltassanak tehát a horvát törvényes hatóságok a magyar törvényhatóságokkal e te­kintetben.— Ennek folytán Tihanyi Ferencz temesi gróf. A 20. §ba betétetni javasolja, hogy a nemzetőrséget a kap­csolt Részekben a tartományi közgyűlés szerkessze össze. — Több , részint helyeslő, részint ellenző, és más szí­nezetű nyilatkozatok után , b. Eötvös József tett javasla­tot, melly szerint az 1845. sept. 4-én Horvátországra nézve kelt rendelet érvénytelenittetvén , külön­­. iktattassék be: „A jelen törvény rendeletének alkalmazása a kapcsolt részek­ben a törvényes hatóságokra bizatik.“ — Elfogadtatott. A törvényjavaslat ezekután ironkint tárgyaltatván , — az iso­dra Ürményi József tolnai főispán. Minthogy ezen törvény a személyes és vagyonbátorság , a közcsend és bel­­béke biztosítása végett, ’s igy igen komoly tartalomban szán­­dékoltatik életbeléptetni, az intézkedésben óvatosnak lenni szoros kötelességünk. Ezért — biztosság az ország polgárai­nak őrködésében helyeztetvén — az e tekintetbeni qualificatiót nagyobbítani ’s az őrködés nemes tisztét ollyakra bizatni ki­vánná, kik vagyonosak lévén, veszteni valójuk is lenne. Ke­vesli azt, hogy mindazon honlakosok, kik városokban vagy rendezett tanácsú községekben 200 pft. értékű házat, vagy földet, egyéb községekben félteiket , vagy ezzel hasonló ki­terjedésű birtokot kizáró tulajdonul bírnak , vagy ha illy bir­tokot nem bírnak is, de 100 pft. évenkénti tiszta jövedelmük van ’stb., a nemzetőrségbe beírathatok. E helyett a városok­ban a megállapított választási censust óhajtaná a nemzetőrségi képességnél megállapítatni. — Hoszabb vita keletkezett. Gr. Teleki László: Ez indítványhoz nem járulhat, mert példátlan dolog az , és egy alkotmányos országban sincs , hogy őrségi jog a választási joggal kapcsoltassék egybe. — B. Perényi Zs. ugocsai főispán : Nemcsak a '/4 telkest, de a '/4 telkest is kivánná az őrseregbe betétetni, nehogy az őrök száma szer­fölött csekély legyen. Ürményi Józs.: A 100 pftnyi tiszta jövedelmi censust kevesli, illyennel egy béres és szolga is bír­hat. — Gróf Szapáry József: A szerkezetet elfogadja, de abból vétessenek ki azok , kik nem függetlenek , t. i. a cselé­dek. — Gr. Cziráky Ján. : A gazdai hatalom alatt levő­ket kívánja kivétetni. — Másrészről censusul 300 ft. tiszta jövedelem ajánltatott. Végre abban történt megállapodás, hogy az őrségi quali­ficatióra nézve a 200 p.­ft. értékű ház vagy föld becse 300 ftra, a 100 pft tiszta jövedelem 200 ftra emeltetett, a nemzeti őrseregbe be nem írathatván mindazáltal a gazdai hatalom alatt lévő személyek. — Ezzel az ülés eloszlott, és e. 7 órára annak folytatása kitüzetett. Ugyanazon nap esti 7 óra­a nemzeti őrseregről a törvény­javaslat tárgyalása folytattatott. „A nemzetőrségi fegyveres szolgálatra kötelezetteken kívül az illető hatóságok a nemzetőrseregbe még más olly honpol­gárokat is besorozhatnak , kiket az alkotmányos rend fentar­­tásában érdekletteknek és kitüntetésre méltóknak ítélnek.“ —­­Gróf Forgács Antal: Nehogy az önkénynek tág mező nyit­tassák, a­zt kihagyatni javasolja. — B. Eötvös József: Ez alatt olly személyek értetnek, kik már rendes hadi ezredekben szolgáltak, de a kitűzött qualificatióra nem képesek. Ezek a nemzeti őrseregnél , miután a törvényhatóságok által fognak illy kitüntetésre méltóknak ítéltetni, mint tapasztalt egyének csak hasznos szolgálatot tehetnek. A szerkezet­­hez képest a kép módosíttatott, hogy ha a beveendő személyek már k­a­­tonai altiszti szolgálatban voltak ’stb. „Tisztjeit kapitányig az őrsereg választja, ’s mihelyest e választások által az őrsereg alakítása megtörtént, megyékben az alispán a honvédelmi ministernek , úgy az őrsereg szá­mára mint szerkezetére ’s megválasztott tisztjeire nézve jelen­tést tesz, mire a kapitányságon felüli nemzetőrtiszteket a minister ajánlatára a nádor nevezendi ki.“ — Gr. Zichy Henr, mosonyi főispán : A főispánok hajdan zászlóik alatt el­vérzettek, jogaikat most is fentartatni kívánja; az őrsereget , mint hajdan a bandériumot, ők vezéreljék. — Több főispánok is ekép nyilatkoztak. —B. Eötvös Józs.: Ez nem bandérium, de valóságos katonai hivatal; a hadsereg vezérletére a főis­pánok , kik nem katonai hivatalra neveztetnek , alkalmat­lanok ; ide katonai egyén szükséges , kit a kir. helytartó fog kinevezni. — Gróf Cziráky Ján.: Ha alispánok vezér­­ségéről volna a szó , akkor ezeknek eleibe tenné a főispáno­kat ; de itt a nemzetőrség többi tisztjeire nézve az alispánok csak jelentést tesznek, ’s kir. helytartó nevezi ki a tiszteket ’stb. A szerkezet megmaradt. „Azoknak, kik a szolgálathoz szükséges fegyvereket meg­szerezni nem képesek, fegyver a közállomány táraiból fog ki­szolgáltatni.“ — Gróf Zichy Henrik mosonyi főispán : A státusra nagy teher háramlik, ha fegyvert is fog osztogatni. A ki annyi tehetséggel nem bir , hogy magának fegyvert sze­rezhetne , az már proletarius , és a nemzetőrségbe, qualifi­­catioval nem bírván, be sem vétethetik. Tartozzék tehát min­denki fegyvert szerezni. — Gróf T­ele­ki László : A status érdekét, ennek megterheltetésével is elő kell mozditani. Az őrsereg a status érdekében állittatik fel, ’s ha ki a kivé­­­t qualificatióval bir, az szorittatik az őrseregbe lépésre, ámde arra, hogy pénze legyen, szorítani nem lehet , ’s fel­fegyverzéséről a statusnak kell gondoskodni. Ha a mosonyi főispán javaslata elfogadtatnék , akkor a qualificatióra nézve eldöntött pontok felett a tábla mitsem határozott. — M­o­­sonyi főispán : Az szüli benne az aggodalmat , hogy az illetőknek szabad tetszésére hagyatik fegyvert szerezni vagy nem. — Eötvös Józs.: A szerkezet a vagyonosbakra nem szorítkozik. Ha a szegényebbeknek fegyvert is kell szerezniük, az rész, hasznavehetlen lenne; a fegyver jósága és egyforma­sága kívánatos. Gróf Zichy Ottó, pozsonyi id. nemzetőrség vezére: Kérdi, honnan szolgáltatnak ki majd a fegyverek? Ezt a közállomány tartozik megszerezni. És hogy ezt előállíthassa , fegyvergyár felállítása szükséges, mellyből a fegyverek az őrseregnek folyvást kiszolgáltatván , vész idején a magyar őrsereg első rangú fegyveres erőre emelkednek. — B. V­a­y M. koronaőr : Ez lényeges észrevétel, de nem e­bban foglal helyet. A tárgyra nézve véleménye az, hogy miután a quali­ficatióra nézve a minimum határoztatott , a fegyverszerzésre nézve, mert szolgálni köteleztetnek a kevéssé vagyonosabbak is , a status gondoskodjék. ” A szerkezet megmaradt. „A nemzetőrség tagjai hitt, míg csak helybeli szolgálatot tesznek, nem húznak ; külső szolgálatok idejére díjuk a ren­des katonaságéhoz hasonló részen, ’s a törvényhatóságok házi pénztárából fizettetik.“ — Ifj. Mailáth Gy. baranyai főis­pán javaslatára e­z. oda módosíttatott , hogy ha a nemzetőr­ség a megye kebelében, de lakhelyén kívül tesz szolgálatot, a házi pénztárból, ha pedig a megyén kivül használtaik ereje, az orsz. hadi pénztárból hozza diját. „A nemzetőr fegyvert csak akkor foghat, ha szolgálatra felszólittatik.“ Huzamos­ ellenkezés után e­blea végre gróf Széchen Antal indítványa következtében az is iktattatott , hogy a nemzetőrségnek , mint testületnek fegyvere­sen tanácskozni és végzéseket hozni nem lesz szabad. A nemzeti őrsereg, midőn zászlójára hitet tesz le, gr. Czi­ráky J. indítványára arra is esküdjék, hogy nemcsak pol­gártársainak, de a fejedelemnek is személyét és vagyonát otalmazza. Ezen szavak : „minden törvénytelen megtámadás ellen“ az esküformából kihagyatván. Végül az utolsó §. gr. T­e­l­e­k­i László indítványára oda módosíttatott, hogy a nemzetőrségi institutio, nem a honvé­delmi minister, de általában a ministerium hatósága alá helyeztetik. — ’S ezzel az ülés 10. óra tájban eloszlott. Mart. 23án elegyes országos ülésből ő felségéhez felter­jesztett törvényjavaslatok : Törvényjavaslat. Független magyar felelős ministerium alakításáról. ..1) §. Ő felségének a ki­rálynak személye szent és sérthetetlen. Az országgyűlésen ho­zandó törvényeknek szentesítése egyedül őt illeti. 2) §. () fel­ségének az országbeli távollétében a nádor és királyi helytartó

Next