Budapesti Hiradó, 1848. január-június (723-875. szám)

1848-05-30 / 849. szám

Ezen lapok hétfőt kvéve M* putkint jelennek meg. Elfifize­­tési ár félévre Pozsonyban és Pesten helyben boríték nél­kül 7 ft, postán borítékban he­­tenkint kétszer küldve 8 ft 24 kr, hatszor küldve 9 ft 12 kr. p. p. A hirdetmények minden négyszer hasábozott aprebetű­s soráért vagy ennek helyéért 5 p. kr, a kettős sorért pedig 10 p. kr. fizettetik. Kedden 849. Május 30.1848. BUDAPESTI HIRA­DÓ. Nemzetiségek és osztályok költi béke! Monarchia! Alkotmányos szabadság, rend, törvényesség! Előfizethetni Pozsonyban­­ kiadó-hivatalban, ventar-ntczai Zierer-házban ill. szám alatt földszint, és Pesten hatvant­­urczai Horváth - házban 583­. szám alatt földszint és min­den kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba és kül­földre menendő példányok csak a bécsi császári királyi fő­­postahivatalnál rendeltethetnek meg. TARTALOM. Ministeri rendeletek — Pest május 26. — Folytatása a közvélemény szavainak a botrányos sajtó ügyében. — Veszprém. — Szeged. — Hirfüzér. — Ausztria. — Olaszország. — Franczia­­ország. — Nyílt tér mindenkinek. — Status- és iparpapirok árk. a börzén. Pénzügy­ministeri rendelet, kama­tos kincstár-utalványok kibocsátása ügyében. A belügyminiszernek május 19-én kelt s a „Pesti Hírlap“ május 23ai 63dik számában közrebocsátott ér­tesítése folytán , mellyben hazánk épségének, szabad­ságának s becsületének megmentése végett a haza pol­gárai ajánlatokra szólittatnak fel; azokra nézve, kik a tegnapi napon kelt s a hírlapokkal mellékletben közre­bocsátott felszólításomban foglalt okoknál fogva a köz­­állodalmat jelen rendkívüli szükségei között kölcsönzések­kel hajlandók segíteni. — főherczeg István nádor kir. helytartó kegyelmes helybenhagyásával s az összes minis­teri tanács megegyezésével, rendelem a mint következik. lször. Két millió pengő forint értékig 5% kamatos kincstár-utalványok bocsáttatnak ki. Sor. Ezen kincstár-utalványok három , hat és tizen­két hónapra szóknak. A vevőknek, kik ezen utalványo­kat készpénzen vásárolják meg, tetszésekre bizatik, akár három, akár hat, akár tizenkét hónapos kincstár-utal­ványokat kívánni, kik azonban nem készpénzzel, hanem arany és ezüst szereknek az általam mellékletben hiva­talosan közrebocsátott beváltási árjegyzék szerint át­engedésével kívánnák megvásárolni, csak tizenkét hónapos lejáratú kincstár-utalványokat kaphatnak. Sor. A kiadandó kincsár - utalványoktól, kiadásuk napjától számított 5% évi kamat jár, melly kamatjáruléka készpénzen vásárlandó három és hat hónapos utalványokra a kiadás alkalmával azonnal előre levonatik, az egy egész éves lejáratú kincstár-utalványoknál pedig a kiadás alkal­mával félévi kamat fizettetik ki, a második félévi kamatra nézve az utalványok szelvénynyel láttatnak el, mellyek­­nek előmutatói az illető kamatot az utalvány kiadása után hat hónappal akár az országos kincstár főfizető hivatalánál Budán, akár pedig az illető vidéki sóhivataloknál bármi­kor felvehetik. Ner. Az utalványok tőkeértéke a lejárat után szintúgy akár a kincstári főpénztárnál Budán, akár pedig az illető vidéki sóhivataloknál az eredeti utalvány visszaadása mel­lett készpénzben felvehető. Kör. A kiadandó kincstár-utalványok 50 és 100 pgc forintról szólnak, s a nagyobb öszvegű ajánlatokért tet­szés szerint akár ötvenes, akár százas utalványok kiszol­gáltatása kivántathatik. Az illető kamat, a forgalombani tájékozás végett, napról napra kiszámítva , az utalvány hátlapján olvasható. Gor. Miszerint pedig a hon megmentésébeni részvétben a kisebb tehetségű, de valamint jogban, úgy a honszere­tet értelmében egyenlő polgárok is osztozhassanak, bármi csekély öszvegbeni ajánlat is elfogadtatik , s az 50 fton aluli ajánlatokról ideiglenes nyugtatványok adatnak, mellyek kiadásuk napjától számított hat hónap múlva bármikor készpénzzel beváltatnak , vagy pedig az 50 és 100 forintos utalványokat venni akarók által előmutatva , az utalvány árába készpénz helyett elfogadtatnak, s kama­tos utalványnyal kicseréltetnek; illy esetben azonban , minthogy a kisebb ajánlatok kamatjának napról naprai ki­számítása valósíthatlan apró töredékekre oszlik, a kamat csak az utalvány kiadása napjától számíttatik. 7er. Ezen kincstárutalványokra fizetésül akár ezüst és arany pénz, akár bécsi bankjegy, akár arany és ezüst szerek, akár töredék s­ócska ezüst és arany elfogadtatik. 8er. Az ajánlatok beszedésére nézve pedig az idézett belügyminiszeri rendelet folytán következők határoztatnak­: a) Minden törvényhatóságokban az ajánlatok átvéte­lére annyi helyen állíttatnak fel küldöttségek, miként ezt a vidéki körülmények javasolandják. b) Ezen küldöttségek a hon polgárait a haza meg­mentésének dicsőségébeni részvétre alkalmas módokon fel­szólítván, az ajánlatokat — legyenek azok készpénzben , bankjegyekben avagy arany és ezüst szerekben — nyug­­tatvány mellett átveendik, s az ajánlatot az átadó bizo­nyítványával ellennyugtatványoztatják. c) E végett két párban az ajánlatokról rovatos jegyzé­ket viendnek, mellynek rovataiba az ajánló neve­s laká­sa, ajánlatának minősége és mennyisége, az ajánlónak el­lennyugtató elismerése, nem különben az is bejegyzendő: három, hat, vagy tizenkét hónapos kincstár-utalványt ki­­ván-e magának kiszolgáltatni ; mire nézve figyelemben tartandó , hogy a nem készpénzbeni ajánlatokért csupán egy éves utalványok adatnak. d) A küldöttségeknél begyűlendő ajánlatoknak át­vételére most egyelőre a következő magyar kincstári hi­vatalok jelöltetnek ki. A készpénz és bankjegyek átvételére: a budai fő­pénztár és a pesti, pozsonyi, sopronyi, győri, komáromi, veszprémi, körmendi, kanizsai, dunaföldvári, pécsi, bajai, ipolysági, sel­­meczi, gácsi, szeredi, rózsahegyi, kézs­­márki, iglói, egri, kassai, miskolczi, sóvári, tokaji, ungvári, szathmári, nagyváradi, sze­gedi, aradi, temesvári, n­a­gy­b­ecs­ker­e­k­i. Az arany és ezüst szerek átvételére a pesti ezüst beváltóhivatal, a selmeczi főkamaragrófi hivatal, s a pozsonyi, győri, komáromi, földvári, pécsi, egri, kassai, miskolczi, szegedi s temesvári sóhivatalok. Az ajánlatokat beszedő küldöttségek, ha helyben van valamellyik a kijelölt kincstári hivatalok közül, annak az összegyűlt ajánlatokat legfölebb harmadnaponként, ha pedig helyben nem volna, mihelyt a beszolgáltatási költ­ségeket megérdemlő összeg gyűl egybe, mindenesetre pe­dig 14 napról 14 napra a legközelebb eső kincstári hiva­talnak , a rovatos jegyzék azon példányának a küldöttség aláirása melletti átadásával, mellyben az ajánlók ellen­­nyugtatványozó elismerése foglaltatik, beszolgáltatand­­ják, s magokat a beszolgáltatásról nyugtatványoztatják, a kincstári említett hivatalok pedig a készpénzbeni kisebb ajánlati öszvegekről a fentebbi 5ik pont értelmében ideig­lenes nyugtatványokat, a nagyobbakról az ajánlók kíván­sága szerint 50, vagy 100 ft s három, hat, vagy 12 hóna­pos kincstári utalványokat adandnak , mellyeket az aján­lók az illető küldöttségeknél átveendenek, s az átvételt a rovatjegyzékbe beh­ondják. A­mi pedig a nem készpénzben, hanem arany és ezüst szerekben történendő ajánlatokat illeti, ezeknek valóságos belértéke csak műszerű olvasztás, vagy pontos érczkép­­let útján lévén meghatározható, a küldöttségek minden illyen egyes ajánlat darabját, minőségét, mennyiségét és súlyát a rovatos jegyzékekbe fel fogják jegyezni, minden­kinek ajánlatát külön pamatba kötendik , lepecsételendik, s kivül az ajánló nevének s az ajánlat fentebbi részletei­nek feljegyzésével jelölendik, s ekként a fent kijelölt kincs­tári hivatalokba átszolgáltatják, mellyek azokat viszont a pesti kincstári arany- és ezüst váltóhivatalokhoz által kül­­dik, hol az ajánlatok értéke árjegyzék szerint meghatá­­roztatván, kissebb öszvegekről az ideiglenes nyugtatvá­nyok , nagyobbakról pedig az ajánlók kivonata szerint a kincstárutalványok felkészíttetnek, s a belküldő kincstári hivatalok útján az illető törvényhatósági küldöttségekhez kézhezszolgáltatás végett elküldetnek. Ezek végett az illető kincstári hivatalok nyugtatvá­­nyokkal, utalványokkal s rovatos jegyzékekkel, valamint szintúgy utasításokkal is elláttatnak; a törvényhatóságok­hoz pedig a rovatos jegyzékek szintúgy számosabb pél­dányban megküldetnek. Ita a fent kijelölt kincstári hivatalok valamelly vidékre nézve távolságuk miatt alkalmatlanul feküdnének, az át­adás bármelly más sóhivatalnál is megtörténhetik, erről azonban a pénzügyi ministérium előre hivatalosan értesí­tendő , valamint szinte az ajánlatgyűjtés sikeréről két he­­tenkint úgy nekem, mint a belügyminiszernek minden küldöttségek részéről hivatalos tudósítás teendői­ Budapesten a kincstárutalványok készpénzzeli meg­vétele egyenesen a főpénztárban, az arany- és ezüstadás pedig a pesti arany- és ezüstváltóhivatalban (fürdő-utcza, Tüköri-házban) is történhetik, mindkét helyütt kisebb öszvegeknek ideiglenes nyugtatványok melletti átvétele is eszközöltetvén. per. A pénzügyi ministeriumnál ezen ajánlatok szá­mára külön országos hitelkönyv nyittatik, mellybe a hi­telezések maradandó emlékül, valamint annak bizonyítvá­nyául is, hogy a status ezen hazafias kölcsönöket a köte­lezett időben miként fizette ki, név- és nevezet szerint bejegyeztetnek, s az egész munkálat folyama ezen hitel­­könyvből időnként a közönség köztudomására hozatik. A törvényhatóságok ezen rendelet buzgó teljesítésére utasíttatnak, a haza minden egyes polgára pedig segéd­­kéznyujtásra felhivatik. — Kelt Budán, május 24én 1848. — Kossuth Lajos s. k., pénzügyminister. A kamatos kincstár-utalványok kibocsátása iránt teg­nap kiadott rendeletem folytán, ezennel közhírré téte­tik, hogy a mennyiben az országnak kölcsönnek­ felsegél­­lésére nemes készséggel siető hazafiak ajánlatai közt olly arany- és ezüst-szerek is lehetnek, mellyeket csinosabb alakok tekintetéből arany- és ezüst-szerekkeli kereskedők belső értéküknél drágábban kívánnának megvenni: ezen megvétel ugyan meg fog engedtetni, de a megveendő szerek ára csak kész ezüstpénzben fogadtatik el, s az ár­különbség a kincstár-utalványok kiadásakor azoknak ja­vára egészen be fog számíttatni, kik azon szereket az or­szágnak kölcsönül felajánlották. Ismételve kijelentetik, hogy pénz- s drága érezszerek ajánlatánál a kölcsön ked­vesebben fogadtatik, mint az ajándék. Más nemű ajánla­tok azonban — például termények — kölcsönül csak úgy fognak fogadtathatni, ha eladatván, készpénzzé fordittat­­tak. — Kelt Budapesten, máj. 24. 1848. — Kossuth L­a­j­o­s. -----------­A vallás és közoktatási min­isteriumbó­l. I. A közalapítványi minden jószágok főfelügyelőjévé Bucsánszki József s ennek tollnokává Tessedik Imre, ugyanazon jószágok pesti kerületében pedig főtisztté Rutt­­kai József neveztettek ki. II. A felügyelő olly terv készítésével bízatott meg, mellynél fogva a közalapítványi javakra nézve eddig szo­kásban volt házi kezelés , illetőleg nagyobb összeségbeni haszonbér helyett, ezentúl kisebb részletekbeni és hosz­­szabb időre terjedő haszonbéri rendszer hozassák be, úgy azonban, hogy e rendszerben az eddig szolgálatban le­vőkről , hivatalaik javadalmainak aránya szerint, gon­doskodva legyen. III. A ministeriumnak czélja, gazdasági iskolákat állí­tani fel. Ennélfogva a felügyelő megbizatott, hogy az or­szág különböző részeiben négy helyen az iskolák mellett szükséges példány-gazdaság alapjául szolgálandó ötszáz holdas tért szemeljen ki az alapítványi javakból. IV. Az összes alapítványi értékből eddigien az udvari számvevőség számára fizetett 7133 ft, mint a dolog új rendében helyt nem foglalható kiadás, ápril végétől meg van szüntetve. V. A tanulmányi bizottmánynyal egyesített központi könyvbiráló testület fizetéséhez, 1845. évi 6863 helytar­tósági szám alatt kelt rendelet szerint, a tanulmányi és egyetemi alapértékek 3243 ft 20 krral járultak évenként. Ezen kiadás, a pénzügyi ministeriummal tartandó érteke­zésig, ápril végétől az alapítványi pénztárnál felfüggesz­­tetett. Pest május 26. : „Más zászló nem lobogott előttünk, mint a bálvá­nyozott hazának poeticus szeretete“, ezt mondja Martina 15ki lap május 20-án , mellyre mi a múltra nézve rövi­den csak annyit: — Risum teneatis amici! A bálványozott hazának valódi értelemben vett poe­ticus szeretete a mi felfogásunk szerint azt igényli, mit önnek Martius 15-e, a Budapesti Híradónak folyvást ön­nek zajos orkánya ellen vitorlázó, de a legbiztosabb ki­kötőnek irányzott hajója, minden zátonyt ügyesen kike­­rülte, május 13-án kelt lapjában tanácsolt. Örvendünk, hogy czélt tévesztett eddigi poesisa he­lyett lapjaiban azon históriai, és tapasztalásokban alapult tant, hogy csak bizalom egymás közt, és bizalom ma­gunkban vezethet czélhoz, egyedül üdvözítőnek lenni elismert, midőn ezek ellentéte a bizalmatlanság, a meg­­hasonlás, és egymás közti súrlódás illy vészes körülmé­nyek közt bizonyos romlásunkat idézné elő, s ezek vezé­relnék édes hazánk foltozott alakjából kitisztított, s uj idomban kikészített hajóját olly zátonyra, mellyről azt flottá tenni, még a legügyesebb kormányosnak sem sike­rülne többé. Azért csak bátran előre, de e modorban, illy irány­ban bajtárs uram Pálffy! félre minden gúnnyal, s mél­tatlan aljas rágalommal, előre tettel szív és lélekkel, előre czélszerü tanácscsal, s üdvöt szülő nézetekkel minden tárgyban, támogatva pénzzel, tollal, karddal szabadel­vű vezérinket­ együtt forrva a haza szent ügyére együtt­működve, ha ezt tesszük, higgye el én győzni fogunk, nagyok leszünk, migyen amúgy előbbi modorát követve véghetetlen törpeségre alacsonyulnánk. Csak ekint fogjuk a világgal elhitetni, hogy nem más zászló lobog előttünk, mint a bálványozott haza poeticus szeretete, melly képzelődésekben andaloghat ugyan, de bántalmakkal nem bíbelődik azok irányában , kik a haza ernyedetlen buzgalmu fiainak az összes nép által annyira elismervék; e pillanatokban minden szenvedély, melly nem tisztán a haza üdvét szomjúhozza, s annak szentsé­­ges neve alatt czélszerü üdvös javaslatok helyett, sárral dobálja azokat, kik noha nagyok, de mégsem minden­hatók , tévesztett politika, kiknek buzgó hazafiuságokról és nemcsak tiszta lelkületekről, de méltó belátásukról is kezeskedik neveikhez kötött tiszta meggyőződése még azoknak is, kik nem az ő zászlójok alatt küzdöttek ugyan, de a czél mellyre nélkülök törekedtek, egy volt. Tévesztett politikája ennek a hazának normális állapotá­ban sem lehetne üdvös, mert a gúny és gyanusitgatás, midőn az, az arra érdemest sújtja, talál csak sympathiára, de ellenben ha ez az azokra érdemetlenre irányoztatik, boszant is, fáj is, ez pedig csüggeszti a jó akaratot, zsib­­basztja a hon iránti szeretetet addig, miglen az haladat­­lanokat keblében megtűrni képes. Folytatása a közvélemény szavainak a botrányos sajtó ügyében. Nyilatkozat Marczius tizenötödikéhez. Május tiki lapját átolvastuk. Hazafiai mély aggoda­lommal láttuk benne a Budán történt macskazenei rákon-

Next