Budapesti Hírlap, 1853. január (1-26. szám)

1853-01-22 / 19. szám

Pest Szombat, /____ | Megjelenik e lap, hétfőt s a főbb ünnepek utáni napokat kivéve, mindennap. Előfizetési díj : Vidéken : félévre: 10 frt., évnegyedre: 5 fr. 20 kr. Helyben: fél­évre: 8 frt. évnegyedre... 4 frt. — A hirdeté­sek ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásért 6 kr., többszörért pedig 4 kr. számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában, Lukács László könyvnyomdájában Országút Kunewal­­derházban, vagy a szerkesztőségnél ugyanott 2-ik e­­meletben, vidéken minden cs. kir. postahivatal­nál.—Az előfizetést tartalmazó levelek bérmente­sítendő­k. HIVATALOS RÉSZ. ő cs. k. Apostoli Felsége január 18-án kelt legfelsőbb határozata által, magyarországi helytartósági alelnök gr LaMotte Antalt a bel­­ügyministeriumban osztályfőnökké nevezni s egy­szersmind cs. kir. titkostanácsosi rangra díjmen­tesen emelni legkegyelmesebben méltóztatott. Ő cs. k. A­p­o­s­t­o­l­i F­e­n­s­é­g­e, f. é. jan. 18. kelt 1. f. határozata által Parrot Jakab altá­bornagyot Albert Főherczeg Ő cs. Fenségéhez mint Magyarország katonai és polgári kormány­zójához ad latus legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A cs. kir. Apostoli Felsége folyó é. ja­nuár 18-kán kelt 1. f. határozata által legkegyel­mesebben rendelni méltóztatott , hogy soproni kerületi főispán b. Hauer István ideiglenesen,­ jelen minőségében a magyarországi kat. és .polg. kormányzóság polgári osztályának, a szervezés tekintetéből, elnökségét vezesse. Ugyanezen legfensőbb határozat által O cs. k. Apostoli Felsége a helytartósági­­osztá­lyok alelnökeivé : eddigi pestkerületi főispán An­­­­gusz Antalt a pesti, pozsonykerületi főispáni gr. A 11 e . s Henriket a pozsonyi , jé.S .*cseh-leippai ker. elnök b. Kotz Keresztélyt a kassai 'osztály­hoz legkegyelmesebben kinetvezni., és­­a­­ sop­roni helytartósági osztály ideiglenes* vezetését belügyministeri tanácsos Priviczer István­ra , s a nagyváradi osztályét vasmegyei fő­nök gr. Zichy Hermannra, ez utóbbinak egy­szersmind udvari tanácsossá legkegyelmesebb ki­­neveztetése mellett, ruházni,­­végre helytartó­sági tanácsosokká Magyarországban Frieden­fels Jenő belügyministeri titkárt, és b. Rei­chenstein Ferenczet, és pedig az elsőt a kat. és polg. kormány polg. osztályánál teendő szol­gálatra, legkegyelmesebben előmozdítani méltóz­tatott. ő cs. k. A­p­o­s­t­o­l­i F­e­l­s­é­g c f. é. január 18-kán kelt 1. f. határozata által gr. Forgách Antal kassa-kerületi főispánt helytartósági alel­­nökké Csehországba legkegyelmesebben kinevez­ni, és nagyváradi kerületi főispán U­őr­y Gábort a pest-kerületi főtörvényszékhez szolgálattétel végett alelnökül rendelni méltóztatott. Öcs. k. Apostoli Felsége f. hó 6-ki, legfensőbb határozata által Józsa Mihály jegy­zőt és Szilárdfy Jakab adószedőt Kun-Szent­­mártonban az utolsó zavarok alatt bebizonyított leyális maguk tartásáért az ezüst érdemkereszttel legkegyelmesebben felruházni méltóztatott. Rendelete a bel-, igazság- és pénzügyi ministereknek, 1853 jan. 19-ről, melylyel a helytartóság, megyei ha­tóságok és szolgabirói hivatalok szerkezetét és hivatali hatáskörét, továbbá a törvényszéki ha­tóságok szerkezetét és a rendszerezett fizetések és napdíjosztályok schemáját Magyarországra nézve, valamint ezen szervezés életbeléptetését illető legfelsőbb határozmányok kihirdettetnek. Ő cs. k. Apostoli Felsége 1853 január 10-én kelt legfelsőbb határozata által az A. B. C. D. mellékletekben látható határozmányokat a helytartóság, megyei hatóságok és szolgabirói hi­vatalok szerkezetét és hivatali hatáskörét, továb­bá a törvényszékek szerkezetét Magyarországban illetőleg megállapítani, és az E. mellékletben fog­lalt schemáját a politikai és törvényszéki hatósá­gok tisztviselői és szolgái rendszerezett fizetései­nek és napdíjosztályainak a nevezett országban, az ezen schemához mellékelt megjegyzésekkel e­­gyütt legkegyelmesebben helybenhagyni méltóz­tatott. Egyébiránt Ő cs. kir. Apostoli Felsége azon legfelsőbb akaratát kinyilatkoztatni jónak látta, miszerint a helytartó hatáskörét illető ha­tározmányok által, azon kiterjedtebb jogok és kü­lönös teljhatalmak, melyek Albert főherczeg ő cs. fenségére,mint Magyarország katonai és polgári kormányzójára ruháztattak, semmi korlátozó vál­tozást nem szenvednek,úgyszintén,hogy amennyi­ben más legfelsőbb határozat nem történik, az oly hivatal-állomásokról kinevezések is, melyek ezen alapvonalak szerint a vegyes hivatalok személy­ügyeire rendelt betöltőbizottmányra, a megyeha­tóságok, vagy a helytartósági osztályok főnökeire bízvák, a nevezett katonai­ és polgári kormány­zó megerősítése és illetőleg határozata számára fentartatnak. A helytartóság öt osztályai hatáskörének gyakorlása végett Magyarországban alakítandó közigazgatási területek határai, az említett 1853 jan. 10-ei legfelsőbb határozathoz képest, a­men­nyiben túlnyomó közigazgatási tekintetekből rész­beni módosítás czélszerűnek vagy szükségesnek nem találtatnék, a jelenleg fenálló kerületek ki­terjedése szerint állapítandók meg. Egy helytartósági osztály közigazgatási te­rülete egyszersmind kerületi főtörvényszéki te­rületet képez, az öt kerületi főtörvényszékeknek a­­mennyiben lehetséges , ugyanazon városok, melyekben a helytartósági osztályok vannak, szolgálandanak székhelyül. A megyehatóságok, a legfelsőbb rendelethez képest, ott hol azok jelenleg léteznek, a szá­mukra kijelölt­­közigazgatási területre nézve to­vább is fennmaradnak. A cs. kir.­Apostoli Felsége parancsolni méltóztatott, hogy Árva megye Thuróczczal, és Békés megye Csanáddal egyesíttessék, egyébiránt pedig a megyék kiterjedésére vonatkozólag a most fenálló felosztás szolgáljon alapul , azon változtatások fentartása mellett, melyek netán a szervezés foganatosításánál czélszerűeknek talál­tatnának. " A felállítandó első bírósági törvényszékeket illetőleg, az ezen igazságügyi hatóságok hatásköre és szerkezetére nézve kibocsátott legfelsőbb ha­tározmányok és azon elv tartandó szem előtt, mi­szerint kerületi törvényszékek csak mindenesetre oly helyeken, hol helytartósági osztályok létez­nek, más helyeken pedig megyei törvényszékek létessenek javaslatba. Ezen legfelsőbb utasítások értelmében a cs. kir. Apostoli Felsége a szervezés keresztül­vitelét a bel-, igazság- és pénzügyi miniszerekre, és a mennyiben még más ministeriumok együtt­működése kívántatik, azokkal egyetértőleg, a kö­vetkező közelebbi rendelményekkel, bízni méltóz­tatott. 1. A feladatok, melyek megoldása a szerve­zés tekintetéből munkába veendő, a következők: a) Definitív megállapítása a szolgabirói járá­sok száma és határainak, valamint a megyeható­ságok, szolgabirói hivatalok és első bírósági tör­vényszékek székhelyeinek, mire nézve arra szük­ség figyelemmel lenni , hogy a törvényszékek székhelyekül lehetségig oly helyeket nyerjenek, hol a h­asonnemű politikai hatóságok léteznek. b) Az egyes hivatalok és hatóságok személy­létszámának meghatározása, a hivatalnokoknak a schema fokozataiba besorozása, és az utóbbihoz mellékelt megjegyzéseknek alkalmazása az egyes hivatalok és hatóságokra, és c) Azon tárgyak kitudása , melyek megálla­pítása a szervezés életbeléptetése idejére volt fen­­tartva. 2. A szolgabirói hivatalok, megy­ehat­óságok és első bírósági törvényszékek szervezését illető­leg, minden helytartósági osztály közigazgatási területében, annak elnökének elősülése alatt egy, két politikai és két igazságügyi hivatalnokból, továbbá egy pénzügyi tisztviselőből alakított bi­zottmány fog felállíttatni. Ezen szervező bizottmányok feladatát kü­lön utasítás fogja kijelölni. 3. A helytartóság személy- és fizetési állá­sára, annak különböző osztályaiban, a számára szükséges helyiségek kikeresése, helyreállítása és felszerelésére, és minden ezen politikai hatóságok szervezésével összeköttetésben álló tárgyakra néz­ve a javaslattétel a katonai és polgári kormányzó­ra van bízva. Úgyszintén a kerületi főtörvényszéki elnök­ségek kidolgozása és javaslatai a kerületi főtör­vényszékeket illetőleg, a katonai és polgári kor­mányzó által előterj­esztendők. 4. Az iskolahatóságok helyett, melyek mű­ködése a helytartósági osztályokra megy át, azok tárgyaira nézve, egy, vagy a­mennyiben az itt­­ott nélkülözhetlennek tűnnek ki, két szakasz (departement) a helytartósági osztályoknál felál­lítandó. 5. Valamennyi hatóságok és orgánumok, me­lyeket a szervezésre befolyás illet,­­ cs. k. Apos­toli Felségének azért felelősek, hogy a tár­gyalások annak végrehajtására nézve alaposság­gal történjenek, és ennek hátránya nélkül a leg­tevékenyebben siettessenek. Felebbi legfelsőbb rendeletek azon hozzáté­tellel hirdettetnek ki, miszerint a szervező bizott­mányok Pest-Budán, Pozsonyban, Sopronyban, Kassán és Nagyváradon ugyanegy időben alakít­tatnak meg. Bach s. k. Krausz s. k. Baumgartner s. k. (A mellékletek utólag közöltetni fognak.) A pénzügyministeriumnak 1852-ki dec. 19-kén kelt kibocsátványa, kiható minden koronaorszá­­g­okra, Dalmátországot kivéve, mely által az 1852-ki dec. 15-én kelt legfelsőbb határozvány következtében a sertéki fogyasztási adó iránti törvényes határozatoknak némely változásai té­tetnek közhírré. (Vége.) 10. §. Ha a bejelentett főzet serteve czukor­­mérői fokának kitudásánál az magasabbnak talál­­tatik, mint a bejelentésben és jegyben előadva van, úgy az utólagos illeték beszedésének és bün­tető eljárásnak csak úgy van helye, ha a különb­ség egy ezukormérői fokot meghalad. A lefizetett, vagy a­mennyiben adóhitelezés történt, a hitelezett illeték leszámítása azon eset­ben, ha a serté a bejelentett ezukormérői fokot el nem éri, meg nem engedtetik. 11. §. Ha a bejelentett főzemény iránt a 10. §. szerint büntető eljárásnak lenne helye, úgy az utólagosan beszedendő illeték kiszámításának és a pénzbüntetésnek a bejelentett és kitudott czukor­mérői fok közötti egész különbség — azon­ban a 3. §-ban említett megengedés következté­ben egy fok levonása után — vétetik alapul. A czukormérői fok tört részei egész foknak tekin­tetnek és számíttatnak. 12. §. Más jövedéki rövidítéseknél és azon jövedéki áthágásoknál, melyek jövedéki rövidí­tést nem képeznek ugyan, de melyekre nézve a törvényes büntetés az adóilletékh­ez iránylik, azon adóilleték kiszámításánál, melynek nyomárra bün­tetés kiszabandó, ha oly sem­é forog fen, mely­hez a pezsgőszer még nem kevertetett, s melynek ezukormérői foka hivatalosan kitudatott, ezen ezukormérői fok, minden más esetekben tizenhat foknyi kivonati tartalom vétetik alapul, hogy ha a sertének magasabb kivonati tartalma nem bizo­nyul be, mely közvetlenül a jövedéki áthágás tár­gyát képezi, vagy ha ser képezi az áthágás tár­gyát, mely ezen ser erősségének megfelel. 13. §. Ha a büntető eljárásban a körül forog a kérdés, hogy azon lének , melyből a büntetési igénybe vett ser termeltetett, eredeti ezokormé­­rői foka kitudassék, az szakértő megvizsgált ve­gyészek lelete által állapítandó meg. 14. §. A sertermelők a termelési és kiadási lajstromok vezetésével eddigi kötelezettség alól fölmentetnek, ellenben iparüzleti könyveket a jövedéki büntető törvény 733—737. §§-ban fog­lalt határozatok szerint vezetni kötelesek. Ezen könyvekben az egyes főzemények a fizetési jegy s a czukormérői fok, továbbá a serté hiyitásának előadása mellett följegyzendők. 15. §- A serkészítési iparüzlet hivatalos fölü­gyelet (ellenőrzés) alá helyezve marad. 16­ §. A hivatalos fölügyelet gyakorlásánál a főpozsgás befejezettnek akkor tekintetik, ha a seprőkifolyás bevégeztetett és a ser csendes pozsgásba (utópozsgásba) ment át. A pozsgás tartama iránti eddigi határozatok hatályon kívül léptetnek. 17. §. Megengedtetik, miszerint a termelt e­­rősebb serje a főpozsgás előtt a termelendő ser minőségéhez illő fokig meghigittassék. Ezen higitásnak azonban all­ózukormérői foknyi leg­csekélyebb tartalmon alul leszállnia nem szabad. A seriének ehhez képest megengedhető minden hígítása adómentes ugyan, azonban már ez erede­ti bejelentésben akó szerint (a lombard- velenczei királyságban metre quintal szerint) a 2. §-ban e­­lőszabott adatokkal együtt elősorolandó , és csak hivatalos felügyelet alatt engedtetik meg. Az igazgató jövedéki hatóságoknak fönma­­rad azon joga, miszerint esetről esetre a másod­szori forró törköly fölöntést megengedhessék és ezen megengedés föltételeit megállapíthassák. 18. §. A sertermelők kötelesek az üzleti he­lyiségekben létező serté és serkészletek megadóz­tatását jegyek által kimutatni. Továbbá minden sertermelőnek a jövedéki hatóságok által a költségek megtérítése mellett szerzendő czukor- és bérmérővel ellátva kell len­nie, és ezek használatát az üzlet helyiségei fölött őrködő jövedéki alkalmazottnak, ha ez kívánja, meg kell engednie. 19. §: A jövedéki felügyelőségnek föntarta­­tik azon jog, miszerint, valahányszor szükségesnek látja, az üzleti helyiségeket megszemlélhesse és megkutathassa, a jegyek előmutatását követel­hesse és az iparüzleti könyveket megtekinthesse. Azon pinczékbeni kutatások azonban, a­hol ma­gában a serfőzőházbani italmérésre vagy fogyasz­tásra nem rendelt ser tartatik, csak az elkövetett vagy szándékolt jövedéki rövidítés gyanúja mel­lett eszközle­ndők. 20. §: Azon adókötelesek iparüzlete, kik oly súlyos jövedéki áthágás­ miatt büntettettek meg, melyre a törvény a pénzbüntetéstől függetlenül fogságot szab, vagy kik ellen az ilyen áthágások miatti vizsgálat pusztán jogos bizonyítékok hiá­nya miatt szüntetett meg, az igazgató jövedéki hatóságok által meghatározott vagy bizonytalan időre súlyosbított felügyelet alá vet­hető. Azon intézkedésről, mely által valamely a­­dóköteles iparüzlete súlyosbított fölügyelet alá helyeztetik, és azon rendelkezések megjelölésé­ről, melyek alá vetendő az adóköteles, a jövedéki járási hatóság által — a folyamodás tizennégy nap alatti benyújtásának fölhagyása mellett — mindig írásban értesítendő. A folyamodás halasz­tó erővel nem bír. A súlyosbított f­e­l­ü­gy­el­e­tt­el járó azon intézkedések, melyek összesen vagy egyen­ként az igazgató jövedéki hatóságok belátásához képest elrendelhetők, következők: 1. Azon intézkedés, miszerint a termelési és kiadási lajstromoknak a fogyasztási adó iránti szabályok által rendelt vezetésétől a 14. §. következtében­ fölmentés alkalmazáson kívül léptetendő, és ezen lajstromok vezetendők. 2. Megszámozása azon hordóknak, melyekbe a ser töltetik s melyekben eladatik, továbbá az adóköteles azon kötelezettsége, hogy ezen számokat a bejelentésekben, valamint a ter­melési és kiadási lajstromokban adja elő. 3. Az adókötelesnek azon kötelezettsége, mi­szerint azon anyagok nemét és súlyát, me­lyekből a ser termeltetik, adja elő. 4. Azon intézkedés, hogy ezen anyagok köz­vetlenül az adózási eljárásról fordításuk előtt a kirendelt jövedéki alkalmazottak jelenlétében megmérendő­k, és azt végre megkívántató mérlegek az adóköteles által saját költségén be­szerzendők és jó karban tartandók. 21. §- Oly seriét vagy sert, a mely a főpozs­­gást még ki nem állotta, az üzleti helyiségekből eltávolítani tilos. 22. §. Oly serié vagy ser megvétele, mely a főpozsgást még ki nem állotta, annak a serfőzés üzleti helyiségein kívüli tartása vagy másnak át­engedése mindenkinek tiltatik. 23. §. A sor k­o­r­cs­már­os­ok iparüzlete hivatalos fölügyelet (ellenőrség) alá helyeztetik, és reájuk nézve a felügyelet alá helyezett iparű­­zők tekintetébeni vám- és államegyedárusági ha­tározatok alkalmaztatnak; ők azonban az ipar­üzleti könyvek vezetésére nem köteleztetnek. A­­zok, kik súlyos jövedéki áthágás miatt megbün­­tettettek, vagy kik ellen az ilyen áthágások miat­ti vizsgálat csak jogos bizonyítékok hiányából szüntettetett meg, a jövedéki hatóságok által meg­határozott vagy bizonytalan időre iparüzleti köny­vek vezetésére szoríthatók. Az erre vonatkozó intézkedés, a folyamodás tizennégy nap alatti benyújtásának fönhagyása mellett — a­mely halasztó erővel nem bir — írás­­­ban adatik tudtul. 24. § A korcsmárosok ellenőrség alá vetett iparüzleti helyiségei gyanánt tekintendők : az el­adási vagy korcsmálási helyiség, a sör tartására rendelt térhelyek és az azzal összeköttetésben ál­ló lakalkatrészek. 25. §. A fogyasztási adó iránt jelenleg fönnál­­ló határozatok — a­mennyiben ezek az elősorolt határozatok által világosan meg nem változtatnak — továbbra is hatályban maradnak. 26. §. A seriének vagy sernek a főpozsgás bevégezte előtti kiadása, megvétele, eltétele, vagy eladásának tilalma (21 és 22. §§.), valamint a korcsmárosok ellenőrségi kötelezettsége iránti . Szerkesztői iroda van: Ország’­ut. 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben 19. Január 22-én 1853

Next