Budapesti Hírlap, 1853. január (1-26. szám)
1853-01-22 / 19. szám
Pest Szombat, /____ | Megjelenik e lap, hétfőt s a főbb ünnepek utáni napokat kivéve, mindennap. Előfizetési díj : Vidéken : félévre: 10 frt., évnegyedre: 5 fr. 20 kr. Helyben: félévre: 8 frt. évnegyedre... 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásért 6 kr., többszörért pedig 4 kr. számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában, Lukács László könyvnyomdájában Országút Kunewalderházban, vagy a szerkesztőségnél ugyanott 2-ik emeletben, vidéken minden cs. kir. postahivatalnál.—Az előfizetést tartalmazó levelek bérmentesítendők. HIVATALOS RÉSZ. ő cs. k. Apostoli Felsége január 18-án kelt legfelsőbb határozata által, magyarországi helytartósági alelnök gr LaMotte Antalt a belügyministeriumban osztályfőnökké nevezni s egyszersmind cs. kir. titkostanácsosi rangra díjmentesen emelni legkegyelmesebben méltóztatott. Ő cs. k. Apostoli Fensége, f. é. jan. 18. kelt 1. f. határozata által Parrot Jakab altábornagyot Albert Főherczeg Ő cs. Fenségéhez mint Magyarország katonai és polgári kormányzójához ad latus legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A cs. kir. Apostoli Felsége folyó é. január 18-kán kelt 1. f. határozata által legkegyelmesebben rendelni méltóztatott , hogy soproni kerületi főispán b. Hauer István ideiglenesen, jelen minőségében a magyarországi kat. és .polg. kormányzóság polgári osztályának, a szervezés tekintetéből, elnökségét vezesse. Ugyanezen legfensőbb határozat által O cs. k. Apostoli Felsége a helytartóságiosztályok alelnökeivé : eddigi pestkerületi főispán Angusz Antalt a pesti, pozsonykerületi főispáni gr. A 11 e . s Henriket a pozsonyi , jé.S .*cseh-leippai ker. elnök b. Kotz Keresztélyt a kassai 'osztályhoz legkegyelmesebben kinetvezni., ésa soproni helytartósági osztály ideiglenes* vezetését belügyministeri tanácsos Priviczer Istvánra , s a nagyváradi osztályét vasmegyei főnök gr. Zichy Hermannra, ez utóbbinak egyszersmind udvari tanácsossá legkegyelmesebb kineveztetése mellett, ruházni,végre helytartósági tanácsosokká Magyarországban Friedenfels Jenő belügyministeri titkárt, és b. Reichenstein Ferenczet, és pedig az elsőt a kat. és polg. kormány polg. osztályánál teendő szolgálatra, legkegyelmesebben előmozdítani méltóztatott. ő cs. k. Apostoli Felség c f. é. január 18-kán kelt 1. f. határozata által gr. Forgách Antal kassa-kerületi főispánt helytartósági alelnökké Csehországba legkegyelmesebben kinevezni, és nagyváradi kerületi főispán Uőry Gábort a pest-kerületi főtörvényszékhez szolgálattétel végett alelnökül rendelni méltóztatott. Öcs. k. Apostoli Felsége f. hó 6-ki, legfensőbb határozata által Józsa Mihály jegyzőt és Szilárdfy Jakab adószedőt Kun-Szentmártonban az utolsó zavarok alatt bebizonyított leyális maguk tartásáért az ezüst érdemkereszttel legkegyelmesebben felruházni méltóztatott. Rendelete a bel-, igazság- és pénzügyi ministereknek, 1853 jan. 19-ről, melylyel a helytartóság, megyei hatóságok és szolgabirói hivatalok szerkezetét és hivatali hatáskörét, továbbá a törvényszéki hatóságok szerkezetét és a rendszerezett fizetések és napdíjosztályok schemáját Magyarországra nézve, valamint ezen szervezés életbeléptetését illető legfelsőbb határozmányok kihirdettetnek. Ő cs. k. Apostoli Felsége 1853 január 10-én kelt legfelsőbb határozata által az A. B. C. D. mellékletekben látható határozmányokat a helytartóság, megyei hatóságok és szolgabirói hivatalok szerkezetét és hivatali hatáskörét, továbbá a törvényszékek szerkezetét Magyarországban illetőleg megállapítani, és az E. mellékletben foglalt schemáját a politikai és törvényszéki hatóságok tisztviselői és szolgái rendszerezett fizetéseinek és napdíjosztályainak a nevezett országban, az ezen schemához mellékelt megjegyzésekkel együtt legkegyelmesebben helybenhagyni méltóztatott. Egyébiránt Ő cs. kir. Apostoli Felsége azon legfelsőbb akaratát kinyilatkoztatni jónak látta, miszerint a helytartó hatáskörét illető határozmányok által, azon kiterjedtebb jogok és különös teljhatalmak, melyek Albert főherczeg ő cs. fenségére,mint Magyarország katonai és polgári kormányzójára ruháztattak, semmi korlátozó változást nem szenvednek,úgyszintén,hogy amennyiben más legfelsőbb határozat nem történik, az oly hivatal-állomásokról kinevezések is, melyek ezen alapvonalak szerint a vegyes hivatalok személyügyeire rendelt betöltőbizottmányra, a megyehatóságok, vagy a helytartósági osztályok főnökeire bízvák, a nevezett katonai és polgári kormányzó megerősítése és illetőleg határozata számára fentartatnak. A helytartóság öt osztályai hatáskörének gyakorlása végett Magyarországban alakítandó közigazgatási területek határai, az említett 1853 jan. 10-ei legfelsőbb határozathoz képest, amennyiben túlnyomó közigazgatási tekintetekből részbeni módosítás czélszerűnek vagy szükségesnek nem találtatnék, a jelenleg fenálló kerületek kiterjedése szerint állapítandók meg. Egy helytartósági osztály közigazgatási területe egyszersmind kerületi főtörvényszéki területet képez, az öt kerületi főtörvényszékeknek amennyiben lehetséges , ugyanazon városok, melyekben a helytartósági osztályok vannak, szolgálandanak székhelyül. A megyehatóságok, a legfelsőbb rendelethez képest, ott hol azok jelenleg léteznek, a számukra kijelöltközigazgatási területre nézve tovább is fennmaradnak. A cs. kir.Apostoli Felsége parancsolni méltóztatott, hogy Árva megye Thuróczczal, és Békés megye Csanáddal egyesíttessék, egyébiránt pedig a megyék kiterjedésére vonatkozólag a most fenálló felosztás szolgáljon alapul , azon változtatások fentartása mellett, melyek netán a szervezés foganatosításánál czélszerűeknek találtatnának. " A felállítandó első bírósági törvényszékeket illetőleg, az ezen igazságügyi hatóságok hatásköre és szerkezetére nézve kibocsátott legfelsőbb határozmányok és azon elv tartandó szem előtt, miszerint kerületi törvényszékek csak mindenesetre oly helyeken, hol helytartósági osztályok léteznek, más helyeken pedig megyei törvényszékek létessenek javaslatba. Ezen legfelsőbb utasítások értelmében a cs. kir. Apostoli Felsége a szervezés keresztülvitelét a bel-, igazság- és pénzügyi miniszerekre, és a mennyiben még más ministeriumok együttműködése kívántatik, azokkal egyetértőleg, a következő közelebbi rendelményekkel, bízni méltóztatott. 1. A feladatok, melyek megoldása a szervezés tekintetéből munkába veendő, a következők: a) Definitív megállapítása a szolgabirói járások száma és határainak, valamint a megyehatóságok, szolgabirói hivatalok és első bírósági törvényszékek székhelyeinek, mire nézve arra szükség figyelemmel lenni , hogy a törvényszékek székhelyekül lehetségig oly helyeket nyerjenek, hol a hasonnemű politikai hatóságok léteznek. b) Az egyes hivatalok és hatóságok személylétszámának meghatározása, a hivatalnokoknak a schema fokozataiba besorozása, és az utóbbihoz mellékelt megjegyzéseknek alkalmazása az egyes hivatalok és hatóságokra, és c) Azon tárgyak kitudása , melyek megállapítása a szervezés életbeléptetése idejére volt fentartva. 2. A szolgabirói hivatalok, megyehatóságok és első bírósági törvényszékek szervezését illetőleg, minden helytartósági osztály közigazgatási területében, annak elnökének elősülése alatt egy, két politikai és két igazságügyi hivatalnokból, továbbá egy pénzügyi tisztviselőből alakított bizottmány fog felállíttatni. Ezen szervező bizottmányok feladatát külön utasítás fogja kijelölni. 3. A helytartóság személy- és fizetési állására, annak különböző osztályaiban, a számára szükséges helyiségek kikeresése, helyreállítása és felszerelésére, és minden ezen politikai hatóságok szervezésével összeköttetésben álló tárgyakra nézve a javaslattétel a katonai és polgári kormányzóra van bízva. Úgyszintén a kerületi főtörvényszéki elnökségek kidolgozása és javaslatai a kerületi főtörvényszékeket illetőleg, a katonai és polgári kormányzó által előterjesztendők. 4. Az iskolahatóságok helyett, melyek működése a helytartósági osztályokra megy át, azok tárgyaira nézve, egy, vagy amennyiben az ittott nélkülözhetlennek tűnnek ki, két szakasz (departement) a helytartósági osztályoknál felállítandó. 5. Valamennyi hatóságok és orgánumok, melyeket a szervezésre befolyás illet, cs. k. Apostoli Felségének azért felelősek, hogy a tárgyalások annak végrehajtására nézve alapossággal történjenek, és ennek hátránya nélkül a legtevékenyebben siettessenek. Felebbi legfelsőbb rendeletek azon hozzátétellel hirdettetnek ki, miszerint a szervező bizottmányok Pest-Budán, Pozsonyban, Sopronyban, Kassán és Nagyváradon ugyanegy időben alakíttatnak meg. Bach s. k. Krausz s. k. Baumgartner s. k. (A mellékletek utólag közöltetni fognak.) A pénzügyministeriumnak 1852-ki dec. 19-kén kelt kibocsátványa, kiható minden koronaországokra, Dalmátországot kivéve, mely által az 1852-ki dec. 15-én kelt legfelsőbb határozvány következtében a sertéki fogyasztási adó iránti törvényes határozatoknak némely változásai tétetnek közhírré. (Vége.) 10. §. Ha a bejelentett főzet serteve czukormérői fokának kitudásánál az magasabbnak találtatik, mint a bejelentésben és jegyben előadva van, úgy az utólagos illeték beszedésének és büntető eljárásnak csak úgy van helye, ha a különbség egy ezukormérői fokot meghalad. A lefizetett, vagy amennyiben adóhitelezés történt, a hitelezett illeték leszámítása azon esetben, ha a serté a bejelentett ezukormérői fokot el nem éri, meg nem engedtetik. 11. §. Ha a bejelentett főzemény iránt a 10. §. szerint büntető eljárásnak lenne helye, úgy az utólagosan beszedendő illeték kiszámításának és a pénzbüntetésnek a bejelentett és kitudott czukormérői fok közötti egész különbség — azonban a 3. §-ban említett megengedés következtében egy fok levonása után — vétetik alapul. A czukormérői fok tört részei egész foknak tekintetnek és számíttatnak. 12. §. Más jövedéki rövidítéseknél és azon jövedéki áthágásoknál, melyek jövedéki rövidítést nem képeznek ugyan, de melyekre nézve a törvényes büntetés az adóilletékhez iránylik, azon adóilleték kiszámításánál, melynek nyomárra büntetés kiszabandó, ha oly semé forog fen, melyhez a pezsgőszer még nem kevertetett, s melynek ezukormérői foka hivatalosan kitudatott, ezen ezukormérői fok, minden más esetekben tizenhat foknyi kivonati tartalom vétetik alapul, hogy ha a sertének magasabb kivonati tartalma nem bizonyul be, mely közvetlenül a jövedéki áthágás tárgyát képezi, vagy ha ser képezi az áthágás tárgyát, mely ezen ser erősségének megfelel. 13. §. Ha a büntető eljárásban a körül forog a kérdés, hogy azon lének , melyből a büntetési igénybe vett ser termeltetett, eredeti ezokormérői foka kitudassék, az szakértő megvizsgált vegyészek lelete által állapítandó meg. 14. §. A sertermelők a termelési és kiadási lajstromok vezetésével eddigi kötelezettség alól fölmentetnek, ellenben iparüzleti könyveket a jövedéki büntető törvény 733—737. §§-ban foglalt határozatok szerint vezetni kötelesek. Ezen könyvekben az egyes főzemények a fizetési jegy s a czukormérői fok, továbbá a serté hiyitásának előadása mellett följegyzendők. 15. §- A serkészítési iparüzlet hivatalos fölügyelet (ellenőrzés) alá helyezve marad. 16 §. A hivatalos fölügyelet gyakorlásánál a főpozsgás befejezettnek akkor tekintetik, ha a seprőkifolyás bevégeztetett és a ser csendes pozsgásba (utópozsgásba) ment át. A pozsgás tartama iránti eddigi határozatok hatályon kívül léptetnek. 17. §. Megengedtetik, miszerint a termelt erősebb serje a főpozsgás előtt a termelendő ser minőségéhez illő fokig meghigittassék. Ezen higitásnak azonban allózukormérői foknyi legcsekélyebb tartalmon alul leszállnia nem szabad. A seriének ehhez képest megengedhető minden hígítása adómentes ugyan, azonban már ez eredeti bejelentésben akó szerint (a lombard- velenczei királyságban metre quintal szerint) a 2. §-ban előszabott adatokkal együtt elősorolandó , és csak hivatalos felügyelet alatt engedtetik meg. Az igazgató jövedéki hatóságoknak fönmarad azon joga, miszerint esetről esetre a másodszori forró törköly fölöntést megengedhessék és ezen megengedés föltételeit megállapíthassák. 18. §. A sertermelők kötelesek az üzleti helyiségekben létező serté és serkészletek megadóztatását jegyek által kimutatni. Továbbá minden sertermelőnek a jövedéki hatóságok által a költségek megtérítése mellett szerzendő czukor- és bérmérővel ellátva kell lennie, és ezek használatát az üzlet helyiségei fölött őrködő jövedéki alkalmazottnak, ha ez kívánja, meg kell engednie. 19. §: A jövedéki felügyelőségnek föntartatik azon jog, miszerint, valahányszor szükségesnek látja, az üzleti helyiségeket megszemlélhesse és megkutathassa, a jegyek előmutatását követelhesse és az iparüzleti könyveket megtekinthesse. Azon pinczékbeni kutatások azonban, ahol magában a serfőzőházbani italmérésre vagy fogyasztásra nem rendelt ser tartatik, csak az elkövetett vagy szándékolt jövedéki rövidítés gyanúja mellett eszközlendők. 20. §: Azon adókötelesek iparüzlete, kik oly súlyos jövedéki áthágás miatt büntettettek meg, melyre a törvény a pénzbüntetéstől függetlenül fogságot szab, vagy kik ellen az ilyen áthágások miatti vizsgálat pusztán jogos bizonyítékok hiánya miatt szüntetett meg, az igazgató jövedéki hatóságok által meghatározott vagy bizonytalan időre súlyosbított felügyelet alá vethető. Azon intézkedésről, mely által valamely adóköteles iparüzlete súlyosbított fölügyelet alá helyeztetik, és azon rendelkezések megjelöléséről, melyek alá vetendő az adóköteles, a jövedéki járási hatóság által — a folyamodás tizennégy nap alatti benyújtásának fölhagyása mellett — mindig írásban értesítendő. A folyamodás halasztó erővel nem bír. A súlyosbított felügyelettel járó azon intézkedések, melyek összesen vagy egyenként az igazgató jövedéki hatóságok belátásához képest elrendelhetők, következők: 1. Azon intézkedés, miszerint a termelési és kiadási lajstromoknak a fogyasztási adó iránti szabályok által rendelt vezetésétől a 14. §. következtében fölmentés alkalmazáson kívül léptetendő, és ezen lajstromok vezetendők. 2. Megszámozása azon hordóknak, melyekbe a ser töltetik s melyekben eladatik, továbbá az adóköteles azon kötelezettsége, hogy ezen számokat a bejelentésekben, valamint a termelési és kiadási lajstromokban adja elő. 3. Az adókötelesnek azon kötelezettsége, miszerint azon anyagok nemét és súlyát, melyekből a ser termeltetik, adja elő. 4. Azon intézkedés, hogy ezen anyagok közvetlenül az adózási eljárásról fordításuk előtt a kirendelt jövedéki alkalmazottak jelenlétében megmérendők, és azt végre megkívántató mérlegek az adóköteles által saját költségén beszerzendők és jó karban tartandók. 21. §- Oly seriét vagy sert, a mely a főpozsgást még ki nem állotta, az üzleti helyiségekből eltávolítani tilos. 22. §. Oly serié vagy ser megvétele, mely a főpozsgást még ki nem állotta, annak a serfőzés üzleti helyiségein kívüli tartása vagy másnak átengedése mindenkinek tiltatik. 23. §. A sor korcsmárosok iparüzlete hivatalos fölügyelet (ellenőrség) alá helyeztetik, és reájuk nézve a felügyelet alá helyezett iparűzők tekintetébeni vám- és államegyedárusági határozatok alkalmaztatnak; ők azonban az iparüzleti könyvek vezetésére nem köteleztetnek. Azok, kik súlyos jövedéki áthágás miatt megbüntettettek, vagy kik ellen az ilyen áthágások miatti vizsgálat csak jogos bizonyítékok hiányából szüntettetett meg, a jövedéki hatóságok által meghatározott vagy bizonytalan időre iparüzleti könyvek vezetésére szoríthatók. Az erre vonatkozó intézkedés, a folyamodás tizennégy nap alatti benyújtásának fönhagyása mellett — amely halasztó erővel nem bir — írásban adatik tudtul. 24. § A korcsmárosok ellenőrség alá vetett iparüzleti helyiségei gyanánt tekintendők : az eladási vagy korcsmálási helyiség, a sör tartására rendelt térhelyek és az azzal összeköttetésben álló lakalkatrészek. 25. §. A fogyasztási adó iránt jelenleg fönnálló határozatok — amennyiben ezek az elősorolt határozatok által világosan meg nem változtatnak — továbbra is hatályban maradnak. 26. §. A seriének vagy sernek a főpozsgás bevégezte előtti kiadása, megvétele, eltétele, vagy eladásának tilalma (21 és 22. §§.), valamint a korcsmárosok ellenőrségi kötelezettsége iránti . Szerkesztői iroda van: Ország’ut. 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben 19. Január 22-én 1853