Budapesti Hírlap, 1853. június (127-152. szám)

1853-06-30 / 152. szám

Pest, Csütörtök, (házhoz küldé­sel) psrt. kr. . 10­­ . 5­2 . 13 - 6 30 A „Budapesti Hírlap“ és melléklapja „Napi Tudósító“ előfizetési föltételei: A.) A „Budapesti Hírlap“ és „Napi Tudósító“ együtt; Helyben Budapesten Félévre. .­ . ■ Évnegyedre . Vidékre (postán) Félévre Évnegyedre . . B ) A „Budapesti Hírlap“ csak magára: Helyben Budapesten (házhoz küldéssel) pfrt kr. Félévre...........................8 Évnegyedre ... 4 Vidékre (postán): Félévre 10 Évnegyedre ... 5 30 C­) „Napi Tudósító“ csak magára és itt helyben Budapesten (házhozküldéssel): Félévre . . . • • 3 pfrt. (E melléklapra é­v­n­e­g­y­e­d­i előfizetés nem fogadtatik el.) Szerkesztői iroda van: Ország-út, 6. sz.a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. Megjelenhte e lap, hétfőt s a főbb ünnepek utáni napokat ki­véve, mindennap. Előfizetési díj : Vidéken : félévre: 10 frt., évnegyedre: 5 fr. 20 kr. Helyben , félévre: 8 frt., évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször ha­­sítzott sorénak egyszeri beiktatásáért 6 kr. többszörért pe­dig 4 kr. számíttatik. — Egyes szám 20 pkr. Elő­zethetül — hely­be­n a lap kiadó hivatalában, Lukács László könyvnyomdájában Országát Krie­­waldurházban, vagy a szerkesztős­ég­gs­el ugyan­­ott 2-dik emeletben, vidéken minden cs. kir. posta­hivatalnál. — Az előfizetést tartalmazó levelek b­é­r­­mentesítendők. Bécs, jun. 28. Tegnap d. u. St. Pölten városát Ó cs. kir. A­­postoli Felsége látogatással szerencsélteté, hova fősegédtisztje b. Kellner és b. Lamberg vezérőrnagy, továbbá Hészes,kir. tsznagy, gr. Coronini cs. kir. al­nagy ő excjaik kisérék ő Felségét. A bécsi kapunál felállított, elmésen diszitett diadalíven át történt a bevonulás öröm­­salvak és harangzúgás közt. Miután mélt. püspök ur által legünnepélyesebben üdvözöltetett,­­ cs. kir. Apostoli Felsége a püspöki palotában számára készen tartott termekbe vonult, hol gr. Schaaffgotsche cs. k. hadtestparancsnok, és gr. Paar alt­. osztályparancsnok jelen voltak. Ezután ő Felsége a járásfőnökséget és orsz. törvényszéket méltóztatott megszemlélni, és leg­kegyesebben minden részletekről tudakozódni, még a fogházakat is a leggondosabban megvizs­gálván. Estve a város ünnepélyesen ki volt vilá­gítva. Ő Felsége bekocsizá az utczákat, fák­lyát vivő polgároktól környezve, a rendkívül nagy számban összeözönlött néptömeg örömkiál­tozásai közt. A férfidalegylet azon szerencsében részesült, hogy később a közszeretetű Uralkodó ablakai alatt néhány énekdarabot adhatott elő. Ő Felsége legfelsőbb megelégedését a legjóaka­­róbb módon kifejezni méltóztatott, és 28-kán az itteni katonai intézetek megtekintése és a helyőr­ségen tartott szemle után, reggeli órákban legfel­sőbb útját Herzogenbu­gon át Kremsbe folytatni szándékozott. PEST, június 29. )( Magyarországot utóbbi években az elemi csapások rendkívüli módon látogatók meg. Sok vidékek lakói egész éven át az irgalmas ember­­baráti szeretet adományaira vannak kényszerül­­­ve, hogy életüket tengethessék. De hol az ínség oly kiterjedt, mint hazánk némely éjszaki vidé­­kein például e tavaszszal kifejlődött, ott valóban egyesek még oly nagy áldozatkészsége is csak igen parányi segélycseppet képez a tengerviség­­ben. Annál szebb tér nyílik itt oly kormánynak, mely hivatásához a humanismust is számítja, mely hatalmának nem csak betűjét, de szellemét is fel­fogja, és cselekedetei zsinórmértékévé teszi, mely ekkép nem csak a törvény betűjének szószerinti teljesítésével találja hivatását bevégzettnek, ha­nem a hatalmat, melylyel felruháztatott, a gond­jaira bízott népek javára kifáradhatlan humanis­­mus által is gyümölcsözővé tudja tenni. Boldog ország, melynek sorsa ily kormányfő' gondjaira bízatott! És ilyet szerencsés bírni Magyarország Al­be­r­t F­őherczeg ő cs. Fenségében, ez ország­ katonai és polgári kormányzójában, kit ha nemes szive s magas lelkének számos bizonyítványai nem emeltek volna is már rég e hazának minden fia által szeretve tisztelt második atyjává, ama nagy­szerű intézkedések, melyeket Magyarország né­mely vidékebeli lakosok ínségének enyhítésére ten az által, hogy munkát teremtett a n­é­p­n­e­k: a magasztos hivatását legnemesebb értelmében teljesítő nagy férfiúnak ezrek meg ezrek kitörölhetlen háláját és az egész ország buzgó köszönetét örök időkre biztosíták ! De szóljanak maguk a tények. „Az ínség Magyarország némely északi me­gyéiben , név szerint Zemplén­ és Liptó megye több járásaiban az idei időjárási viszonyok kö­vetkeztében ismét igen nyommasztóvá lett volna, ha Magyarország fenséges helytartójának gon­doskodása a lakosságnak újra segélyére nem jó. Az országra nézve e segély annál nagyobb becs­eset bizand, mert a közvetlen humanisticus czé­­lon kívül egy másik, Magyarországon nem kisebb tekintetet érdemlő czél, a közlekedési eszközök­nek lehető legjobb karba helyezése is éretik el általa. Hogy tudniillik azon járások szegénysé­gén, melyeket kedvezőtlen időjárási viszonyok tavaszszal fájdalom oly gyakran egy egész év re­ményétől megfosztanak, segítve legyen, a magas államkormány, Főherczeg-helytartó­ ő es. fensé­ge indítványára, egyezését adá azon tervhez, miszerint mellőzve azon 420 mföldnyi útépítést, mi Magyarországban kincstári költséggel eszkö­zöltetik, a leginkább sújtott vidékek ország­ai­nak­­ helyreállítása is munkába vétessék, és e szükségbeli építések az országos pénzügyigazga­tóság pénztárából az országos pénztárnak teendő előlegezések által tétessenek lehetővé. A folyó év elején ily c­élra engedélyezett öszveg eredetileg 50.000 ftot tön, a községeknek nyújtott segély az útépítési anyagnak a szomszéd kőbányákból előállítása és helyszínére szállításábani részosztás által történt. Ily értelemben ápril végéig Liptó megyé­ben 14 község vett részt a segélyzésben, melyek mindössze 2115 köb­öl útkövet szolgáltattak és azért közel 10,000 pftot kaptak. A körtvélyesi telepitvényesek, kik eleinte egy tiszaszabályzó - társulat ajánlatait akarták elfogadni, később a Zemplén megye határához közel a Dargó hegyeni államútvonalhoz szükséges anyagszerek előállí­tására határozák el magukat, s eddig hetenkint 320 ftot kaptak, fenntartatván számukra a szük­ségük szerinti nagyobb arányú részvétel. Az eperjesi építési járásban a szükségbeli é­­pítések a következőkre terjednek ki: a buda-duk­­lai államszerű országútra,­­ a swidnik-sztropkói kereskedelmi útra. Az utóbbi számára tett szál­lítmány eddig 520 köböl útborító anyagot ten, melyért 1004 ftot­ kerestek maguknak Zemplén megye lakosai. A kosztrinai (ungvári építési járás) keres­­­kedelmi után a munka az út szélesbitésében áll, és egy levezető árok ásatásában egy mocsárnak­­ az uj útvonal számárai lecsapolása végett. Itt a­­ szükségbeli építések (melyeknél a munkások szá­­­­mára tartózkodási kunyhókról is gondoskodva volt) különösen jótékonyaknak bizonyultak be,­­ minthogy ez által száz meg száz inségre jutot­­tak lőnek kiragadva az éhhalál torkából. Az ide fordítható öszveg 10,050 ftot tesz. A munkácsi építési járás körébe, tartozó építések számára Holubina és Pudkamin közt, különösen a Pudpalócz melletti meredek rozgyári a utón, továbbá Pudkamintól Beszlidig ápril kö­zepéig 900 köböl kő szállíttatott, s azért 2150 ft­­ fizettetett ki. A szigeti építési járásban eddig csak a szűkölködők összeírása és a megkívántató szer­számok megszerzése eszközöltethetett, de a mun­ka gyors folyamatba tételével itt is nem sokára kedvező eredményei remélhetők az államigaz­gatás e jótékony intézkedésének Az egyes megyékbeni szolgálmányokat ösz­szefoglalva, esett azokból : Mármaros megyére ..... 6,000 ft. Bereg-Ugocsa megyére . . . . 4,000 ft. Unghvár­­megyére .... . . 4,000 ft. Sáros és Szepes megyére . . . 26,000 ft. Liptó megyére . . . . 10,000 ft. Összesen . . 50,000 pft mely öszveg a szükség aránya szerint osztatott ki, és a szűkölködő lakosságnak a kőbányákbani eddigi foglalkozásáérti fizetésül már legnagyobb részt a ki is adatott. De mivel a tavasz Magyarország északi ha­tármegyéiben oly keményen lépett fel, mikép a szükség enyhítésére gondolni sem lehete, sőt azon vidékek szegény lakosai még a külvidéki munkához jutástól is messze el voltak zárva, azért az építések folytatására további 70.000 pft engedélyeztetett. A jóakaratú szándék, mely Ma­gyarország fenséges helytartóját a szükségbeli építéseknél vezérli, annál félreismerhetleneb­­bül kitzünendik, ha meggondoljuk, hogy északi Magyarország közlekedési eszközeinek tett ezen engedményben oly ország részesül, melyre nézve helyzete és természeti tulajdonainál fogva a j­ó utak kettős becsesei bírnak. Az is figyelmet ér­demel,­­ miszerint ez építések azon terjedelmes útépítéseket, melyekkel a magas államkormány névszerint déli Magyarországban foglalkozik, legkevesebbé sem szorítják háttérbe.“ Levelezések Pária, junius 25. —S*— Ha más mi okunk nem lenne a béke fentartásit hinni, mint azon jóindulatu kommen­­tárok, melyekkel majd minden párisi napi­lapok gr. Nesselrode köriratát kísérik, akkor mi azon­nal azt álllnuk, hogy a háború kikerülhetlen, mert a leghatározottabban tudom, hogy a kor­mány azon köriratot egészen úgy ítéli meg mint az arigolispot, melyek­ okosabban vagy őszin­tébben mint a mieink, azt olvassák ki a körirat­ból, a­mi abban benne foglaltatik: az orosz csá­szár szilárd akaratát, követeléseit valamely utón keresztül vinni. Mindamellett a kormány nem kételkedik benne,­ hogy a háború ki fog kerül­jetek A dolgok állása tehát még mindig a régi: ha a porta az ultimátumot elveti, úgy az orosz megszállja a dunai fejedelemségeket, s e megszál­lás újabb alkudozások kiindulási pontja leend. Tegnap itt azon hir terjedt el, hogy tíz ulti­mátum elvettetése iránti hir ide érkezett; t­e­g­­­napi hir még hamis volt; vájjon ma igazzá vált-e, még nem tudhattam meg bizonyosan. A „Times“ tudni akarja, mikép­p. Bruck kormá­nyától azon megbízást kapta, hogy Mencsikoff hg utolsó követelése és a magas porta utolsó enged­ménye közt igyekezzék compromissumot létre­hozni. A „Constitutionnel“, mely mint tegnap­előtt írtam, bejelentette volt, hogy gr. Nesselrode állításai ellen tiltakozni fog, tegnap egy czikket hozott, mely formájára és hangjára nézve szemlá­tomást ellenkezik e lap legelőkelőbb szerkesztő­jének szokott heves irmodorával. Cassagnacnak kétségen kívül nagy megerőltetésébe került, Oroszországról ily mérsékelt és illedelmes hangon szólni. De minthogy e czikk nyilván hivatalos ere­dettel bír, ennélfogva bárha Oroszország követe­lései ellen nyilatkozik, mégis megerősít azon meg­győződésemben, hogy a franczia kormánynak ko­­­ránt sincs a harczra oly nagy kedve, mint a­milyet kitüntetett. Azt sem kell felednünk, hogy a „Mo­­­niteur,“ mely azelőtt világos czélzatossággal kö­zölte volt az angol lapok leghevesebb czikkeit, ma ez utánnyomástól tartózkodik. Csak a félhi­vatalos lapok közük a „Times“ tegnapi czikkét, de óvakodtak a czikk azon helyét lenyomtatni, hol gr. Nesselrodenak legalább azon egy pontban ad a „Times“ igazat, mikép­p a franczia kormány indiscret beavatkozása a szenthelyek ügyébe volt az egész bonyodalom tulajdonképi oka.“ Ez pedig lényeges pontja a vitálynak. A franczia lapok úgy hiszik, hogy mindent elmondottak, ha arra utal­tak, mikép a szenthelyek kérdése minden felek megelégedésére el van intézve; de azt elhallgat­ják, hogy gr. Nesselrode kiemeli: mikép a porta szószegése feljogosítja és kényszeríti Oroszor­szágot, a jövőre biztosítékot követelni. Cassagnac is hallgat erről, ha pedig oly biztos volna a maga ügyére nézve, úgy azon két kérdéstől, melyek pedig az egész vitály lényegét képezik, nem ijedne vissza; e kérdések: van-e Oroszországnak oka a porta őszinteségében kételkedni ? és: igaz - e, hogy a szenthelyeket illető fermánokat a porta Francziaország javára elszakította volt ? A rendőrministerium megszüntetését külön­böző módon magyarázzák. Én már megírtam, hogy legközelebbi okát a legújabb befogatások tevék. Állítják, hogy Maupas gyanút gerjesztett, mert nem volt elég szigorú a legitimisták és or­leanisták ellen, s a miniszertanácsban Persigny azon nézetnek szerzett érvényt, hogy háború esetében a royalisták sokkal veszélyesebbek len­nének, mint a republikánusok, Kitt ellen­ pedig Maupas kizárólag intézte rendszabályait. Tegnap Asm­érésben ismét számosan befo­gattak ; bizony­sága annak, hogy a kormány azon állítását, mikép az országban uralkodó nyugalom és biztonság a rendőrministériumot feleslegessé tette, nem lehet valónak tekinteni. Utóirat. És most állítják nekem biztos for­rásból, hogy az ultimátum elvettetése iránti sür­göny ma megérkezett. Beszterczebánya, jan. 24. A harmadik erdészgyűlési ülés 9 órakor reggel a tegnapi ülés jegyzőkönyvének felolva­sásával nyittatott meg, erre egy saját egyleti szerkesztőség alapítása iránt folyt a vita. Hatá­rozatta jan, hogy újabb aláírás nyittassák, mun­kálatok beküldése iránt felszólítás szerkesztes­­sék, f. é. sept. végéig a dolgozatok a központi ügyvezetéshez beküldessenek, s az első füzetnek ezután alkalmas után leendő megindítása a vá­lasztmányra bizassék. Ezután következett a vá­lasztmány kineveztetése. Tagjaivá választottak : Balasitz, Szájbély, Rowland, Giller, Baudisch, Schwanda, Helm,Schwarz, Kassaniczky,Kaulfusz, Siebenfreud és Mihályfi.Vizsgálati biztosokat a leg­közelebbi állami­ erdészvizsgálatra választottak : Hauszegger ministeri titkár, Greiner erdésztaná­­csos, Szájbély erdőmester, Kaulfusz erdőbecslő biztos, Laudyn erdészmester és Giller erdész­­mester. Követekül a jövő­birodalmi erdészgyű­­lésre végre megválasztottak : gr. Kőnigsegg ő inga, Balasitz erdősztanácsos; pótférfiakul Grei­­ner­ erdősztanácsos és Rowland­ erdősáfár. Az idő elhaladván, csupán a makk-és gubacs termesztése s azoknak különböző vidékeken le­vő árai iránti thema került vitatás alá, s ez iránt több érdekes jelentések olvastattak fel; a többi themákat fentartani, s a­ jövő gyűlésre újakat ki­tűzni, a választmányra bízatott. Az egylet tiszt, tagjaivá ezután Russegger minis­tri tanácsos, Haussegger ministeri titkár és Krausz udvari könyvvivőségi tiszt választat­tak meg, s végre egy kérvénynek a kormányhoz intéztetése határoztaték el az iránt, hogy az új er­­désztörvénynek Magyarországba behozatala fe­letti tanácskozásra szakértők az egylet tagjaiból is meghivassanak. Végül az elnök a jelenlevőknek köszönetet mondott számosan történt megjelenésükért s fel­­hiva őket, hogy a legközelebbi gyűlésben részt vegyenek, mire az ülés sokszoros éljenzések közt bezáratott. Erre az egész gyűlés ebédre ment, melyet az alsó magyarorsz. cs. k. erdészigazgatóság a jelen­levőknek adott, s melynél Russegger ministeri ta­­nácsos ő cs. kir. Apostoli Felsége legkegyel­mesebb Urunk és magas pártfogónk ő cs. Fen­sége jólétére, az elnök pedig a megye és város, és sok másokra toasztot mondott. Kolozsvár, jun. 22. • Napokban szerencséje volt városunknak kor­mányzó herczeg Schwarzenberg Károly ő magasságához, ki több napot tölt e körünkben. Itt levő mágnásaink tisztelgő látogatást tevének ő magasságánál, s azonkívül, hogy kitűnő nyá­jas fogadtatásban részesültek, mint mondják, több életbe vágó jelenkori kérdés mielőbbi megoldatá­sa felől is kegyes biztatást nyertek. Ő magassága több hivatalokat megtisztelt látogatásával, s megelégedését jelenté ki műkö­désük fölött. Színházunkat is szerencséltető jelen­létével, hol Hunyadi László dalműnek második felvonását végig hallgatá. Itt jártával újra fölmerült azon kedves hit, hogy városunk ismét fővárossá lenne a kormány­szék ide költözése által. Mennyiben teljesülend­ő remény ? a jövendő mutatja meg. A telekkönyvi bejegyzések szorgalmasan folynak, s ez évben alkalmasint végüket érik. A földmérési munkálatok azonban még pár évig el fognak húzódni. Azon szempontból, hogy e nagy­becsű összeírások, ha a becslőbiztosok vagy felügyelőségeknél halmoztatnának össze, történ­hető tűz- vagy más szerencsétlenség idején igen könnyen egész kerületből semmivé lehetnének, rendelet jelent meg, mely szerint minden falu összeírása azon falu házában, az ottani elöljáró­ Junius 30-án 1853.

Next