Budapesti Hírlap, 1853. július (153-179. szám)
1853-07-15 / 165. szám
Pest, Péntek, 165. Julius 15-én 1853. Megjelenik e lap , hétfőt a a főbb ünnepek utáíni napokat kiríva, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre: félévre : 10 frt., évnegyedre : 5 fr. 20 kr. A „Napi Tudósító” - val együtt félévre 12 frt, évnegyedre 6 frt 30 kr. Helyben , félévre: 8 frt., évnegyedre: 4 frt. A „Napi Tudósítóival együtt: félévre 10 frt, évnegyedre: 5 frt. — A hirdetések ötször halélozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr. többszöriért pedig 4 kr. számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában, Lukács László könyvnyomdájában Országút Kunewalderházban, vagy a szerkesztőségnél ugyanott 2-dik emeletben, vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Az előfizetést tartalmazó levelek a czim, lakhely, s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz vagy szerkesztőséghez utasitandók. BUDAPESTI HÍRLAP Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. A „Budapesti Hírlap“ és melléklapja „Napi Tudósító“ előfizetési feltételei: A. A.,Budapesti Hírlap“ és „Napi Tudósító“ együtt. Helyben Budapesten (házhoz küldéssel) pfrt. kr. Félévre..............................10 — Évnegyedre . . .. 5 — Vidékre (postán) Félévre 13 — Évnegyedre 6 30 B) A „Budapesti Hirlap“ csak magára: Helyben Budapesten (házhoz küldéssel) pfrt kr. Félévre..................... 8 Évnegyedre ... 4 Vidékre (postán) : Félévre . 10 Évnegyedre . . . 30 C.) „Napi Tudósító“ csak magára és itt helyben Budapesten (házhozküldéssel): Félévre.........................3 pfrt. (E melléklapra évnegyedi előfizetés nem fogadtatik el.) HIVATALOS RÉSZ. F. é. jul. 11 -én jelent meg a birodalmi törvénylap XXXIX és XL darabja; tartalma a XXXIX dbnak , 126. sz. Postai szerződvény Austria és Spanyolország közt 1852. april 3 -ról, aláíratott Aránjuezben 1852. april 30-kán, erősitvényei kicseréltettek San Ildefonsóban 1852. aug. 24-én. Tartalma a XL dbnak . 127. sz. Rendelete a belügyministeriumnak a legfelsőbb rendőrhatóságnak 1853. jul. 7 éről, mely által az országelnöknek Krakkóban, az ottani országkormányhoz utasított hatáskör helyett a sajtóügyekben, a helytartósághoz tartozó hatáskör szabatik ki. 128. sz. Rendelete a bel- és igazságügyi ministeriumoknak 1853. jul.9-éről, hatályos Magyar- Horvát- és Tótországra, a szerb vajdaságra a temesi bánsággal és Erdély nagyfejedelemségre, az 1852. sept. 1-jétől fogva jogérvényesen ítélt büntetésszigoritások elengedését illetőleg, a mennyiben azok az 1852. máj. 27-ki büntetőtörvényben meg nem engedték. NEMHIVATALOS RÉSZ. Becs, jul. 13. Öcs. k. Apostoli Felsége f. hó 11-én d. e. féltizenegy órakor Bécsből elindulván, 11 óra után Stocker abba érkezett, hol járásfőnök ur szerencsés volt a politikai expositura, cs. k. járási bíróság, adóhivatal ott összegyűlt hivatali személyzetét, a főt. esperességi és parochiai papságot és a községi képviselőket Ő Felségének bemutathatni. A pályaudvarból ő Felsége a feldiszitett iskolai ifjúság sűrü sorai közt és a sietve emelt s ízléssel diszesitett diadalíveken keresztül , a lakosság örömriadó üdvkiáltásai, taraczklövések és harangzúgás közt kocsin a laktanyaépületbe ment, és megszemlélte ott a Hoch- és Deutschmeister gyalogezred raktár-zászlóalját. Ezután megszemlélő Ő Felsége a cs. k. kat. főruhabizottmányt, annak műhelyeit és raktárait. A gazdasági épület első udvarában a nevezett raktárzászlóalj néhány hadifordulatot ten. D. u. fél 2 órakor Ő Felsége az egybegyült néptömeg áldáskivonatai, harangzúgás és taraczkdurrogások közt, Hollabrunnba indult. Bécstől kezdve minden pályaállomáson Ő Felségét, noha a boldogító legmagasb látogatás későn és határozatlanul jutott tudomásra, elhaladásakor az összes polgári és papi tekintélyek, községi képviselők, iskolai ifjúság és számos néptömeg legtiszteletteljesebben üdvözlék. A házak Hollabrunnban, hova ő Felsége d. u. 3/43 órakor megérkezett, kellemetesen föl voltak díszítve. Ő Felsége harangzúgás és taraczklövések közt fogadtatott, és nagyszámú néptömeg által élénk örömriadással üdvözöltetett. Ő Felsége a cs. kir járásfőnökséget és a járási társasbiróságot méltóztatott boldogító látogatásával megtisztelni, és egynegyedkor négyre legmamagasbútját Jetzelsdorfon át Znaimba folytatá. Brünn, jul. 13. (Gr. Lazanszky helytartó távirati tudósítása Bécsbe.) Ő cs. k. Apostoli Felsége tegnapelőtt a mérnök-akadémiát Klosterbruckban és Zwaim várost lepte meg látogatásával, tegnap Ő Felsége Brünnbe ment, s az oda vivő után minden községekben az egybegyült nép által a leghűbb ragaszkodás leghangosabb nyilvánításával üdvözöltetett. Mindenütt sietve diadalivek állíttattak, só Felségét a lakosok lóháton kisérték. D. u. 6 órakor érkezett Ő Felsége Brünnbe, és ott a bécsi vonalnál egy diadalív alatt a községtanács és felállított polgári testület által legalázatosabban fogadtatott, és a polgármester által alkalomszerű beszéddel üdvözöltetett. Ő Felsége azután a tömegekben összeözönlött nén legörömtelibb 18-ban ünnepien díszített utczáin a helytartósági épületbe ment, hol Ő Felségét a papi, polgári és katonai tekintélyek legtiszteletteljesebben fogadák. Ebéd után , melyre több tekintélyek meghivatni szerencsések voltak. Ő Felsége meglátogatá a színházat, ott lelkesedve fogadtatott, aztán Offermann Károly és Schöller testvérek gyapjuk elmegyárát, és Sorhler testvérek fonógyárát méltóztatott megszemlélni, melyek mind légszesz-fényben ragyogtak. — Oda s visszautazásakor az ünnepien kivilágított városon át Ő Felsége legszivesbörömkiáltásokkal üdvözöltetett. Levelezések- Bécs, jul. 13. KI Az amerikai korvet „St. Lewis“ magaviselete a csak austriai brigg,Huszár ellenében egészen méltatlan s itt átalános indignatiót gerjesztett. Ma itt azt beszélék, hogy a smyrnai gyilkosok azon menhelyet találtak. Remélni akarjuk, hogy azt ott nem találják meg, mert ez igen durva és méltatlan eljárás lenne egy művelt keresztény nemzethez. Több cs. k. austriai hajók a „Huszár“ támogatására a smyrnai vizekre rendeltettek. Az orosz-török viszályt, bármily zavartnak látszik is, itt mégis minden jólértesültek békés színben látják. Mi Austriát illeti, meg van állapítva azon határozat, a legszigorúbb semlegességet tartani, s különben az Oroszország és a porta közti béke és jó egyetértés helyreállítása végett állhatatosan közbenjárni. A pétervári kabinet legújabb körirata itt egészben megnyugtatóbb benyomást ten, mint a Peterhofban kelt manifestum. A Nemourségnek ma történt ideérkezése a két Bourbon ág nemsokára bekövetkező fusiojának tervével összeköttetésbe hozatik. London, jul. 9. ifjj Lord Clanboardenak a felső-s Layardnak az alsóházban tegnapra bejelentett, közö s feszült figyelemmel várt, s a kormány megkeresésére kétszer visszavont indítványai a török kérdésben, — harmadizben elnapoltatok határtalan időre. — Az indítvány felvétele károsan hatna az ügyek folyamára Clarendon s Palmerston lordok nyilatkozata szerint, az utóbb nevezett lordnak véleményében ezenfelül fölösleges is volna az indítvány tárgyalása, mert nem jutna általa bővebb tudomásra a függő kérdésben a közönség, — mert ott, hol Anglia érdekes becsülete forog fenn, biztosan számíthat a kormány a ház támogatására, ennek formaszerinti kinyilatkoztatása nélkül is, — s mert végre a kormánynak, hogy híven járjon el kötelességében, nincsen ösztönzésre szüksége.- A Palmerston lord által felhozott e hármas ok, meglehet, hogy az indítvány felvételének ellene szól, de mellette szavaz az európai közvélemény megnyugtatásának tekintete. A magas porta közzétette önigazolását, Ka czár manifestumot irt s körjegyzékeket szerkesztetett az országkanczellár által, a francziák császára is nyilatkozott a Drouin de Lhuys által fogalmazott válaszban az orosz jegyzékre,s csak az angol kormány s parliament hallgatott eddig. Pedig a britt státushatalomnak szava a legdöntőbb a szőnyegen levő komoly s nagy kérdésben; e szó adja meg nevét s keresztségét az oláh fejedelemségek elfoglaltatásának, melynek értelmét mindenki érti, ki az európai törvények s közszerződésekben csak némileg is jártas. — Angliának eddigi hallgatása okozá főleg a jelen rendetlen vérlüntetést az európai kereskedés ütemében, s hogy az elsorolt tekintetek figyelemre méltók s igényük helyesek, érzé maga Palmerston lord is, midőn szükségesnek látá e fontos megjegyzést tenni : „Az angol s franczia kormányok közös politikai eljárást követnek, közös czélra törekszenek közös érdektől vezettetnek, s teljes, tartózkodás nélküli közös bizalom által lelkesíttetnek.“ Pontos e nyilatkozat úgy azokra, kik a két nyűgatt hatalom politikai közösségéből háborút következtetnek, várnak vagy félnek, mint azokra, kik a két kormány együttességéből békét remélnek, de ki nem elégíti az angol s franczia politikának nem annyira közösségét, mint az eljárás miségét tudni kívánókat, — sem pedig taataf’ a'l az ügye* Palmerstonban tulcpanyóban h * fir^itól féltik, s ezért óhajtanák, hogy a parliament mielőbb határozott ösvényét tűzné ki a teendőknek. — A kormánynak a keleti kérdés tárgyaltatását illető vonakodása csak két okból eredhet : vagy valóban félti a parliament közbelépésétől az ügy békés folyamat s reményeit; vagy mi valószínűbb, még mindig nem állapodott meg véleményében, a kérdésnek egyes, bár lényeges oldalai iránt, s így nincs mit a parlament előtt mint egységes kabineti politikát felmutathatnia. A kabinetbeni ellenzéknek, igy suttogják ezt, még mindig nagyok a kilátásai, nézetei elfogadtatására a kormány összes tagjai által, s ezért adá beleegyezését az indítványok elnapoltatásába , melyek felvétele Aberdeen lord visszalépését vonhatta volna maga után. A kormány kebelében uralgó véleménykülönbségről meggyőződhetünk, ha a palmerstoni „Morning Post“ s a peelita „Morning Chronicle“ mai számait összehasonlítjuk. Mindkét lap megegyezik abban, mit a kabinet által elfogadott középvéleménynek nevezék el minapi levelemben, hogy lord Redcliffe teljhatalommal ruháztatott fel a körülmények lelke szerint cselekedni, s a Dundas vezette hajóhadat a szultán rendelkezése alá adni azon perezben , melyben ez veszélyt fog kiáltani, de míg a belügyminiszer védlapja nem is mer kételkedni azon, hogy Abdul Medzsid szultán casus bellinek veendi az oroszok általi megszállását a dunai fejedelemségeknek, és a két hajóhad segítségét azonnal kikérendi, addig a peeliták lapja őszintén bevallja, hogy bizony a szultán nem fog ,,casus belli“t mondani az angol tanácsának kikérdezése nélkül; ez pedig nem más teend, mint: várjuk be az eseményeket, az oroszok további előnyomulását. —Anglia tehát eltűri az oroszt a Duna mellett, s nem is zavarja őt új helyzetében? E kérdésre választ hozott egy mai távirati tudósítás, miszerint : báró Bruck, Delacour s lord Redcliffe egy oly formán dolgoznak, melyet a fejedelmi méltóság sértése nélkül, mind a czár, mind a szultán elfogadhat, s ennek folytán az oláh fejedelemségek evacuáltathatnak. S midőn ekkér a kabinet béke s háború közt még mindig haboz, a parliament pedig közbenszólhatási jogát nem gyakorolja, — a „Times“ élve az alkalommal, hatalmasan izgatni kezd a béke mellett. Mai vezérczikkében a „Times“ folytatásul a tegnapira, a hadüzenésnek következményeit ekkér sorolja elő az angolnak : lesz besorozás, fogdosás (pressgang, mitől szörnyen, de méltán is irtózik az angol) harcz, ostrom, tengeri csata, rendkívüli számok a „Grazette“ből (hivatalos lap), nagy győzelmek, kivilágítások, közhálaadások, (s most jó mindennek ára) kétszeres vagy háromszoros adó, kincstár felvette kölcsönök sezek súlyát most is izzadva hordja e nép Pitt idejéből), hogy ne is említsük a megtört ispotályokat, börtönöket, aggastyán s bénákat s a magán s közcalamitások minden nemét. Czikkiró igen jól tudja, mitől fél az angol, nem vértől, — azért nem is szinezé ezzel sorait, s a kórházakat is csak futólag említi, de adó, kölcsönfelvétel s katonaadástól, ez a britt faj rémháromsága. De bár nagy az idézett két czikk hatása, veszt mégis az által, hogy az angol minden önzése mellett sem szereti, ha a világot bejáró vezérlapja megtörendő az ez országbani kevés hajlamot is a háborúra, magasabb s tisztább okoskodás helyett, csupán s nyíltan az önzés zsákjából szedegeti elő okait. Pest, jul. 14. —Kr— Jegyzőkönyvi kivonat a pesti keresé s iparkamra V. és VI. üléséből. Az V. ülés figyelmét s tanácskozási munkásságát különösen a következő tárgyak foglalták el. A bécsi folyadékmérték közel (ujóbbi rendelet szerint jövő 1854 - ki máj. 1-jén történendő) behozatala tekintetéből már többen itt Pesten a leküldött alsóaustriai akókupa szerint igazoltatták öblös mértékeiket, azonban kitűnvén, hogy e mintakupa nem a törvényes birodalmi 40 pintes akó, hanem egy pinttel többet tartalmaz, ennek folytán a kamra illető bizottmánya a leküldött mintának visszautasítását, s az illető feleknek az újraigazolásnál további díjtól fölmentesítését indítványozta, mit a kamra elfogadván, ez értelemben intézendi fölterjesztését. —Egy a kassai várostanács által indított kérdésre vonatkozólag, a kamra helyesli iparosztályi bizottmánya a vaffynykienatóft * izraelita iparüzők bizonyítványai, miket a náluk tanult legények vagy inasoknak adnak, érvényeseknek tekintendők, hahogy az illető iparhatóság által megerősittetnek. A cs. kir. kerül. pénzügyigazgatóság felszólítása nyomán a kamra magánraktárakbal rakodásra a következő nyersterményeket jelöli ki : disznózsírt, fagyot, szőrös-, tímár- és nyersbőrt, szilvát, mézet, gyapjút és festékfákat — 3 hónapi bentartási kedvezménnyel, mit azonban jelentés mellett meghosszabbitni lehessen. — Miután több eset fordult elő, hogy a vasúton vagy a Dunán behozatni, kirakatni vagy elvitetni szokott áruknál a mázsánkint járó 1 pkrnyi beviteli vám fizetése iránt a felek előre meg nem egyezvén, e miatt köztük viszongások támadtak, ennélfogva a kamra oly értelmű kibocsátványért folyamodott, miszerint ily esetekben a beviteli vámot a vevő fizesse, mert föl kell róla tenni, hogy ezen különösen Pestre vonatkozó beviteli vámról tudomása van, nem úgy az idegen eladónak, s mert a bevitel rendesen a vevő részére vagy általa történik, s a dolog természete úgy hozza magával, hogy az azzal összekötött terheket is ő viselje. Miután a pestvárosi tanács egy 1839-ki felsőbb rendelet erejénél fogva azon okból, hogy a szegények ápolása naponkint több költségbe kerül, a kereskedelmi s iparengedélyekért járó díjak egy részét tetemesen fölemelni szándékozott, ezen tervezet a budai cs. k. helytartósági osztály által a kamrával véleményadás végett közöltetvén, utóbbi úgy találta : mikép a szegények intézetei, a jövedelmi kimutatás szerint, a díjfelemelést nem igénylik, s jóllehet a szegények száma Pesten az élelmiszerek drágaságával folyton növekszik, másrészt hasonló mértékben szaporodik a jogengedélyek száma is, és jóllehet a kegyes adományok évről évre apadnak, de e helyett ismét a büntetési pénzek és zenedíjakból folynak be járulékok, mik ama hiányt pótolják. Ezen körülmények mellett tekintetet érdemel a státuspolgár vagyonának igénybevétele számos előbb nem szokott közterhek által, s azon körülmény, hogy a kereskedés és ipar különös virágzásnak nem örvendenek, miknél fogva nem tanácsos a vállalatokat mindjárt kezdetnél rendkívüli s nyomasztó költségekkel nehezíteni, a kérdéses dijak szabályozása tehát továbbra halasztandó. A Budára nézve tervezett dijak ellenben, melyek ezúttal a szédes iparra is kiterjesztettek, a Pestre nézve elfogadottak irányában oly alant állanak, hogy azokból a kereskedés és iparra nézve semmi kár nem háramlik; ezeknek jóváhagyását tehát a kamra annál inkább javasolta, mivel ott a díjbevételnek csak fele adatik a szegények pénztárába, másik fele pedig a gazdaságiba foly be, mely azonban az előbbi pénzalap minden hiányait födözte s most is födözni kész. Végre olvastatott a dunagőzhajózás illető jelentése , mely szerint az a Buda mellett elhaladó teher és gabonahajók van-