Budapesti Hírlap, 1853. július (153-179. szám)

1853-07-15 / 165. szám

Pest, Péntek, 165. Julius 15-én 1853. Megjelenik e lap , hétfőt a a főbb ünnepek utáíni napokat ki­ríva, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre: félév­re : 10 frt., é­v­n­e­g­y­e­d­r­e : 5 fr. 20 kr. A „Napi Tudó­sító” - val együtt­­ félévre 12 frt, évnegyedre 6 frt 30 kr. Helyben , félévre: 8 frt., évnegyedre: 4 frt. A „Napi Tudósítóival együtt: félévre 10 frt, évne­gyedre: 5 frt. — A hirdetések ötször halélozott sorá­nak egyszeri beiktatásáért 6 kr. többszöriért pedig 4 kr. szá­­mittatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában, Lukács László könyvnyomdájában Országút Kune­­walderházban, vagy a szerkesztőségnél ugyan­ott 2-dik emeletben, vidéken minden cs. kir. posta­hivatalnál. — Az előfizetést tartalmazó levelek a czim, lakhely, s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz vagy szerkesztőséghez utasitandók. BUDAPESTI HÍRLAP Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. A „Budapesti Hírlap“ és melléklapja „Napi Tudósító“ előfizetési feltételei: A.­ A.,Budapesti Hírlap“ és „Napi Tudósító“ együtt. Helyben Budapesten (házhoz küldéssel) pfrt. kr. Félévre..............................10 — Évnegyedre . . .. 5 — Vidékre (postán) Félévre 13 — Évnegyedre 6 30 B) A „Budapesti Hirlap“ csak magára: Helyben Budapesten (házhoz küldéssel) pfrt kr. Félévre..................... 8 Évnegyedre ... 4 V­i­d­é­k­r­e (postán) : Félévre . 10 Évnegyedre . . . 30 C.) „Napi Tudósító“ csak magára és itt helyben Budapesten (házhozküldéssel): Félévre.........................3 pfrt. (E melléklapra évnegyedi előfizetés nem fogadtatik el.) HIVATALOS RÉSZ. F. é. jul. 11 -én jelent meg a birodalmi törvénylap XXXIX és XL darabja; tartalma a XXXIX dbnak , 126. sz. Postai szerződvény Austria és Spa­nyolország közt 1852. april 3 -ról, aláíratott Arán­­­juezben 1852. april 30-kán, erősitvényei kicserél­tettek San Ildefonsóban 1852. aug. 24-én. Tartalma a XL dbnak . 127. sz. Rendelete a belügyministeriumnak a legfelsőbb rendőrhatóságnak 1853. jul. 7 éről, mely által az országelnöknek Krakkóban, az ottani országkormányhoz utasított hatáskör helyett a sajtóügyekben, a helytartósághoz tartozó hatáskör szabatik ki. 128. sz. Rendelete a bel- és igazságügyi mi­­nisteriumoknak 1853. jul.9-éről, hatályos Magyar- Horvát- és Tótországra, a szerb vajdaságra a te­­mesi bánsággal és Erdély nagyfejedelemségre, az 1852. sept. 1-jétől fogva jogérvényesen ítélt bün­­tetésszigoritások elengedését illetőleg, a mennyi­ben azok az 1852. máj. 27-ki büntetőtörvényben meg nem engedték. NEMHIVATALOS RÉSZ. Becs, jul. 13. Öcs. k. Apostoli Felsége f. hó 11-én d. e. féltizenegy órakor Bécsből elindulván, 11 óra után S­to­cke­r a­bb­a érkezett, hol járásfő­nök ur szerencsés volt a politikai expositura, cs. k. járási bíróság, adóhivatal ott összegyűlt hiva­tali személyzetét, a főt. esperességi és parochiai papságot és a községi képviselőket Ő Felségé­nek bemutathatni. A pályaudvarból ő Felsége a feldiszitett iskolai ifjúság sűrü sorai közt és a sietve emelt s ízléssel diszesitett diadalíveken ke­resztül , a lakosság örömriadó üdvkiáltásai, ta­­raczklövések és harangzúgás közt kocsin a lak­tanyaépületbe ment, és megszemlélte ott a Hoch- és Deutschmeister gyalogezred raktár-zászlóalját. Ezután megszemlélő Ő Felsége a cs. k. kat. fő­­ruhabizottmányt, annak műhelyeit és raktárait. A gazdasági­ épület első udvarában a nevezett raktár­­zászlóalj néhány hadifordulatot ten. D. u. fél 2 órakor Ő Felsége az egybegyült néptömeg ál­­dáskivonatai, harangzúgás és taraczkdurrogások közt, Hollabrunnba indult. Bécstől kezdve minden pályaállomáson Ő Felségét, noha a boldogító legmagasb látoga­tás későn és határozatlanul jutott tudomásra, elha­ladásakor az összes polgári és papi tekintélyek, községi képviselők, iskolai ifjúság és számos nép­tömeg legtiszteletteljesebben üdvözlék. A házak Hollabrunnban, hova ő F­e­l­­­sége d. u. 3/43 órakor megérkezett, kellemetesen föl voltak díszítve. Ő Felsége harangzúgás és taraczklövések közt fogadtatott, és nagyszámú néptömeg által élénk örömriadással üdvözöltetett. Ő Felsége a cs. kir járásfőnökséget és a járási társasbiróságot méltóztatott boldogító látogatásá­val megtisztelni, és egynegyedkor négyre legma­­magasbútját Jetzelsdorfon át Znaimba folytatá. Brünn, jul. 13. (Gr. Lazanszky helytartó távirati tu­dósítása Bécsbe.) Ő cs. k. Apostoli Felsége tegnapelőtt a mérnök-akadémiát Klosterbruckban és Z­w­ai­m várost lepte meg látogatásával, tegnap Ő Felsége Brünnbe ment, s az oda vivő után minden községekben az egybegyült nép által a leghűbb ragaszkodás leghangosabb nyilvánításá­val üdvözöltetett. Mindenütt sietve diadalivek állíttattak, só Felségét a lakosok lóháton ki­sérték. D. u. 6 órakor érkezett Ő Felsége Brünnbe, és ott a bécsi vonalnál egy diadalív alatt a községtanács és felállított polgári testület által legalázatosabban fogadtatott, és a polgármester által alkalomszerű beszéddel üdvözöltetett. Ő Felsége azután a tömegekben összeözönlött nén legörömtelibb 1­8­­-ban ünnepien díszített utczáin a helytartósági épületbe ment, hol Ő Felségét a papi, polgári és kato­nai tekintélyek legtiszteletteljesebben fogadák. Ebéd után , melyre több tekintélyek meghivatni szerencsések voltak. Ő Felsége meglátogatá a színházat, ott lelkesedve fogadtatott, aztán Offer­­­mann Károly és Schöller testvérek gyapjuk elme­­gyárát, és Sorhler testvérek fonógyárát méltózta­tott megszemlélni, melyek mind légszesz-fényben ragyogtak. — Oda s visszautazásakor az ünnepien kivilágított városon át Ő Felsége legszivesbö­­römkiáltásokkal üdvözöltetett. Levelezések- Bécs, jul. 13. KI Az amerikai korvet „St. Lewis“ magavi­selete a csa­k austriai brigg,Huszár­ ellenében e­­gészen méltatlan s itt átalános indignatiót gerjesz­tett. Ma itt azt beszélék, hogy a smyrnai gyilkosok azon menhelyet találtak. Remélni akarjuk, hogy azt ott nem találják meg, mert ez igen durva és méltatlan eljárás lenne egy művelt keresztény nemzethez. Több cs. k. austriai hajók a „Hu­szár“ támogatására a smyrnai vizekre rendeltet­tek.­­ Az orosz-török viszályt, bármily zavart­­nak látszik is, itt még­is minden jólértesültek bé­kés színben látják. Mi Austriát illeti, meg van állapítva azon határozat, a legszigorúbb semle­gességet tartani, s különben az Oroszország és a porta közti béke és jó egyetértés helyreállítása végett állhatatosan közbenjárni. A pétervári ka­binet legújabb körirata itt egészben megnyugta­tóbb benyomást ten, mint a Peterhofban kelt ma­nifestum. A Nemours­égnek ma történt ideér­­kezése a két Bourbon ág nem­sokára bekövetkező fusiojának tervével összeköttetésbe hozatik. London, jul. 9. ifjj Lord Clanb­oardenak a felső-­s Layardnak az alsóházban tegnapra bejelen­tett, közö s feszült figyelemmel várt, s a kor­mány megkeresésére kétszer visszavont indítvá­nyai a török kérdésben, — harmadizben elnapol­tatok határtalan időre. — Az indítvány felvétele károsan hatna az ügyek folyamára Clarendon s Palmerston lordok nyilatkozata szerint, az utóbb nevezett lordnak véleményében ezenfelül fölösleges is volna az indítvány tárgyalása, mert nem jutna általa bővebb tudomásra a függő kér­désben a közönség, — mert ott, hol Anglia ér­deke­s becsülete forog fenn, biztosan számíthat a kormány a ház támogatására, ennek formasze­rinti kinyilatkoztatása nélkül is, — s mert végre a kormánynak, hogy híven járjon el kötelességé­ben, nincsen ösztönzésre szüksége.­­- A Pal­merston lord által felhozott e hármas ok, meg­lehet, hogy az indítvány felvételének ellene szól, de mellette szavaz az európai közvélemény meg­nyugtatásának tekintete. A magas porta közzé­tette önigazolását, K­a czár manifestumot irt s körjegyzékeket szerkesztetett az országkanczel­­lár által, a francziák császára is nyilatkozott a Drouin de Lhuys által fogalmazott válasz­ban az orosz jegyzékre,s csak az angol kormány s parliament hallgatott eddig. Pedig a britt stá­tushatalomnak szava a legdöntőbb a szőnyegen levő komoly s nagy kérdésben; e szó adja meg nevét s keresztségét az oláh fejedelemsé­gek elfoglaltatásának, melynek értelmét min­denki érti, ki az európai törvények s közszerző­désekben csak némileg is jártas. — Angliának eddigi hallgatása okozá főleg a jelen rendetlen vérlüntetést az európai kereskedés ütemében, s hogy az elsorolt tekintetek figyelemre méltók s igényük helyesek, érzé maga Palmerston lord is, midőn szükségesnek látá e fontos megjegyzést tenni : „Az angol s franczia kormányok közös politikai eljárást követnek, közös czélra törek­szenek közös érdektől vezettetnek, s teljes, tar­­tózkodás nélküli közös bizalom által lelkesíttet­­nek.“ Pontos e nyilatkozat úgy azokra, kik a két nyűgatt hatalom politikai közösségéből háborút következtetnek, várnak vagy félnek,­­ mint azokra, kik a két kormány együttességéből békét remélnek, de ki nem elégíti az angol s fran­czia politikának nem annyira közösségét, mint az eljárás miségét tudni kívánókat, — sem pedig taataf’ a'l az ügye* Palmerstonban tul­­cpan­yóban h * fir^i­tól féltik, s ezért óhajtanák, hogy a parliament mielőbb határozott ösvényét tűzné ki a teendőknek. — A kormány­nak a keleti kérdés tárgyaltatását illető vonako­dása csak két okból eredhet : vagy valóban félti a parliament közbelépésétől az ügy békés folya­mat s reményeit; vagy mi valószínűbb, még min­dig nem állapodott meg véleményében, a kérdés­nek egyes, bár lényeges oldalai iránt, s így nincs mit a parl­ament előtt mint egységes kabineti po­litikát felmutathatnia. A kabinetbeni ellenzéknek, igy suttogják ezt, még mindig nagyok a kilátásai, nézetei elfogadtatására a kormány összes tag­jai által, s ezért adá beleegyezését az indítványok elnapoltatásába , melyek felvétele Aberdeen lord visszalépését vonhatta volna maga után. A kormány kebelében uralgó véleménykülönbség­ről meggyőződhetünk, ha a palmerstoni „Mor­ning Post“ s a peelita „Morning Chronicle“ mai számait összehasonlítjuk. Mindkét lap megegye­zik abban, mit a kabinet által elfogadott közép­­véleménynek nevezék el minapi levelemben,­­ hogy lord Redcliffe teljhatalommal ruházta­­tott fel a körülmények lelke szerint cselekedni, s a Dundas vezette hajóhadat a szultán rendel­kezése alá adni azon perezben , melyben ez ve­szélyt fog kiáltani, de míg a belügyminiszer véd­­lapja nem is mer kételkedni azon, hogy Abdul M­e­d­z­s­i­d szultán casus bellinek veendi az o­­roszok általi megszállását a dunai fejedelemsé­geknek, és a két hajóhad segítségét azonnal ki­­kérendi, addig a peeliták lapja őszintén bevallja, hogy bizony a szultán nem fog ,,casus belli“t mondani az angol tanácsának kikérdezése nélkül; ez pedig nem más teend, mint: várjuk be az eseményeket, az oroszok további e­­lőnyomulását. —Anglia tehát eltűri az o­­roszt a Duna mellett, s nem is zavarja őt új hely­zetében? E kérdésre választ hozott egy mai távirati tudósítás, miszerint : báró Bruck, Dela­­cour s lord Redcliffe egy oly formán dolgoznak, melyet a fejedelmi méltóság sértése nélkül, mind a czár, mind a szultán elfogadhat, s ennek foly­tán az oláh fejedelemségek evacuáltathatnak. S midőn ekkér a kabinet béke s háború közt még mindig haboz, a parliament pedig közbenszólha­­tási jogát nem gyakorolja, — a „Times“ élve az alkalommal, hatalmasan izgatni kezd a béke mel­lett. Mai vezérczikkében a „Times“ folytatásul a tegnapira, a hadüzenésnek következményeit ek­kér sorolja elő az angolnak : lesz besorozás, fog­­dosás (pressgang, mitől szörnyen, de méltán is irtózik az angol) harcz, ostrom, tengeri csata, rendkívüli számok a „Grazette“ből (hivatalos lap), nagy győzelmek, kivilágítások, közhálaadá­sok, (s most jó mindennek ára) kétszeres vagy háromszoros adó, kincstár felvette kölcsönök se­zek súlyát most is izzadva hordja e nép Pitt ide­jéből), hogy ne is említsük a megtört ispotályo­kat, börtönöket, aggastyán s bénákat s a magán s közcalamitások minden nemét. Czikkiró igen jól tudja, mitől fél az angol, nem vértől, — az­ért nem is szinezé ezzel sorait, s a kórházakat is csak futólag említi, de adó, kölcsönfelvétel s ka­tonaadástól, ez a britt faj rémháromsága. De bár nagy az idézett két czikk hatása, veszt mégis az által, hogy az angol minden önzése mellett sem szereti, ha a világot bejáró vezérlapja megtö­rendő az ez országbani kevés hajlamot is a hábo­rúra, magasabb s tisztább okoskodás helyett, csupán s nyíltan az önzés zsákjából szedegeti elő okait. Pest, jul. 14. —Kr— Jegyzőkönyvi kivonat a pesti keresé s iparkamra V. és VI. üléséből. Az V. ülés figyelmét s tanácskozási munkásságát különösen a következő tárgyak fog­lalták el. A bécsi folyadékmérték közel (ujóbbi rendelet szerint jövő 1854 - ki máj. 1-jén törté­nendő) behozatala tekintetéből már többen itt Pesten a leküldött alsóaustriai akókupa szerint igazoltatták öblös mértékeiket, azonban kitűn­vén, hogy e mintakupa nem a törvényes birodal­mi 40 pintes akó, hanem egy pinttel többet tar­talmaz, ennek folytán a kamra illető bizottmá­nya a leküldött mintának visszautasítását, s az illető feleknek az újra­igazolásnál további díjtól fölmentesítését indítványozta, mit a kamra el­fogadván, ez értelemben intézendi fölterjesztését. —Egy a kassai várostanács által indított kérdésre vonatkozólag, a kamra helyesli iparosztályi bizott­mánya a vaffynyki­enatóft * izra­elita iparüzők bizonyítványai, miket a náluk ta­nult legények vagy inasoknak adnak, érvénye­seknek tekintendők, hahogy az illető iparhatóság által megerősittetnek.­­ A cs. kir. kerül. pénz­­ügyigazgatóság felszólítása nyomán a kamra ma­gán­raktár­akbal rakodásra a következő nyerster­ményeket jelöli ki : disznózsírt, fagyot, szőrös-, tímár- és nyersbőrt, szilvát, mézet, gyapjút és festékfákat — 3 hónapi bentartási kedvezmén­­­­nyel, mit azonban jelentés mellett meghosszab­­­bitni lehessen. — Miután több eset fordult elő, hogy a vasúton vagy a Dunán behozatni, kira­katni vagy elvitetni szokott áruknál a mázsán­­kint járó 1 pkrnyi beviteli vám fizetése iránt a felek előre meg nem egyezvén, e miatt köztük vi­­szongások támadtak, ennélfogva a kamra oly ér­telmű kibocsátványért folyamodott, miszerint ily esetekben a beviteli vámot a vevő fizesse, mert föl kell róla tenni, hogy ezen különösen Pestre vonatkozó beviteli vámról tudomása van, nem úgy az idegen eladónak, s mert a bevitel rendesen a vevő részére vagy általa történik, s a dolog ter­mészete úgy hozza magával, hogy az azzal össze­kötött terheket is ő viselje. Miután a pestvárosi tanács egy 1839-ki felsőbb rendelet erejénél fog­va azon okból, hogy a szegények ápolása napon­kint több költségbe kerül, a kereskedelmi s ipar­­engedélyekért járó díjak egy részét tetemesen fölemelni szándékozott, ezen tervezet a budai cs. k. helytartósági osztály által a kamrával véle­ményadás végett közöltetvén, utóbbi úgy talál­­­ta : mikép a szegények intézetei, a jövedelmi ki­mutatás szerint, a díjfelemelést nem igénylik, s jóllehet a szegények száma Pesten az élelmisze­rek drágaságával folyton növekszik, más­részt ha­sonló mértékben szaporodik a jogengedélyek szá­ma is, és jóllehet a kegyes adományok évről év­re apadnak, de e helyett ismét a büntetési pén­zek és zenedíjakból folynak be járulékok, mik a­­ma hiányt pótolják. Ezen körülmények mellett tekintetet érdemel a státuspolgár vagyonának igénybevétele számos előbb nem szokott közter­hek által, s azon körülmény, hogy a kereskedés és ipar különös virágzásnak nem örvendenek, miknél fogva nem tanácsos a vállalatokat mind­járt kezdetnél rendkívüli s nyomasztó költségek­kel nehezíteni,­­ a kérdéses dijak szabályozása tehát továbbra halasztandó. A Budára nézve ter­vezett dijak ellenben, melyek ezúttal a szédes iparra is kiterjesztettek, a Pestre nézve elfoga­dottak irányában oly alant állanak, hogy azokból a kereskedés és iparra nézve semmi kár nem há­ramlik; ezeknek jóváhagyását tehát a kamra an­nál inkább javasolta, mivel ott a díjbevételnek csak fele adatik a szegények pénztárába, másik fele pedig a gazdaságiba foly be, mely azonban az előbbi pénzalap minden hiányait födözte s most is födözni kész.­­ Végre olvastatott a du­­nagőzhajózás illető jelentése , mely szerint az a Buda mellett elhaladó teher és gabonahajók van-

Next