Budapesti Hírlap, 1853. szeptember (204-230. szám)

1853-09-27 / 227. szám

világosodott gyakorlati éleslátásának, ez nem tar­tozik ide s elég megjegyezni, mikép i. é. aug 28- kán hozzá közvetlenül Párisból papírok küldet­tek, melyek a koronajelvények kulcsát képezék. Azonnal egy a magas bizalommal már gyak­ran megtisztelt cs. k. tolmács a legkörülményesb utasításokkal, az elrejtett kincs helyét illetőleg, Bácsból Orsovára Karger őrnagy hadbíróhoz kül­detett, hová f. é. sept. 5-kén megérkezett. Történt értekezés s a terület megszemlélése után sept. 6-kán ő exczjához telegraf utján Zi­­monyból azon jelentés létetett, hogy az ő excrja által körülményesen kijelölt pont az Allion hegy alatt egész pontossággal megfelel a természetnek, s egyúttal, a gyorsabb ásatásra nézve, újabb uta­sítások követtek. Más­nap reggel munkához fogtak s már sept. 8-kán reggeli 8­ órakor a román-bánsági ezred két munkás határőrének örömkiáltása jelenté, hogy ásójok a vas­ládára talált, s ekként az el­rejtett kincs, Isten segítségével, ismét a napvi­lágra lépett.“ Levelezések m­ondon, September 20. A bécsi értekezlet egyelőre törekvései­ben ezért nem érvén, ott hagyta látszólag a vitakérdést, hol azt találta. Közelebbről tekintve azonban a jelen ügyállást, meg fogunk győződni arról, hogy az orosz-török egyenetlenségeknek nem csak vallásos nehézségei csekélyebbek, de területi bajai is közelebb állók az elintézéshez, mint kezdetben valának. Az első pontot, a kér­dés vallásos elemeit illetőleg u. i. a vitafelek kö­zöl az egyik, legalább a czár ott áll ma, hol a tö­rökkeli diplomatiai összeköttetésének megsza­­kadtakor még nem állott volt, a követelményeit némileg alábbszállított bécsi jegyzék mellett is ; szintigy van ez a területi akadályokra nézve, mert ma nem csak gr. Nesselrode , hanem maga a császár ígéri, a bécsi jegyzék változatlan alak­­bani elfogadtatása esetében, a Duna-fejedelem­ségek azonnali odahagyását. Azonban, ha bár ekként a vita szűkebb térre szoríttatott, e keske­nyebb kör még mindig foglal némi bajokat ma­gában. A czár u. i. midőn a bécsi jegyzék mellett megáll, épen e ragaszkodása által kétségessé te­szi : vájjon annak idejében lenne-e hajlandó új egyezkedési formulák tekintetbe vételére ? S e kétség, vagy inkább azon bizonyosság foly­tán, hogy a czár a bécsi jegyzéknél kevesebbel meg nem elégszik, alig marad más mód a kibé­külés eszközlésére, mint a szultánt rá­bírni a kí­vánt módosítványoktól elállásra a nagyhatalmak által teendő azon nyilatkozat alapján, hogy ál­taluk a bécsi jegyzék a török módosítványok ér­telmében magyaráztatik. Mi sikert ígérhetni e kisérletnek? Már minapi levelemben, mint saját magam sejtelmét említem , hogy a czárt a török módosítványok el nem fogadására, nem csak azok forrásának, de természetének is tekintetbe vétele indította , s e sejtelmemet mindjárt másnapon a jól értesült ,Timest szóról szóra igazoló. A szul­tán ugyanis épen azon okból, mivel a czár több előnyt lát lényegileg saját magára nézve a bécsi jegyzékben mint annak kívánt módosítványai­­ban, vonakodni fog, ezektől elállani. Mert hisz a török birodalom épsége­­s nyugalmának főbiztosítéka abban fekszik, hogy maga a czár is kötelezőknek tekintse önmagára nézve azokat, mik a nagyhatalmak által ilyeneket elismertet­nek ; különben az eddiginél is gyengébbekké és sérthetőbbekké válnának azon határok, melye­­­ket a czár által törvényes erejűnek elismert, s mégis legközelebbről megingatott „status quo ante“ kijelöl. A másik ok, mi a szultánt ellentál­­lásra bátoríthatná, azon körülmény, hogy azt ed­­digi jogterének szűkítése nélkül teheti, miután az orosz udvar eredeti követelményeire s a Duna feje­­­delemségek megszállására nézve, a nagy hatal­masságok nézetei ismeretesek. E tárgyban az an­­gol-franczia kormányközlönyökben is csak ez egy vélemény uralkodik. A nézetek egyedül e kér­dés körül ágaznak szét : kötelesek-e a nyugati védhatalmak tettleg segíteni a törököt visszator­­lási jogában ? — A londoni, párisi cabinet né­zeteit képviselő lapok ,,nem­mel felelnek e kér­désre ; mert úgymond, a török jogot s ügyet nem annak igazságos voltáért, az ozmán birodalom épségét s függetlenségét nem önmagáért, szóval a félholdat nem a félholdért, de a közbéke, a­mi erre eszközül szolgál, az európai egyensúly érde­kében tartoznak a védhatalmak támogatni. Ha tehát, — így foly az okiűzés, — angol s fran­­czia katonákkal akar a szultán háborút viselni az orosz ellen, a nagyhatalmasságoknak ebbeli kez­deményezési jogát el kell ismernie ; de ezek csak a szükség legfőbb esetében, nem pedig egyes nép túlfeszített jogának kedvéért rendelhetik alá a közbéke érdekét az egyensúlyénak, a czélt az eszköznek. — E közlönyök után ítélve a két nyugati kormány hajlandó a törököt önsorsára hagyni ennek hajthatlansága esetében. Sőt mind inkább valósulni kezd azon gyanú, miszerint a mi­napi miniszteri négyes értekezlet oda utasító lord Redcliffe-t, hogy a szultánnak a bezika öbeli hajó­hadat, mint fejedelmi tetszése szerint a Dardanel rákon áthivhatót ajánlja, fölizgatott népének fé­­­kezésére, s a módosítványoktóli elállásának köny­­nyebbítésére. Anglia tehát az orosznak kedvező békét eszközölne a töröknek rovására. Ez a bé­kének bálványozása volna, melyet, ha mégis ter­veztetik, megelőzni, meetingjeit az Aberdeen coa­­litioja ellen a conservativ mint liberal felekezet egyaránt kezdi rendezni Stafford és Sheffield azon helyek, melyek ez irányban mint ösvény­törők ki­szemelvék, s melyeknek a keleti kérdésben ho­zandó végzéseik Sz. Pétervárott bizalmatlansá­got, ellenben Konstantinápolyban bizalmat ger­jesztők leendenek a „ Morning Advertiser“ vé­leménye szerint. — A népnek e felzaklatása a­­ligha sok hatással leend a diplomatia működésé­re, minek czélja a két hajóhadnak fontos kö­vetkezményű és mindenesetre határozott irányban eszközlendő kimozdítása a Bezika öbléből.Ellenben a netaláni későbbi eseményekre, a tervezett nép­­­gyűlések által kifejtendő hatás, habár késettnek, de mégis el nem késettnek tekintethetik, mivel van elég idő hagyva a későbbi eseményekre, t. i. mindent összevetve, csak jövő hó közepe felé várhatunk választ Konstantinápolyból. A bécsi értekezlet ugyan még folyó hód kén útnak indí­totta sürgönyét Stambul felé, a czár tagadó vála­szával s erre vonatkozó tanácsaival, de a londoni s párisi kabinetek­­ határozataival — melyeket mégis a szultán be fog várni — csak f. hó 25 - én fog „Triton“ kormánygőzös Stambulba megér­kezni. Sok s tarka sejtelmekre szolgáltat okot, a portsmouthi tengeri had vagy 800 hajójának Queenstown-ban történt öszpontosítása.Némelyek szerint egy spitheadi-hez hasonló, de demonstra­tio alakját viselő hadgyakorlatok terveztetnek,me­lyek ünnepélyén ez alkalommal az ír nép is részt fog vehetni. Mások szerint demonstration s az izlan­­di népnek kedvezésen kívül egyúttal ir tenge­részek s hajóvédők szerzése czéloztatik, mert ed­dig Erin fiai nem nagy számban s szívesen sereg­­lettek az angol hajóhad szolgálatára. — Pár na­pok óta, a még folyvást Londonban időző Aber­deen s Clarendon lordok, más részről pedig az ország révei, partjai s kikötői fölött szemlét tar­tó admiralitás lordjai között igen sűrű a távirati közlekedés. A háborúnak aggalmaain kívül, az egyre nö­vekvő drágaság főleg élelmi czikkekben, s a gyorsan terjeszkedő epemirigy nyugtalanítók. A drágaságot illetőleg a „Morning Chronicle“ ki­mutatásai után bizonyos, hogy Anglia ez évi ga­bona­termése három­negyede, Francziaországé pedig csak két­harmada a közép­termésnek. A choleráról pedig megjegyzem, hogy egészen el­lepte már ez ország északi vidékeit, s hogy kü­lönösen Londonnak már egésségesebb város ke­rületeiben is, péld­a Marylebone-ban, mely kerü­letbe esik lakásom, dúl. De nem csak az anyaor­szágot Angliát fenyegeti a háború, szükség s epe­mirigy hármas veszélye , hanem legújabban szer­zett országában,Pegue volt birmán tartományban is ezrenként halnak meg éhen az emberek. A fe­lelősség itt Angliát sújtja, mint a mely hódítási harczait az avai udvar ellen, nem annyira fegy­verrel mint kiéheztetéssel vezeté. S mi leginkább s botrányosan felötlő, az, hogy e roppant ínség­­­nek közepette, az ott helybeli angol lapok a di­adal tárogatóját fújják az elfoglalt Pegu fölött, mint a­mely országrész egy fontosságára nézve Ganges­s Indushoz hasonló folyamot adott át az angol kereskedelemnek.­­ S bár­mennyire ellen­zi is itthon a szabadelvűek tábora az indiai fogla­lási czélokból űzött harczokat; nem kételkednek mégis a harcz színhelyén írt angol lapok azon, hogy a britt birtokot jelölő véres vonal nem sok ideig fog a keleti hosszúság 96 foka fölött meg­maradni, ha mindjárt e fokig csak a minap jön is kiterjesztve, rendőrfőnök sept.­i­­ rendeletére, s a dolgot olykép adja elő, miből nyilván kitűnik, hogy a keny­érutalvány-kiosztások rendszerének ba­rátja. A czikk közvetett válasz a kormány által sugallt lapok azon állítására, mikép a kiadás most nem lesz tetemesen nagyobb, mint 1847-ben volt. Ámbár a „Journal des Debats“ nagyon túlzó, mi­dőn kiszámítja, hogy a sept. 1-ji rendszabály a városnak naponkint 42,660 fokba kerül; a kiadás ekkorig naponkint 30 millió s néhány ezer fran­kot tett; azonban nem szabad feledni, hogy egye­lőre csak 6 centime-nyi különzék forog fen min­den kilogrammnál, míg 1847 -ben egy kilogramm kenyér a szegény osztályoknak 14 centime­­mel olcsóbban adatott a rendes árnál. A „Jour­nal des Debats“ állítja, mikop a kenyér­utalványok 1846—47-ben a városnak 9 millióba kerültek; ha tehát akkor a mostani rendszabályt léptették volna életbe, az az, a­helyett hogy a vagyontalan lakosoknak (400,000) kenyérutalvá­nyokat osztottak, azt mindnyájának (1,423,000) megadták volna — úgy a város budgete mintegy 28 millióval leendett terhelve ; de ki áll a kor­mánynak azért jót, hogy a gabnaár nem éri el u­­gyanazon árt, melylyel akkor birt ? Hizeleg ugyan magának azon reménynyel — ezt már megírtam — hogy a kicsis csak 6 hónapig tartand és hogy a gaboaár nem fog felszökni. Azonban ekkorig majd minden megyei piacz áremelkedést jelent. Mi Mires kölcsönét illeti, még nem tudni, miben fog állni az új szervezet, melyre kilátást nyújtott. Még az is kérdés, vájjon átalában ez új szervezet komolyan van-e gondolva. Minthogy a 10 foknyi jutalmidíjt is visszafizeti, oly látszata van, mintha a meghiúsult működés néhány száz­ezer frankjába került volna,hirdetésekért,és irodai költségek fejében, ámde csak látszata van. Ő a befolyt tőkéket bizonyosan nem hagyja nyugod­tan pénztárában heverni, s aztán meg kell gon­dolni, hogy az ő működése a francziaországi nagy földhiteltársulat részvényeit lenyomta, s hogy e részvények most ismét emelkednek. Minthogy föltehetni, mikép az átalános földhitel rész­­­vényeinek akkori leszállását fölvásárlásra hasz­nálta , ennélfogva az összevásárlott részvé­nyek eladásában gazdag kárpótlást nyer a netán szenvedett veszteségekért. U. i. Egy londoni magán­levélből olvassuk, mikép ott az Anglia és Francziaország közti tit­kos szerződés megkötésének hire terjedett volt el. A francziaországi bank az angolnak 100 mil­liót előlegezett. Paris. sept. 20 —S— Már figyelmessé tettem önt azon kö­rülményre , hogy azon rendelet, mely a vágó marha beviteli vámját leszállította, e rendszabályt határozott időre nem korlátozta. Mivel azonban e rendelet mégis ideiglenes jellemmel bír, ennél­fogva az jelen szerkezetében semmi aggodalmat nem gerjesztett volna, hahogy a kormány azon rendeletben is, melynek czélja a gabna bevitelét könnyíteni, azon megjegyzésre szorítkozott vol­na, mikép e rendszabály csak múlékony, ámde ezt nem tette , itt nyilván ez van mondva, mikép e rendeletek csak ez év végéig érvényesek. Az utolsó s az ezt megelőzött rendelet szövege közti különbségből a védvám-rendszer ellenei azt kö­vetkeztették, mikép a kormánynak hajlandósága a szabadkereskedelmi rendszerhez növekedőben van, de mi ezeknek nagy elégtételt nyújt, az na­gyon nyugtalanítja a védvámrendszer híveit Nem akarok én itt a két rendszer közti különbségről értekezést tartani, mit arról mondhatni, már mondva volt, s én tudom, mikép könnyebb lenne szerecsent fehérre mosni, mint egy védvámrend­szer-pártolóból szabadkereskedelem hívét, s vi­szont ebből amazt csinálni. De az én dolgom, constatírozni a benyomást, melyet a vágómarha beviteli vámja iránti rendelet azon megyékben e­­lőidézett, hol a marhatenyésztés a gazdászatban a főszerepet játsza, s hol az 1822-ki tarifa fen­­tartását a földbirtokra nézve életkérdésnek tart­ják. A sept 14-ei rendelet a vágómarha, a fris, valamint a besózott hús beviteli vámját roppant arányban kevesbíti, így a tarifa, mely 1822-ben állapíttatott meg, egy ökörnél 25 frankról 5 frank­ra szállt le, egy tehénnél 18 fkról 1 fokra, a fris húsnál 100 kilogrammnál 18 frankról fél frankra szállt le; ámde ez majdnem teljesen egyforma a beviteli vám teljes megszüntetésével, s azért nem csoda, ha nyugati Francziaországban , Norman­­diában, Maine, Anjou, Bretagne és néhány közép megyékben is a kormány e rendszabálya teljesség­gel nem talált kedvező fogadtatásra. Azon vidék­­beli minden lapok felszólítják a kormányt, hogy e kínzó bizonytalanságnak vessen véget egy nyi­latkozat által, tájkép e rendszabály tisztán ideig­lenes jellemű. A „Journal des Debats“ visszakerül ma a 1272 iskolai közlések. Sel­me­cz, sept. 25. A selmeczi kath. fő­­gymnasium tanárai három évig fáradoztak az uj tanrendszer sikeres létrehozásában. A tanoda cse­kély jövedelmeit a szükséges taneszközök meg­szerzése vevén igénybe, a helybeli igazgatóság eddigi működéséről s a tanintézetnek egyéb vi­szonyairól a sajtó utján tudósít­ványokat a t. közönség elé nem bocsáthatott. Ennek e­­gyéb következményei közé sorozható azon bal vélemény is, melynél fogva számosan azt hiszik, hogy ezen tanintézetben bármily ajkú ifjú a a cseh nyelv tanulására kényszerittetik. E bal véleményt illetőleg jelen alkalommal az illető szülőknek irányul szolgáljanak következő pontok : 4. Ezen tanodának 8. osztályában az előadási nyelv átalánosan a német. — Ezen nyelvnek legalább középszerű tudása tehát elkerülhet­­lenül szükséges annak , ki e tanodának előadásait sikerrel hallgatni óhajtja. 2. Minthogy az uj tanrendszer szerint minden tanuló még egy másik élő nyelv tanulására is kö­­teleztetik, ezen tanodában a magyar ajkú ifjúra nézve a magyar, — a tótajkura pedig a cseh nyelv­­tanulása kötelező. 3. A német ajkú tanulók másik élő nyelvű, a magyar vagy cseh nyelvet választhatják. A tanodának egyéb viszonyait a jövő év vé­gével megjelenendő tudósítvány fogja elő­­­adni. Lutter Ferdinand kegyes rendi tanár. A helvet vallástételt követő dunamelléki egyházkerületnek Nagy­ Kőrösön levő nyilvános és érvényes bizonyítványokat adható fel gymna­­nasiumában, melyben, a tisztelt egyházkerület, már 2 évekkel ez­előtt, saját költségén 2 tanári széket alapított, és folytonosan fenntart — e folyó iskolai év oct. 3-dikán fog nagy ünnepélyességgel meg­nyittatni , mi közhírré azon hozzáadással létetik , hogy az itt tanuló ifjak, valamint ezelőtt, úgy e­­zentúl is tandíjt fizetni nem fognak. Az egyforma és biztos fizetéssel ellátott, ál­landó tanárok következők : igazgató, Varga János, tanárok : Fitos Pál, Já­n­o­s­s­y Ferencz, Mentovics Ferencz, Kis Lajos, Ács Zsig­mond , Arany János, Weiss János , C­s­i­­kai Imre, Losonc­zi László, Szilágyi Sándor és Theodorovics Anasztáz. I. Kőrös , 1853 sept. 24. A helybeli i­skolai igazgatóság. Napi események. (Fővárosi és vidéki napló.) September 27 * Az utóbbi időben könyvvásárunk ismét számos közhasznú munkával gazdagodott, mi ör­vendetesen tanúsítja szellemi életünknek minden ág és irányba ki terjedését. Vegyük azonban re­ndre őket . 1) A Heckenast Gusztáv által megindított s már más alkalommal is méltányolt „Példánytár“ vagyis törvénykezési irománypéldák gyűjtem­é­nyéből már a harmadik füzet is megjelent és ez­zel a munka be van fejezve. 2) A 11 a 11 a a felsői iskolák számára, készítette L­e­u­n­i­s János hilde­heimi tanár s több természettudományi társulaté tagja, magyarra fordította J­a­n­c­s­ó József, a m­­gyar természettudományi társulat rendes tagj Első része csontvázas állatok. Kiadja Heckena­ Gusztáv. A szövegbe nyomott számos ábrává Ezen kötetet kiegészítő második füzet sajtó alat van s néhány hét alatt ez is megjelenik ; ára a tel­jes kötetnek 1 ft 12 kr. p. p. 3) Állattan kö­zéptanodák használatára, irta Mihálka Antal Első füzet. Kiadója szintén Heckenast. E munká­nak második füzete néhány hét múlva jelenik meg szövegbe nyomott ábrák ebből sem hiányzanak 4) A termé­­szetrajzbani oktatás alapvona­lai. 1. füzet Állattan, mely egyszersmind a sajá helyén tárgyalt embertant is magában foglalja irta M­i­n­­­k­u­s Vincze, zirczi ciszt. r. tanár s a m t. t. r. tagja. A szöveg közé 6 váz-ábra van nyom­va. E munka a közoktatási magas ministerium ál­tal gymnasiumi kézi könyvül elfogadtatott. Nyom, Emich és Eisenfels nyomdája. Ára 50 kr. p. p. 5) T­ermészetrajz alsóbb reál és néptanodák szá­mára irta Fischer L. József, felsőbb helyen engedélyezett tan- és nevelőintézet igazgatója. E munka magos b. magurai Augusz Antal urnak a buda-kerületi cs. k. helytartósági osztály al­­elnökének van ajánlva, egyik oldalon magyar, másikon német nyelven, ábrákkal. Heckenast sa­játja. 6) Latin szó­kötés az alsó és felső ta­nodai ifjúság használatára több jeles német szer­zők után szerkesztő Deák Sándor zirczi ciszt. rendi tag s tanár. I-ső Rész Eset-tan, a harmadik osztály használatára­ ajánlva főtiszt. Villax Ferdinand urnák zirczi, pilisi és pásztói apátnak, továbbá 7) Latin olvasókönyv az alsó gymnasium első osztálya használatára ugyane szerzőtől; mind­kettő Müller Emil könyvnyomdájából. 8) „Neues Lesekabinet für die reifere Jugend“ II kötet „Peregrine Pickle“ humoristikai regény Smollettel az érettebb ifjúság számára, kidolgozta Gans Moritz. Pesten, Heckenast Gusztáv bizomá­­nyában. 9) Erdőgazda Elméleti s gyakorlati se­gédkönyv mezőgazdák, kezdő erdőszék, általában minden ügybarát s nagyobb földbirtokosok szá­mára, irta Beiwinkler Károly, okleveles gya­korló erdész s cs. k. reclamationalis erdőbiztos. Nyomatta Lukács László. E becses, valódi szak­értő tollából került munka irodalmunkban és me­­zőgazdászatunkban nagy hézagot pótol s s erre méltó köszönetet érdemel, hogy jeles művét nyel­vünkön adván ki, erdőbirtokosainknak s gazdáink­nak módot nyújtott e tárgy körül alapos ismere­teket szerezhetni. Az ábrákkal ellátott munka a ma­gyar gazdasági és erdészeti egyleteknek van ajánlva. (Közbirodalmi napló.) Bécs sept. 23. Császár ő Felsége egybekelése Ő k. fensége Erzsébet bajor herczegnővel f. hó el­ső napjain minden külföldi udvaroknál hivatalo­san bejelentetett. Külügyminister gr. Bud­ Schauenstein ő exc. tegnap este az éjszaki vaspályán utazott el Ol­­mützbe. Gr. Nesselrode urma érkezik ugyan­­­oda. — B. M e y e n d o r­f orosz cs.követ az itteni ud­­­varnál csak October közepén tér vissza Bécsbe, minthogy orosz császár ő iigét Varsóba vissza­­utaztában is kisérendi. — Egy tegnap Konstantinápolyból érkezett tudósítás szerint az orosz czár ő felségének Ol­­mützben a cs. k. Apostoli Felségével összejövetele, mit A­r­i­f effendi egy 8-bán meg­érkezett sürgönyben jelentett, az ottani kormány­körökben hatalmas benyomást tett. Ez összejö­vetelt igen komoly következéseinek tekintik.­­ Minthogy elfordultak oly esetek, miszerint tiroli lakosok Schweizba kivándoroltak , ott pro­testánsokká lettek, s élelemmód hiányában idővel ismét visszatértek : a ministerium rendelte, hogy ily egyéneknek, a katholicismus elveinek könny­elmű convertitismus elleni védelme végett, az újra megtelepedés Tirolban többé meg ne engedtessék. — A németországi kathol. egyletek közgyű­lésén jelenvolt követek ma legtöbbnyire ismét el­hagyták a székvárost. Délelőtt a sz. István temp­lomban ünnepélyes Tedeum volt. 01 m v­ízből, sept. 23-ról Írják, miszerint oda e nap déli 12 órakor porosz hg­ők. m­s. fényes kísérettel megérkezett. Császár ő Felségell 12 órakor, testőr-gránátos ezrede porosz ezredesi egyenruhájában, bajor hg. ő k. fens, kíséretében a pályaudvarba kocsizott ő k. fens, fogadására. A gr. Szapáry-palota kapuihoz érkezve, hol a porosz hg. nevét viselő ezred egy tiszteleti százada volt felállítva, s ugyanez ezred törzs- és tisztikara gyűlt össze, valamint ott várták az érkező k. hget Leopold, Reiner, Ernészt, Károly Lajos, József ő és fenségeik, a modenai és pármai hgek ő k. fens. hg. Windischgrätz m­. gr. Wratislav tszn. s több más katonai notabilitások. Megérkezéskor Ő Fel­sége a cs. ház jelen volt tagjait s a m. trinkokat ő kir. fenségének bemutatni méltóztatott, ki ezre­de egyenruhájában, Ő Felsége és a magas­­noki kar kíséretében a kapu előtt felállított tisz­telgő századot megszemlélő, mialatt a zenekar a porosz néphymnuszt játszá. Termeibe érkezve porosz hg. 6 kir. fens. ezredének tisztjeit külön audientián fogadá. — E közben Ő Felsége az érseki palotában bajor k. ezredesi egyenruhát öl­tött, s a pályaudvarba kocsizott. K­á­r­o­l­y bajor ha­dnagy és az összes hadsereg fő felügyelője 6 k. fens. fogadására. A b. Weikersheim-palota, mint a magas vendég szállása előtt a varsói hg. ezredé­nek egy tisztelgő százada volt felállítva, s ott várták a cs. ház fens, tagjai s számos magas bao-

Next