Budapesti Hírlap, 1853. október (231-256. szám)

1853-10-01 / 231. szám

Pest/ Szombat, 231 October l~jén 1853. Megjelenik e lap , hétfőt s a főbb ünnepek utáni napokat ki­véve , mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre : félév- r e : 10 frt., évnegyedre: 5 fr. 20 kr. A „Napi Tudó- sii«‘'-val együtt: félévre 12 frt, évnegyedre 6 frt 30 kr. Helyben, félévre: 8 frt;, évnegyedre: 4 frt. A „Napi TndÓSÍtÓ“-val együtt: félévre 10 frt, évne­gyedre: 5 frt. — A hirdetések ötször hasábzott sorá­nak egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr, szá- mittatik. — Egyes szám 20 pkr. BUDAPESTI HIKLAP. Előfizethetni — helyben a lapkiadő hivatalában, L n k á c s L. és t á r s könyvnyomdájában Országút Kune- walderházban, vagy a szerkesztőségnél ugyan­ott 2-dik emeletben, vidéken minden cs. kir. posta- hivatalnál.-— Az előfizetést tartalmazó levelek a czim, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen akiadő hivatalhoz vagy szerkesztőséghez utasitandők. Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. A „Budapesti Hírlapi és melléklapja „Napi Tudósító44 előfizetési föltételei: A. ) A „Budapesti Hírlap44 és „Napi Tudósító44 együtt: Helyben Buda­pesten (házhoz küldéssel) évnegyedre 5 pfrt. — Vidékre (postán) évnegyed­re 6 pfrt 30 kr. B. ) A „Budapesti Hírlap44 csak magára: Helyben Budapesten (házhoz küldéssel) évnegyedre 4 pfrt. — Vidékre (postán) évnegyedre 5 pfrt 20 kr. HIVATALOS RÉSZ. Szabály. A kincstári ut-, hid- és rév vámok mértéke, beszedése és kezelése iránt, az álladalom által töltésszerüleg készített s az álladalom által főn- tartott országutakon , Magyar- , Horvát- , Tót-, Erdélyországban, a szerb vajdaságban és a temesi bánságban, a katonai határőrség kivételével. (Folytatása és vége.) 18. §. (Folytatás) A kincstári ut-, hid-, és révvám fizetéstől mentesek: 12) Oly lovak, melyek ujonczozás végett állíttatnak ki, jövet menet, ha azok a helybeli fel­sőség által rendeltetésüket és számukat igazoló bizonyítványokkal vannak ellátva. 13) Az üresen visszatérő katonai elő fogat - fuvarok, és hasonlókép az üresen visszatérő pol­gári előfogat fuvarok és lovak, ha azok mindjárt a vámsorompó átléptekor helyfelsőségi bizonyít­ványokkal ily fuvarbeli minőségüket igazolják. 14) Katonaság számárai szállítmányok, me­lyek valamely raktári állomásból egy másikba polgári előfogat által vitetnek, mint szintén az or­szágos szállitmányi fuvarok, a lőpor- és salétrom fuvarok kivételével, a felsőségi szállítási bizo­nyítvány előmulatása mellett. Ezen vámmentességnek mindkét esetben he­lye van akkor is, ha valamely község ezen fuva­rokat nem maga, hanem általa fizetett vállalkozók által teljesiti. 15) A csendőrség a vámmentességre vonat­kozólag a cs. k. katonasággal egyenlőnek te­kintendő. 16) A pénzügyőrség főbiztosai és biztosai, és annak lovaslegénysége, a hozzájok utasított járáson belől, ha egyenruhában jelennek meg. 17) A levólposra, ha azzal egy utazó sem utazik, mivel különben ez egy lóérti vámilletéket tartozik fizetni. 18) Az egyfogatú postakocsik, valamely u- tazó tovaszállitása alkalmával, az 1854. közigaz­gatási évtől fogva. 19) A sürgönyök , futárok , postakocsik, gyorskocsik, teher- és mellékkocsik, mint szintén minden üresen vagy postakocsiba, postacsézába sat. fogva visszatérő postalovak, legyenek bár azok bel- vagy külhoniak, végre a postafoga­tokra fogadott segédlovak. 20) A lelkipásztorok fuvarai, kötelességszerű hivatalos eljárásaikban, úgymint : az isteni tisz­telet, keresztény oktatás tartása, betegek látoga­tása és halottak eltemetése végett, lelkészi hiva­tali járásában. 21) A halottas és az azokat kisérő kocsik, melyek papi kisérettel vagy a nélkül a temető- helyre mennek. 22) Közczélokra szolgáló fuvarok, és pedig : a) Ujonczokat, fegyenczeket, gonosztévőket szállító fuvarok, mindezek felsőségi bizonyítvá­nyok mellett, végre kiutasítás! fuvarok a kiulasi- tási jegy előmutatása mellett. b) Oly fuvarok, melyek a gonosztévők vagy más gyanús személyek felkeresésére, kézrekeritó- sére és beszolgáltatására rendelvék, továbbá azon fuvarok, melyek az ily szállítmányok kíséretére hivatalosan kirendelt személyeket, és a szállítot­tak holmijét vagy pogyászát a felsőség, vagy a törvényszékek rendeletére és azok bizonyítványa mellett viszik. c) Tűzóltó gépekkel, vizládákkal és egyéb túzóltószorekkel járó fuvarok , ha azok valamely tűzveszélynél segítségre jönnek , vagy onnan visszatérnek. 23) Azon helységekben , hol vámsorompó van felállítva , a helységbeli lakosokra nézve a vámfizetéstől mentesek : a) Minden a vámhelyhez tartozó földön u- gyanezen hely számára szerzett épületszereket szállító fuvarok. b) A legelőre, usztatóra, itatóra, gyógyításra vagy vasalásra menő marha, továbbá a havasi legelőre hajtott marha is. c) A földmivelési járművek, mint: ekék, bo­ronák, trágyát, továbbá gipszet, márgát szállító szekerek, ha az anyag azonnal a rétekre vagy mezőkre vitetik, ott felhasználtatik, és ezen ren­deltetés felsőségi bizonyítványok által igazoltatik. d) Minden gazdászati fuvarok, melyeket oly helység lakosai, hol vámsorompó van felállítva, saját, vagy ugyanazon helyen bérlett igásmar- hákkal végeznek, továbbá mindazon gazdászati és ipar fuvarok, melyek által valamely földter­mény haza és valamely anyagszer átalakítás és feldolgozás végett valamely irányban, és átalakí­tott és feldolgozott állapotban ismét visszavitetik, mint p. o. az aratmány a mezőről, a fa az erdőből, gabona a malomba és a liszt onnan vissza, fehé- ritetlen vászon fehérítésre és a fehérített onnan vissza; nyers gyapjutermék a kallóba, és a kalló­zott onnan vissza sat. e) A földmivelóshez tartozó fuvaroknak és a tulaj donképeni mezőgazdászati fuvaroknak oly helyen, hol vámsorompó van felállítva, az ezen sorompónál engedett vámmentesség a törvényes feltételek beálltával a legközelebbi helységeknek azon lakosait és atalában minden idegen lakoso­kat is, távolságukrai tekintet nélkül illeti, kik a vámsorompón túl saját vagy bérlett földeket bír­nak és az azokoni gazdálkodás folytatása végett a másik helység vámsorompóin átlépni kény­telenek. Ezen mentességnek azonban csak akkor van helye, ha ezen marhára és járműre nézve az ezen vámsorompóhoz vezető vonalon a vámmentességi kedvezmény már egy másik sorompónál nem használtatott. Azon fuvarok, melyek csupán a gazdálkodási űzletnéli felügyeletre használtatnak, vámfizetés alá esnek. f) egybefüggő helységek, azaz olyanok, me­lyek csak egy hid által választvák el, ha az egyik vagy másik helyen vámsorompó van felállítva , a vámmentességre nézve a helybeli sorompónál úgy tekintetnek, mintha csak egy helységet képez­nének. g) Oly fuvarok, melyekkel termények, úgy­mint : gabona, széna, szalma sat., vagy gyárt­mányok eladás végett a helységből máshova szállíttatnak, továbbá oly fuvarok, melyek a kö­rülfekvő helységekből élelmi szereket , fát és ilyes szükségleteket valamely vámsorompóval be­zárt helyre, vásárra vagy különben eladás végett szállítanak, a vámmentesek közé nem számítandók. h) Oly fuvarok, melyek vagy bányászati en­gedéllyel biró művek számára földolgozásra szolgáló nyers anyagokat vagy tűzi anyagokat szállítanak, azon helyen, hol a sorompó létezik, vámmentesek, de azonkívül nem. 24) Az egyházak, paplakok és iskolák épít­kezései számára törvény szerint ingyen szolgál­tatandó minden fuvarok,mint szintén azon ingyen fuvarok Í3, melyekkel az iskolák részére a szük­séges tűzifa a felsőbbségi erdőségekből szállitta- tik, és ezen fa az iskolák számára fizetés nélkül átengedtetik, azonban felsőbbségi bizonyítványok előmutatása mellett. A temetőkerti építkezések számára ingyen szolgáltatandó minden fuvarok, és a halottas kamarák épitéséhezi anyagot hordó fuvarok. A vámmentességnek helye van minden kü­lönbség nélkül, akár maguk szállítják az ily fu­varokat a kötelezettek, akár bizonyítványaik mel­lett mások által szállíttatják is azokat. VII. Jövedókcsonkitások. 19. §. A ki valamely vám- vagy révilleték - beszedési helyet (állomás), valamely szárazi vagy vizi utón, illeték alá eső tárgyakkal, a szabály által tiltott módon kikerül, vagy a ki valamely vám vagy hasonló illeték alá vetett or­szágúton, oly tárgyakkal, melyektől a vámilleték fizetendő, az illeték beszedésére ren­delt helyet (p. o. az utvámsorompót) az il­lető fizetés teljesítése nélkül tzabályellenes mó­don átlépi, vagy a ki oly hidat vagy révet, mely­nek használatáért vám- vagy róvilleték Szedetik be, ezen illetékek valamelyikének fizetése alá eső módon használ, és magát az illető fizetés alól kivonja, azon öszletnek , melylyel az államjövedék megcsonkittatott, ötszöröstől tízszeres mennyiségéig terjedő büntetés a- lá esik. 20. §. Ha valamely hidnál vagy révnél a személyek vagy tárgyaknak egy bizo­nyos körön belül, a hídon vagy réven felül vagy alul, egy partról a másikra szállítása tilos, úgy az, a ki ezen tilalmat áthágja, azon illetéknek, mely a tilalom ellenére átszállított személyek vagy tár­gyakért azon hid vagy rév használatánál, melyre nézve e tilalom fönáll, lett volna fizetendő, ö t- szöröstől tízszeres mennyiségével lesz fe- nyitendő. 21. §, A vámjövedékre vonatkozó szabályok áthágásaináli eljárás (19 és 20. §§.) a harminczadi áthágások tekintetébeni büntető eljárásokra nézve hatályos határozatok szerint történik , az elenge­dési eljárás iránt kibocsátott szabályok figyelembe vételével. A cs. kir. magyarországi pénzügyigazgató­ság, Se holt z Károly , korponai pénzügyőri u- tánnézőt (Respicient) a selmeczi cs. kir. dohány- és bélyegpapir-eladási raktárnál ideiglenes segéd­tisztté kinevezte. NEMHIYATALOS RÉSZ. Pozsony, sept. 25. A II-dik kerületi katonai parancsnok­ság hirdetvényónek nyomán : A magyar szent koronajelvények viszont feltalálása örvendetes alkalmából Főherczeg katonai és polgári Kor­mányzó ur ő cs. Fensége, az itteni cs. k. haditörvényszéknél tiz büntetés alatt levő e gyónnék büntetését egészen, és kettőnek félig elengedni s egyszersmind meghagyni méltózta- tott, hogy az itteni cs. k. haditörvényszék által folyamatba tett vizsgálatok közöl öt kegyelemből hasonlókép végképen megszüntessék. IJÍX S , sept. 29. A Élelmi czikkek ára. III. *) Az el­mondottak szerint tehát igazolva van némileg azon közhiedelem, miszerint az üzérek vásárlá­saik által az árak magasra szökését elősegítik, — csakhogy ezen befolyás átalában jótékonynak s nem károsnak tartandó. De a nagy tömeg azt hiszi : hogy a gabna- üzérek nyerészkedésből tett nagyszerű vásár­lásaik által mesterségesen előidézhetnek valódi szükséget; hogy nagy készletek birtokában lévén, oly árt szabhatnak, milyen nekik tetszik. Ez a csalódás! A nemzet-gazdászati elméletek helyessége kitünőleg gyakorlati, létező viszonyoktól függ, s nem átalános : azért is maradjunk hazánk viszo­nyainál. Hogy Magyarországban, vagy még inkább a közbirodaloinban, melynek határai oly kiterjed­tek, s gabna-termelése oly nagyszerű, valódi szükséget mesterséges s erre számított vásárlá­sok által lehessen előidézni, sok milliót kellene legalább is e vállalatba vetni, — ily nagy tőké­ket sok vállalkozónak közremunkálása által le­hetne — talán — előteremteni : e tehetség nem valószínű, de tegyük föl : vájjon volna-e a vár­ható nyereség arányban a vállalat nehézségei s veszélyeivel? Épen nem. Miután ily roppant készletet nem lehet egy nap alatt, egyszerre, hanem csak lassankint be­szerezni, világos, hogy a mint a bevásárlás na­gyobb dimensiót nyer, az árak felszöknek, s igy a vállalkozó már maga is drágán vészén. A készletet azonban el is kell adni; roppant kész­letet nem lehet vékánkint eladni, különben az eladás annyi baj s költséggel járna, mennyi a nyereséget valószínűleg elnyelné; mihelyt te­hát a nagy készlet piaczra jő, a legkedvezőbb pereiben is, midőn az ár legmagasb, már ez ál­tal egyedül is leszállnak az árak, szű­nik az éhségtőli aggály stb. Tehát a nyereség nem oly nagy, mely az egész műtételnek, a gab- nának biztosok általi bevásárlása, a szükségtől *) Lásd „Budapesti Hírlap“ 229. számát. nyomott vidékekre bordása, eltakaritása, őrzése, egésséges eltartása, tárházak bérlése, s ezernyi ily költségeknek megfelelne. Ezenfölül fönnma­rad még egy tekintet, mely az ily vállalatra ha­lált hozna, seza világkereskedés, mely a legtávolabb zónától ide özönlenek, hol ily magas arak leteznek, es a kormány gondossága, mel7 az ínség nagy perczeiben a külföldöni nagy­szerű vásárlás által a drágaságot tetemesen eny­híteni képes lenne. Ily kalandos vállalatba tehát milliókat senki sem fog fektetni. Mi itt egy lehetetlen legroszabb esetet tevénk föl; világos, hogy a mit nagy eszközökkel nem lehet, kicsinyekkel még kevésbbé lehetne elérni. De mindemellett nem tagadhatni, h o g y a z ország némely pontjain, nagyvárosok­ban, s egy kis időre mesterségesen föl lehet rugtatni az árakat, de polgárisuk államot téve föl, hol utaink vannak, s az ország nagy részén nagy készletek, e mesterséges ár soká nem tart­hat, mert azonnal hoz más kereskedő, hoznak a termesztők annyit a piaczra, mi az árakat leszál- litandja. Tehát mit nyernek az üzérek, s ki vé­szit ily mesterséges de természet szerint csak átmeneti ár emelkedés által? Azon üzérek, kik ilyenkor vásárolnak, okvetlenül vesztenek , — mert a drágaság megszűntével olcsóbban kény­telenek eladni; — s a mely üzérnek már a drága­ság kezdetén készlete van, nem nyer, mert a drá­gaság idején nem ad el, s ha elad vagy az üzér veszt, ki tőle drágán vesz, vagy eladása által az ár leszállását mozdítja elő. A közönség pedig ezen mesterséges drágaság által érzékenyen nem lehet sújtva, — s inkább a képzelet, a jövőtőli félelem idéz zavart elő, legkivált a szegény osz­tályoknál, melyek mulékony árhabozást is meg­éreznek. A gabnaüzérek ellen tömegesen dühöngeni ily viszonyok közt azért képtelenség: mert közölük is egyik nyer, másik vészit, s végre ismét csak gabnaüzér leend az, ki e körülményt használva falukon, termő vidékeken bevásárol, s a drága piaczra hozza készletét, s megszünteti a drá­gaságot. Ezenbajt tehátegyedüla szabad üzletképesorvosolnilhaa drágaság ide­jén erőszakoljuk, elijesztjük „gabnauzsora“ s ef­félékkel az üzéreket, nem mer senki vásárolni, nem hoz senki a piaczra, mi a drágaságot enyhí­teni fogná, — tehát a bajt csak örökítjük. Ha e szerint mesterséges árfelszöktetés ké­tes nyereménynyel biztat, mert nem minden üzér nyer általa, — azonfőlül mennyiben gonosz czélu Összebeszélés, cselszövények által idéztethetnék elő — a törvény sújtó karja is vár reá : — kö­vetkezik, hogy csak ritka esetei fordulhatnak elő, — s végtére orvossága : az üzlet teljes sza­badsága. Levelezések. Becs , sept. 29. A Mint értesülök, a magas kormány tekin­tettel az országos érdekű élelmezési ügyre, azon eszközöket, mik a magyarországi termesztést elő­mozdíthatják, teljes erélylyel akarván fölkarolni, hivatalos tárgyalások kezdettek meg, melyek igen általános és gyökeres hatással leendenek öszves gazdászatunkra. Annak idejében erről bővebben. Mint Mekkába tolonganak ide és innen a di­plomaták, s főrangú katonák, fejedelmi személyek. — Az olmützi magas látogatás eredménye titok, de örvendetes volta nem kétes. A pár napi félénk feszültség megszűnt. Paris, sept. 24. — S,—A „Journal de l’Empire“ III. Napo­leon császár e legbensóbb közlönye,annak a sato- ry-i táborbeli katonákhoz tartott beszédére teg­nap és ma nyilván sugalt czikket hoz. Tegnap a nevezett lap a különbséget ügyekezett kitüntetni azon béke közt, melyet a császár Bordeauxban hirdetett, s azon béke közt, melyet a satory-i si- kon megbélyegzett. A békéből, mond a „Journal de l’E papíré,“ hasznot húz nem csak a munka, melyet gyümölcsöztetővé tesz, a tőke, melyet sok­szorosít, az értelmiség, melyet érlel, a civilisatio, melyet megalapít, hanem az önzés és birvágy is, mely azt kizsákmányolja s veszélybe dönti. A czikk értelme ennélfogva, hogy a császár megro­vása nem a kereskedés, hanem a börzeüzérek el­len, nem az ipar, hanem az iparlovagiság ellen, nem a nagy vállalatok,hanem az agiotage ellen volt

Next

/
Thumbnails
Contents