Budapesti Hírlap, 1853. november (257-281. szám)

1853-11-25 / 277. szám

mely napról napra égetőbb lesz, s a kormánynak sokkal nagyobb gondokat szerez mint amaz. A helyhatóság alig bírja már a kárpótlásokat fizet­ni, mert nem csak Páris lakosainak szolgáltatnak a sütők olcsóbb kenyeret, hanem a parasztoknak is, kiket az aránylag csekélyebb ár tíz mérföldről is becsül ide kenyeret vásárolni. Eleinte ezt csak egyesek tették, de lassan-lassan a helységek forma­­szerint szerveztek a Párisban vásárlást, olykér hogy a kárpótlási összegek hétről hétre teteme­sebbek lesznek. A helyhatósági tanács ismételve, de mindig hasztalanul azt indítványozta, hogy kenyérjegyek osztogatása hozassák be. A legha­tározottabban állíthatom, mikep jövő évben az ingósági adó meg fog kettőztetni. A tartományokban az élelmi­szerek kérdése még sokkal komolyabb jellemet öltött. A kor­mány több megyékből nyugtalanító tudósításokat kapott a parasztok közt történő izgatásokról,kik­nek nem lehet a fejekből kiverni , hogy ők a gab­­nauzsora áldozatai. Ez rögeszméje a franczia pa­rasztnak Minden drágaságot mesterségesen elő­­idézettnek tart, s az anarchisták igen jól tudják ez előítéletet a közrend ellen kizsákmányolni. Alá­rendelt hivatalnokok éretlen buzgalma oly tar­tományokban, hol a legitimisták számosan vannak, a bajt még nagyobbította. A kormány a legna­gyobb zavarban van; egy miniszertanács már ar­ról is tanácskozott, hogy a galonát és lisztet, úgy mint a bort az egyesített vámok és ügynökei alá kellene helyezni, tuny a nép hivatalos után meg­győződjék, mi­kép gaonauzsora nem létez­ik, de e javaslat nem mint keresztül, mert az az üzerletet meggátolni A kormánynak valóban nem marad egyéb hátra, mint jobb időket bevárni, és addig a rendőrség erélye és éberségére bin­ni a dolgokat. Chaudene-ben Angers mellett a templom ajtaján nemesek­ és molnárokat fenyegető írás volt ol­vasható, egyszersmind elő voltak sorolva a község összes molnárainak nevei és lakhelyei. Mindez igen aggasztó, azonkölül minden te­kintetben szomorú tél vár reánk. Drágák az élelmi­szerek, drága a tűzifa- drágák a lakbérek, s 4 nap óta még cholera is — mily szükség, és mily költ­ségek az államra nézve! A cholera valóban beköszöntött Párisban, a kórházakban alkalmazott orvosok állítják, hogy ekkorig naponként mintegy 60 choleraeset for­dult elő. Körülbelül 15 egyén halt meg min­dennap. *Égi Napi események. (Fővárosi és vidéki napló.) Nov. 25. * Abonyi lakos H­á­y Jakab ur. Ő cs. k. Felsége dicső névnapjának ünnepélyesitésére a pesti jótékony nyék gyámolitására szolgálandván,évenkint minden­kor a felséges fejedelem nevenapján fognak az egye­sületnél befizettetni, a mint e fizetés a folyó évre 20 pfttal már meg is kezdetett. Midőn az egyesület e nemes tettet ezennel köztudomásra juttatja, egyút­tal kedves kötelességének ismeri Hay Jakab urnak ezen ritka nagylelkűségéért a szegények nevében buzgó köszönetét nyilvánosan is kifejezni. Kelt Pesten 1853. nov. 20-kán G­r­is­sz­a Móricz egye­sületi titoknok. * A körünkből f. hó 22-kén távozott bibornok herczeg-primás ő eminentiája, azon ünnepélyeken kivül, melyekben apostoli működése e lapokban már említve volt, f. hó 19-kén a sz. Erzsébet­­ről nevezett budai apáczákat is meglátogatá, s tem­plomukban szent védasszonyuk emléknapján ünne­pélyes isteni tiszteletet tartott. Ugyanekkor a cs. k. Fensége Hildegarde Főherczegasszony szintén magas látogatására méltatá őket, megtekinté a be­tegeket, s majd egy órát töltött a testi szenvedés és ápolás e hajlékaiban, mindegyik beteghez vigasz­­­taló szavakat intézett s ígérte nekik, hogy felgyó­gyulván, nála magukat jelenthetik, és ő némi segé­lyükre leend. — Ugyane nap megtekinté ő emi­nentiája az épülőfélben levő Herminakápolnát a vá­rosligetben. Az üdvös tervekben kifogyhatatlan fő­papnak , úgy látszik a Hermina-kápolnával szinte valamely Pest városának lelki felvidítására szolgá­landó tervei vannak. * Egy polgári jogeset alkalmából feljebbvi­­tel útján ítéltetett, miszerint a törvényszék köteles gondoskodni, hogy a végrendelkező akaratra töké­letesen teljesíttessék, és ennélfogva az összes örökö­sök részéről történt egyesség sem állhat ennek útjá­ban, mihelyest a hagyományozó rendelkezésével el­lenkezik. (Közbirodalmi napid.) Bécs, nov. 23. Konstantinápolyi legújabb tudósítások jelentik, mi­szerint az örmény püspök- és érsekválasztásra néz­ve fennforgott versengéseknek teljes választási sza­badság megengedése által vége vettetett. A gyü­lekezet egy okmányban kijelenti, miszerint az ör­ményeknek engedett választási formát illetőleg a levantei katholikus községeknél divatozó különféle szokásokat figyelembe vette. — Kilios partján egy orosz hajó a törökök birtokába esett. A hajólegény­ség már Konstantinápolyban van. — A törökök visszavonulása Oltenizzánál, mi­­kép most már egészen bizonyos, Gorcsakofflog által elrendelt ügyes mozdulat következtében tör­tént. Miután ugyanis a törökök két homlokmegtá­madást kiadottak, s az oroszok harmadik megtáma­dásra készültek, egyúttal Antep tábornok utasí­­tást f­oyort oldalmegtámadásra, s e végre a Duna és Oltepis­za közt a sánczok ellen nyomult. Ezen meg­támadást a törökök be nemm várták, hanem vissza­vonultak. További ottmaradásuk elvágta volna elő­­­­lük a visszamenetelt a Dunán. — A frohsdorfi fusio tartalmáról eddig elő kö­vetkezőket hallani: Chambord gróf franczia trónkövetelőül ismertetett el; nejének halálozása esetében a gróf többé nem házasodik, s magtalan elhunyta következtében őt a jelenlegi párisi gróf, Lajos Fülöpig követendi. — A „Srbski. Dn.“ újra két austriai gőzösnek az Argó és Árpádnak a törökök általi lefoglaltatá­­­sát, s török csapatoknak a Dunán átszállítására for­díttatását jelenti. — Azon hír, mintha 10-én 2 angol s 2 fran­czia hadihajó indult volna el a fekete tengerre, ed­dig sem hivatalos sem más hiteles után nem nyert Konstantinápolyból megerősítést (Külföldi napló.) Páris, nov. 19. A „Pays“ szerint, N a m i k pasha tegnap este Párisba érke­zett. —­ Az úgynevezett külföldi levelezők ügyének tárgyalása ma kezdetett meg, a semmisitő­ törvény­­szék összes egyesült kamrái előtt; az ítélet kimon­dását holnapra várják. Berlin, nov. 21. A ,,Pr. Corr. “ szerint Han­­­noverában, az uj ministerium küszöbön áll; ennek közzététele mielőbb meg fogna történni; min­ister­­elnökül L­ü­­­k­e­n t emlitik. — A braunschweigi kormány a „Pr Corr . Szerint a fő vám értek­ez­letén indítványt tett, hogy a rizs adójának elengedése a határozott határ­időn (1853. év bezártán) túl is meghosszabbittassék ; azonban még tárgyalások ez iránt nem folytak. München, nov. 19. A belügyministerium szigorú intézkedést bocsátott ki az ágyasság ellen. Frankfurt, nov. 14. Az itteni bankügyét a senatus jövő héten végleg elintézendő Három nap­pal a közzététel után történnek az aláírások. Min­den frankfurti polgár alállhat 50,000 ftig. — Nov. 19. A „Schl­aig“ írja. A flottaügy az által jutott a közel végelintézéshez, miszerint Austria elhatározta a flotta járulékbeli hátralék fe­jében bizonyos általányt fizetni. Az ügy e megol­dása annyiban bír jelentőséggel,a­mennyiben most a többi német államoknak, név szerint Bajor és Szász­­országnak sem marad egyéb választásuk, mint a hátralevő őszieteket kifizetni. Tudomás szerint te­temes öszvegek a várépítési pénztárból kiválólag hajók szerzésére fordittattak, ez ősz vegeket, az em­lített elintézés következtében azon pénztárnak most vissza kell téríteni. — A szöv. gyűlés f. hó 10-diki ülésében az ó német történelmi társaság gyámolitására évi 6000 pftot megszavazott. Kassel, nov. 19. A .lKassel, mtg“ azon hitt, mintha Hanau hgné a vál. fejed, ő k.­fens, neje számára a kamráktól 140,000 tallérnyi évpénz fogna kivántatni, alaptalannak nyilvánítja. Karlsruhe, nov. 15. A „Schw. Merk.“ írja : A középrajna kerületbeni káptalanról hallani, hogy az a fölött tanácskozván, mit legyen most te­- - / ----*■ ** ‘v Ö “ O ‘ ^ ° ^ mánynak engedelmeskedni fog. Stuttgart, nov. 15. A koronahg és korona­­hűné hosszabb látogatás végett Sz. Pétervárra el­utaztak. Freiburg, (Baden) nov. 17. Ketteler mainzi püspök ide érkezett, s azonnal az érsek­hez ment. Bayersbronn, nov. 14. Nagy figyelmet gerjesztett itt legutóbbi napokban nagyszámú itte­ni polgárok váratlan elfogatása, kiknek egy része a tekintélyes és vagyonos osztályhoz tartozik, s kik mind az úgynevezett tanácsházostrom miatti vizs­gálatba vannak bonyolódva, mi itt 1848 mártiusá­­ban történt, a befogottak lázadás miatt esküttszék elé fognak állíttatni. Mainz, nov. 15. Tegnap a hesseni Lajospálya Mainztól Ludwigshafenig megnyittatott. A whg és nhgné személyesen jelen voltak az ünnepélyen. Würzburg, nov. 17. Az uralkodó pénzva­­lamitás miatt az itteni fiókbank ezennel letétekre nem kölcsönöz. Schwerin, nov. 17. Az országgyűlés teg­nap mintegy 70 tag jelenlétében megnyittatott s a nhgi országgyűlési előterjesztvények felolvastattak. Ezeken kivül a ministerium több törvényjavaslato­kat terjesztett tárgyalás alá, melyek részint a a hg­­ségi jogrendszerbe mélyen bevágnak. Gotha, nov. 18. A gothai hgségi külön­­országgyűlés, több havi elnapolás után jövő hó 6-án fog itt összeülni. Speyer, nov. 15. Ma vette kezdetét a dom­­ünnep. Megérkeztek a kölni és münchen-freisingi érsekek, a würzburgi és strassburgi püspökök. Az új főoltárt, egy byzanczi stilű remekművet, a mün­­­chen-freisingi érsek ma szentelte fel; ugyanő vég­zetté a pontificatiót. A szent szónoklatot Geissel bibornok ő emin.­tatta. Gera, nov. 17. Reusz-Schleitz uralkodó hge mint a plaueni Reusz herczegi ház idősbje enge­délyével és a ház többi tagjainak beleegyezésével LXIX. Henrik gróf, a Reusz-Köstritz ifjabb ágból hgi méltóságra emeltetett. Roma, nov. 6. Olasz lapok írják, miszerint a szent atya Bedini apostoli n­unliust Amerikából Romába visszahívta; hir szerint a Spanyolországban jelenleg megürült nuntiaturára fogna kinemztetni. — Nov. 15. Giovanni Grande, johannita­­rendi szerzetes ünnepélyes szentté tétele f.hó 13- kán ment végbe a Sz. Péteregyházban. Florenz, nov. 16. Livornóba az orosz fa­­con­ul Bak­utból megérkezett. — November 17. A szabadság útjából visz­­szatért Casigliano herczeg a külü­gyministeri tárcza vezetését ismét átvette. Genf. Az itteni új kormány, az akotmány szerint nyolcz nappal a nagy tanács rendes decem­beri ülésének megnyitása után fogja működését megkezdeni. Madrid, nov. 11. Egy kir. rendeld által Riviera marquis , B­e­n­a­­­n­a helyett spanyol követté Berlinbe, B­a­y­o­n­a pedig mexicói követté neveztetnek ki. — F­e­r­r­a­r­ból írják , hogy az austriai Lloyd társaság az ottani S. Francisco egy­háznak egy becses egyházékitményt ajándékozott hálául az ottani papság által, ő cs. k. Apostoli Felsége megmentetése alkalmából, mart. 3. ren­dezett templomi ünnepélyért. Stockholm, nov. 10. A „Christianiapos­­ten“ szerint a mormonoknak vallási szokásaik gya­korlása Norvégiában megtiltatott. — B. Stjerneld svéd külügyi minister betegségéből felgyógyulva, tárczáját ismét átvette. Bukarest, nov. 16. A belügyministérium a kér. hatóságokat körlevélben felszólította, hogy a rendkívül kedvező őszi időt használva a föld népet a szántásvetésre szorítsák, s őket e részben minden lehető módon segítsék. Ez csak vennivaló mag köl­csönadása, előlegezés és a szükséges jármos marha előszerzése által történhetik. Bukarest b.e. nov. 15-ke óta a táborokból lovasság, gyalogság, ágyuk, hídkészletek, és tábor­­szerek érkeztek. Bizonytalan hir gyanánt említik, miszerint Galacz egy része, egy ott történt csata következtében, elham­vasztatott volna. Jassy, nov. 14. A moldvai hatóságok ren­delete következtében tegnapelőtt éjjel mintegy 140 moldvai szegény zsidót, többnyire kézmiveslegé­­nyeket, összefogdostak, de a rendszabály néhány óra múlva visszavétetett. Odessábaan rendkívüli fadrágaság uralko­dik. Egy alsó-austriai öt fa 40 ezüst rubellel fizet­tetik. Sz. Pét­er­vár, nov. 10. Császár ő fels. azon papokat, kik Gostogajewsknek a cserkeszek általi ostromoltatásakor magukat kitüntették, a sz. György szalagjára tűzött arany kereszttel diszité lel M o s z k a u , oct. 21. A nhgné Casarevna Maria Alexandrovna szerencsés szülésének örömére a moszkvui kereskedőség, polgárság és ezéhek követ­kező jótékony ajánlatokat tettek : A kereskedőség az általa a trónörökös nhg és nhgné egybekelése emlékére alapított polgári leánynöveldébe a mosz­kvai szegény polgárok tiz árva leányainak egy e­­gész tanfolyamra felvételét, s a tanfolyam bevégzé­se után mindenik leánynak 200 ezüst rubellel ellá­tását; a polgárok a legszegényebb, elvénült, mun­­katehetlen s nagy család tartásával meglátogatott polgárokért 25000 ez­r. adóhátralék kifizetését; a czéhek szintén szegény s öreg kézmivesekért 5000 ez. rubel adóhátralék letörlesztését, s ezenfelül­ 150 elaggott s munkatehetlen kézmivesnek az adó fize­tésétől felmentését határozták el. 1544 KÜLFÖLD. Anglia, London, nov. 19. A „Times“ ma azt i­­gyekszik bebizonyítni, mikép a keleti nagyhatal­masságoknak kötelességük, semleges állásukkal felhagyni, s a nyugattal egyetértőleg Oroszország ellen lépni föl. Czikkét azon állítással kezdi meg, mikép az iraktsai ágyuzat hosszas időre el­­hallgattatá a diplomatiát.­­ Szerinte, többé nem azon aránylag jelentéktelen kérdés forog fenn, hogy váljon valamely diplomatiai okiratban az orosz véduraság inkább vagy kevésbbé világosan fejeztessék-e ki, hanem minden Orosz é­s Török­ország közti eddigi s jövőbeli viszonyok kérdésbe vannak téve, minden orosz-török szerződések, a kainardzse­ i szerződéstől a balta-li­­mani-ig, semmierejűek — a fejedelemségek a keleti egyházzal stb. orosz elfoglalás által létesí­tett viszonyai megszűntek. Ha Törökországnak egyedül, vagy más hatalmasságok segélyével si­kerülne, egyenlőség alapján alkudozni a béke iránt, ekkor számos lealázó s korlátozó feltétele­ket rázna le magáról. Másrészről ha Oroszország legyőzné a török haderőt, kétségkívül nemcsak minden előbbi szerződések megerősítését köve­telné, hanem még a kelet függetlenségére nézve veszélyes újabb feltételeket is szabna ki. Már ezt — a „Times“ szerint — I.-Britannia, Franczia­­ország, s a német hatalmasságok nem engedhet­nék meg. Szerinte, legközelebb oly pereznek kel­lene beállnia, mely szünetet képezene a jelen hadjárat, s a további hadműködések közt, s ezen szünetnek mikénti felhasználása eldöntő hatással leend ezen tűzvész eloltásának lehetőségére nézve.­­ A „Herald“ újólag az angol követnek Sz. Pétervárróli visszahivatását sürgeti. Szerinte, egy ily lépés még nem lenne hadüzenet, hanem csak azt bizonyítná be, mikép Angolország be­­­csületes állást foglal el a porta irányában, s mikép ennélfogva az Oroszországgal­ barátságos vi­szonyok egyelőre megszűntek. Szerencsére az an­gol kormány szintoly kevéssé hallgat a „Herald“, mint a keleti nagyhatalmasságok a „Times“ ta­nácsaira.­­ Az angol lapok számos Bukarestből 14-ről kelt távirdai sürgönyöket közölnek, melyek tartalma szerint a törökök a Duna balpartján e­­gyedül a kalafati pontot tartották meg; az oroszok által Oltenizzánál egyesített had­erő 45.000 főre menne föl. Egy 8,5ézer főnyi dan­dár, Engelhardt tábornok vezérlete alatt Brailá­ból Growina-Jalomnitza felé nyomult, s Brailában az 5-dik hadtest tarta­lékának egy része által helyettesíttetett, melynek létszáma 12.000 főre megy föl. Szerbia forma­­szerint kijelenté, hogy nem engedi meg a török seregnek területére lépését. Francziaország, Páris, nov. 18. A „Pays“ Konstantiná­polyból nov. 5-én kelt levelek után, többek közt következő adatokat közöl : „Ama császári haz, mely legközelebb a rend­kívül összehivatott nemzeti tanácsban felolvasta­tott, s melyben a szultán kijelenti, mikép jövő tavaszszal Drinápolyba menend, hogy e pontról személyesen intézze a hadi működéseket, köztu­domásra jutván, a nép közt mindenütt roppant lelkesülést gerjesztett.­­ A szultán nov. 4-én II. Mahamed nagy mesé-jába menvén, ott a szo­kásos imák után, kazi (nem gazit győző) czimmel ruháztatott fel, mely czimet azon szul­tánoknak szoktak adni, kik külháborut kezdenek. Ezen határozat a császári hat­tal egy időben fog közöltetni a két működő­ sereggel. — Az ázsiai határon történt ama haditett, melynek főbb részleteit már közlöttük, tökéletesen valósul. E haditett a Dunáni átmenetellel ugyanazon napon történt. Az ázsiai seregnek egy kis osztálya, mely rendetlen csapatokból, s a császári testőrség egy zászlóaljából állott, megtámadá a 3 zászlóalj ál­tal védett Sevkatil orosz erősséget. Az ellen­állás makacs volt, a harcz 4 óráig tartott, az oro­szok kénytelenek voltak elhagyni az erősséget, 200 l­ puskát s 4 ágyút hagyván a győzelmesek kezében, mint mondják, több mint 1000 embert vesztettek , a törökök veszteségét csak 200 holtra teszik Az oroszok elvonulásuk előtt kevéssel, a vára­t több pontokon felgyújtották, s több mint 12­0 ház borult lángba.­­ A győzelmes törökök a határon túl üldözték az oroszokat, a Csorog folyamon átmentek, s 0 r­e 11­­-ig nyomultak. To­vábbá azt állítják, mikép­p­z­e­l­i­m pasha, ezen első sikert felhasználván, a szükséges intézkedé­seket megteve arra nézve, hogy Redut-Karé felé nyomuljon. 150 orosz fogatott el. Köztük van G­u­r­­­e­k herczeg fia, s Kr­o­­­k ezredes; ezek már Konstantinápolyba érkeztek; a többie­ket naponkint várják. — Konstantinápolyban a tö­rök­­ keresztény nép nagy lelkesüléssel fogadá az egyesült hajóhadaknak a Bosporusba s a már­vány-tengerre érkezését.­­s A fekete-tengereni működésekre rendeltetett török hajóhad, mely 4 vitorlás fregat, 2 gőz-fregat, 3 corvette, s 2 bri­­gantine-ból áll, 3 fregattal erősbittetett. Musa­­v­e­r pasha ezen hajóhad parancsnoka, lobogóját a Muszredditié fregátra tűzé föl, mely már a fekete-tengerre indult. Mint mondják, ezen ha­jón van a hires cserkesz főnök, Szeffer-bey is, ki több évekig Drinápolyban volt beleb­­bezve, s ki legközelebb ismét szabadon bocsát­tatott.“ — Nov. 19. A „Moniteur“ következő, Bécs­­ből f. hó 19-től kelt távirdai sürgönyt közöl : „A törökök Oltenizzát elhagyták, s a nélkül, hogy ezt bármely újabb ellenséges össze­csapás előzte volna meg, visszavonultak a Duna jobb partjára. A Dunáni átmenet legnagyobb rendben, s minden háborgatás nélkül ment végbe. Ugyanekkor a törökök Dzsurdzsevo­s Kala­­fahsbó­l is kivonultak. Az O­s­t­en-S­ack­en­­féle hadtest előhada már átment J­a­s­s­y-n. A tö­rök katonaság a Du­na balpartján, K­a­l­a­f­a­t­o­­­s környékét folyvást 25,000 emberrel megszállva tartja. Viddin­ és Szófiából erősbítések érkeztek.“ — A „Patrie“ egy Erzerumból 29-ről kelt magánlevél után azt állítja, mikép egy orosz hadcsapat, mely a poti-i helyőrség erősbítése végett indult el, a K­a­r­s­z vidékén levő szoru­latok egyikében, a véletlen támadt hó­esés által berekesztetett, s e szerint P­o­t­i erőssége hihe­tőleg rövid időn feladandja magát. — Az „Ind.­beige“ párisi levelezője szerint, Walewsk­i, Londonban levő franczia követnek, távirdai után ide hivatása tegnap a börzén némi sensatiot okozott. Azonban a börze aggodalmai úgy látszik, alaptalanok voltak, — mivel a ma elterjedt hírek szerint, Walewski ellenkezőleg egy oly határozatot hozott volna magával, mely az átalános háború lehetőségét igen valószínűt­lenné tenné. Ezen, az angol kormány által meg­állapított határozat abban állana, mikép az an­gol-franczia hajóhadnak egyetlen hajója sem menne a fekete-tengerre mindaddig, míg az oro­szok a Dunán át nem mennének. Már­pedig igen valószínűtlennek tartják, hogy az oroszok még a tél folytában bármely kísérletet tegyenek, a Duna jobb partja ellen , s tavaszig a diplomatiának ideje leend a háború újra megkezdését meggátolni. — Ezenkívül Walewski kirándulása azon köl­csönnel is összeköttetésben látszik állani, mit N­a­m­i­r pasha a török kormány számára szán­dékozik fölvenni. Úgy hiszik, hogy a franczia kormány hajlandó lenne kezességet vállalni ezen kölcsönért, mely csak ily föltétel alatt látszik lé­­tesíthetőnek; azonban Angolország részéről ez kétséges. — Mint az „Ind. belge“nek Konstantinápoly­ból nov. 7-ről írják, O­m­e­r pasha a díván pa­rancsai következtében hagyta el a Duna balpart­ját, mely szüntelen azt javaslá neki, hogy minden áron kerülje az eldöntő csatát, s hogy ne nyo­muljon elő a fejedelemségekben, hova őt az oro­szok kétségkívül becsalogatni­­igyekeznének, hogy így őt egész egyesült erejükkel támadhassák meg, sőt e levelező szerint, a díván épen a f­ő-­ parancsnok hevének mérséklése végett küldá­shoz, politikai tanácsos minőségében, Fuad- Effendi­t, ki igen eszélyes ember, s nagy be­folyást gyakorol Omer pashára, ki szerencséjét nagy részben neki köszönheti. Valóban megjegy­zendő, mi­kép a törököknek a jobb p­artra vonulása épen akkor történt, midőn Fuad-Effendinek Omer pashához kelle érkeznie. Németország, Berlin, nov. 18. A „F. P. Zig“ írja : „A „Kreutzig“ krcsise végéhez közéig. W­a­g­e­n­e­r ülnöknek főtörvényszéki ügyvezető kineveztetése

Next