Budapesti Hírlap, 1854. január (308-333. szám)

1854-01-22 / 326. szám

Pest,, Vasárnap . Megjelenik e lap , hétfőt s a főbb ünnepek utáni napokat ki­véve , mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre : félév­­r­e : 10 frt., évnegyedre: 5 fr. 20 kr. Helyben fél­évre: 8 frt., évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halélozott soro­­ák egyszeri beiktatásáért 6 kr, több­szöriért pedig 4 kr, szénittatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni — helyben a lapkiadó hivataléban, Lukács L. és társ könyvnyomdájában (Országút Kune­­walderházban ,) vidéken minden cs. kir. postahiva­­talnál. — Az előfizetést tartalmazó levelek a pzím. lak­hely­e utolsó posta feljegyzése mellett , a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz sza­mítandók. BUDAPESTI HÍRLAP Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz­­. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. Előfizetési ár: 1.) Félévre: helyben 8 pft. Vi­dékre postán küldve 10 pft. 2.) Év­negyedre ,helyben, pft. Vidékre postán küldve & pft. 10 kr. Előfizetni lehet minden cs. k- postán — Pesten a lap kiadó hivatalában Lu­kács L. és társa könyv­nyomdájában (Országút Kune­­walderházban földszint), hová az elő­fizetési pénzek is beküldendők. HIVATALOS RÉSZ. A kassai cs k. gymnasiumban f. 1853/­ első félév végével tartandó érettségi vizsgálatokra, mar­­tius 1-je napja egész 7-keig kitűzve lévén, fölszó­­littatnak az illető ifjak , hogy magukat három nap­pal előbb, a szükséges bizonyítványokkal ellátva, az említett tanintézet igazgatóságánál jelenteni el ne mulaszszák, nemhivatalos rész. Levelezések. Bécs, jan. 20. Bukarestből ide érkezett, jóllehet magán, de igen hiteles forrásból merített tudósítások ak­­kér hangzanak, miszerint a császári orosz sergek 13-kán délelőtti 10 órakor a jobb dunaparton fekvő Macsint több pontokon megtámadták.Egy­­szersmind hallatszik, mikép Dzsurdzsuban elő­készületek történnek egy Ruscsuk ellen intézen­dő támadásra. Ennélfogva valószínűnek tekinte­­­tik, amit szintén Bukarestből jelentenek, miszerint ugyanis Gorcsakoff­ág először nem Kalafát megvételét eszközölni, hanem más működési ter­vet követni látszik. Külön­ tudósítások a Cetate melletti ütközetről, azt igen véresnek festik; egy orosz vadászezred, legénységének két­harmadát veszti el. Stratégiai eredmény tekintetében az ütközet mit sem döntött. Bécs, jan. 20.­­ A dolgok komoly állása meggyőződéssé válik. Hogy az orosz czár ő felsége válasza, mint tegnap irám, elutasító volt, azon senki sem két­kedik, s az, hogy az „Oest. Corr.“ e hírt még meg nem erősité, csak annak valóságát bizonyítani látszik, mert különben a minden lap által köz­lött állításnak ellenmondott volna. Nagy súlyt tulajdonítnak azon körülménynek is, hogy Aus­tria és Poroszország konstantinápolyi követei a flottának a fekete-tengerre evezése ellen nyilat­koztak ; — ez egyébiránt e két hatalom semle­gességéből annál szorosabban következik, mivel az egyesült flotta a török hadihajókat s hadiszerek küldeményét véve szárnyai alá, mi tettleges se­gélyezésnek tekinthető, melytől a semlegességnek tartózkodnia kelle. Francziaország hadi készületei minden oldalról komolyaknak bizonyíttatnak, s azt állítják,hogy Paraguay d’Hi­l1­iers Kon­stantinápolyban 40,000-nyi sereg ellátása iránt előintézkedéseket tesz. Ha Napóleon higgadt számítási tehetsége elannyira ismeretes nem vol­na, képesek volnának bizonyos körülmények azon nézetet kelteni, hogy Francziaországot túlbuzga­­lom ismét elszigetelt egyedüliségre vezetendi, de ez nem látszik valószínűnek, s ha Anglia lépést nem tartana vele, mindig képes lesz ő is fordu­latot tenni. A fegyverkezés­i hadi készület álta­lánossága megmagyarázza azon hírt is, hogy a gabnakivitel Oroszországból a mi határainkon is el fog tiltatni, de lehet e hí­ a speculatio szüle­ménye is, a­mennyiben ez esetben a gaboaárak előre láthatólag fölszállanának.­­ Az európai helyzetet jellemző körülmény, miszerint az angol kormány egy idegenek­ törvénye javasla­tával foglalkozik, Austriának meghozza e bókoló kedvezményt a világ folyása.— Austriára s barát­ságára szüksége van s lesz mindig Angliának. De nem hihető, hogy e bók jelenleg czélhoz veze­­­­tend. — Ennek ellenében külföldi lapok ismétel­­­ve Császárunk Ő Felségének az orosz czárrali öszszejö­veteléről szálának,s itt néhány napig köz­hír volt Ő Felségének Varsóba utazása. Termé­szetesen e hir egészen alaptalan volt. — A két Bourbon-ág kibékülése, mely legjobb esetben is alig forrasztotta volna a két királyi pártot egy­­gyé — az Orleans hgnő tiltakozása által csekély súlyából is veszített,­­ Francziaország jelenére, Napóleon tekintélyére nézve pedig befolyással a­­ligha fog lenni; ez ösztönszerű­ véleménye a kö­­­zönségnek. A napjainkat izgalomban tartó való tények s kószahírek ezen összeállítása körülbelül hű s ki­merítő képét adja a közérzületnek. Pária, jan. 16. —S.— A párisi börze még soha nem hagyá magát esetlenebb módon rászedetni, mint teg­nap. Egy marseillei tudósítás, melyben a bécsi javaslatoknak a porta általi elfogadásáról volt­ szó, tévedésből,szultán* helyett ,czár‘-t írt, és ez volt főindoka a r­e n t­e-ok rögtöni emelkedésének. Ehhez járult azon tudósítás, miszerint a porta vá­lasza Bécsben a négy hatalom képviselőinek tet­­­szését megnyerte, s hogy azok egy új jegyző­könyvet írtak volna alá, melyben az orosz kabi­netet sürgetőleg kérik, hogy maga részéről a ja­vaslatokat szintén elfogadja; továbbá a bécsi „Lloyd“ egy czikke, melyben az állt, hogy ha ne­tán a bécsi javaslatokra Sz. Pétervárott béké­vel nem válaszolnak, azért a végszó még ki nem mondatott, — ez Austriát illeti, melynek ha­talma­­s akaratában áll a háborút „elfojtani.“ A bécsi lap e czikke sok igazságot foglal ugyan ma­gában, de Warrens úr, kinek a jelenlegi fran­­czia kormány iránti lelkesült tisztelete köztudo­mású, a nyújtott eledelt az olvasóközönség elé nem otthonsült alakban, hanem bonapartistikus lével felöntve tálalá, s ez által azon véleményt, mintha Austria háború esetében a nyugati hatal­makhoz hajtanék, erősíteni látszott A bécsi kabi­net e tekintetbeni irányáról jan. 5-ki levelemben irtam­,s az olvasót ismét az ott mondottakra utalom. A bécsi „Wanderer“, a berlini „Nationalzig“ és az „Augs. Alig. Ztg“ nyilván ugyanazon egy személytől azon közlést nyertek, miszerint gróf Kisseleff Párist már elhagyta volna, ha Lajos Napoleon őt egy magán­kihallgatásban le nem csillapítja. Ez ráfogás; igen biztosan tudom, mi­szerint gr. Kisseleff jelen évben még egy audien­­tiát sem kért, s egyen sem volt a császárnál. A „Moniteur“ ma közli, miszerint a hajóha­dak jan. 3-kán a fekete-tengerre indultak, azon­ban hivatalos megerősítése ama hírnek, miszerint egyúttal feladatuk 10,000 főnyi török sérget szál­lító hajókat az ázsiai partokra kísérni, eddig ele még be nem következett, s hihetőleg nem is fog bekövetkezni. Ezen hit annál inkább alaptalan lehet, mivel a nyugati hatalmak egy ilyen ténye nyilvános ellenmondást foglalna magában Drouin de Lhuys körlevelével, melyben csak a „fekete­­tenger megszállásáról“, egy „zálog elfoglalásá­ról“ s azon ,szándékról van szó, „miszerint a há­ború kifejlődése gátoltassék“, nem pedig a nyu­gati hatalmak abbeli határozatáról, hogy a törö­köknek Oroszország elleni megtámadásaiban se­gédkezet nyújtsanak. Török kiszállítási seregek­nek az egyesült hajóhadak általi kisérése tehát nem­ legális tény lenne, s ezt csak akkor hinnék el, ha hivatalosan állíttatnék. A nélkül is eléggé feszült a helyzet, s a dolgok békés fordulatát alig remélhetni. A franczia s angol lapok okoskodásai a jö­vőnek eventualitásai fölött érdeknélküliek, mivel előbb meg kell várni a sz.­pétervári tudósításokat Az „Ind. belge“nek Párisból írják, miszerint a kormány politikája népszerű­­en, mióta tudják, hogy az készen van a cselekvésre. Ha­sonló állítások ellen, melyek felsőbb sugallatok eredményéül (írtam volt már az „Ind. belge“ vi­szony­áról a franczia kormányhoz) nyilván csak a külföldi közvélemény félrevezetésére számítvák, nem lehet eléggé tiltakozni. Ha háborúra kerül a dolog, akkor Francziaország kénytelen lesz magát az elkerülhetlennek alárendelni, de nem való, hogy egy ilyen háború népszerű fogna lenni. Sőt igaz, mikép az egész conservatív Francziaország félelemmel néz a háború elé, s fel nem tudja fog­ni, mit nyerhet azzal az ország becsülete, melyről a kormánylapok annyit beszélnek. Canrobert tábornok egy szemle végével 326. tiszteihez állítólag ezeket mondá: „Remélem uraim, miszerint legközelebbi szemlénket Konstantiná­polyban fogjuk tartani.“­­ A 4-dik vadász­ezred háromszor erősebb kiegészítést vár, mint előbbi években történt. A hadügyminiszer részére egyen­ruha-posztó vásárlására 1­­2 millió frankot utal­ványoztak. A matróztoborzások a partmellékeken és a fegyverzések folytattatnak. Esetleg egy levél másolatát kaptam, melyet egy diplomatiai ügyviselő saját (német) udvarának küldött.Levélíró ez utóbbit figyelmezteti a franczia harczpártnak minden országbeli, különösen olasz forradalmi bizottmányokkali összeköttetésére. To­vábbá mondatik, miszerint Brennernek (kül­­ügyministériumunk felsőbb hivatalnokai egyi­kének) Olaszországban ugyanazon hivatása volna, mint egykor Minto lordnak volt, s hogy Drouin de Lhuys Persigny úr harczias irányzatait a ka­binetben eddig elő csak nagy nehezen bírta leküz­deni, s végre hogy Napoleon herczeg a franczia republikánus párttal legbelsőbb összeköttetésben állana. Napi események. (Fővárosi és vidéki napló.) Jan. 22.­­ A volt magyar k. udv. cancellár és főudvar­­mester hg. K­oháry Ferencz József özvegye Ko­­háry Mária Antonia assz. egy sok tekintetben ki­tűnő hölgy, f. hó 17-kén Bécsben 82 éves korában meghalt. Az elhunyt nagyanyja volt a portugali ki­­rály ő felségének, a nemoursi herczegnőnek, Au­­guszt és Lipót szász-coburg-gothai herczegeknek, k.k f. hó 21-kén Bécsbe várattak, hogy a temetésre nézve,mely valószínűleg csütörtökön fog végbemen­ni, rendeléseket tegyenek. * F. hó 20-kán a bölcsöde-egyesület tagjai­nak közgyűlése volt gr. Forrayné e excja la­kásán ; egy második bölcsőde alapítása s az intézet számám egy ház megvétele voltak a gyűlés tárgyai. A f. é. virágtárlatra május 6, 7, 8 és 9-dik napjai tűzettek ki az illető bizottmány által. A program a felsőbb jóváhagyás leérkezése után a­­zonnal közzé fog tétetni s jutalmakul arany , ezüst és bronzéremek lesznek kitéve. Ezenkívül minden­kinek meg lesz engedve, hogy valamely kedvencz­­virágjára, vagy egy szép füzérre egy arany vagy tallérjutalmat kitűzhessen, melynek odaítélését, ha kívántatik, a biváló választmány szintén magára vállalja. (Iközbirodalmi napló.) Bécs, január 20. Ma Londonból érkezett távirati tudósítások alapján azon hír terjedt el, miszerint az angol ministerium­­ban nemsokára változás fogna történni ; hír szerint lord Aberdeen el lenne határozva, csakhamar a parlament megnyitása után visszalépni. — Gardener, angol k. főconsul Jasszyban, onnan családostul Bécsbe érkezett. — Bécsből január 16-tól több külföldi lapok, többek közt az „Augsb. Allg. Zeitung,“ a rendesen jól értesült „Neue Würzburger Ztg.“ továbbá az „Indépendance Reige“ egy távirati sürgönyt kö­zölnek, mely azt jelenti, hogy a mondott császári székvárosba Sz. Pétervárról érkezett tudósítások szerint az orosz császár válasza t­ag­a­d­ó lenne. A „Neue Preusz. Ztg“ is, mely, mint tudva van, hatá­rozottan orosz­ érzelmű lap, január 19-ei számában azt hiszi és állítja, valamint bebizonyítni kívánja, hogy az orosz császár a hozzá intézett ajánlatot, a négy hatalmasság közbenjárása s együttműködése mellett alkudozni a portával, el nem fogadja. — A ,Schles. Ztg.-nak írják Bécsből: Bizonyos, mikép felsőbb köreink nézeteiben némi szilárdság kezd újra meghonosulni, noha nem lehet tudni, mennyiben legyen az diplomatiai tények visszaha­tása. Azonban ismételve állítják , hogy a négy ha­talmak jó egyetértése, mennyiben az a portánáli fá­radozásukat illeti, nem zavartatott meg. L. West­­morelandot említik, mint kinek sikerült volna az austriai cs. kabinetet meggyőzni azon békés érte­lemről, melyet a britt királyné kormánya a flotta rendeletnek tulajdonít. (Külföldi napló.) P­á­r­i­s, január 15. Mint mondják, a franczia bank tanácsa egy e­dzés­ből összehivatott gyűlésben tárgyalá a kormány azon ajánlatát, mikép 200 millió ft.-ot kölcsönözzön neki, 5-ös kamatra, kincstári kötelezvények leté­tele mellett, s tekintetbe vévén a banknak épen nem fényes jelen helyzetét, mint a melynek ércz­­készlete naponkint fogy, az ajánlatot elvété.­­ Azon rendelet, mely aranyból 5 ft.-os pén­zek ver­etésére vonatkozik, igen nagy tetszésre ta­lált, mivel az ezüstpénz tetemes megfogyásából, naponki­ti közlekedésben számos kényelmetlensé­gek erednek. Ama bizottmány , mely a pékek számára a középponti pénztár szervezésével bízatott meg, szorgalmasan dolgozik, s rövid időn eredményre jutand. Mint mondják, a franczia bank vállalandja magára a tőke előlegezését. — A „Moniteur“ közli az 1853-ik évbeli köz­vetett adok s bevételek kimutatását, összehasonlít­va a két előbbi évvel; e szerint ezen bevételek 1863-ban 846,804,000 fr.-ra mentek föl, s az 1851 -ki b­vételeket 108,961,000 , valamint az 1852-ki bevételeket 42,470,000 ft.-al halad­ták meg. Koblenz, jan. 15. Porosz herczeg ő k. fens, ma d. u. innen Kölnön át Berlinbe elutazott, hova ő fenségének hitvese , a porosz herczegné holnap szintén elinduland. München, jan. 14. A „Neue Münchn. Zig“ Németországnak a keleti kérdésbeni állásáról igy elmélkedik : Németország, Európa szíve , most van hivatva megmutatni, mikép kezében van az egész világrész sorsának eldöntése. Maga a természet, a­­zon nagy egésznek, mely egész Németország és e­­gész Austriának egy közös czélra egyesülése által alakul, politikáját világosan kijelölte. Középre he­lyezve Európa nyugati és keleti nagy államai közt, e nagy államtest feladata, meggátolni, hogy a két szélsőségek mindenesetre lehetséges összecsapása pusztító világháborúvá ne váljék. Ezt csak határo­zottan kimondott és elszántan megtartott semle­gesség által eszközölheti. K a r 1­s r­uh­e , jan. 16. A kormány és az ér­sek az egyházi viszály békés, nyugodt, szenvedély­­telen elintézésének óhajtásától áthatva, a mainzi püspök bizalmi férfia gyanánt elfogadásában egyez­tek meg. A nevezett püspök ennek következtében a ministerekkel értekezett, s régens ő k. fenségénél is tisztelkedett. Turin, jan. 12. A „Tr. Zig“ jelenti: Bre­­nner franczia belső titkár, (ki innen jan. 5-kén Milanóba ment) hosszabb ideig értekezett gr. C­a­­­vourral, s beszélnek véd- és daczszövetség kö­téséről Francziaország és Piemont közt. Parma, jan. 12. A „G. di Parma“ közli a rigi bocsátványt, mely által a Ward számára szaba­dalom adatik vasút építésére Piacenzától Ponte dell’ Oliv és Ferrierén át Penna hegyig. New-York: Montevideóból dec. 2-ról kelt tudósítások szerint, a had­­s külügy­ministe­­rek beadták lemondásukat, nem tudván megegyez­ni az ideiglenes kormány tagjaival. A tartomány belsejében egy elégületlen párt fegyvert fogott a kormány ellen , C­o­r­o­n­i­á­t elfoglalta, s a hatósá­gokat kény­szeríte egy csónakon Buenos­ Ay­­resbe futni. Azonban R­i­v­er­a­s Madina tá­bornokoknak sikerült, a lázadást elnyom­niok. — B­u­e­n­o­s­ A­y­r­e­s­b­e­n csend uralkodott, a kor­mány szentesité az uj tarifát, melynek jan. 1-én kell életbe lépnie. — A Paraguays Corrientes államok közti viszály barátságos után kiegyenlit­­tetett.­ ­ Január 22-én,1854. KÜLFÖLD. Anglia, London, jan. 16. A „Times“-ban Gre­­ville hitelesen kifejti Albert herczegnek a privy-counci­l-házi állását. E szerint a her­czeg honosítása iránti parliamenti határozat szó­ról-szóra ama határozatról volt leirva, mely ál­tal a belgák jelen királya, Sarolta herczegnővel­ összekölése alkalmával honosíttatott, s melynek erejénél fogva, 18­16. jul. 1-én, az akkori kan­­czellár, Eldon lord szentesítésével, a privy­­council tagjává lett. Az I. György korabeli parliamenti határozat azt rendeli, mikép senki se honosíttassák egy oly záradék nélkül, mely a ho­nosított egyént a p­r­i­v­y-c­o­u­n­c­i­l-ból kizárja. Azonban Albert és Lipót herczegek honosítása előtt, billek terjesztettek elő az iránt, mikép ezen külön esetben az említett záradék elmaradjon; a ennélfogva a honosítási határozatban kimonda­tott, mikép ők egyenlő sorba helyeztetnek a „szü­letett brittekkel.“ — A Carlton-clubnak egyik tagja (a „Héroldban“) fontosságot tulajdonított azon körülménynek, mikép a herczeg sohasem eskettetett föl, mint a privy-council tagja. Azonban áll az a szabály, mikép a királyi család tagjai a privy-council-ba beve­zettetnek, de nem eskettetnek föl. — A „Chronicle“nek Párisból írják : „Nem lesz fölösleges , egy pár szóval megemlítnem

Next