Budapesti Hírlap, 1854. április (383-408. szám)

1854-04-22 / 400. szám

Pest, Szombat, Ragjelenik a lap, héttőt a a Jobb tinnepek utáni napokat ki­téve­­ mindennap reggel. RUdzeMsl díj. ■ Vidékre: t­é­­­­ v­­ea: 10 itt., évnegyedre: 5 fr. SO kr. Helyben : ( $1 - Avro: 1 írt., évnegyedre: 4 irt. — A hirdetitek Staadt tunflexott Sorá'iak egyeteri beiktatásáért 6 kr, több­szöriért pedig 4 kr, inimittatik. — Igya* nln 30 pkr. BUDAPE­STI Szerkesztői irod­a, van:Ország-ut, 6. sz.-Xiamewalderházi 2-ik emeletben. ■ISAérthetni — helyben a lap kiadd hivataliban, Lakécs L. I stáre könyvny­omdéjában (Oiaxfigut Kune­­walderhicbe n ,) vidéken minden or. kir. J­o a t ah l­v­a­­t­a In S­t. — As aleflsoiusOi tartalmaid levelek a oiim, lak­hely a otolad posta feljegyzése mellett ,, a p énnel együtt karmanta 111v « ugyanecen a kia d­ó h­i­v­a­tal b­o­­­ata * dtanduk. Előfizetési felhívás. A hivatalos „BUDAPESTI HÍRLAP 44 folyó 185­4-dik évi april—junius folyamára az elő­fizetés Évnegyedre , helyben 4 pft. Vidékre postán küldve ft pft. 20 kr. Kvi­iiujwwnaw—Bwri ^«BaagzBBKffiaagawjaigBg«!^^ HIVATALOS RÉSZ. Az igazságügyi ministeriumnak 1854. február 23-kán kelt rendelet­e,a) kiható Magyar-, Horvát-, Tótországra, a Szerbvaj­daságra és a temesi bánságra , melylyel az uzsora vétségének megbüntetése végetti­­ eljárás szabályoztatik. Minthogy még mindig fordulnak elő oly ese­tek, melyekben az uzsora megbüntetése iránt Ma­gyar-, Horvát-, Tótországban, a­ Szerb vajdaságban , a temesi bánságban a tárgyalás s az ítélet hoza­tala az ott ezelőtt hivatozott eljárás szerint, tehát a fiscusnak az illető polgári perbei beavatkozásával s a polgári bíróságok által történik, ezen eljárás pe­dig az 1852. September 1-je óta ezen koronaorszá­gokban is hatályos 1852. május 27-kén kelt átalá­­nos büntetőtörvény kihirdetési nyiltparancsa VI. czikkének, s a bírói illetőség iránt ugyanazon napon kelt császári rendelet (bírod. törv. lap 120.­sz.lIV. és V. czikkeinek szabályával ellenkezik, ennélfogva a most idézett törvényekhez képest ezennel rendel­tetik , hogy ezentúl a tárgyalások az uzsora meg­büntetése végett, mint bármely más vétség iránt csupán a büntető eljárás utján, még pedig az uj büntető perrendtartás behozataláig még a járási tár­sas bíróságok által, az ideiglenes büntető eljárás iránt 1849. december 28-kán (Magyarországot il­lető országos törvénylap 2. sz.) és 1850. julius 24- kén kelt szabályokhoz képest (bírod, törv. lap 312. sz.) tartandók. Maguk az uzsora ellen szabandó büntetések tekintetében pedig a büntetőtörvény kihirdetési nyiltparancsa VI. czikkének szabálya szerint, még az ez iránt az említett koronaországokban eddig lé­tezett anyagi büntetési határozatok veendők alkal­mazásba. E végre a polgári bíróságok, ha valamely jogügyben uzsora vádja támasztatik, erről az álla­­dalmi ügyészséget kötelesek értesíteni a végett, hogy a vádlott ellen a vizsgálat és ítélethozás a bün­tető eljárás útján elrendeltethessék. A hitelező és adós közötti polgári per időköz­ben a perrendtartás szabályai szerint folytattatha­­tik, s a polgári bíróság által a tett kifogások tekin­tetében eldöntethetik ugyan, azonban a polgári bíróság a végrehajtás megten­delésénél köteles gon­doskodni a felől, hogy az adósság megítélt összege, a­mennyiben az elkobzás alá eshetnek, a vizsgálat kimeneteléig bíróilag letétessék. Ezen szabály a polgári bíróságoknál már fo­lyamatban levő minden oly tárgyalásokra is alkal­mazandó, melyekben az eljárás az 1852. September 16-kán kelt uj polgári perrendtartás határozatai szerint folytatandó, s melyek iránt ezen rendelet ki­hirdetésekor első birósági ítélet még nem hozatott. K r a u s s s. k. A belügyministeriumnak 1854. feb­ruár 28-kán kelt rendelete,*2) kiható minden koronaországokra, mely által a gyógyszerésztanítványokra nézve ed­dig négy évre határozott tanulásidő három évre szállíttatik le. A belügyi ministérium fontolóra vévén , hogy a gyógyszerészeti tanulmányok legfelsőbbleg jóvá­hagyott új szervezeti terve által megállapított kel­lékeket tekintve, a gyógyszerész-mesterrang el­nyerése végett a gyógyszerész-tanítványokra nézve háromévi tanulásidő teljesen elegendőnek látszik; a fennálló gyógyszerész-kebélzeti rendtartásokban négy évre szabott tanulásidőt három évre leszállí­­tandónak találja. Ezen rendelkezés tüstént életbe léptetendő. Ba­ch s. k *) Birod. törvénylap 1854. mart. 7-ki XIX. db. 51. szám. |*| u. o. 53. sz. 400. NEMHIVATALOS RÉSZ. Levelezések. Bécs, april. 20. 81 Már kezdi magát Bécs ünnepélyesen föl­­diszíteni, azon fényes napokra készülvén, melyek reá várakoznak; mivel már a házak homlokain részint a császári ara bevonulásának ünnepére, részint a f. hó 25-ki nagyszerű kivilágítás szá­mára dolgoznak. E szép nap azonban nem csupán milliók szíveit megörvendeztetni fogja, hanem bi­zonyosan ezrek boldogságának és egy szebb jö­­­vendőnek kezdete s szívesen üdvözölt záloga leend. Meg lehet mindenki győződve, miszerint e nap öröme szívből eredt, általános, egyáltalában mes­terkéletlen s mélyen érzett leend, mivel Uralko­dónk tagadhatlanul elismert, valóban kitűnő tu­lajdonai Ő Felségének minden alattvalói tisztele­tét s ragaszkodását biztosítják , és Ferencz József már most is méltán legjelesebb s közsze­retetet brit elődei sorában áll, és úgy tiszteltetik. A pillanat öröme némileg feledteti velünk a kezdődő nagy háború viszontagságait és szen­vedéseit; ehhez járul még a harcrtéren ural­kodó fegyvernyugvás is; azonban e nyugalom csak pillanatnyi, s mikép a Bukarestből érkezett magánlevelek jelentik, főleg csak azért van helye, mivel az oroszok folytonos új csapatokkal erősí­tik magukat, hogy azon esetre, ha részükről meg­támadó működés szükségesnek találtatnék, ak­kor az angol-franczia segélyhadak daczára tel­jes erővel fölléphessenek. Más részről hallani, mikép hatalmas orosz seregszállítások irányoz­­­tatnak Ázsiába, hol Törökországnak csakugyan legsérthetőbb oldala van. — A Poroszországgali kötés még nincs tisztában; azonban remélik, miszerint a nehézségeit, melyeket eddig elő a ber­lini kabinet az ellen gördített, elháriítatni enge­dik magukat. Paris, apr. 17. —­— Hogy a pyrennei félsziget belállapota általánvéve, e a saragossai s barcellonai legújabb események különösen fölidézték a franczia kor­mány figyelmét s igen valószínűleg aggodalmát is, ez nem csupán a dolog természetében fekszik, s tegnap óta kézzelfogható bizonyságot is bi­­runk erre, a „Journal de l’ Empire“-ban, mely keserű panaszokat s vádakat emel észak és annak Spanyolország és Portugáliában űzött cselszövé­­nyei ellen. Azonban, igazat szólva, ízetlen dolog Oroszországot s annak ügynökeit, kik a kormány­­lap állítása szerint mindkét nevezett országot be­utazzák, a pyrenaei félsziget szomorú állapota s bonyodalmaiért felelőssé tenni akarni ,­ és egy értelmes ember sem fogja hinni, miszerint a bar­cellonai munkások legutóbbi zajongását orosz pénz idézte legyen elő. A valóság abban fekszik, mikép a spanyol kormány leginkább önhibája ál­tal jutott azon helyzetbe, melyben magát találja, miután oly lépéseket tett, oly ingadozó eljárást tanúsított, melyek miatt a benne vetett bizalom­nak gyengülni kellett. Igaz ugyan, mikép a ka­tonai fölkelést Saragossában s a munkások for­rongását Barcellonában legyőzte, de ki tudja, mi történjék, ha az előbb nevezett városban fellázadt ezred Barcellonában a munkásokkal együtt lett volna? A spanyolországi városok álta­lán véve alkotmányos érzelműek, de az ó-király­sági párt még számos híveket bír, és azokban hatalma nagy. Hogy a királyné jóindulata és ne­mes szíve mellett is nincs oly kedvességben, mint nővére a montpensieri herczegné, ez tudva van, ennek okait elősorolni nem ide tartozik, de az utóbb említett herczegné királyi nénjénél jobban tudja kímélni a spanyol jellem érzékenységét. A spanyolok épen nem szentek, s a madridi társasági élet kevesbbé tisztább a párisinál, de a spanyol nem akarja, hogy erkölcsei könnyelműsége nyil­vánossá tétessék. A madridi udvar ezt úgy látszik nem igen veszi fontolóra. Ide számítván a tö­méntelen dicsvágyas tábornokokat s az özvegy királynő cselszövényeit, akkor valóban nem szük­ség orosz pén­zhez folyamodnunk, hogy a spa­nyolországi zavart magunknak megmagyarázzuk. Sartorius ministeriumának helyzete napról napra nehezebb, a pénzszükség mindinkább nyom­­masztó, s minden spanyolországi tudósítások megegyeznek abban, miszerint a történt lázon­gások csak fontos­ események előhírnökei, s hogy egy kicsit mellőzhetetlen. Krisztina királynő sejti a veszélyt, mert útra indulni szándékozik Közelebbi időben Pepoti marquis Bolo­gnából Párisba érkezett. Ezen marquis unokája Muratnak, az egykori nápolyi királynak, és fő­nöke az úgynevezett Murat-pártnak. Mielőtt Pá­risba jött, hol mellékesen megjegyezve, nagyon barátságosan fogadtatott a császári család által, Genuában is megfordult s P­e­p­e tábornokkal — egy nápolyi menekülttel — értekezett. Genuából írják, miként a marquist oda naponként várják, és hogy ő nemsokára röpiratot bocsátana ki a Murat-párt érdekében. A pápa Rómában virágvasárnapon 300 da­rab pálmavesszőt osztatott ki a franczia kato­nák közt. Tegnap egy távirdai sürgöny, mely felülről érkezett ide, s egy mennydörgés kiséretében jött, derekas esőt hirdetett, mire aztán nem is kellett sokáig várakoznunk. Azonban ez, fájdalom­ csak fergeteg­ esőnek bizonyult be. A szárazság már oly nagy, hogy a földek több napi esőt kívánnak felüdülhetésre. A közvetett adók bevételeit illető hivatalos kimutatásból kiviláglik, mikép a folyó év első negyedében 3 millióval kevesebb vezetett be, mint a múlt év ugyane negyedében. Cambridge herczeg e pillanatban hihe­tőleg már elutazott. A kormány reméli, mikép a legközelebbi hó kezdete előtt az egész segélyha­dat elszállíttathatja. Pest, ápr. 20. Sz. kir. Pest városa községtanácsa a cs. kir. Apostoli Felsége házasságra lépése nap­­­jának dicsőítésére folyó nó 12-bén hozott hatá­rozatain kívül mai nap tartott ülésében folytató­lag elhatározta, miszerint Pest városa részéről a legmagasabb trón lépcsőinél egy legalázatosb szerencsekivonó felirat (Beglückwünschungs A­­dresse) tétessék le. Folyó hó 24-kén továbbá Pest városa minden egyházaiban ünnepélyes is­teni szolgálat fog tartatni, melyben az összes tes­tületek, s a tanuló ifjúság részt veendnek, s mely­nek végeztével a nyilvános ápolás alatt létező szegények s jótékony intézeteken kívül a többi itteni saját vétkük nélkül szükséget szenvedők is kegyes adományokkal fognak megajándékoztatni. Ezen utóbbi czélra már nevezetes, később köztu­domásra hozandó adakozások folytak be. A már múltkor szóba hozott nyilvános vigalom is, mely­ben a két testvérváros nevezetességei részt ve­endnek, szintén az nap okvetlenül végbe menend. Hallomás szerint hasonlag községtanácsi ha­tározat folytán, Szentpétery hírneves művészünk vert műben (in getriebener Arbeit) egy képet ké­szített,, melynek rendeltetése, e részben kinye­rendő felsőbb engedély mellett, legfelsőbb helyen legmélyebb hódolattal felajánltatni. PEST, april 21. (Hírlapi szemle) Oroszország véderejéről az angol-franczia készületek irányában az „Augsb. Alig. Zig.” egyik berlini levelezője következőleg nyilatkozik : „ Oroszország védelmi hadállításait bevégzetteknek lehet tekinteni, s most az a táma­dást várja,melyet egy fontos ponton már meg is elő­­zött."Hogy áll ennek ellenében a dolog az angol­­franczia segélyhadakkal ? Nyolcz nappal a meg­történt hadüzenet után 3,000 főnyi angol lovas­ság, melyről mint a táborozásra szántról, már 7 hó óta minden lap beszélt, Francziaország é­­szaki partján kikötvén, onnan vasúton Párisba szállítandó s ott egy nagy katonai diszelgés tar­tása végett összegyüjtetvén, csak akkor fogja to­vább indíttatni.Mikor lesz e 3,000 ember Rumeliá­­ban ? így a franczia seregek is, melyek közöl egy ezred sem indíttatik el, mely Párisnál jobban é­­szakra feküdnek, szokottnál gyorsabban nem mo­­­zogtak. Mindenütt pangás és késedelmezés. 50,000 ember általánvéve nem fog a török földre lépni, mikép azt a szokásos levonás bizonyítja. Ha ott nyolcz nappal a kiszállás után 30,000 ember a csatatéren áll, akkor igen sok lesz téve. Most Anglia 11 gyalogezredet (legfölebb 1000 emberé­vel) küld a levantei vizekre, mi alig elég saját róniai szigetei görög lakosságának komolyan szándékolt lázadását lecsillapítani , a hadseregek­nek 30,000 fővel szaporításáról beszél, s már most is feltűnő módon gyengíti nyugatindiai gyarmatai véderejét. Francziaország 9 hét óta 50,000 embert akar Gallipoliba küldeni, ezrede­­ket von ki Afrikából az orosz seregek elleni harczba, s Olaszországban foglaló melletti tobor­zással kénytelen az algíri pótlékról gondoskodni. És aztán Kronstadt megvételének legszerencsésb esetében vájjon mit tehet a 22 hadihajó őrsége Sz. Pétervár ellen, mely 60,000 testőr által van Április 22-én 1854 födözve? Vájjon mit tehetnek még akkor is, ha Rigát és Révait elhamvasztják, 45,000 gránátos és az első gyalogsági hadtest 50,000 embere el­len a keleti tartományokban ? Mily máskép ké­szült Francziaország 1830-ban Algír elleni had­járására! Mit ten Dánia 1848-ban! Kronstadt legszebb erődítvénye, a „Mencsikoff“ várda grá­nátból épült négy telep üteggel bír egymás fölött, összesen 120 fontos bombaágyuval ellátva, me­lyekkel 2 versenyi távolságra csaknem puskabiz­tossággal lőhetni; legalább a multévi lőgyakor­­latok az úszó széltáblákon legcsodálatosb ered­ményeket mutattak. A „Mencsikoff” várda szem­közt áll a Kronstadt és Kronschlot közti keskeny viziút bejárásával, s minden beevező hajót szem­ben talál. Jobbra fekszenek a „Sándor“, „Pé­ter“ és „Konstantin“ várdák, balra „Risbank“ és „Kronschlot.“ Az összes várdák ütegei akkér rendezvék s legénységeik úgy begyakorolvák, miszerint folyvást 100—150—200 golyóval egy ugyanazon czélra lőnek, mi a viziut keskenysége mellett, hol magát a beevező hajónak tartania kell, mindig igen csekély szélességben esik. Hogy a várnak egész külső gránitfala maga is sűrűn el van lövegekkel látva, s a sekélyes helyek hosz­­szában mindenütt gránit ütegek a fleur d’ eau felállítvák, magától értetik. Ehhez járul 221 ágyu­­naszád.“ Felhívás, a magyarországi nemeslelkü erdőbir­tokos urakhoz. A magyar erdészegyesület eddig követett b­á­nya által, már is tetemes viszhang- és méltánylás­ra talált az erdőbirtokosok, erdészök s más egyba­­rátok részéről; az egyesületi tagok száma ugyanis, daczára az egyesület rövid fennállásának, közel ki­­lencz­százra megyen, kik között számos erdőbirto­kosok is vannak. Bármi nagynak látszassák azonban első pilla­natra e részvét az egyesület törekvése iránt, mely az erdészetnek minden iránybani tökélesítését, az erdők jövedelmezési képességének emelését, azok­nak kártékony befolyások elleni megvédését, s ez érdemben a magas kormány útján czélszerű erdei törvények kieszközlését tűzi ki feladatául, mégis tekintve a szomszéd tartományok hasonczélű inté­zeteit, melyek sem terjedelemre, sem az erdők mennyiségére Magyarországgal nem vetekedhetnek, különösen az itteni erdőbirtokos urak részvéte (mely — ha csak anyagilag is — egyedül képes az egyesületi közhasznú törekvés életbeléptetését a birtokos osztály saját érdekében főleg előmozdítani) igen sok kívánnivalót hagy. A jobbágyi viszonyok eltörlése sürgetőleg int bennünket, az erdők czélszerűbb használatára, nö­velése­­s fenntartására nagyobb gondot fordítani, aztán a vég óhajtott földtehermentesítés is megin­dult, ennélfogva itt, az idő, hogy közös erővel mű­ködjünk, egymást kölcsönösen oktassuk, s e szerfe­lett fontos tárgyban egymás véleményét kihallgat­va mielőbb tisztába jöjünk. Az egyesület feladata : tanácskozás és oktatás útján hatni; s habár e czélra kellő szellemi eszkö­zökben nem szűkölködik, de más részről anyagi ereje még mindig elégtelen arra, hogy minden igé­­­nyeknek megfelelhessen; ez okból maradt el mind­eddig —­ az általában szükségesnek ismert — saját egyleti orgánum megjelenése is. Pedig az egyesület egy erdészeti folyóirat kiadását nem halaszthatja továbbra, mert csak ez eszközzel felelhet meg a köz­hajtásnak, s szerezhet gyümölcsöző életet mű­ködéseinek. Minthogy a magyar erdészegylet őszinte s ön­­zéstelen törekvése csak azon kevesek részéről nem méltányoltathatik, kik önző érdekből vagy az erdők közgazdászati fontosságának helyes felfogása hiá­nyában, az okszerű erdőmivelést gátolni kívánják • a magyar erdészegyesület azon kedves meggyőző­déssel van, hogy azok száma, kik az erdő becsét méltányolni tudják, s kik az okszerű erdei gazdál­kodásnak napról napra érezhetőbb szükségét elis­merik, sokkal túlnyomóbb; ennélfogva annál bizal­masabban szólítja fel Magyarország nemes erdőbir­tokosait, hogy akár az egyesületi tagok sorába lé­pése által, akár pedig önkéntes pénzajánlatokkal az egyesülethez szövetkezni szíveskedjenek, s kéri az illetőket, hogy e tekintetben vagy a kerületi ügy­nökökhöz, vagy a központi ügyviselőséghez fordul­janak Esztergomba. A magyar erdészegylet közp. ügyviselőségé­­tól Esztergomban«­ 1854. mart. 31-kén. Gr. Kőnigsegg Gusztáv elnök, Smetaczek Ferencz közp.ügyviselői

Next