Budapesti Hírlap, 1854. május (409-433. szám)

1854-05-02 / 409. szám

409. Május 2-án 1854. Pest, Kedd,' ««gjelenik « l«S > hittől s « főbb Snnepek otínl napokat ki­téve , mindennap reggel, líőfUetésl dl]: Vidékre: f 4 1 4 v- 10 írt., évnegyedre: 5 ír. SO kr. Helyben, f41 - <vre:8 írt., évnegyedre: 4 Irt. — Ahlrdetéiek CrtiSr hssSbfott lórinak egyszeri belktatiaaért 6 kr, több­szöriért pedig 4 kr, izfralttattk. — «gyei Kim 20 pk». BUDAP ■lefizethetni - ktljbia • lapkiadó hivataliban, L ■ k 4 e I L. és (ár a'kSnyvnyoindiJiban(Omígnt Kune- walderhicban,) vidéken minden or. klr. poilahíjve. I a in íj). — Ai előfizetési tartalmaié levelek a oilm, lak­kéig ■ ntoliő porta feljegyiéee mellett, a péniisl együtt bérmantailtve egyenesen akiadd blvelalboi ita ittaaddl.; Hl L A P. Özerkedat* »i iroda van: Ortzág-ut, 8. sz. a. C^uaewalderhás) 2-ik emeletben. HIVATALOS KÉSZ. ő ős. k. Apostoli Felsége f. é. april 28-ki logf. határozata által, igazságügyi ministe- riumi osztálytanácsos B o k e Kálmánt ministen ta­nácsossá legk. kinevezni, s egyszersmind helyben­hagyni méltóztatott, hogy az ez által megürült rendszerezett osztálytanácsosi állomást az 1852 - ik május 24 diki lqgt. határozattal számfölötti osz­tálytanácsossá kinevezefct^Äb ristiani-Kron- w al(jl Tódor lovag foglaSSret '__- *. fi f Az igazságügyi mí/cs. kir. ministerium f. hó 17. 20. és 21—ki, 38jb.' 939.' 4160. 3375.5328. 4456. és 5957. sz. alatti kibocsátvány következté­ben az ügyvédség ideiglenes gyakorlatára kine­veztettek : A pesti fótörvényszék kerületében, hivatali székhelylyel elölegesen Pesten: Takáts István; Miskolczon Rácsok István; Csáthon Orosz János. A soproni fótörvényszék kerületében, hivata­li székhelylyel Nagy-Kanizsán : K o c h Mihály és H o 11 ó s y József; Pécsett S t e i n d 1 László. A pozsoni fótörvényszék kerületében, hivatali székhelylyel Nyitrán: K u b i n yJ 'Zsigmond, Besz- terozebányán Predanóozy. János. A os. kir. magyarországos pénzügyi igazga­tóság Szubbotits Jenő irodai segédet III. osz­tályú irodai tisztté , s V a v r a Ferdinand dijnokot 11. osztályú irodai segéddé ideiglenesen kinevezte. F. 1854. apr. 27-kén a bécsi cs. kir. udvari s államnyomdában megjelent s szétküldetett a biro­dalmi törvénylap XXXV. darabja, melynek tartal­ma kővetkező : 99. sz. A pénzügyi s keresk. ministerium 1854. april 18—ki rendelvénye, mely az általános vám­területben foglalt összes koronaországokra nézve érvényes, — egy másod osztályú ideigl. fóvámhi- vatalnak Trausenauban állítását, s a königshani mellékvámhivatalnak mint első osztályú mellék- vámhivatalnak további fennmaradását illetőleg. 100. sz. Az igazságügyi ministeriumnak 1854. apr. 20-ki rendelvénye, mely által, egyetértésben a keresk. ministeriummal, a kereskedői jegyzőköny­veknek behozatalát illető 1853. aug. 12-ki 166. sz. a. rendelvény hatálya a tiroli herozegített gróf­ság azon részeire is kiterjesztetik, melyekben a ke­reskedelmi codex érvénynyel bir. 101. sz. Az igazságügyi ministerium 1854. april 22-ki rendelvénye, mely Tirol és Vorarlberg- re nézve érvényes, s mely által kijelentetik, mikép egy fekvöség tulajdonának megszerzésére szüksé­ges az illető okmánynak az eladási könyvbe ig- tatása. . > 102.SZ. A bel-s igazságügyi ministeriumok és a legfelsőbb rendőrhatóság 1854. apr. 25-ki rendel­vénye, mely a lombardvelenozei királyságra nézve érvényes, — a politikai rendőrhatóságoknak a ren­deletek s végzések foganatosításában úgy mint hi­vatali tekintélyük megőrzésében gyakorlandó hi­vatali hatalmat illetőleg. F. 1854. apr. 29-kén a béosi os. k. udv. s ál­lamnyomdában megjelent és szétküldetett a biro­dalmi törvénylap XXXVI. és XXXVII. darabja, melyek tartalma következő, és pedig a XXXVI. darabé : 103. sz. A bel-, igazság- és pénzügyministe- rek 1854. apr. 21—ki rendelvénye, a morvái mark­grófság politikai s törvényszéki szervezését il­letőleg. 104. sz A bel-, igazság- és pénzügyi minis- terek 1854. apr. 21—ki rendelvénye, a felső- s al- só-austriai herozegség politikai s törvényszéki szer­vezését illetőleg. A XXXVII. darab tartalma: 105. sz. Az igazság- és pénzügyi ministeriu­mok 1854. apr. 20-ki rendelvénye, mely Alsó- és Felső-Austria, Salzburg, Styria, Karinthia, Krajna, Görz és Gradiska latnával,'Triest, Tirol és Vorarl­berg, Cseh-, Morvaország, Felső- s Alsó-Szilézia koronaországokra nézve érvényt s, s mely által az árva-, gyám - és letétvagyon pénztárszeril kezelésé­re vonatkozó 1850. > ov. 1G-ki (a birodalmi lap 448. száma alatti) utasítás némely hatórozmányhi módosíttatnak. 106. sz. A pénzügyministerium 1854. apr. 24- diki rendelvénye, mely valamennyi koronaországra nézve érvényes, azon hivatali tényeket illetőleg, melyek a törvényszékek által az 1850, febr. 9-diki s aug. 2-ki törvények 46. §-ánál s ezen törvények 53. és 89. tariffa tételeinél fogva teljesítendők. 107. sz. A bel- és igazságügyi ministeriumok 1854. april 27-ki rendelvénye, mely a katonai vég­vidék kivételével valamennyi koronaországra néz­ve érvényes, — a forradalmi propaganda pénzjegyei s hitelpapirosai behozatalát, forgalmát, tulajdonná- tételét, elterjesztését és magánál-tartását, valamint azoknak át nem szolgáltatását illetőleg. 108. sz. A pénzügyministerium 1854. apr. 27- ki kiboosátványa, némely gabna- és hüvelyes-ve- temény-fájaknak a vogrzcei vámhivatalon át vám­mentes behozatalát illető ideiglenes engedélyről. NEMHIVATALOS KÉSZ. Budit, május 1. * l « Albert föherc/^g*ka^Mb polg. kormányzó Urunk ő cs. fensége ma^dőlbénta parancsai alatt ál­ló 9-dik gyalog-h&dtes1í megszemlélése végett bi-^ vatalos útra elindult. . ** V :/--------■ , BÉCS, |pr. 29. Y Az „Oesterreichis^h^pSorr.“ követező czik- ket hoz y A potto* ünnepélyek hete, miknek öröm­teljes tanúi joalánk, végéhez közéig. Bécs lako­sainak?* Hpjjélyében e napjai a megilletődésnek, elragadtatásnak, a kebel legmélyéből ellenállhat- lan hatalommal föjfakadó öromriadalnak, feled- hetlenüAlni fognak; de szintoly mélyen bevésve maradnak azok a'Bzéles austriai birodalom min­den népei és országai, minden rendei és osztá­lyainak emlékezetébe. A hódolat, melyet Austria, számos fényes küldöttségek által, szeretett Feje­delmének és az ünnepelt felséges nőnek, kinek erényei és kitűnő tulajdonai méltók, hogy a világ leghatalmasb trónjainak egyikén ragyogjanak,leg­mélyebb tisztelettel lábaikhoz tőn, a legszebb és legnemesb jelentésű tény. Austria népei egyete­mesen elismerik és érzik, mikép Ők legkegyelme­sebb Császárjok és Uruk ernyedetlen működésé­nek és magas teremtő bölcseségének, jól megfon­tolt, törvényes intézményeknek tartós alapokon felépítését és az által boldógságuk és jóllétük ál­dott, virágzó kifejlődésének minden kezességeit köszönik. Ezen, moBt teljes világosságra jutott érzelmek, ezen a népek öntudatába mind mé­lyebben és bensőbben begyöberedző belátás mel­lett,szilárd és nyugodt tekintettel nézhetünk a jö­vő elé, bár mikép alakuljon is az. Szivemelőbb alkalom, szebb pillanat a mostaninál valóban nem volt ez érzelmek méltó és ünnepélyes módon be­bizonyítására, és azért legyen most megengedve, örömtelten, büszke öntudattal kimondani, hogy a Bécsben tartott ünnep nemzeti ünnep volt, a szó legszebb, legmagasztosb jelentésében. Annak utóhangja soha el nem enyészik; a küldöttségek, melyek a nagy birodalom minden részeiből a fő- és székvárosba siettek, hogy itt az általuk képviselt országok és népek nevében a tántoríthatlan hűség és ragaszkodás biztosítását a legmagasb trón lépcsőihez tegyék, visszatérnek, öröm és elragadtatással eltelve az 0 császári Fel­ségeik részérőli kegyes, megható fogadtatástól, és a lelkesedést, mi sziveiket dagasztja, a birodalom minden részeibe szétviszik annak minden népei, és a lakosság minden osztályai közé. A napok, melyek fölöttünk elhaladtak, egy emlékkövet alkotnak-Austria történetében, melyre gyönyörteljes emlékezéssel fognak mindig vissza­tekinteni mindazok, kik azokat megérék, s melyet az éghez bensejökből fakadó hálával fognak az utánunk következők üdvözleni. PEST, május 1. A keleti ügy ós Törökország. II. A portának a rásulyosodott háború következté­ben ingadozó veszélyes helyzetét nehezíti a gö­rög zendülés Epiros, Albania- ésThesszaliá- ban. E nemzeti és vallásos mozgalom még eddig ugyan nagy haladást nem tett, azonban nem csak a török állam erejét megosztó, s igy gyengítő belháboruságoknak kedvetlen uj eleme, de kül- surlódásokat s diplomatiai bonyolodásokat is idé­zett elő, miknek kártékony. hatása ki nem ma - radhat, miután a nyugati hatalmak e lázadás el­fojtására erélyes rendszabályokhoz nyúlván, ez által a kereszténység ügyét pártoló eljárásukat illetőleg némileg ferde állásba tették magukat, másfelől pedig azon zendülési mozgalmak az o- roszoknak nem csak igen hasznos diversiót esz­közölnek a harcztéren, de nekik a vallásos sym­pathia felébresztésével a török föld szivében igen hatályos erkölcsi gyámolításul szolgálnak, s al­kalmat adnak egy a portára nézve veszélyes belellenséges elemet táplálni. A keresztények mé- szároltatása közelebbről a Dobrudzsában, a török rendetlen katonaság által, igen alkalmas eszköz a görögök gyülölségét az őket kinzó török kor­mány ellen felzaklatni, melj érzület, bogy az o- roszoknak igen hasznos szövetségesük, könnyű érteni. — Hogy ezt az oroszok használják, bizo- nyítja gr. Nesselrodenak a görög lázadásra vo­natkozó, idei april 14-kén kelt és e lapban isköz- lött, diplomatiai körlevele. Az oroszoknak a Dunán megtámadólag át­kelésük, a bolgár földön nagy erővel s eddigelő sikerrel előnyomulásuk — míg az angol-fran- czia segédhadak késedelmezve csak lassan szál­lingóznak — könnyen vészteljes fordulást adhat a háborúnak, ha kivált a magára hagyott Omer ipasha serege, mint újabb hírek szerint látszik, a jóval tetemesb orosz hadtesttel szembeszállani képes nem volna, s igy defensiv állásba vonulva majd kénytelen lenne a csatát elfogadni, melynek elvesztése sergének szétbomlását húzná maga u- tán, s egy ily csapás fel nem számítható követke­zéseket szülhetne, s a legnagyobb hihetőséggel az oroszoknak az utat a török birodalom belse­jébe, s tán a fővárosig nyomulásra megnyitná. A portát fenyegető külső veszélyekhez járul a pénz szűke,általában pénzügyi ínséges helyzete. Rósz karban lévő s az ismeretes „pasha-kezelés“ által megrongált kincstára kiürült, a se ;eg fize­tése igen rendetlenül történik, néha hónapokig elmarad, b a nagyobbára három évre felszedett adó a tartományokat teljesen kimerítette, általá­ban a had következtében igényelt áldozatok, ter­hek és a birodalom erejének a legfelső fokig meg­feszítése,. mikhez járul az, hogy hitel hiányában a török kormány sem Francziaországban sem An­gliában kölcsönt nem kapott — mind e körülmé­nyek a jövendőt igen komor színben mutatják, valamint oly sülyedésnek előjelei, miből a háború szerencsés kimenetele esetében is a porta alig fog kivergődni. Nem lehet tagadni, az egyesült nyugati ud­varok tekintélyes hatalommal léphetnek fel, és a háború mérlegében sokat nyomó tengeri s szá- razi seregről rendelkezhetnek, általában a had­folytatás számos segédforrásaival bírnak. De ré­szint inkább csak tengeren mint szárazon működ­hetnek, melyen nagyszámú sergek szállítása sok bajjal és költséggel van összekötve,s igy szárazon Oroszországot nagy tömeggel megtámadni nein képesek;részint, tavaly mint ez évben,a drága időt nem használták úgy mint kellett volna, mig az orosz temérdek hadikészületeit szakadatlanul foly - tatta, s már is a harcztéren roppant erőt öszpon- tosított, melyet a Pruthon visszavonulásra kény- szerítni nem épen könnyű feladat leend. Mellőz­zük azt, hogy a most tagadhatlanul „szives egyet­értés“ a keleti ügyben ugyanazon érdekkel bíró, s igy versenytárs nyugati két udvar közt nem épen a legbiztosabb alapon áll, azért nem egé­szen természetes szövetségük a kölcsönös félté­kenységet nem zárja ki, — de tán ebben rejlik a kulcsa azon késedelemnek, mi aligha engedi, hogy a nyugati segítségnek, s idei hadjára­tuknak azon sikere legyen, mit óhajtani s Europa érdekében attól várni kellene. Mi lesz e had vége ? mi az Európát fenye­gető keleti krisis eredménye? e kérdésekre csak az idő felelhet. Úgy látszik, még csak a b o - nyolodás kezdetén állunk. A nagy drá­mában részt vevő felek és azok szereplése Bines még elhatározva és kijelölve, s e részben elég a cselekvés szabadságát maguknak fentartó né­met két főbata^mat és mint látszik, inkább orosz részre hajló Eszakamerikát hozni fel, melyeknek fellépésük, vagy netalán a viadalban tettleg résztvevésük, roppant kiterjedést és nem vélt fordulatot adhat a keleti ügynek, — s arra döntő hatást gyakorolhat. A föld egyik legszebb része, a > természettől gazdagon megáldott, s a hajdan korban a civili— satio magas polezán álló országok és tartományok, mikre különösen a görög classikai műveltség ma­ga fényét derítette — már négy század óta egy vad és bárdolatlan nép birtokában vannak, nyo­mó, zsibbasztó, minden csinosodást elfojtó, a szel­lemet porba tapodó, s az emberi méltósággal ösz- sze nem férő zsamobrendszer alatt, pusztulás, elszegényedés, ínség, letapodás képét mutatva mindenütt I Feljön-e újra a civilisatio napja azon szép vidékekre, miket egykor Homeros halhatlan énekei, és a görög classikai műveltség dicsőítet­tek? fölemeli -e üdvözítő b világosságot hintő ha­talmát a szent kereszt az éjt ábrázoló fél-hold fölé ? a jövendő titka. De szabad ezt az emberi­ség és keresztény műveltség érdekében óhajtani, s valóban nem szükség az orosz rendszer és civi­lisatio barátjának lenni, hogy az ember a török vadságtól elforduljon! A hanyatló és roskadásnak indult török bi­rodalom összedőlését az európai diplomatia kés­leltetheti ugyan, de hogy e nagy katastropba be­következését végkép meg nem akadályoztathat­ja — kétséget nem szenved. Miklós császár, mi­dőn „a gyógyíthatlan beteg“ halálát közel levő­nek állította, s 'ez esetre a szükséges intézkedé­sekről gondoskodni kívánt, igen jól látta előre azt, minek meg kell történni, s amit természete­sen annál biztosabban tudhatott, mivel a krisis előidézése tervében s elhatározott szándékában volt. A mint a dolgok most állanak, emberi szá­mítás szerint, a magát túlélt török birodalom bu­kását sem annak integritását biztosító diplo­matiai phrasis, sem az európai civilisationak az izlamba beoltásával teendő regényes kísérlet *) fel nem tartóztathatják; azért valóban méltó fel­adata volna a diplomatiának, a török földnek — ba nem tetszik, felosztásával — de jövendő sorsa elhatározásával foglalkozni, szem előtt tartva az európai műveltség és politikai sulyegyen érdekét, mely utolsónak a megrémült porta úgy is felette gyenge támasza; minden esetben jobb és helye­sebb volna, ha toll békésen intézné azt el, mit ké­sőbben kard véresen e temérdek ínség és romlás kíséretében fog ketté vágni. Ha a keleti ügyből fejlődött viadal — mint valószínű — török következési háborúvá válna, akkor óhajtani lehetne, hogy egy tanulságos nagy esemény feledve ne legyen. A 18 dik század elején a spanyol követke­zési háború — miután aprólékos érdekek és fél­tékenység miatt a czélba vett osztály meg nem történhetett — 13 évjg dühöngött, s temérdek vérontás, több ország pusztítása és leirhatlan ín­ség árasztása után, annak vége mégis azon osz­tály lett, melyet a had kitörése előtt a diplomatia elintézett, de az emberi szenvedély meggátolt. A historia — az élet nagy mestere — példák­kal, s megtörtént eseményekkel, igen nyomós, ta­nulságos oktatást ád. Használják-emindig a népek s ezek sorsának vezetői a hangosan szóló intő nagy leczkét, az idő szavát ? Ki csak középszerű jártassággal bir a histó­riában, — e kérdésre könnyen felelhet. Szilágyi Ferencz. Levelezések. Bécs, april 28. S Ma az utolsó küldöttségek — mint hall­juk — a tengerpartról, Morva- s Erdélyország- bóls a vajdaságból lőnek ó cs.Felségeiknek be­mutatva, b mindezen képviselői a császári uralko - dó páleza alatti országoknak legszivélyesb jó in­dulattal fogadtattak. A holnapi napon a Praterban tartandó népünnep tekintetéből óhajtandó lenne, ha a mostani kedvező időjárás megmaradna. A Császárné Ó Felségének fiatal valóban szellem • dús báját az összes lakosság csodálja. Erzsé­bet császárnő már is „bálványa az itteni lakosság­nak. A prágai útra 0 Felségeik hallomás szerint május végével indulandnak; ott mindenekelőtt Ferdinánd császár ő felsége részesülend a legmagasb látogatásban, s erre, mikép általáno­san gyanítják, a felséges cs. pár időről időre fel­váltva, a cs. állam tartományait szerencsésítendi legmagasb jelenlétével. A most tartott ünne­pélyek fénye Europa komoly politikai helyzetét nálunk kissé háttérbe szorította. Mindazáltal a szilisztriai események, s a kivonulás Kis-Oláb- országból ismét igen élénken foglalkodtatják a közfigyelmet. — A kivonulás, úgy lát­*) Tudva van, hogy a porta által közelebbről a - dott concessio, miszerint keresztények lehes­senek tamk török törvényszékek előtt — oly mesterségesen irt formánnal történt, hogy an­nak kijátszása épen nem nehéz, valamint hogy a gülhanei hires háti-sherif és úgy nevezett tanzimát is nagyrészint csak papiroson van­nak ; általában a diósért török haladás és cai- nosodás a fővároson kívül nem igen messze terjed. S z e r k.

Next

/
Thumbnails
Contents