Budapesti Hírlap, 1854. július (457-482. szám)
1854-07-15 / 469. szám
Pest, Szombat. Megjelenik epp , hátfőt a a főbb ünnepek utáni napokat kivéve , mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre : félévre : 10 frt., évnegyedre: 5 fr. 20 ki. Helyben: féíl évre: 8 frt., évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször hatélozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 ki, többszöriért pedig 4 kr. számíttatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni — hely’ben a 10p kiadó hivatalában, Lukács L. és társ könyvnyomdájában (Országút Kunewalderház), vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Az előfizetést tartalmazó levelek a czím. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt bér mentesítve egyenesen akiadó hivatalh.it st. sstanderc. BUDAPESTI HÍRLAP. Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunevalderház) 2-ik emeletben. Előfizetési felhívás a julius-decemberi félévi folyamra. A jövő félévben e lapnak egy — egyébiránt külön álló munkát képző és külön is megszerezhető — melléklete ,lesz, egy 10—12 ívnyi, finom ízléssel irt franczia regény, csinos fordításban, e czím alatt : „Pontanges marquis.“ Irta Cri rar din Emi Iné. — Ki a „B. P. Hírlap“ t. ez. előfizetői közöl.— mire azonban kötelezve nincs — a fennirt és jövő julius közepén készen levő szép regényt leírni akarja, azt az előfizetéshez csatlandó és a mellett beküldendő 200 húsz phrért díjmentesen megkapja ; nem előfizető számára ellenben vagy könyvárusi után azon munka ára 1együtt. — E munkából a nyomtatási költségek levonása után megmaradó egész összeg egy létesítendő magyar iró - nyugdíj alapítványra fordíttatik, mely intézet pártolását t. ez. Fáy András és Szemere Pál köztiszteletben álló hazánkfiai valának szívesek elvállalni. Előfizetési föltételek: Helyben : Félévre 8 pft. Évnegyedre 4 pft. Vidékre: Félévre 10 pft. Évnegyedre 5 pft 20 kr. A julius közepén megjelenő franczia regénynyel együtt : Helyben : Félévre 8 pft 20 kr. Évnegyedre 4 pft 20 kr. Vidékre: Félévre 10 pft 20 kr. Évnegyedre 5 pft 40 kr. HIVATALOS RÉSZ. Ő cs. k. Apostoli Felsége gr. Forgács Sándort megyei törvényszéki ülnököt Pesten cs. k. kamarási méltósággal legkegyelmesebben felruházni méltóztatott, Ő cs. k. Apostoli Felségei, é. jul. 1 -jén lett legf. határozata által Rudos Dánielt, a pesti kereskedelmi és váltótörvényszék nyugalmazott elnökét, a II-dik osztályú vaskorona renddel, díjelengedés mellett legkegyelmesebben feldíszíteni méltóztatott. 469. harmadpótlékkal együtt (az országos s egyéb erőinek, testületeknek, a nyilvános felügyelés vagy ellókra fordítandó különös pótlékok kivételével) és b) a hűbéri vagy hitbizományi kötelékkel lekötött tőkék első harmadát azon összeggel terhel- hessék, mely a kölcsönre aláírt összegnek 95 százalékát teszi. Ezen két kedvezmény azon feltételhez van kapcsolva, hogy az ily módon szerzett kötelezvények , a hűbérnekvagy hitbizománynak, az azoknak szerzésére tett hűbéri vagy hitbizotmányi adósság lefizetéséért kezeskedjenek. 2. Azon földbirtokosok, kik a részükre megítélt földtehermentesítési kárpótlásért kötelezvényeket még nem, hanem csak járadék-utalványokat kaptak, nemkülönben azok, kiknek a kitudandó kárpótlás rovására folytonos járadékelőlegezések utalványoztattak, a kölcsönzei aláírás idejekor még föl nem vett és tovább folyó, véglegesen vagy előlegezéskép utalványozott földtehermentesítési járadékokat, az általuk aláirt kölcsönösszegre nézvei biztosítékul s a lefizetési részletekre fizetésül az átvétel végett kirendelt pénztáraknak engedményezhetik. Azon koronaországokra nézve, melyekben csak esetről esetre adatnak egyes úrbéri előlegezések, különös intézkedések fognak kibocsáttatni. 3. A gyámoknak s gondnokoknak, nemkülönben az árvabizottmányoknak a legfőbb gyámsági, s illetőleg gondnoksági engedelem adatik arra, miszerint a gyámságuk s gondnokságuk alatt létező egyének szabad rendelkezhetésü készpénzeit a kölcsönre aláírás által, bármely hatósági jóváhagyás előleges kikérése nélkül haszonhajtólag befektethessék. 4. A községeknek s testületeknek, amennyiben ezek az aláírt kölcsönösszegnek kivetés vagy hitel, vagy tőkék befektetése, ingó javaik eladása vagy ingatlan javaik elzálogosítása útjáni előállítására a fönnálló törvények szerint valamely hatóságnak , vagy 0 cs. k. Apostoli Felségének legmagasabb engedelmét szükségük, az ezennel megadatik; valamint 5. a közfelügyelet vagy ellenőrség alatt álló intézetek, alapítványok, pénzalapok sat. igazgatóinak ezennel közigazgatási engedelem adatik arra, hogy a szabad rendelkezhetésü készpénzeket a kölcsönre fordítás által hasznosíthassák. Báró Bach s. k. F. 1854. jul. 2-kán a bécsi cs. udv. s államnyomdában megjelent és szétküldetett a birod. törvénylap LV. darabja, melynek tartalma következő: 150. sz. A pénzügyministerium 1854. jun. 18- ki kibocsátványa, mely valamennyi koronaországra nézve érvényes, — a névre szóló államkötelezvények és monte-partellek kamatfölvételét s átíratását illetőleg. ‘ 151. sz. Az 1854. jun. 21 -ki császári nyittparancs, mely Erdély nagyfejedelemségre nézve ér Az „Oesterr. CorriV-dik*) czikke az uj nemzetikölcsön tárgyában igy hangzik: Azon könnyítések közt, melyeket a kormány földbirtoknak az uj kölcsönbeni élénk . _ nagy földbirtoknak az uj _______■■■■■■_ w részvéte tekintetéből nyújtott, első sorban áll az vényes, s mely által e koronaországra nézve több octava-biztosítéknak kellő elővigyázat mellett elhatározmányok rendeltetnek el az urbérkötelék megszüntetésének és a földtehermentesítésnek kivitelére, valamint az egykori földesurak s volt jobbágyaik és zselléreik közt ennek folytán megváltozott viszonyok és az e részbeni kölcsönös birtok -viszonyok szabályozására nézve. 152. sz. Az igazságügyi ministerium 1854. jun. 21-ki rendelvénye, a klagenfurti kerületi főtérrendek megszüntetése, mit a birodalmi törvénylap már közelebbről közlött. E rendszabály horderejét a tőkék nagyságára vonatkozólag, melyek az általa nagy földbirtoknak rendelkezése alá esnek, felfoghatni azon körülményből, miszerint az octava csupán csak Ennsen aluli Austria koronaországban 13—15 millió ftra megy. Az ez iránti határidő megszüntetése megengedhetőnek vényszék feloszlatását, s az egyesült steyer-karint tűnt ki, mert nem csak az 1853.febr. 10-ki nyílt hiai, krajnai főtörvényszék életbeléptetését ill®- i parancscsal sept. 1-jére kitűzött véghatáridő, főleg, s meddig a jobbágyi kötelékből eredő s még jogo-153. sz. A pénzügyi s kereskedelmi ministe tean fennálló követelései a volt jobbágyoknak, a humok 1854. jun. 27-ki rendelvénye, a nyers váry netán bejegyzett odavárai igény, vagy a jászon-kéziszövetnek bajor- és csehországi határsországrai más törvényes zálogjog elenyésztének galomban vámmentes kezelését illetőleg. (terhe alatt, rendes panasz utján benyújtandók Ezen darabbal egyszersmind megjelentés szeti voltak, már rég lefolyt, hanem mert az eddig tett küldetett az e törvénylapban 1854. jun. hónapban tapasztalatok azon megnyugtató biztosítékot megjelent darabok tartalommutatója. nyújtják, miszerint az árva- és letéthivatalok kb. 1854. évi jul. 8-kán ugyanott megjelent quidatiói pontosan és lelkismeretesen történtek, és szétküldetett a birod. törvénylap LIX. és LX. További eszközül, a nagy birtoknak az uj darabja, melyek közül az elsőnek tartalma, s kölcsönbeni sikeres részvétét könnyebbíteni, tűnt 165. sz. Az igazságügyi ministerium 1854. ki azon legfelsőbb engedély megadása, miszerint jun. 16.ki rendelvénye, mely által a törvényszék, az országfejedelmi hűbérek és hitbizományok biztatóságoknak büntető-törvénykezés. Ügyekben a belső hivatal működését s ügyrendét illető utasítás bocsáttatik közre. A LX. darab tartalma: 166. sz. A belügyminister 1854. jul. 6-ki kibocsátványa, mely a katonai határvidék kivételével a birodalom egész területére nézve érvényes, s mely által az országfejedelmi hűbérek és hitbizományok birtokosainak s általánvéve a földbirtoknak, árváknak és gyámságalattiaknak , illetőleg azok gyámjainak és gondnokainak, továbbá a községeklakosai e részvétel czéljából a birtokot egy harmadrészig terhelhetik, mi egyébiránt sem a legfelsőbb hűbérúr sem a hitbizományőrök jogait nem változtatja meg, minthogy pontos módozatok vannak kijelölve, melyek alatt az uj kölcsön kötelezvényei a hűbér vagy hitbizomány részére jót— állanak. " . Azon földbirtokosok, kiknek még nincsenek földfelszabadítási kötelezvényeik, hanem csak A belügyministernek 1854. jul. 6-k án kelt kibocsátványa, kiható a birodalom egész területére, a katonai határőrséget kivéve, mely által az országfejedelmi hűbérek és hitbizományok birtokosainak s a földbirtokosoknak általában, az árváknak és gondnokság alattiaknak, s illetőleg ezek gyámjainak és gondnokainak, továbbá a községeknek, testületeknek, a közfelügyelet vagy ellenőrség alatt álló intézetek, alapítványok pénzalapok sat. igazgatóinak, az 1854. jun. 26-kán kelt császári nyiltparancscsal (hírod. törv. lap 158 sz.) megnyitott önkéntes kölcsönbeni részvételre nézve könnyebbségek engedtetnek. Oly czélból, hogy az országfejedelmi hűbérek és hitbizományok birtokosainak s a földbirtokosoknak általában, az árváknak és gondnokságalattiaknak, illetőleg ezek gyámjainak és gondnokainak továbbá a községeknek testületeknek, a közfelügyelet és ellenőrség alattálló intézetek, alapítványok, pénzalapok sat. igazgatóinak az 1854. junius 26-án kelt császári nyiltparancscsal megnyitott önkéntes kölcsönbeni részvétel lehetővé tétessék s könnyítessék : a cs. k. Apostoli Felsége, a kölcsön pzéljának s a megállapított kedvező kibocsátási föltételeknek megfontolása után, 1854. julius 5-kén kelt legfelsőbb határozványával következő intézkedéseket méltóztatott legkegyelmesebben elrendelni: 1. Az országfejedelmi hűbérek és hitbizományok birtokosainak jóváhagyás adatik arra, miszerint a kölcsönbeni részvételük végett a) az ingatlan hűbéri és hitbizományi javakat, a jószág értékéül veendő országfejedelmi földadó százszoros összege első harmadának kimerítéséig a lenőrség alatt álló intézetek, alapítványok, pénzalapok stb. igazgatóinak az 1854. jun. 2611-i császári nyiltparancs (birod. törvl. 158. sz.) által nyitott önkéntes kölcsönbeni részvételnél könnyebbitések engedtetnek meg. 167. sz. A belügyminister 1854. jul. 6-ki kibocsátványa, mely Magyar-, Horvát- és Tótországokra, továbbá a szerb Vajdaság és temesi Bánátra nézveérvényes, s mely által az e koronaországokbeli egykori földesuraknak az 1854. jun. 26- ki császári nyiltparancs által nyitott önkéntes kölcsönben részvételnél könnyebbitések nyujtatnak. 168. sz. A belügyminister 1854. jul. 6-ki rendelvénye, mely Erdély nagyfejedelemségre nézve érvényes, s mely által az erdélyországi egykori földesuraknak az 1854. jun. 26-ki (birod. törvénylap 15. sz.) által nyitott önkéntes kölcsönbeni részvételnél könnyebbitések nyujtatnak. Egyszersmind a birodalmi törvénylap e két darabjával a következő, de nem csak hivatalos szétosztás és hatóságokhozi küldésre, hanem főleg általános eladásra is szánt hivatalos kézi-kiadások a cs. k. udv. és államnyomdából kiadattak és szétküldettek. a) Az 1853. jul. 29-ki (birod. törvl. 151. sz.) császári nyiltparancscsal közzétett uj büntető-törvényrendnek a betürendszerinti tárgymutatóval együtti hivatalos kézi-kiadása 8-ad rétben, mely nyomás és alakra nézve szorosan csatlakozik az 1852. máj. 27-ki uj büntetőtörvénynek már létező nyolczadrét hivatalos kézi - kiadásához. I (Ára 1 ft 20 kr.) b) A birodalmi törvénylap fönnebb 165. sz. a. hirdetett I.IX. darabjában foglalt büntetőtörvénykezési utasítás hivatalos kézikiadása 8 adrétben, mely nyomás és alakra nézve szorosan csatlakozik az 1852. máj.27-ki uj büntetőtörvény és az 1853. julius 29-diki uj büntetőtörvénykezési rend előbb említett nyolczadrét kézikiadásához. (Ara 24 kr.) c) Az épen említett büntető-törvénykezési utasítás hivatalos kézi kiadása 16-odrétben, mely nyomás és alakra nézve szorosan ragaszkodik az 1852. máj. 27-ki uj büntetőtörvény, 1853. jul. 29-ki uj büntetőtörvénykezési rend, és az összes törvénykezési hatóságok berendezését s ügyrendét illető 1853. máj. 3-ki császári nyiltparancs már létező hivatalos 16-odrát kézikiadásaihoz. NEMHIVATALOS RÉSZ. PEST, jul. 14. I *) Lásd „B. H.“ 467-dik sz. Julius 15-én 1854. járadékutalványaik, a kölcsönbeni részvételüket legkényelmesebben eszközölhetik, ha, mint nekik megengedtetett, minden évi nov. 1-jén s máj. 1-jén lejáró járadékaikat befizetésre fordítják, és pedig nem csak az aláírási időhatárig már lejártakat, hanem a még le nem járt és tovább folyókat is. A Graliczia, Krakó és Bukovinában, a volt földesurak még nem kapják ugyan a járadékokat vagy maguk a tőkéket, de igen folytonos évi járadékelőlegeket, még három évre is előre, s gyakran tőkeelőlegeket is. Azok, kik az utóbbiakat kapják, közvetlenül a lembergi fiókbanknál jegyezhetik be magukat; azoknál, kik csak járadékelőlegeket kapnak, hasonló eljárás fog követtetni még nem liquidált előlegeikre nézve, mint a járadékutalványoknál. Magyar-, Horvát-, Tótország, a Vajdaság és Erdélyben csak úrbéri előlegek adattak időről időre, számra eddig 4 ízben. Hogy ez országok földbirtokosainak az új kölcsönbeni részvétel lehetségessé tétessék, vagy legalább könnyíttessék, egy ötödik úrbéri előleg, de mivel a liquidatio, s ahhoz képest a földfelszabadítási kötelezvények kiadása már munkában van, csak az említett czélra, legfelsőbbleg megengedtetett. Az utóbb említett tartományok földbirtokosai részéről mindenesetre élénk részvételnek nézhetni eléje, minthogy ők a nekik esetleg névszerinti értékben adandó földfelszabadítási kötelezvények helyett jelenleg a legjutányosb áron állampapírt kapnak, mely azonfölül még ezüst kamatot hajt. Levelezések. Paris, jul. 8. —S.— A franczia hivatalos lap ismétli ma, mit már három nap előtt mondott: Madrid csendes, és a lázadók le vannak verve, de még nem jelenthető, hogy a lázadók meghódoltak, vagy hogy egyikét szenvedék ama veszteségnek, melyek további ellenszegülést lehetetlenné tesznek. A ,,Journé des Débats“ azt mondja, mikép a spanyol kormány az alkalmat fel akarja használni a már hat hó óta tervben volt államcsíny kivitelére, s a „Siécle“ nagymennyiségű részleteket közöl, mik olvasásra csinosak, de a dolog lényegét nem világosítják fel. Bizonyosnak látszik, mikép a fölkelő tábornokok egyelőre mást nem akarnak, mint a mostani ministerek helyeit elfoglalni. Miután azonban ez nekik az első nap nem sikerült, kénytelenek tovább menni első szándékuknál. Ha győznek, akkor a királynő lemondása leánya részére közel eventualitás. Mondom már, mikép a pyrenaei félszigeten néhány év óta egy oly publicistái iskola alakult, mely Spanyolországnak Portugáliával egyesítésére törekszik. Eleinte ez eszme republikánus volt, és szövetséges köztársaság volt létesülendő. Azonban a portugáli királynő halála óta a monarchiai párt amaz iskolát leverte, mivel a spanyol koronaherczegnét a portugali királylyal össze lehetne házaosítani. — Spanyolországban valamennyi progressista párthoz tartozó royalista eme tervhez hajlik, s tény, mikép a lizbonai jelenlegi kormány sok tagja szintén e párthoz tartozik. Felfogván a lehetlenséget, egy kiskorú gyermek kormánya alatt sokáig a hatalom birtokában maradhatni, kénytelenek lennének a mostani fölkelők, ha győznének, készségesen támogatni mindent, mi őket ama férfiak helyzetébe hozhatná, kik forradalmat bevégeznek, és nem azokéba, kik forrdalmat kezdenek. Ha ehhez hozzáteszszük a londoni lapok által bevallott angol érdeket sóhajtást a tájol hajó állomásával a félsziget belsejébe beljebb hatolni, akkor felfogjuk, mily fontossá válhatik a jun. 29-ki pronunciamento. Ha ez diadalmaskodik, akkor, mint már mondom, a királynő lemondása valószínű; ha elnyomatik, akkor az alkotmányos intézmények el fognak tűnni. Ezek nélkül azonban a népszerű monarchiai elemnek, a carlismusnak nagy kilátásai vannak. De még egy másik combinatio is fogna származni, t.i.Montpensier herczegnő trónralépte, s igen biztatosan tudom, miképp combinatiónak nem hiányzanak buzgó párthívei a jelen mozgalom vezérei közt, de ezeknek már is félhivatalos utón tudomásukra lön adva, miszerint a császári Francziaország Montpensier herczegnőt soha sem fogja tűrni Madridban mint uralkodót. A keleti kérdésben nem látunk tisztábban, mint a spanyolban. Németországból távírda útján számtalan tudósítások érkeznek ide a bécsi jegy-