Budapesti Hírlap, 1854. szeptember (509-533. szám)

1854-09-27 / 530. szám

Pegt1 Szerda,i Megjelenik e lap, hétfőt a a főbb ünnepek utáni napokat ki­véve, mindennap reggel. Előfizetés( dl): Vidékre : félév­­re : 10frt., évn­e­gy­ed r­e: 5 fr. 20 kr. Helyben: fél­évre: 8 frt., évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halélozott sorénak egyszeri beiktatásáért 6 kr, több­­szöriért pedig 4 kr. számíttatik. — Egyes szám 20 pkr. BUDAPE Szerkesztői iroda van 530 •­­ m — v . Ország­ uty 6. sz. a. (Kunevalderház) 2-ik emeletben. Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában Here János könyvnyomdájában (Országút Kuneval­­derház), vidéken minden OS. kir. postahiva­talnál. — Az előfizetést tartalmazd levelek a pzím. lak­hely a utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel agyfitt b­érmentesítve egyenesen akiadd hivatalba»nt»­­•htanddk. LAP. Előfizetési feltételek­­ „BUDAPESTI HÍRLAP“ October-decemberi évnegyedére. Helyben : 4 ft pp. Vidékre : 5 ft 20 kr. pp. Az előfizetés Pesten a lapkiadó hivatalában (Országút Kunewalderhá f­öldszint) Herz János könyvnyomdá­dban, vidéken minden cs. k. postánál­örténik. — Az előfizetésnek mielőbb be-/ küldését kérjük. SZERK. HIVATALOS RÉSZ. A magyar és­­­tr. oraz. pénzügyigazgatásig fintor Feroncz III. oszt. adószedőt II.oszt. adó­­fedővé Nagy - Mihilyk­i és Kaleczinsky Bl­­og II. oszt. ellenőrt ill. oszt. adószedővé Szob­­­inetra, mindkettőt ideiglenesen kinevezte. F. hó 9. és II kén 17021, 9910, 14869 és 1213. sz. a. kelt igazságügyministeri bocsátvány­nól az ügyvédség ideiglenes gyakorlására kine­­sztettek: a debreczeni főtör­vényszéki kerü­­e­tben, Nagyváradon Szervánszky Lajos, hiva­­tli székhelylyel Debreczenben, Jassik enyhért; a pesti főtörvsz. kerületben, hivatali sékhelylyel Váczon Bubla Ágoston, az e­per­si­i főtervsz. kerületben, hív székhelyijei Ho­­lomnán M­a­t­o­l­a­y Viktor. A magyarországi pénzügyi országos igazgató­­­kgjandásky János II. osztályú irodai segédet I. oztályu irodai segéddé; R­a­a­b János III. osztályú odai segédet II. oszt. irodai segéddé; Gelbe J­ózsef, M­i­k­ó­c­z János, K­á­l­ó­c­z­y Imre és Brai-D­v­i­t­s József ideiglenes irodai segédeket állandó [1. oszt. irodai segédekké; Michel Frigyes és k. shadnagyot, Bach Frigyest,a pardubiczikér­ kor­­mánynál dijnokot, Karaturovita Ferdinándot,­­ országos pénzügyi igazgatóság levéltárában díj­­akat, Perleberg Móricz budai kamarai főfizető iratali dijnokot,­ Janosovits Albert budai ke­lleti pénzügyi igazgatósági dijnokot és Jttptner Gusztáv kebelbéli irattári dijnokot III. osztályú odai segédekké, az utolsó hármat ideiglenes minő­­égben és mindnyájokat a kerületi pénzügyi igazg­atóságok létszámában ; továbbá K­a­m­s­o­­­y And­is és Markovics Béla III oszt. irodai segéde­­et II. osztályú irodai segédekké, Hirschekke J­ózsef, Vavra Ferdinánd és Schmidt Antal leigl. irodai segédeket állandó III. oszt. irodai se­­édekké, és Hartmann István budai b Őfizető bi­­ztali díjas gyakornokot ideiglenes III. oszt. irodai igéddé kinevezte. NEMHIVATALOS RÉSZ. Levelezések. Párt 2. sept. 20. —S. — A „Journal des Débats“ épen nem irtózik azon lapok közé, miket úri megvetéssel m­orálni szabadjon, s azért itt erősen meg va­­gunk győződve, mikép as. „österr. Corresp.“ ma lap tegnapi jóformán hűtlen czikkében köz­­itt bizonyos állításait b. Meyendorf egykori écsi orosz követről erélyesen megczáfolandja. A Journal des Débats-t nem viseltetik, mikép itt-ott iszik, rokonszenvvel Oroszország iránt, de tele az ellenszenvvel Francziaország jelenlegi f­ormá­ja irányában. Tehát innen kell minden gonosz­ágát kimagyaráznunk. Egyébiránt tegnapi czikke okkal inkább a porosz követ mint Austria ellen volt irányozva, s Gentz­er naplójából a helyet Jucchesiniről csak azért hozta fel, hogy a berlini kabinetet bizalmatlansággal töltse el gróf H­a­­­z­öld tudósításai iránt, ki mint Lucchesini egé­­ ízen honossá tette magát Párisban, s Castel­­ano tábornagy leányávak­ egybekelése által a lsászári udvarhoz igen közel áll. Nem tekintve ezt, és általánosan véve a „l. d. )éb.“ megjegyzései azon árnyoldalakról, miket a követek sok évi tartózkodása Paris és Londonban mágánosan van, igen al­posak és figyelemremél­tók. Mert miután a követek folyvást a kormányi körökben­ élnek, alig képesek az ország állapotát hülyében megítélni, s minthogy nem örömvest h­agyják el állomásukat, ennél jora az állapotokat gyakran nagyon is rózsaszínű világban adják elő Ha Kiesele ff­ és Brunnow urak maguknak sentimi illusiókat nem csinálnak s császároknak nem jelentik, mikép Franczi­ország és Anglia ré­széről mitől sem kell tartani, akkor Oroszország igen valószínűleg tartózkodott volna a keleti bo­nyodalmat s illetőleg a keleti­ kérdést előidézni. Épen most egy egészen hiteles kútfőből köz­­lést­ nyertem az orosz haderőkről Krímben. Sze­­basztopol őrsége 25.000 főből áll, ezenkívül két elsánczolt tábor mindegyikében 30,000 ember van.­­Ferekop őrsége nem jelentékeny, de Paskie­­v­i­c­e tábornagy könnyű lovasosztálya (24,000 ló) Krímbe megérkezett. Mencsiborság korlátlan teljhatalommal van felruházva. De la Guerroniére­ur megc­áfolja ma az „Uniónkban azon hírt, miszerint ő a „Moni­teur“ szerkesztőségét át fogná venni. — A „Con­­stitutionnel“ és „Journ­ de l’Empire“ jan. 1 -jén egy lappá fognak összeolvadni.­­Nagy figyelmet gerjeszt az előkelő világban G. marquis egybekelése egy harmadrendű szí­nésznővel a „Variétés Theatre“tól G. marquis az ország egyik leggazdagabb családjához tartozik, 8 tiszt a guide-ezredben. Ezen azonban nem kell csodálkozni; hasonló összeköttetések mintegy húsz év óta igen gyakoriak lettek, s G. marquis egybekelése Constance kisasszonynyal mé ko­rántsem oly különös, mint Chabb­ord grófé az is­meretes Mogador-ral, kinek emlékiratait a rend­őrség erkölcsi tekintetből lefoglalta. Berlin, sept. 23 .. Jelen pillanatban a közfigyelem két pontra van különösen szegezve: Sziléziára és Szebasztopolra. Azon rendkívüli szerencsétlenség, mely Szilézia tartományt érte, s mely csak egy új tagot képez azon balesetek lánczolatában, mik Szilézia tartományt 1846 óta látogatták, itt a ha­tóságok úgy mint a lakosság részéről hasonló e­­rőfeszítéseket idézett elő, minek 1­843-ban a ham­burgi égés alkalmával városunknak oly nagy be­csületet szereztek. Ezen törekvések élére egy bi­zottmány állt, melyben Hinckeldey,Hilsen s más magasállásu személyek részt vesznek. Ün­­nepélyek, miknek egész bevétele Sziléziának jön juttatva, képezék a kezdetet. Egy nagy hangver­seny, melyet 12 katonai zenekar az állatkertben rendezett, több mint 24,000 ftot jövedelmezett, úgy, hogy 100,000-nél több jegynek kellett 5 e­züstgarasával eladatni. Ma is hasonló ünnepély rendeztetik. Az egész Moabit falu (fél órányira Berlinen alul) el van zárva, s csak 2­/2 ezüstga­­rasnyi belépti díj mellett juthatni abba. Benn az összes helyiségek ingyen megnyitvák, hét táncz­­hely a szabadban elrendezve, több zenekarok foly­tonos működésben, s minden legfényesebben ki­­­világítva. A költségeket Moabit község s az ottani gyárak birtokosai viselik, a jövedelem a szilé­ziaiaknak van szentelve. Ezen ünnepélyekhez még egy házankinti gyűjtés is van csatolva, mely oly módon van elrendezve, minélfogva magát abból egykönnyen senki se zárhatandja ki. Minden­esetre azon összeg, mit Berlin a sziléziai szeren­csétlenségnek áldoz, igen jelentékeny fog lenni. Hétfőn (25.) király ő felsége a bel - és pénzügyi miniszerek kíséretében Sziléziába utazik, csupán hogy az ottani szerencsétlen viszonyukat szemé­lyesen szemügyre vegye. Ha a legsürgetőbb­en­­­ségen segítve lesz, akkor azon kérdés jó a sző­nyegre, várjon tegyen-e valamit maga részéről az állam is az Odera folyó medrének mélyebbíté­­sére s a töltések kijavítására, hasonló balesetek elkerülése végett ? Hogy valaminek történni kell, annyi bizonyos, de vájjon egyenesen a közadó­pénztárból födezendők-e a költségek, vagy vájjon nem inkább az érdekelt földesurak maguk köte­­leztetendők-e a jelen munkálatra? ez igen komoly megfontolás tárgyát képezendi. Minthogy a többi tartományokban szintén elég ínség létezik, ennél­fogva az idén a könyör megszűnik Vezérindok lenni, s egyedül a szigorú igazságosságnak kel­lene uralkodnia. Szilézia mellett, mint fönnebb mondtam, a krími hadjárat veszi a közfigyelmet igénybe. Va­­lahára már harczias tetteket kívánnak látni, érzelgős okoskodások s katonai sétákkal a nyu­gati hatalmak részéről itt már megelégel­tek. Név­­szerint boszankodásra ad okot az, hogy a keleti­tengeri hajóhadróli katonai tudósítások, miket a „Moniteur“ közöl, tele vannak siránkozó elmél­kedésekkel az orosz kormány embertelenségéről, mivel az péld­ául azon szigetlakosoknak, kiknek hűségében nem bízik, a szárazfölddeli közlekedést megtiltja. — Ha a nyugati hatalmak a sok szó helyett most elvégre cselekedni kezdenek, akkor a Poroszország s Austria közti viszony is, mely jelenleg egy közbenső stadionban van, újabb fordulatra fejlődendik ki. Nem kételkedünk azon, hogy Poroszország, bármennyire törekedjék is most Austriával ellentétben a szövetségre támasz­kodni, elvégre épen úgy, mint a többi ném­et ál­­­­lamok, Austria szándékába beleegyezendik. Épen a jelen pillanatok arra emlékeztetik Poroszországot, mily kevés sikert ígérhetni a szövetséges álla­­mokkali egyesülésnek Austria ellenében. Ugyanis mint tudva van, a katonai egyezmények, miket a porosz kormány 1850-dik évben több kisebb né­met államokkal kötött, névleg még teljes érvé­nyességben fennállanak, jóllehet azok a máz el­lenmondás következtében, melyre Austria részéről és később a szövetségen belül akadtak, soha tel­jes foganatosításra nem jutottak. E pillanatban tehát Braunschweig tette meg az első lépést, ez egyezményeknek formaszerűi feloszlását is elő­idézni. Ez által az 1819-ki ismeretes porosz tö­rekvések sikerének utolsó maradványa is tönkre fogna jutni. A Poroszország s Austria közti tár­gyalások jelen pillanatban csak oly pontokra vo­­­natkoznak mik némileg mint a már kölcsönösen megállapított tételek következményei merül­nek föl, mely következmények, az igaz, nagy­­fontosságuak. Poroszországnak úgy látszik kedve van Austriát Oroszország irányábani minden meg­támadási állás ellen lekötelezni, s ez által ama semlegességi viszonyba belevonni, mely e­­gyedül arra alkalmas, hogy az eldöntés és a béke tovább halasztassék. Austria ellenben a maga fel­adatát csak úgy teljesítheti, ha elhatározási s cse­lekvési szabadságát tökéletesen fenntartja.­­ Itt egyébiránt tudjuk, mikép a bécsi kabinet egy újabb viszonzást intézett Sz. Pétervárra Orosz­ország legutóbbi válaszára. " A kamrák közelgő megnyitása tekintetéből a ministériumban a belügyi kérdésekkel nagyban foglalkoznak. Ismét az első kamra ujjá­alakítása az, mi a kedélyeket nyugtalanítja, s folyó évben ép oly kevéssé fog bevégeztetni mint tavaly. Egy a második kamrát illető új választási törvénynek előterjesztése az államtanácsban közelebbről vá­­ratik. Minthogy a gabnafiak alábbszállásával a kenyér nagyobbodása legtávolabbról sem tart e­­gyenlő lépést, ennélfogva mint hallani Hinckeldey rendőrelnök el van határo­zva, az itteni pékekkel, általa süttetendő naponkinti 30,000 kenyérrel ver­senyezni. Somogy, sept. 15. Zrínyi, a Szigetvár hős védőjének halála emlékére, sept. 7-kén — mint elesése napján — ment végbe a szigetváriaktól évenkint tartatni szokott s róla nevezett ünnepély. Az ünnepélyt megelőző estre, a fele, uralkodó házhoz tántorít­hatván hűséggel ragaszkodó hősnek olajfestékü mellképét, a városház tanácsterméből kihozatva, annak falára szokták, régi szokás szerint rövid epigrammái felirattal, lobogó fáklyák körében, gyász zene között, pár órára kifüggeszteni. Sept. 7-kén kora reggel harangzúgás szokta hírül adni a gyász ünnepélyt, melyet a teljes díszszel tartott gyász­mise után, többnyire valamely jeles egy­házi szónok jeles templombeli szónoklata fejez be. Az ünnepély, kevés változtatással megtarta­tott ez évben is: az egyházi szónoklatot egy szi­getvári születésű lelkész mondotta. Az új önkénytes államkölcsönrel aláírás me­gyénkben befejeztetett, az egész öszveg 2,800,000 pftra megy. Somogy ezáltal kitűnő jelét mutatta ki a felséges uralkodóház iránti leyális érzüle­tének. Megyénk ez évben kimondhatlan sokat szen­vedett, a rendkívüli időjárások miatt. A múlt hó­ban nyugatról északkelet felé Fájsz, P- Kovácsi, Edde, Osztopán és Geszti helység határain oly iszonyú jégesős förgeteg száguldott keresztül, mely számos épületeket felfordított s mnden ter­mést elvert, különösen Gesztiben egy földbirto­kosnak két uj birkaaklát ledöntötte, e birkaak­­lo­rban 4 ember s 72 birka zuzatott egyszerre agyon. Két ember pedig, egyik láb -, másik kar­­törése miatt, igen veszélyes sebet kapott. Embe­rek emlékezete óta ily förgeteg megyénkben nem dühöngött. E csapásnál még sokkal nagyobb károkat okozott a September 10—11. korai kemény dér, mely a folytonos hűvös napokban nehezen vi­rágzó hajdinát teljesen semmivé tette, úgy hogy a 9-kén még hólepelként fehérlő hajdinatáblák te­kén délre egészen meghervadtak e megfeketül­­tek, a tejes­ szemek végkép elfagytak, ésannyira, hogy nagyobbrészt az elvetett magot sem fogja megadni. A két napi kemény dér, legalább is te­hetett két- háromszáz ezer pftnyi kárt. Ez o­­­kozta, hogy a gabona ára azonnal felszökkent, úgy hogy a búzának pore, mérője ismét 15, 16, a rozsé 10—11 v. forint. A mostoha időjárás o­­kozta azt is, hogy gyümölcséről hires megyénk feltünőleg gyümölcstelen, nemkülönben azt is, hogy a méhek teljességgel semmire sem mehet­tek : a szárazság, hideg, végre a rendkivüli sok darázs, tömérdek köpüt hagyott üresen, s a méz ára bizonyosan tetemesen emelkedni fog. Nem hallgathatom el két főurnak , b. S. ..­­nak s gr. Z ...nek, azon nemeslelküségét, hogy volt jobbágyaiknak— az első a n. korpádiaknak, az utóbbi az eddeieknek - új temetőt ajándékoz­ni szíveskedtek. Pár év óta nálunk a protestáns gyülekeze­tek a toronyóra-csináltatást igen felkapták. A népesebb gyülekezetek két, a kisebbek 3—4 napi képe aratásból, felállítják toronyórá­jukat, melye­ket részint Seiler Péter kanizsai, részint Részi Ferencz pápai órás készít Ez utóbbi azon előny­­nyel bir, mivel óráit rézkerekekkel készíti s mind­amellett is jutányosabban dolgozik. Szuper és Szőllősi szinéeztársasága je­lenleg Marczaliban játszik, onnét Kaposvárra szándékoznak- 1. 1. Hont ből, sept. 17. Csak mindig szerencse az, ha valamely nem­zetnek prófétái vannak, így legalább tudja az ember magát mihez nem tartani. A múlt hó vé­gével is nagy vigasztalásunkra volt hallanunk, mikép­p hóban borzasztó időjárásunk lesz, mikép a napot nem fogjuk látni, mikép nem lesz időnk sem marhánk sem saját magunk élelmét betakarí­tani , mikép elvethetésre alig gondolhatunk, mi­kép etb. És ime a jóslat (t. i. annak ellenkezője) teljesült. Ugyanis gyönyörű időjárásunk van, a nap pompás éltető meleggel süt, a szőlő szintúgy fő bele, s bár kevés, de jó itallal biztat; sarjúc rég idő óta nem takarítottak be az emberek oly jót és oly tisztát, a burgonya, kukoricza nagyobb­­részt letörve, illetőleg kiásva, a vetés és vetés alá szántás legjobb sikerrel halad; az emberek áldják az Istent ennyi jótéteményért a helyett, hogy kétségbeesnének az idők sanyarusága­ fölött; annyival inkább, mert egész jul. és aug. havakban is (egynéhány hires nap kivételé­­­vel) a legkedvezőbb idő szolgálván, szénát,gabo­nát tisztán és minden kár nélkül takaríthattak be. A gabonának ára — mindamellett hogy a ta­vaszi termések egyáltalában jól ütöttek ki — le­felé menni teljességgel nem ígérkezik, míg ellen­ben a boroké, Bacchus fukar biztatásai daczára, semmi lendületnek nem örvend. A honti törvényszék még f. hó 23-áig fog mint bíróság működni,, ezen idő után a balassa­gyarmatival lévén összeolvadandó. Ipolyság társaselvei­ ezentúl még kevésbbé lesznek irigylendők mint eddig; sőt ha az unal­mat és egyhangúságot lefesteni kellene, alig le­hetne e czélra jellemzőbb személyesítőt találni e városnál. S hogy miért van ez így? azt megma­­gyarázni igen bajos, midőn ritkán találni várost, mely szebb, egésségesb és kedvezőbb ponton fe­küdnék mint Ipolyság. „C’est un chemin de fer qu’y manque“ (egy vasút hiányzik nekünk) mon- I da egy franczia s meglehet, hogy igaza volt, mert a bányavárosokkal­ közlekedés ez­által vál­hatnék élénkebbé, s a föld- és ipartermékek ki­cserélése a felső vidékkel sikeresbbé. A kölcsön ügye nálunk is szerencsésen és sok helyet a várakozóét felülmúlva hajtatott végre, másfelől azonban szerencsétlenségeket is kell fel­jegyeznünk,a­mennyiben több helységek egymás­­ után csaknem egészen leégtek, s a szegény lako­soknak, egyrészben , már betakarított gabonájok is áldozatul esett. r. 1. September 27-n 1854. Austriai birodalom. Bécs, sept. 26. Mária főherczegnő 6 cs. föns. egességi állapotában, a sept. 24-ki orvosi je­lentés szerint, semmi újabb zavaró változás nem

Next