Budapesti Hírlap, 1854. november (560-584. szám)
1854-11-19 / 575. szám
/ Pest, Vasárnap, Eőfizetési feltételek A „BUDAPESTI HÍRLAP“ October-decemberi évnegyedére. Helyben : 4 ft pp. Vidékre : 5 ft 20 kr. pp. Az előfizetés Pesten a lapkiadó hivatalában (Országút Kunewalderház földszint) Herz János könyvnyomdájában, vidéken minden cs. k. postánál történik. — Az előfizetésnek mielőbb beküldését kérjük. SZERK BÉCS, nov. 17. Austria vasúthálózata. II.*) Szilárdul állván a kormány határozata, a vasutak továbbépítését tetterélyesen folytatni, s e végre a magántevékenységet határozottabban mint valaha segélyül fölhívni, legközelebb kettő vala megfontolandó s megállapítandó. Először t. i., mely vonalak általán véve s milyen sorban veendők munkálatba ; aztán, mely vasutakat akar az állam építeni, s melyeket a magántevékenységnek építés végett átadni? Mi az első kérdés megoldását illeti, erre a gazdasági s állami munkásság csaknem minden tényezői hatnak. Mindenekelőtt azonban a vasútháló tervezésénél a stratégiai és politikai, az ipari és kereskedelmi tekinteteket kell teljes figyelembe venni. Első tekintetben különösen a birodalom védereje s védelmi képessége kifelé,s a belső közbiztonság fenntartása jó szemlélet alá. Ezen tekintetnek megfelelnek azon vasútvonalak, melyek a seregek belföldi nagy gyülhelyeiről a hadseregvonulások és védelemre nézve legelőnyösb irányban vezetnek a határokhoz, vagy melyek a birodalom várait egymással s a seregek többi gyülhelyeivel, aztán a koronaországok fővárosaival előnyösen összekapcsolják. Politikai tekintetben kívánatos, hogy a birodalmi főváros legközelebbi összeköttetésbe lépjen minden koronaországi fővárosokkal; hogy a vasutak lehető legegyformábban messék keresztül a különböző koronaországokat és egyesek azoktól egészen el ne zárassanak, hogy minden koronaország, mennyiben lehetséges, két különböző ponton álljon pályaösszeköttetésben a többi államterülettel, minélfogva egyiknek megszakításakor még a másikat lehessen használni; végre hogy tekintet legyen szomszédállamokhozi politikai viszonyainkra is, s hogy különösen az állami szerződések által megállapított vasútvonalak építtessenek. Ipari tekintetben a vasutak fő feladata, a nagyobb kisebb mértékben összpontosított kézműveskerületeket a földmivelési kerületekkel egyrészt élelmiszerek, nyers- és segédanyagok beszerzése végett, másrészt a nagy áruhelyekkel, be- , kiviteli piaczokkal eladás és egyszersmind nyers- és segédanyagok beszerzése végett hatályosan összekötni, név szerint az ásványszéntelepeket a kőszén fő fogyasztási helyeivel, valamint általánvéve a többi összes vasúthálózattal összeköttetésbe hozni. Végre a kereskedelmi tekintetek egyrészt azt kívánják, hogy a vasúti fővonalak lehetőleg szorosan a világkereskedés irányai s vonalaiba is essenek, hogy továbbá lehetőleg mészszire és szakadatlanul tengertől tengerhez érjenek, s ép úgy a nagy folyam- és tengerrendszerek legfontosabb kereskedelmi helyeit is egymással összekössék; másrészt pedig azt is igénylik, hogy a vasúthálózat belső kiterjesztése s elágazása a termelés és fogyasztás minden egyes tűzhelyeiig is lehetőleg bevégezve legyen, és hogy ismét e fontos iparterületek a főpiaczokkal nyersanyagaik beszerzése úgy mint készítményeik eladása tekintetéből vasutak által összekapcsolva legyenek. Ezen felfogásban lőnek fonva a főszálak, lánczolat és beillesztés, Austria most kihirdetett vasúthálózatához. Ez képződik először azon vonalak által, melyek Bécsből mint annak központjából észak, északkelet, délkelet, dél, délnyugat és nyugat feléi irányban az államhatárokhoz vezetnek; aztán három párhuzamosvonal által *) Lásd)B. P. H.1 573-dik Mámát, nyugatkeleti irányban keresztül az egész biro- fogva tehát azok létesítése, mint sürgetés és kidalmon, — egyik a birodalom északi részében, vonatos, nem várhat arra, hogy végre is a puszta másik a középen, harmadik délre, aztán két vonal magántevékenység azokat mint egy nyerészkedés által, melyek közöl egyik a birodalom nyugati, tárgyát magáévá tegye, hacsak a köz- és magánmásik annak keleti részében az északi határtól dél erők közös részvételének fönnemlített igen alkatfelé halad; továbbá azon vonal által, mely az más segédszere nem alkalmaztatik. északnyugati ponttól horántosan a birodalmon át Tehát a főleg stratégiailag fontos vasutak a délkeleti ponthoz, és azon vonal által, mely az építése, s minden hiányok kitöltése, az összes vasészakkeleti ponttól horántosan a birodalom dél- lutháló kiegészítése politikai és kereskedelmi szemnyugati pontjához ér; végre ezen fővonalak ki- j pontból — ezzel lesz körülírva a vasútépítésnél ágazásából közbenső összeköttetés végett és ez az államra még háramló feladatnak s közvetlen gyes elszigetelt vaspályavonalak által, közremunkálásának minimuma. A magántevé Mi a másik kérdéspontot, a magánosok vagyékenységnek pedig név szerint azon pályadarabok állam általi építést illeti, voltaképen egy pályavas s jutandnak, mik mint a kereskedési forgalomvonal építése sem záratott ki a magántevékenység nézve fontosak különösen ajánlkoznak, s az uj közremunkálásából. Még ott is, hol az állam sor-j engedélytörvény következtében bizonyára csak jogerősség tekintetéből egy uj vonalt vesz munkálat s már különféle egyletek alakulandnak ama vonalak alá, melynek építése végett különben semmi tárj építésére. Ily módon az állam- s magánmunkaság nem alakult, a magánosoknak szabadságuk-kásság együtthatása által tetemesen megrövidülend azon időhatár, mely alatt a legfelsőbbig megállapított összes vasúthálózat a birodalom mérhetlen jóllétére ki lesz építve, azaz, midőn Austria bevégzett vaspályái a mostani 344 mföld helyett 1200 mföldnyi őszhosszat képezendnek. Akkor nem lesz a monarchiában csak egy kevéssé jelentékeny hely is, mely ne lenne Austria roppant vasúthálózatába beszőve — egy oly hálózatba, mely a birodalomban tiz fontos összeköttetési pontot a nyugattal, hármat kelet s majdnem kétszer annyit dél és észak felé számlál, s mely a maga természetes kiegészítéseit minden tengerek felé is, mikKözépeurópát körülő- Austriaban áll, az illető államhatóságnál ajánlatokat tenni közremunkálásra az építés gyorsabb bevégzése tekintetéből. Mindazáltal mint egészen természetes magától föltehető, miszerint a magánmunkásság előszeretettel általán véve az ipari s kereskedelmileg fontos vaspályák építéséhez forduland.A legközelebb csupán stratégiai vagy politikailag jelentékeny pályákat tehát, ha erre magánvállalkozók nem találkoznak, magának az államnak kellene előbb-utóbb, azoknak strategicopolitikai sürgetősségek szerint építenie. Azonban figyelembe veendő, miszerint a tervezett fővaspályák különféle czéljai legtöbb esetben egészen vagy részint összeesnek, hogy például az olasz vaspályák, a verona-insbrucki vonal, a bécs-linzi és salzburgi vonalak túlnyomólag ugyan stratégiai czélokra, miknek kedvéért az állam azokhoz tán gyorsan hozzáfogand, de különben fontos kereskedelmi czélokra is szolgálandnak. Általában az állam kényszerülve látandja magát, mindazon vaspályákat, miknek építése államokszerűnek de sőt szükségesnek ismertetett el, de mikre czélszerű föltételek alatt semmi magántársaság nem találkozik, önmaga építeni. Hanem e kényszerűség csak aránylag csekély számú vonalakra leend szorítkozva,ha azon vonalakat illetőleg,mik nem nyújtanak már magukban véve elegendő ösztönt magánvállalkozóknak, de miknek létesítése különben fontos a kormányra nézve, a magánmunkásság részvétel, vagy az államigazgatás gyámolítása által különösen felbuzdíttatik, például a részvények egy részének elvállalásával, kamatbiztosítás által, vagy más módon. Mikor és mikér történjék meg az, annak természetesen a fensőbb határozat számára kell az egyes eset mérvei szerint fenntartva maradnia; de hogy a kormány erre magát elhatározza, mindenkor túlnyomó érdek fog kivántatni. Ily módon fog Austriára nézve legegyszerűbb és czélszerűbben megoldatni azon sokat tárgyalt kérdés: várjon az állam vagy magánosok építsék és kezeljék-e a vasutakat? Egyvalamenynyi országra nézve egyformán érvényes elvet e tekintetben általában épen nem állíthatni fel, mivel azok fekvése, viszonyai és miveltségi állapota különbözők. Azon vélemény, hogy csak az állam építsen vasutakat, elvontan és úgy egyoldalú, mint az ellenkező nézet, mely azokat egyedül és csupán a magánmunkásságra akarja bizni. Legközelebb a vasút czélja birand határozó sulylyal. Angliában csak néhány általános kedvezményre volt a magánmunkásságnak szüksége, hogy ennek segélyével az egész sziget vasutakkal boríttassék. Azonban ott csak kereskedelmi s ipari vasutak léteznek, miután azok által egyszersmind a sziget minden stratégiai s politikai czéljainak is meg van felelve. Ez volt további oka annak, hogy miért lehetett a szigetországi vasútháló egész létesítését egyedül a fölébresztett magánmunkásságra bízni. Magában a rég öszpontosított Francziaországban is a nagy kereskedelmi pályavonalak hihetőleg már jóformán tökéletesen megfelelnek a stratégiai és politikai tekinteteknek, s ott csak kevés vaspályadarab fogna találtatni, miket főleg stratégiai okokból az államnak kell építeni. Egészen máskép van ez már Poroszországban, általánvéve Európa közepében és keletén, kiváltkép pedig Austriában. Egyetlen más birodalomnak sem fekszik annyira érdekében, különnemű tartományait leghathatósb összekötési eszközök által egymáshoz és a középponthoz kapcsolni, mint a mi császári államunknak. És épugy léteznek itt építendő vasútdarabok — a legnagyobb stratégiai fontosságúak e vagy ama hadműködési alapra vagy működési vonalakra nézve, ennéldönlik, találja. 575. BUDAPESTI HÍRLAP. Szerkesztői iroda van: Ország-út, 6. sz. a* (Kunevalderházi 2-ik emeletben. Megjelenik e lep, hítfőt e e főbb ünnepek utáni napokat ki▼éve, mindennap reggel. Befizetési díj: Vidékre : félévre : 10 Irt., évnegyedre: ill. 20 kr. Helyben, félévre: gírt., évnegyedre: 4 írt. — A hirdetések ötezer halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr. többszöriért pedig 4 kr. számíttatik. — ügyes szám 20 pkr. Elfiztethetni — helyben a lap kiadó hivatalában Horn János könyvnyomdájában (Országát Kanévalderhál), vidéken mindenes. kb. postahivatalnál. — Az előfizetést tartalmazd levelek a csim. lakhely s utolsó postaeljegyzése mellett, a pénzzel együtt bémentasítve egyenesen akiadd hivatalhoz utasítandok. Levelezések. Becs, nov. 17. Szokás volt a régi jó világban vitézül harczolni s csak ha az egyik vagy mindkét fél belefáradt — a békéről értekezni. Ma, a papirolcsóság s a gőzsajtók korában sok százezer ember naponkint olvas, vagy ir néhány értekezletet a leendő s lehető békéről — midőn még a harcz javában foly. Az északbeli irodalom oly szapora, hogy csak kevesen képesek egész terjedelmében figyelemmel kisérni — vessünk tehát egy futólagos tekintetet csak legújabb termékeinek kitünőbbjeire. „Az európai béke valódi alapja.“ (Die wahre Grundlage des europäischen Friedens, von F. Frh. von Bernhard, Augsburg, Kollmann). A szerző úgy vélekedik: ha Miklós czár elődei rendszeréhez híven a német elemet emelendő túlsúlyra Oroszországban, a szár helyett, Oroszország fényesb állásra vergődnék. — A szerző — mint a jó bajor, szinte az új görög byzanti császárság szószólója. „Németország feladata a keleti bonyodalomban, egy egykori német ministertől.“ (Deutschlands Aufgabe in der orientalischen Verwicklung von einem ehemaligen deutschen Minister.) Az egykori minister nem tartozik az enthusiastákhoz, s azt tartja, hogy miután egy nagy czél elérésére szükséges föltételek Európa s különösen Németország egysége, — lelkesültség a világtörténeti érdekért, — s áldozatkészség hiányzanak, legjobb lesz az orosz engedmények minimumával megelégedni, mert egy hatalmasságot megbántani a nélkül hogy későbbi bosszúja eszközeitől megfoszthatnék, nem bölcseség. — Szép szó, de e perczbn rejtélyes értelmű. „Németország s Austria hivatása a jelen világhelyzetben.“(Deutschlands —S.— Ma kaptánk első ízben egyszerre a „Moniteur“ és Mencsikoffly által tudósításokat egy s ugyanazon nap eseményeiről, mik azonban igen keveset hasonhatnak egymáshoz. A „Mónit“ jelenti, mikép 5 -bén az oroszok túlnyomó erővel tettek támadást, s nagy veszteséggel viszszavetettek legyen. Mencsikoff hy az ostromlottak két sikerdús kirohanásáról beszél, s a francziák egy kudarcot vallott kísérletéről, Szebasztopolt megrohanni. A bizonytalanságban az átkeletek a börzén alábbszálltak, mihez azonban nem kevéssel járult azon körülmény, miszerint a „Moniteur“ már tegnapelőtt hirdetett egy rohamot nov. 4-kére. Nekünk egyébiránt nincs más dolgunk, mint a dolgok valódi folyamának előadását bevárni. Legitimista világunkban sensatiót gerjesztet egy férfiú halála, ki jelentékeny szerepet játszott a restauratio végidejében — értem d’ Haussez bárót. Ő tagja volt X. Károly utolsó kabinetének, s mint a júliusi rendelvények egyik dákója a pakkamra által in contumaciam elitelund Oesterreichs Beruf bei der gegenwärtigentetett. Mint tengerészminister az Algir elleni had- Weltlage. Von einem deutschen Staatsmann, a járatot szervezte, mely annál dicsőségesb volt Augsburg, Kollmann.) A derék státusférfiu a két Francziaországra nézve, mivel minden idegen főnémet nagyhatalmasság közti versengést úgy véli igély nélkül s Anglia akarata ellen jön elvállalva, legjobban orvosolhatónak, ha mindkettő a do-ja pirateriának a földközi tengeren véget vetett, loghoz versenyezve hozzá lát. Francziaországnak egy pompás gyarmatot szer„Az uj porosz politika j e 11 e m z é- j zett, és az országnak semmijébe sem került, miséhez.“ (Weimar bei Bühlau.) Igen éles, de évei az Algírban talált kincsek eléggé födözték a szellemdús taglalata S tahur híres beszédének,s hadjárati költségeket. A júliusi forradalom után s az uj porosz keresztes párt orosz rokonszenves dr Hausserb. több évig száműzetésben élt, s politikájának. ezen időt csaknem Európa minden államaiban „Porosz és Oroszország.“ (Preussen tett utazásokra használta. Egy becses munkát brund Russland. Leipzig bei Hirzel.) Még szenve- ’ runk tőle Magyarországról. Francziaországba helyesebb kitörés az ujporosz párt ellen, melyet visszatérte óta nem hagyá többé el a magányt s „a hivatalok- s az államrai veszedelmes befolyá- különösen emlékjegyzetei leírásával foglalkozott, soktól megfosztani“ akar. Unokahuga erővel ment S Priest tábornok fia„Két hazafiui füzet.“ (Zwei vaterkn- hoz, ki a restauratio alatt Berlinben mint követ dische Hefte. Manheim, Basselmann.) Méltó pa- * működött, de nassok Németország szakadozottsága fölött hiába, nincs másképen! „Nyílt levél Miklós czárhoz.“ (Leipzig Remmelmann.) Miklós czár Németországot is „beteg embernek tartja ; gyengeségére — sajnos — igen is helyesen számított. Egyéb invectivái már százszor elmondattak. „Nyílt levél a francziák császárjához.“ (Lipcse Remmelmann.) Lengyelország helyreállítása által képes egyedül az európai béke Oroszország ellen biztosíttatni. Lengyelország helyreállítása ez után forradalmi kérdés helyett európai conservativ jellemet nyerne. Jó, ha igaz, de a kérdés nincs napirenden ; most Németország föllépése körül forog a keleti kérdés;s napirendre csak akkor jöhetne, ha a Spree melletti politika a háborút még inkább bebonyolítandná, mely ha Austriával tart, egyszerűbben fog a keleti ügy eldöntetni. Egyébiránt a lengyel kérdést jobb most s tán általában is szőnyegre nem hozni — az a keleti kérdésben rész elem. Bauer Bruno ismét egy röpiratot indított a világba, melynek főérdeme, hogy nem több egy kis ívnél. Czíme „Aberdeen“, tartalma egyébiránt nem egészen üres szalma. Szerinte „Aberdeen a fennforgó világügyben — a helyzet ura. Ő a kabinet szigorú főnöke, ki engedelmességet követel tagjaitól; minden ellenzéki kisérlet után hatalmasabban áll elő, — a ministeriumbani viszályok után, melyről oly sokat írtak a nyáron, ismét mély csend áll be , — s a ministeri lázadások rendesen azzal végződnek, hogy az illető ministerek maguk biztosítják az alsóházat a kabinetben uralkodó teljes egyetértésről. Kérdés tehát mi Aberdeen úr politikája? — Aberdeen minden rajongástól ment, minden phrasis gyűlölője, — ő a szözerzület lángjait őszinte, csaknem kihívó politikai vallomásai hidegvizével csillapítja,a franczia államfő sasszárnyait nyesegeti, hogy túl ne vigyenek a czélon, — s mi ez a czél?— nem mondá-e maga, hogy Európa meg lehet elégedve ha 25 évi békét nyerhet, mint a háború gyümölcsét ? Aberdeen e politikája által hatalomban nyer ha az angol fegyver szerencsétlen , s ha szerencsés — ismét ő fogja diktálni a béke feltételeit az angol népnek.t.— Ez, mint mondok, elég józanul hangzik, — s erejéből nem veszt a szerző egyéb különöz ötletei által, milyen p. o. az, hogy Angliában az absolutismus és centralisatio előjeleit véli látni, s a jelen háborút azzal jellemzi, hogy az a nyugati absolutismus barcta az északi ellen. Pária , nov. 13. November 19- 18542