Budapesti Hírlap, 1855. április (685-708. szám)

1855-04-22 / 702. szám

Pest, Hétfő. Megjelenik e lap, vasárnapot és az ünnepnapokat ki­véve, mindennap délután 4 órakor. Előfizetési díj: Vidékre: félévre: 10 frt., évnegyedre: 5 ft. 20 kr. Helyben: félévre: 8 frt., évnegyedre 4 frt.—A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, több­szöriért pedig 4 kr, számíttatik — Egyes szám 20 pkr. BI­DA Szerkesztői iroda van ! Országút, 6. sz. a. (Konewalderház) 2-ik emeletben. Előfizethetni.— hely­be­n a lap kiadó hivatalában Herz János könyvnyomdájában (Országut,Kunewalder-­ ház), vidéken minden cs. k. postahivatalnál. —Az előfizetést tartalmazó levelek a czim, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett,­ a pénzzel együtt bérmentesít­­v­e egyenesen a kiadó hivatalhoz utasitandók. HIRLA Előfizetési felhívás. Az előfizetés évnegyedre : Helyben : 4 pft. Vidékre : 5 pft 20 kr. Előfizetni lehet Pesten e lap kiadó hivatalában (O­rszágut Kunewal­­derház földszint Herz János nyomdai irodájában), vidéken minden cs. k. postahivatalnál. SZERK. HIVATALOS RÉSZ. a cs. k. Apostoli Felsége f. é. apr. 19- ki legf. határozata által b. Augusztin tsznagy és fő­ tüzérségi igazgatónak, és gr. Grivine al­­m­ágynak a Felsége első főhadisegédének leg­kegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy a portugált cs. k. Benvenuto d’Avis katonai rend nagykeresztjét elfogadhassák és viselhessék. a cs. k. Apostoli Felsége f. és apr. 7­1 ki legf. határozata által legkegyelmesebben meg­engedni méltóztatott, hogy Gömöry János, az AUguszt szász-koburg-gothai hg­i­rens, pohorellai vashámorainak igazgatója, a szász-erneszt­egi há­zirend kiskeresztjét elfogadhassa és viselhesse. A belügyminister Kafka Ignácz és Schenk Emil szolgabiróhivatali tollnokokat segédekké a nagyváradi közigazgatási terület tisztán politikai szolgabiróhivatalaihoz kinevezte. Folyó 1855. évi május 1-én Ráczkeve mező­városban Pest-Pilis megyében cs. k. postakiadóság fog életbe lépni, mely a levél- és szekérpostaszol­­gálatot teljesítendi , teherszállítmányokat pedig csak 5 font súly erejéig fog felvenni és kiszolgál­tatni, összeköttetését pedig az ercsényi cs. k. pos­tahivatallal hetenkint négyszeri gyalog-küldőposta által nyerendi. Ezen küldőjáratok hétfőn, szerdán, csü­törtökön és s­z­o­m­­baton a következendő rend­ben fognak közlekedni : ElindulásRáczkev­éről : délutáni 3 óra­kor. Megérkezés Ercsényben : délutáni 2 órakor. El­indulás Er­csényről: délutáni­­3 óra-­­ kor. Megérkezés Ráczkevében: estvéli 4­­ órakor. A ráczkevi cs. k. postakiadóság forgalmi ke­rületéhez tartoznak a következő helyek : Becse, Lőré, M­akad és Ráczkeve; a puszták: Csereviz, Godány, Gyula, Királyrét és Schilling, továbbá az angyali és Somlyói sziget. Pest april 16. 1855. A cs. k. postaigazgatóság. NEMHIVATALOS RÉSZ. Levelezések. Bakó, april 18. A császári fensége Albert főherczeg ma­gyarországi katonai s polgári kormányzó ur igen örvendetes meglepetésünkre ma délutáni 11/2 ó­­rakor városunkba érkezett. Szegedről a közleke­dés a Maros és Tisza kiöntései miatt szárazon a­­kadályozva lévén, kíséretével együtt a kiöntési tereken, hol jobb időben szorgalmas polgártár­saink ilyenkor a jó termés reményében földjeiket szokták mívelni, dereglyén jött, határunkban a Maros-töltésen, oda megmentett szénáját eltaka­rítandó lelei lakost találván, ő és. fensége a vízi járműről kiszállott, és harmad magával annak igen szegényen felszerelt kocsijára ülve hozatta magát városunkba, melynek szerencsétlenebb ré­szére sietvén, csónakon a pusztulásban lévő vá­rosrészt megszemlélte, innen a megye házához menvén, az ott székelő hivatalokat vizsgálta meg, mig később hadsegéde a vízi járművön megér­kezvén, megtudva hogy a kocsikat szállító de­reglye még hátra van, és csak fél óra múlva ér­keztetik meg , a földeáki plébánosnak jutott a legnagyobb szerencse ő és. fenségét az ő gyenge kettős előfogatú kocsiján Földeákra kísérhetni, hol kíséretét és saját kocsiját ő és. fensége be­várva, a vizátlepte tért, a községi szegény álla­oka­tr­ész vétlenség, ,,az undok, régi szörnyeteg, a minden jónak lassú sorvasztója.“­­Erdély 500,900 magyarsága közt nem volt 300, kik szükségesnek hitték volna ál­dozni fennmaradására egy lapnak, melynek leg­főbb bűne az volt, hogy a politikai hírek délibáb­jával nem gyönyörködtethető olvasóit! Azonban bennünk él a hit, hogy ez csak rö­vid szünet, mely után egy életerős és minden igényeknek megfelelő lap fog keletkezni, a­mely iránt a részvét is nagyobb lesz, mert már kevés ember nem látta be, hogy az ő pár forintja is szükséges egy ily vállalat fennmaradásához. A „Hetilap“ megszűnése ez időben azért is sajnos, mert és mostanra esik közintézeteink mozgalmas­ élete. A gazdasági egylet, színház, keresk. és iparkamara stb. mind közlöny nélkül maradtak. A beszélgetés másik tárgyát a „Pesti Napló“ f. bó­n­ki számában megjelent kolozsvári közlés teszi, a­mely városunk közvéleményét oly botrá­nyos modorban sérti, hogy csodálkoznunk kell azon szerkesztői tapintatlanságon, melynek e czikk megjelenését köszöni. Az ily kifejezések műveit magán-körből is száműzvék, s a „Pesti Napló“ tért nyit azoknak hasábjain. Aztán ha alapja lenne, de egy tétele sem áll, vagy nem úgy, a miként írva van. Egy minden kritikán aluli szín­műért oly lármát, oly nemtelen ráfogásokat csi­nálni, csak önző s aligha­nem személyes érdekek miatt lehet, s ezt a szerkesztőségnek át kellett volna látni, s magát nem compromittálni. Egyéb­iránt ez már megszokott dolog tőle. Annyi igaz, hogy itt e czikk közmegvetést szült, s tán írója sem bánná, ha nem írta volna. A per tárgya „A székely leány Pesten“ czí­­mű darab, a­mint hallók, át van adva a pesti drá­­mabíráló választmánynak, s ennek ítélete alkal­masint eldönti azon függő kérdést is, hogy a tet­­szészaj a kolozsvári közönség melyik rétegéből jött? Egyébiránt szerző saját darabját jobban már nem dicsérheti, mint a­hogy azt a , P. N.“­x. jegyű levelezője tette. De hagyjuk el e tárgyat. Az érdeklettek majd eligazítják a magukét. Forduljunk kedve­sebb eszmékhez. A múlt évben annyi tetszésben részesült Bulyovszkiné asszonyt minden perezben várjuk, s művészi játékának reménye örömre hí fel. Érke­zésével némi szállongó hírek is vannak kapcso­latban, de a­miknek nem merünk még hinni, an­nyira kedvezők volnának színpadunkra. Hason­­lag várjuk Benedeket is vissza, ki Szabadkáról maga csalogányával­ tér meg, Csercser Natáliá­val, mint nejével. Vége felé járó színszakunk te­hát a legmosolygóbb reményekkel kecsegtet. r.l. Austriai birodalom, B­é­c­s, april 21. Ma tartatott a 12-ik érte­­kezleti ülés. Ezen ülésről a bécsi ,, Presse“ azt jegyzi meg, „hogy az, ha semmi új közpon­­tok a harmadik pont feletti egyesülésre nem ta­láltatnának, alkalmasint az utolsó volt, míg ellen­ 702, pózban lévő tanodát, az ujat építendő imaházat kező esetben a tanácskozvaányok valószinüleg megszemlélte, innen azután H. -M.­Vásárhelyre még az ülések egy hosszabb sorozatát igényelnék.“ vevén ucját. ” és. fensége a­ vizár miatt Makóról Lord Russell elutazása hétfőre 23-ra van Földeákra vezető országúton nem haladhatván, határozva, az általa lakott szobákat a Munsch szántóföldekre kényszerét­tetett térni, itt a mezei szállodában már gr. Almásy bérelte ki, csősz által feltartóztatva jön, kire buzgó szolgál­l . Az austriai cs. követség mellettnöke Szt. Pé­­latáért öcs. fensége megjutalmazni kegyeske­­tervártt gr. Biom­e ma gr. Esz­ter­ház­y Bálint dett.— Öcs. fensége kíséretében voltak több sürgönyeivel az északi fővárosból Varsón keresz­­katonai tiszt urakon kívül b. Au­gu­sz. Antal túl ide érkezett, budapest-kerületi cs. k. helytartésági■ alelnök ő ,­­ Austriai cs. k. követ Berlinben gr. Eszter­­mvilga, csongrádmegyei cs. k. főnök Bony­hi­­ , házy tegnap estv­e az északi pályával Berlinből d­y István ur s több hivatalnokok.­­ ide érkezett és a mai délelőtt folytán értekezése­s cs. fensége ittléte alatt egyházi, állami s­á­vád kü­lügyminister Budl gr. ő excjával. Tegnap városi k­ibb hivatalnokokkal beszédbe ereszkedni­­ porosz k. követ gr. A r n­í m egy hosszabb érte­­kegyeskedett, és szerencsétlen körülményeinkről­­­észletet tartott gr. B­uóll­al, magának tökéletes tudomást szerzett: O cs. fen- i Galitzin herczeg Athénéből visszatérve­ségének benső részvétét tapasztalván, s meggyőz­t tegnap estve Sz. Pétervárra utazott s 1­01tö­ge­­ződve a magas kormány kegyteli atyai gondoskod s r°g király ő felsége segéde Botzaris ur ellea­­dása felől, jelen szomorú helyzetünkben e kerüle­t­ben ma Athénéből Bécsbe érkezett. Botzaris úr leg­­mény nekünk méltó vigasztalást nyújt. M.­­ közelebb Sz. Pétervárra utazik, hogy Sándor­­ császár trónralépéséhez egy királyi üdvözlő fia­ Kolozsvár, ápril 15.­­s­zót adjon át.­­ Napi eseményeink legfotztobbjai közé tartozik ! " A­­togpapi'pesti réggé­­ vonatta a Hetilap megszűnése. Harmadfél évi küzdés után megint ott állunk, hogy nmel egyetlen ma orosz futár indult Szebasztopolba s­­ harczegnek sürgönyöket visz, egy csász. Gorcsakov a gyár lapunk, melybe csak hirdetést is iktatni le- i­t­t , T,erna f­estve egY angol kabineti futár Lou­­benne. Megszűnésének­­ 1 bonból ide érkezett. , Ma itteni iparosok közel számosan indultak a párisi iparműkiállításra. , A palai hadikikötő birodalmi vár rangra e­­meltetett. Az itteni kormánynak egy kertész tervet­­ nyújtott át, Austria összes utait fákkal beültetni a­z abból jövedelmi forrást képezni. A börze, mely néhány nap óta igen szilárdul­­ tatta magát, tegnap est­e óta tágít. A nagy függő kérdés kimenete feletti feszültség egyébiránt min­den ügyletet megakasztott. Bécs, ápril 22. A tegnapi szokatlanul hosz­­szú értekezleti ülés — öt óra utánig tartott — alkalmasint az utolsó volt, melyben lord R­u­s­s­e­ll részt vett. Russell Londonba siet gyarmatügymi­­niszeri állomását elfoglalni. Annál nagyobb fe­szültséggel várták a tudósítást a tegnapi ülés eredményéről, mely legelőbb kereskedelmi kö­rökben hallatszott, hogy az eredmény a bé­kére nézve kedvezőtlenül alakult; a későbbi es­ti órákban pedig hire terjedt, hogy az értekezle­tek további folytatása, mint már a 11-ik ülés után, előlegesen biztosítva van, ezt hitelesen lehet ál­­lítni.Külföldi lapok az utóbbi idők békés kilátá­sát Austria által előidézettnek tekintik. Az aus­triai államférfiak ily sikerhez bizonyára szeren­csét kívánhatnának maguknak, ha azon lapok meg nem jegyeznék, hogy csak azon határozat­lanság és kétely, melyet Austria az értekezletek­nél f­eltárásában mutat, szorította a nyugati ha­talmakat oly engedményekre, melyekből a béke — talán nem a legóhajtottabb formában — léte­sülhet. Ha e szavak helyett „határozatlanság“ és „kétely“, e kifejezés használtatott volna „mér­séklés“, akkor e nézet nem lenne minden alap nélkül. Ez óráig még senki sem mondhatja bi­zonyosan , hogy a két évi harcz épen most békére fog válni, de egy hatalmat sem terhel e pillanatban nagyobb felelősség mint Austriát, hogy bár nem kívül állva, de legalább még sem a tusa közepében, az értekezletben képviselt ha­talmak közt még mindeddig sem nyúltak az utolsó eszközhöz. Ne ámítsuk magunkat. Mindenki békét akar. Francziaország nem többé vagy kevésbbé mint Austria, Anglia épen úgy mint Franczia­ország, Oroszország mint a szövetségesek. Ha Bécsben erre nézve megtalálják a módokat, me­lyek mindannyinak tetszenének, akkor Austria ezért bizonyosan a legtöbb köszönetét érdemli. Prága, april 19.­0 Felsége F­e­r­d­i­n­a­n­d császár születésnapi ünnepére ma 9 órakor dél­előtt a székes templomban ünnepélyes nagymise és Te Deum tartatott, melyen a helytartó b. Mecséry ő excja, hadtestparancsnok herczeg Liechtenstein alb­.,orsz.főtörvényszéki elnök b. Hennet ő excja és számos magas kat. és polg. tekintélyek és nagyszámú hívek vettek részt a lakosság minden osztályaiból. 1 órakor a helytartó ur ő excja szerencsés volt Ferdinand császár ő Felsége által fogadtatni és alázatos szerencse - kivonatait átnyújthatni. Ő Felsége a kacowi ura­dalom szegényeinek 200 pftot ajándékozott. Milano, april 17. A cs. k. helytartóság kö­vetkező hirdetvényt bocsátott ki: „A megerősí­tések bekövetkezett kicserélése után azon egyes­ Április 23-a 1855 végben, mely az austriai cs­ k. kormány és schweizi szövetség teljhatalmazottai közt 1852 ben a capucinusok kiűzése folytán Tessin kan­tonból, támadt viszály kiegyenlítésére köttetett ezennel köztudomásra juttatik, hogy a belügymi­nister ur f. hó 10-ki bocsátványa s a külügymi­­nister urnak f. hó 8-kán a cs. k. küldöttségekbe­ bocsátott körirata valamint főkormányzó gr. Ra­de­tzky tábornagy f. hó 13-ki ebbeli közlése következtében a Tessin kantonba tartozók ellen alkalmazásba hozott visszautasító rendszabályok felfüggesztése és az utlevélügyekben javukra a rendes eljárásnak az austriai államokba utazásu­kat illetőleg, f. hó 21-kével ismétt fölvétele el­rendeltetett. Milano april 14. 1855.­­ cs. k. A­­postoli Felségének helytartója a Lombardiában b. Burger.“ K­ÜLFÖLD,­­ Tudósítások a harcrtérekről. Délkeleti csatatér. Végre a várt le­vélbeli tudósítások a Szebasztopol elleni bombázás megkezdéséről megérkeztek. Rész időben és erős délnyugati szélben az egyesültek tűztelepei ápr. 9-én reggeli 5 órakor megnyitották a tüzelést, orosz részről azonnal feleltek, s csakhamar az összes ágyuk tűzben voltak, egész nap folyta­­tandók a rombolás munkáját. A rosz­idő a várbeli kirohanást lehetlenné tette, s verekedésre 9-én a dolog nem került; a veszteség is első napon az elhasznált lövegtömeghez képest csekély volt. A több mint 40 hajóból álló flotta Szebasztopol előtt állt. A Tsernajánál álló orosz figyelőhadtest azon­nal a bombázás kezdete után Bakcsiszaraiból erő­sít­te­tett, de a nagy eső miatt, mely az egyes hal­mok közti völgytorkokat víz alá tette, az egye­sültek állásai ellen hadműködést se Inkerman, se Balaklava mellett nem kezdhetett. Azonban azon nézet, hogy a Kaidarvölgyben legközelebbi napokban csatára kerül a dolog, általánosan el volt terjedve, s alkalmasint onnan keletkezett azon hír, hogy 10-kén csakugyan csata volt, ho­lott későbbi tudósítások, melyek 16-ig terjednek, egész e napig semmi nagyobb összecsapásról a nyílt téren nem emlékeznek. O­m­e­r pasa a leg­utolsó haditanácsban megállapított egyessé­g sze­rint, 15-kén volt támadó mozgalmait Eupatoriá­­ból elkezdendő, miután az oroszok hat napi bom­bázás által nyugta taníttattak. 15-kéig a hadmű­ködések az egyesültek részére szerencsésen foly­tak. Korábbi tudósítások szerint függetlenül a bombázástól a gyalogság, lovasság és tábori tü­zérség a Tsernajánál csatarendbe­­ állíttatott, a tartalékokkal együtt, s e tény megerősíti azon nézetet, hogy ott legközelebb összecsapás fog történni. 13-kán az oroszok védelmi állásukat a Tsernajánál még nem hagyták el. Az egyesültek főtámadása a veszteglőerőd sánczai ellen fog in­­téztetni, s a flotta által támogattatni. A tüzelés egyébiránt az egész ostromvonalon igen élénk, és az oroszok saját jelentéseikben följegyzett vesz­teségéből látni, hogy az nagy hévvel foly. Orosz részről ápril 15-ig mennek a távirati sürgönyök (lásd alább) és még semmi eldöntő tényt nem je­lentenek, de azok megerősítése a másik táborbeli tudósítások által bevárandó. A „Milit. 7.“ - ban olvassuk. A francziák leg­újabb nagy hadiműködésének czélja volt, azon téren állomást foglalni, mely a Karagacsa hal­mok északkeleti szögletét képezi, s mely az oro­szok eddigi kirohanásainak rendkívül kedvezett. Mielőtt Karabelnaja ellen formaszerinti támadást lehet­ kezdeni, 9-én az összes tűztelepekből meg­nyitók az egyesültek a tüzelést , azt 10-én még hevesebben folytatók, de az oroszok ép oly élén­ken viszonozták; sok orosz földmű elvontatott; az egyesültek ágyúi a Kielöböl és Doktorok köz­­­ti táborlatvonalból tüzelésüket különösen a ka­­rabelnajai védművek középpontja, a Malakoff­­torony és annak földtűztelepei ellen intézték. E téren az oroszok számos apró sánczdlatokat ké­szítettek, azokat megrakták csernomori lövészek­kel, s az előretolt holdsánczokat makacsul védel­­mezték, e sánczoknak kettős czéljuk lévén: védő és támadó; védő: hogy a francziák támadóművei­nek a Malakorf torony ellen előhaladása meghiu­­síttassék; támadó: hogy az oroszok hadoszlopai­kat e védművek mögött nagyobb kirohanásokra összegyüjthessék. A francziákra nézve fontos, nem­ csak új orosz művek építését meggátolni, hanem a már létezőket is elfoglalni. Lehetséges .

Next