Budapesti Hírlap, 1855. június (734-758. szám)

1855-06-30 / 758. szám

Pest, Szombat, megjelenik e lap, vasárnapot és az ünnepnapokat kivéve, mindennap délután 4 órakor. Előfizetési díj: Vidékre : félévre : 10 frt., évnegyedre: 5 ft. 20 kr. Helyben: félévre : 8 frt., évnegyedre 4 frt.—A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, több­szöriért pedig 4 kr, számíttatik — Egyes szám 20 pkr.­­m JSW-'' BUDAPEST L­P. Szerkesztői Iroda van: Országút, 0. sz. a. (Kanewalderház) 2-ik emeletben. Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában Herz János könyvnyomdájában (Országút,Kane­svalder­­ház), vidéken minden cs. k. postahivatalnál. —Az előfizetést tartalmazó levelek a czím, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt bérmentesít­­v­e egyenesen a kiadó hivat­al­hoz utasítandók. Előfizetési feltételek A „BUDAPESTI HÍRLAP 44-r a. Helyben: Félévre 8 pft. É­v n­e­­­g­y­e­d­r­e 4 pft. Vidékre : Félévre 10 pft. Év­negyedre 5 pft 20 kr. Előfizetni lehet Festenc lap kiadó hivatalában (Országút Kunewal­­derház földszint Herz János nyomdai irodájában), vidéken minden cs. k. postahivatalnál. SZERK. HIVATALOS RÉSZ S hadseregi parancs. Örömmel ragadom meg az első lehetséges idő­pontot, hogy a III. és IV. hadsereg hadilábra ál­lításának kiegészítése végett behívott tartalék-le­génységet, legteljebb megelégedésem kinyilatkoz­tatása mellett, hazája­ s családjának visszaadjam. Mindamellett, hogy azok nagyobb része már polgári viszonyokba lépett, megházasodott s csa­­ládatya volt, mégis mindnyájan a hozzájok intézett felltivárnak a leggyorsabban engedve, kötelessé­geiket legpontosabban teljesítették s hivatásuknak példás magaviselet és szolgálat által tökéletesen megfeleltek, — ők most mint polgárok kötelessé­geiket épen oly híven és becsületesen fogják telje­síteni, mint azt katonák tenni megszokták. Lemberg, junius 24-n 1855. Ferencz József s. k. , és kir. A­p­o­s­t­ol­i F­e­l­s­é­ge f. é. junius 8 - a kelt legfelsőbb határozata által S­e­i­ff­e­r­t Ká­roly vajdahunyadi erdő- és koronauradalmi ellen­őrködő főerdőszt, a hunyadi vár égésénél nyilvános életveszélylyel tanúsított bátor, hű s igen sikeres eredménynyel egybekapcsolt magaviseletének elis­­m­eréséül, a koronás arany érdemkereszttel legke­gyelmesebben feldíszíteni méltóztatott. Az igazságü­gyminister­um f. é. junius 18-a 11,820 sz. a. kelt bocsátványa által az ügyvédség ideiglenes gyakorlása a pozsoni orsz főtörvényszé­­ki kerületben .Balázsovits József volt ideigl. telekkönyvvivőnek a nagyszombati megyetörvény­­széknél, megengedtetett. Az igazságügyministerium f. é. junius 17-én 11,426. sz. a. kelt bocsátványa által az ügyvédség ideiglenes gyakorlása a budai orsz. főtörvényszéki kerületben, P­r­­­á­­­b­y István figyelőnek megen­gedtetett. A budai cs. k. orsz. pénzügyigazgatósági osz­tály Konrád István számvivőségi oszt. napdijno­­kot az egri cs. k. pénzügykerületi igazgatóságnál, II. osztályú segéddé a gyöngyösi adóhivatalhoz ideiglenesen kinevezte. A budai cs. k. orsz. pénzügyigazgatósági osz­tály V­i­s­s­n­y­e­y Gyula György napdíjnokot já­­rulnokká a budai országos főpénztárhoz véglegesen, továbbá Torday István és Simkovicz Ferencz napdijnokokat segédekké, és pedig az elsőbbiket az egri gyűjtőpénztárhoz, az utóbbit pedig a szol­nokihoz, mindkettőt ideiglenesen kinevezte. A kassai cs. k. orsz. pénzü­gyigazgatósági osz­tály L­a­u­r­e­c­k­i József segédet a vadovici cs. k. kincstárkerületi igazgatóságnál, Sehol­tz Károly gelmeczi dohánytári segédet,E­bér­t Ferencz sztrop­­kói adóhivatali segédet és Michel Frigyes se­gédet a kassai Cs. k. pénzü­gykerületi igazgatóság­nál adóhivatali tisztekké, és pedig a két elsőt a lő­csei, a harmadikat az ujhe­lyi, a negyediket pedig a felső-vissói adóhivatalhoz, ideiglenesen kinevezte. Egyszersmind Máthé Mór napdíjnok a lőcsei, s P­i­c­h­o­v­i­c János pénzügyőri főfelügyelő a szi­getin adóhivatalhoz segédekké kineveztettek. F. é. junius 25-én a budai cs. kir. egyetemi nyomdában megjelent és szétküldetett a magyar­­országi kormány lap első osztályának XII. darabja, Blind német egyes — mind­összes kettős kiadásban. 758. Tartalma ezen darabnak : 89. sz. Az igazságügyministeriumnak 1855. ápril 29-n kelt rendelete, hatályos az ország egész területére, kivéve a katonai határőrvidéket, a bíró­ságoknak a róniai szigetekbeli alattvalók halálese­teinél­ eljárását illetőleg. 90. sz. A legfőbb rendőrhatóságnak 1855. május 2-n kelt rendelete, a következő munká­nak : „La Russie et le veinx monda par Alexandre Hertzen“ eltiltását illetőleg. 91. sz. A belügyministeriumnak 1855. május 3-n kelt rendelete, hatályos mindazon koronaorszá­gokra melyekben az 1852. december 3-ki erdő­törvény (birod. törv. lap. 250. sz.) érvényben van, mi által az 1852. december 3-ki erdőtörvény-át­hágások elévülésének feltételei és ideje határoz­­tatnak meg. 92. sz. A hadseregi főparancsnokságnak 1855. május 4-n kelt körrendelete : A. a csapatparancs­nokok kötelességeit s innen származó jótállását, és B. a hiányzó katonai egyéneknek kellő számban tartását illetőleg. 93. sz. A kereskedelm­ m­inisteriumnak, egyet­értőig a belügyministeriummal s a legfőbb rend­őrhatósággal, 1855. május 7-n kelt rendelete, ér­vényes minden koronaországokra, kivéve a katonai határőrvidéket, az 1854. február 11-ki rendelet (birod. törv. lap 1854/év XVIll. darab, 48 sz ) 23. § ának magyarázatát illetőleg, a minden nemű­ gőzkazánok szétpattanási veszélye ellen követendő biztonsági rendszabályok tárgyában. 94. sz. Az egyház-és közoktatásügyi minis­­teriumnak 1855. május 12-én kelt bocsátványa, hatályos mindazon koronaországokra, melyekre az 1858*. julius 30-ki törvény (birod törv. lap 327 sz.) hatálya kiterjed, a tanulóknak első s némely koro­naországokban második elméleti vizsgálatra bocsá­tása iránt, a negyedik s illetőleg hatodik félévi tan­folyamuk utolsó hat hete alatt. 95. sz. Az igazságügyministeriumnak 1855. május 13-n kelt rendelete, a krákói és nyugat-ga­­licziai országos pénzügyigazgatóság hatályba lépé­sének időpontja iránt. 96 sz. Az igazságügyministeriumnak 1855. május 16-n kelt rendelete, hatályos minden koro­naországokra, kivéve a katonai határőrvidéket, hi­­tel-papir-hamisitási fontos vizsgálatok eredmé­nyének a pénzügy ministeriummali közlése iránt. 97. sz. A pénzügym­­inisteriumnak 1855. má­us 16 . kelt bocsátványa, mely által az oraviczai bá­nyakapitányság ideiglenesen önálló bányahatós­ág­­gá tétetik, a rézbányai bányabiztosság a nagybá­nyai bányakapitányság alá rendeltetik, s a b­og­­sáni, moldovai, resiczai és szászkai bányabiztossá­­gok megszüntettetnek. 98. sz. A pénzügyministeriumnak 1855. május 16-n kelt rendelete egy dalmatiai saját fináncz-ü­­gyészség felállítása, s az eddigi triesti fináncz-ü­­gyészség átalakítása iránt. 99. sz. A pénzügyministeriumnak 1855. május 16-n kelt rendelete, hatályos minden koronaorszá­­gokra, a naptáraktóli adónak r megtérithetési mód­ja iránt. 100 sz. Az igazságügyministeriumnak 1855. május 22-n kelt rendelete,hatályos minden korona­országokra, kivéve a katonai határőrvidéket, az ügy­védek és jegyzőknek bűnvádi eljárásnál törvény­széki tanukut állíttatási kötelezettségtől való fel­­­mentetése iránt. Továbbá ugyanazon napon megjelent és szét­küldetett az országos kormánylap második osz­tályának Vili. darabja, egyelőre csak német egye­düli és magyar-német kettős kiadásban. Tartalmi ezen darabnak: 12. sz. Az igazságügy minnisteriummak 1855. május 6-n kelt rendelete, hatályos Magyar-, Hor­­vát- és Tót-irszágra, a Szerb-vajdaság s a Teimasi bánság, Erdélyország, a lombard-velenczei ki­rályság, Dalmátország , Galiczia, Krakó és Bu­kovinára, mi által a büntető-törvényszéki értesitő­­táblák készítése és kezelése iránti 1855. mártius 3-n kelt (kir. törv. lap 44. sz )igazságügyministeri bocsátvány most ezen koronaországokban is közzé tétetik. 13 sz A magyarországi cs. k. katonai és pol­gári kormánynak 1855. május 6-n kelt h­irdetvé­­nye, az egyetemi tagoknak a tanpénzekből és dí­jakból folyó jövedelmének megadóztatása iránt. 14. sz. A magyarországi cs. k katonai és pol­gári kormánynak 1­855. május 6-n kelt hird­tvé­­nye, a pozsoni közigazgatási területein útvonalak iránt, melyeken a különpostával utazók számára kibocsátott postarend hatályba lép. 15. sz. A nagyváradi cs. k. helytartósági osz­tálynak 1855. május 10-n kelt hirdetvénye, a Szi­­kula és Csermő közti útvonalnak az országutak so­rába tett felvétele iránt. 16. sz. A magyarországi cs. k. katonai és pol­gári kormánynak 1855. május 15-n kelt hirdetvé­nye, melyben az uj közigazgatási szervezet szerin­ti adófelügyelők és alügyelők számára a hivata­los utasítás foglaltatik. 17. sz. A magyarországi cs. k. katonai és pol­gári kormánynak 1855. május 15-n kelt hirdetvé­nye, az 1854 ik évben termesztett dohánylevelek beváltására kitűzött határidőt illetőleg. NEMHIVATALOS RÉSZ. Öcs. k. Apostoli Felsége legmagasb útjáról belü­gyminister ő exerájához következő táv­irati tud­ósítás érkezett : Lemberg, jun. 27. Császár Ő Felsége d. e. 7 óra 30 perczkor Tarnopolból legjobb egés­­ségben tovább folytatta útját Czortkovba. C­z­e­r­n­o­v­i­t­z­ból jun. 26 -án éjjeli 10 óra táviratilag jelentik, miszerint A­l­b­e­r­t főherczeg magyarországi polgári és katonai kormányzó Ur ő és fensége oda e napon reggel megérkezett, s 27-n reggel katonai szemle után Ő cs. kir. Apostoli Felsége elfogadására Zaleszczikbe menni szán­dékozott. PEST, jun. 30. VIZSZAABÁLYOZÁS. III. *) Az előadottak valóságát tagadni talán senki sem fogja, de ki, különösen mióta az újabb időben ez ügy nagyobb lendületet nyert, a felső tiszai szabályozásnál történtek figyelmes szemlé­lője volt, talán mind, de különösen a 3-ik­ és 4 ik pont alattiakat igazoltaknak fogja találni.­­ Mindenki tudja, hogy újabb időben, leginkább a zempléni birtokosok sürgetésére és költségén, néhai Beszédes József mérnök egy szabályozási tervet készített. A tervet minden oldalról csak hydraula képes ugyan megbírálni, miután azon­ban az a „divide et vinces“ az anyagi világban sehol még következményeiben meg nem c­áfolt elven alapult, azért, és mert (távol legyen min­den czérzás, annál inkább sértés) tisztelet minden hydrauláknak, de igazság is, hogy mindenek kö­zött ő az, kinek ügyességét leginkább tettek hir­dették és eredmény koronázd , az az óvatlan nagy közönségnél is nagy népszerűség és bizalommal találkozott, és bár az talán több mint nem baráti bírálók kezeibe is jött, elvileg mégis meg nem támadák, hanem, mi az abban felállított egész rendszeres mű alapja, ,,a keretsend-ko­m­o­­rós átvágás“ az ezt ak­kor vezető nagy Szé­­chenyink előtt, leginkább hajózási nézetből, és mert sokba kerül, nem nyert elfogadást. A Beszédes terve oly egyszerű, hogy azt mindenki megértheti, és a technika megbírálása fennma­radván azoknak, kiket illet, lehetetlen két kéz­zel legalább főbb elveiben azt fel nem karolni; abból a mostani vezetők által is köztudomás sze­rint foganatba venni szándéklott Latorczának e­­gyenesen a Tiszába vitele, az unghi és zempléni szabályozásnak alapja és az egész terv egyik fényoldala, minek kétségtelen nagy következ­ményeiről senki sem kételkedik; — de miután az azelőtti és azótai minden napi tapasztalás igazol­ja, miszerint áradási stádiumban a Tisza árja megy a Latorczába, ha a Latorcza a Tiszába a mostani kedvezőtlen összefolyással bevitetnék, ezen árnak az még jobban kifogván tétetni, min­den oltalom csak a töltésekben lévén, ezek leg­kisebb megrongálása, és gyakran egy észre sem vehető egérlyuk által egy eddiginél sokkal na­gyobb árveszély, és félő, egész vidékek elsepretése következhetnék. — ekként tehát a Latorczának Tiszába biztosan bevezethetése csak a Tisza egy felsőbb, ezen kedvezőtlen kanyarulatos összejö­vetelt eltávoztató átmetszése közbejöttével tör­ténhetvén, nem lehet se az államról feltenni, hogy bármibe kerüljön is az, annyi polgár jólléte és megnyugtatásáért, ennek létesítését csak azért mert sokba kerül, ne eszközölje, se az illető szakférfiakról annyi könnyelmű hiúságot, hogy miután különben is ezen átmetszés jótékonyságát meg nem tagadók, mielőtt e felett a palozát vég­legesen eltörnék, előbb az ettől üdvet váró nagy közönség, és maguk megnyugtatására is próbát. *) Lásd a „Budap. Iliri,“ 753. sz. — mi még eddig nem történt, — ha más kisebb­­szerű modorban is nem tennének, hogy az — mi­után hajózási különbség­e miatt úgy szólva nincs is, de az mindenesetre, h­a lenne is sokkal kisebb, mintsem ily nagy érdek annak al árén be ítélhet­nék, — az pedig hogy sokba kerül, egy államnál nem lehet mellőzési ok, — a homok mi itt gum­i­... O­l­tott territoriális akadályokkal valósággal hih­e­­tetlenítve van-e? de még egyszer mondom, hogy ezt a priort megmondani nem lehet, mert azért, hogy a felsőbb réteg homok, lehet alibi­ jó föld, erről tehát csak az egész vonalban tett kellő próba által szereztethetik bizonyosság. — És mennyi­ben a régibb iratok, és nem csak szájról szájra való átadás igazolja, hogy régebben e nagy vi­zek Zemplénben nem voltak, és ennek oka úgy a technika, mint tapasztalás szerint az, hogy T­o­­kajnál a víz összeszorul — szabadjon remélem, hogy a közjó tekintetéből — mit Baumgarten a kamara részéről nem csak nem akadályozni, de áldozattal is eszközölni még 1853 évben a tokaji ez iránti összejövetelben ünnepélyesen meg is ígért, ezen vizösszeszorulás mielőbb megnyit­­tatni, és ez által a felsőbb vizek esése sebesít­­tetni fog Egyelőre ennyi a főfolyamnál nevezetesen megkönnyítené az egész munkát, kivált ha a munkás kezek híja, mint Gilicziában a vasuttal, ily álladalmi érdeknél, legalább itt katonai erővel pótoltatnék. — Tenni itt valamit minden esetre kell, mert ez az állapot, mi itt a felső Tiszánál Tokajig van, mint láttuk, nem természetes, a ter­mészet tehát rajta magától már most nem segít­­het, pedig még aggodalommal fenyeget a jövendő is, mert mit nem­ is említek, az ecsedi láp szán­déklott szabályozásával, ide ismét több vizet szándékoznak hozni. Ezek igénytelen nézetei egy ezen ügyet fi­gyelemmel kísérőnek, ki hiszi, hogy az idei ára­dási események mindenesetre komolyabbak, mint­sem várni ne lehetne, mikép ez ügyben most már ezek után komolyabb fellépés is történendik,és mi­után e tavaszon Újlaktól Titelig mindenütt rend­kívüli árvíz történt, a vízelosztás szükségességé­nek, s hogy rtiinden üdv nincs a töltésezési rend­szerben , ez minden ékesen szó­ásnál győzőbb oka. Varan­ó (Zemplénben) májusban 1855. Nyeviczkey Kristóf, Junius 30-n 1855. Levelezések* London, jun. 25.­­ A „Times“ igen határozottan kárhoztatja a Roe­b­uc­k által bejelentett megrovási indít­ványt; szerinte, ezen indítványt az elvont szigorú következetesség szempontjából lehet ugyan iga­zolni, de annak gyakorlati hasznát nehéz lenne kijelölni. A Palmerston kabinet, minden hiá­nyai daczára, politikai szükségesség, a jelen kö­rülmények közt ez a legjobb s egyedül lehetséges kabinet. Talán csak nem gondol arra Roebuck úr, hogy a hadfolytatás kormányzását G­l­a­d­­­stone-, Herbert-, vagy Graham-re bízza? — Ha D i­sr­a­e­­­i­b­e­n Makkabeust lát, nagyon csalatkozik, mivel ezen érdemes gentleman leg­utóbbi beszédeiben, tömérdek gúny s öndicséret alatt igen világosan előtünteté a minden áront béke vágyát. W a­­ p o 1 e ugyanezen békeszeretet által tünteti ki magát, mig E 11 e n to­ro­u gh lord excentricus nézeteinél fogva, igen veszély­es minister lenne. Palmerston lord kormányát he­­lyettesítni lehetetlen, azt meggyöngítni pedig, a nélkül hogy megbuktattatnék, eszélyteln s ha­­zafiatlan eljárás lenne. Ellenben egy R a­g­­­a­n lord ellen intézendő indítványt a ,,Times“ iga­zoltnak s korszerűnek tartana A „Herald“ Roe­­buck-nek őszinte tisztelőjévé változott át, s annak hazafiasságát annál nagyobb készséggel méltányolja, mivel indítványa alkalmasnak lát­szik arra, hogy a torykat juttassa kormányra. Azonban a conservativ lapnak ezen vérmes hitében csak kevesen fognak osztozni, mivel n­e csak hogy a Roebuck-féle indítvány el­fogadta­tssa nagyon valószínűtlen, hanem az is több mint két­séges, hogy várjon ez elérné-e czélját Ugyanis Palmerston lordnak hihetőleg elég bátorsága len­ne arra, hogy az alsóház megrovási szavazatától az országra hivatkozzék, azaz a parliamente­t szétoszlassa. Raglan lordot illetőleg megjegyzi a „Herald“ : „Bármily nagyok legyenek is a fő­vezér képességi hiányai, azokat kell kárhoztat­nunk, kik őt 40 évi polgári működés után tábor­ba hajtották. Mi tudjuk, hogy ő épen nem

Next