Budapesti Hírlap, 1855. október (833-859. szám)

1855-10-18 / 848. szám

Pest, Csütörtök Megjelenik e lap, vasárnapot és az ünnepnapokat kivéve, mindennap délután 4 órakor. Előfizetési díj: Vidékre: félévre: 10 frt., évnegyedre: 5 ft. 20 kr. Helyben, élévre : 5 frt., é­v­n­e­g­y­e­d­r­e 4 frt.—A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért is­­r, több­szöriért pedig 4 kr. számíttatiV -- Egye* szám 20 pkr Előfizethetni — helyben a lap ki­ad 6 hivatalába Here J­á­nos könyvnyomdájában (Országút,Kunewald*-­­ház),vidéken minden cs. k. postahivatalnál.— előfizetést tartalmazó levelek a czím. lakhely sutolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt bérmentesít­­v­e egyenesen a kiadó hivat­al­hoz utasítandó­? Előfizetési feltételek A „BUDAPESTI HÍRLAP“-ra Helyben: Félévr­e 1­8 pft. É­v­ne­­ gy­e­d­r­e 4 pft. Vidékre : Félévre 10 pft. É­v -negyedre 5 pft 20 kr. Előfizetni lehet Pesten e lap kiadó hivatalában (O­r­s­z­á­g­u­t­e­n­n e w­a­­­­­derház földszint Herz János nyomdai irodájában), vidéken minden cs. k. postahivatalnál. SZERK. HIVATALOS RÉSZ. A kultus- és oktatásügyi minister dr. Szabó József pesti cs. k. egyold­ai helyettes tanárt, és dr. Kerner Antal, Krijst József és Hotter Ri­chard tanárjelölteket rendes tanárokká a budai cs. k. főreáltanodához kinevezte. A belügym­igister Novak F­erencz harmadik megyebiztost második,­­ Ér­e­s­d­y Ferencz számvi­­vőlisztet, s R­o­h­r­m­ü­tt­e­r János s dr. P­o­z­z­i Vik­tor helytartósági fogalmazókat harmadik megyebizto­­sokká, mindnyáját a nagyváradi közigazgatási terü­letre kinevezte. A belügyminister Denk Adolf és S­­­e­g­m­a­­yer János szolgabiróhivatali segédeket, továbbá Croltolanza Gusztáv lovag és Erb Ferdinánd lovag helytartósági fogalmazókat harmadik me­­gyebiztosokká a kassai közigazgatási területre kinevezte. A belügyminiszer a miskolczi megyetörvény­széknél megürült tanácsosi állomásra Schlick Gyula ugyan a megyetörvényszék tanácstitkárát ki­nevezte. A cs. k. országos pénzügyi igazgatóság nagy­váradi osztálya Beimel György és Ki­­­m­e­s­c­h József ideiglenes pénzügyi fogalmazókat végleges,­­ továbbá B­u­k­o­v­i­t­s Ferencz lajstromzót a már­­marosi cs. k. kincstári igazgatóságnál, Hart­hau­sen Henrik fogalmazó-gyakornokot a temesvári országos pénzügyi igazgatóságnál III-ik osztályú ideiglenes fogalmazókká kinevezte. A nagyváradi cs. k orsz. pénzügyigazgatósági osztály a szarvasi adóhivatalhoz II. osztályú ellen­őrré S­c­h­e­d­e­l Engelbert ugyanottani III. osztályú adóhivatali ellenőrt, s a derecskei adóhivatalhoz III. osztályú ellenőrré Binder János fehér-gyarmati adóhivatali tisztet ideiglenesen kinevezte. A belügyi ministeriumnak s a kereskedelmi, ipar- és középítészeti ministeriumnak 1855. sept. 4-én kelt rendelete, melylyel a magyarországi birodalmi utakhoz való őrső, közrejárulást tárgyazó szabály bocsáttatik ki. (Vége) 7. §. A közrejárulásra vonatkozó rendelkezé­seket a község belsejében legközelebb a község­­elöljáróság teszi a szolgabírói hivatal ellenőrködése alatt; ugyanazon ellenőrködés alatt veszi át a köz­­ségelöljáróság különösen a teljesített munkáért járó kárpótlást is. 8. §. Az úzigazgatóság irányában a községek ál­tal teljesítendő természetbeni munkatételek meg­váltása meg nem engedhető, a községeknek azon­ban szabadságában áll, az egyes lakosokkal a reájuk eső természetbeni munkatétel alóli fölmentés iránt egyezségre lépni, mi­által azonban a községnek a hozzá utasított munka teljes véghezvitelére, kötelez­­tetése semmi változást sem szenved. 9. § A politikai hatóságok által jelen rendelet folytán hozandó határozat elleni folyamodványok, minden egyes esetben azon hatóságnál nyújtan­dók be , melynek határozata ellen a folyamodás történik. A megyei hatóságok határozatai elleni folya­modványok ezen hatóságok által kellő kisérvénye­ NEMHIVATALOS RÉSZ. Levelezések. Paris, oct. 13. —­— Már tudva lesz önök előtt a „Moni­­teur“-nek abbeli jelentése, hogy a császárné ál­dott állapotban van. A hivatalos lap azt állítja, miszerint ez egy új biztosítéka fennálló intézmé­nyeinknek. A közönségre e hír nem tett benyo­mást, mivel a dolog már nem volt előtte titok ,­­ még ha meglepetik is általa, akkor sem idé­zett volna elő nagy hatást. Francziaországban a közvetlen trónörökösök szinte kijöttek a divat­ból. Hisz XIV. Lajos volt az utolsó fejedelem, ki atyja után következett a trónra, s 1789 óta a for­­radalmak annyira megváltoztatták a francziák érzületét, hogy már semmi örömet sem találnak fejedelmeik házi boldogságán. Mint hallatszik, felsőbb körökben ismét szó van a császár megko­­ronáz­tatásáról. A tulajdonképi napibeszéd tárgyát most ez angersi bűnvádi per képezi. Egy német lapban nem rég olyasmit olvastunk, mintha a nyugati láthatáron új rémalakok mutatkoznának, melyek mindenkit félelemmel töltenek el. Az angersi föl­fedezések ez állítást igazolni látszanak, mert az ottani törvényszéki tárgyalásokból világosan ki­tűnik , miszerint egész Francziaország el van árasztva titkos társulatokkal, melyek minden pil­lanatban készek nem csak a kormány ellen, ha­nem a birtok s család ellen is támadást intézni. Várjon az egész egy társulat-e, a Marianne, vagy pedig vannak különböző titkos társula­tok, melyek egymás mellett, vagy közös igazga­tás alatt koholják vétkes terveiket? ezt senki sem tudja, még maga a törvényszék se. A titkos társulatok valódi szervezetét még mély homály fedi; csak annyit tudhat az ember tényekből, hogy tagjaiknak száma roppant nagy s hogy igazi fő­nökeik korlátlan hatalmat gyakorolnak fölöttük. A népségbe oly nagy félelmet tudtak önteni, mi­szerint a hatóságok nyomozásai mindenütt a hall­­gatagság akadályaira találnak. Különben hogyan volna az megmagyarázható, hogy Angersben csak mintegy hatvan egyént lehetett befogni, holott be van bizonyítva, miszerint ama gonosz társulat, mely Angerst ki akarta rabolni, több száz egyén­ből állott. Hogy a titkos szövetség igazgatósága Páriában székel, hasonlóképen kitűnik a tárgya­lásokból, azonban daczára a mi jeles rendőrsé­günknek, még­sem lehetett egy Párisba való fő­vádlottnak, honnét ez a jelszót vitte, működésé­ről valamit megtudni. A főállamü­gyész maga is megvallja, miszerint a lázadás az ország minden pontján kitört volna , ha Angersben sikerül a csíny; hogy azonban miért választották a felke­­lők épen Angerst kiindulási pontul, a­mi volt oka annak, hogy a szomszéd helységekben a terve­zett s előre nyíltan megjövendölt mozgalom nem következett be? ez iránt ő csak a jövőtől vár felvilágosításokat. Kétségkívül nem volt az pusz­ta véletlen, hogy épen azon peret választatott ki, mikor az angol királynő Párisban volt s a közönség és hatóságok figyelmét elvonta, s azt is jól meg kell jegyezni, miszerint a csiny Angers­ben azon nap előtti éjjel történt, mikor,a császár a királynőt Boulogneba kísérte. Vájjon nem vet­­ték-e számításba az összeesküdtek a császárnak Párisbeli esetleges távollétét? Az eskü, mit a tit­kos szövetség tagjainak le kellett tenniök , olyan, mint minden ily vétkes eskük szoktak lenni. A törvényszék elnöke a vádlottakat úgy igyekszik föltüntetni mint rablókat, a vádlottak pedig po­litikai egyéneknek akarják magukat tekintetni; míg mi részünkről azt hiszszük, hogy egyik nem zárja ki a másikat: a communismus oly politikai iskola, mely rablást foglal magában. Nevetséges dolog, ha a februári forradalom hősei, Ledru­ Rollin, Louis Blanc stb. azon képzeletben van­nak, miszerint ők még szerepelni fognak. Köve­tőik már rég túl vannak rajtuk. Láthatni ezt a Marianne egy proclamatiójából, melyben Louis Blanc és Ledru Rollin gyanús aristokratáknak rajzoltatnak. Tegnap jelent meg a bankkimutatás. Az roszabb mint valaha, a bankkészlet ismét 56 millióval kevesbedett. Erre az árfolyam rögtön 20 centt­el csökkent, s még sokkal jobban csök­kent volna, hahogy az angol árfolyam nem szök­ken. Szabályul van kitűzve, miszerint a bank készletének aránya úgy álljon a forgásban levő jegyeihez, mint 1:3, azonban ez arány már is jóval változott. A lejárati idő megrövidítése oly nagy zava­­rodást hozott az egész kereskedésbe, hogy már minden oldalról panaszok érkeznek. Meglehet, hogy e rendszabály vissza fog vétetni. Szászváros , sept. 25. Az iskola­év kezdetén ismét elszomorodunk, látva mily csepegve sietnek az apák gyermekei­ket az itteni tanodába hozni; a forradalom előtt tizannyi volt a növendékek száma mint jelenleg, pedig a tanoda népességét akkor is Zaránd Hu­­nyad vármegye, Hátszegvidék és Szászváros adó. Most a tanítás is jutányosabb mint 1848 előtt. S honnan e hanyagság ? Miért van ez így a dévai, hunyadi, hátszegi reáliskolákban is ? Midőn én az idevaló tanodába jártam, csak a szomszéd Lo­­kád faluból több mint tizenöt tanuló hallgatta a felsőbb tudományokat; most tán csak két fiút ho­z­nak ide. A népesség mindenütt az volt, a nagy drágaságért sem panaszkodhatik a szülő, mert a nem úri koszt jelenleg is olcsó. Némely apától hal­lottam , hogy nem adja a fiát iskolába , miután őtet hivatalnoki pályára nevelni nem akarja. Egy ily okoskodásnak nem kell e cáfolat, mintha ne­velés és műveltség épen csak a hivatalnokok szá­mára lenne szükséges. Nézzük csak a szászvárosi szász atyafiakat, az ő iskolájuk népei, mint a miénk, pedig hozzájuk a vidékből nem járnak a növendékek; igaz, hogy lézengő szász fiút sem lehet látni az utczán brassói szekeresek szekér­­kerekei után futni, de ismerek egy itteni refor­mátus urat, kinek hivatala, tisztességes jövedel­me, fizetése van, s maga hajdan a felsőbb tudo­mányokat is végzette, tizenhárom éves fiát már egy év óta nem adja iskolába, de elnézi, hogy a mulatókertekben mily pompás tekéző a fiú, hi­szem még mesterségre is fiatal, várjon az iskolá­ba is ? Poroszországban az ily apát „in crimina­­libus“ büntetnék, mi szánakozunk rajta. .­­. Azt mondja, drága a„didactrum.“ Hát a bor és a szil­vapálinka? Sújtsa az ily apákat a nemzet átka ..........az utóbb feltámadó bűnös öntudat. Körünkben színészek működnek Tóth István igazgatósága alatt. Eltávoztuk után bővebben fo­gok róluk szólni. Vajda-Hunyadon hasonló szí­­nésztársulat működik Bács igazgatósága alatt. „Kemény Simont“ tűrhetőleg adták a na­pokban — kár hogy mindkét társulat személy­zete kevés, gyenge s nem képes nagyobb drámá­val megbirkózni. Az ide b­eköltözött csehek közöl az öregek, korosabbak kezdenek halni, épen mint történt a württembergi beköltözöttekke­l.Úgy látszik,nem nekik való az itteni jég, víz, bor. De az ifjú nem­zedék kiállja a sarat. A dologban lassúk , bár nem lomhák mint az oláh, az utóbbi napszámban még­is többet végez, mint a cseh beköltözött.*) Daczára annak, hogy egy pár eset volt ke­­­reskedőbolt és mészárszék feltöréséről, a közbá­torság nálunk jó lábon áll. Hátszegvidéken egy birtokos épületébe nem jó szándékból próbált be­jutás nem sikerült, mert azon lakház a hajdani időből az itteni mód szerint még jól el volt a szükséges védszerekkel látva. Éber hatóságunk­nak intézkedése folytán egy pár a tettesek közöl már kézre került. Közelebbről Salamon kolozsvári karmester rendezett itt társaival zenees­élyt. Köztetszést aratott s általa igen megczáfolva jön azon állítás, hogy a magyar mindaddig nem fog jó zenét él­vezni, mig a zene­műszer nálunk a barna társula­tok kezében lesz , pedig csak midőn ez hozza, mondja andalogva a magyar : Hallod, hallod a hegedűt, Hallod mint szól, kesereg; Négy kis húrba annyi érzés, Ugyan mondd meg, hogy fér meg. Időjáratunk hűvös , majd őszi szép ; járvá­nyos a hideglelés; jó borra van kilátás a vidé­ken ; de a pálinkafőzők nem kis bánatára szilva kevés mutatkozik; a kicsépelt kalangya alig ereszt egy erdélyi vékát ; a török búza jól biztat. A cholera nálunk átvette a hideglelés köpe­nyegét,­­ ketten egymásba olvadva mutatkoznak a vidéken. Vigasztalásunk, hogy hűvösülvén az idő, e rémületes nyavalya majd szűnik. A sószál­lító oláh hajósok nagy számmal halnak a Maro­son, már pedig azok nem sok éretlen gyümölcsöt esznek, s papramorgó pálinkával öblögetik tor­kukat ; erről ismét azt tartja az oláh, hogy ki pálinkát iszik, nem kap cholerát, így hát az oláhot nem lepheti meg e kór, mert a pálinkát mindenik ugyancsak iszsza. Szilvánk az idén nem sok van, néhol épen mi sincs ; a burgonya alig adja ki magvát; de sok baraczk termett s mind szép ; s mig Pesten egy éretlen darab 2—3 pkr., nálunk gyermekököl nagyságú két darab baraczk ára egy krajczár. — Erdélyben a legszebb baraczk Déván terem és itt. Olvastam Naláczi Lajos hunyad-megyei fő­ispán levelét 1712-ből, melyben szigorúan paran­csolja bábolnai gazdatisztjének hogy a „Básta­­i baraczkokra különösebben vigiláljon.“ Várjon a dévai baraczkokra nem folyt-e be Básta? Tán midőn Déván mulatott a várban, baraczkot evett, s az elhullatott magvakból állt elő e jelen dísz­termés. Egy barátom V­a­h­o­t Imre kitűzött 12 arany jutalmára művével pályázni akarna csak­is egy feltétellel, hogy nem nyertes pályaművét rögtön visszanyerhesse szerző saját költségén. Így érti-e ezt Vahot úr? Vagy a nem nyertes pályamű ott marad? Ily esetet és példát hajdani időből többet tudok. Kgy. 848. tcs.-csl a helytartósági osztály elé, az ezen utóbbi által hozott határozatok elleni folyamodványok pe­dig a belügyi ministerium elé terjeszt­endők, mely azok fölött a kereskedelmi, ipar- és középítészeti ministériummal egyetértőleg határozand. 10. §. A folyamodási határidő nyolc­ napra, a helytartósági osztály elleni folyamodásoknál pedig tizennégy napra határoztatik, a kézbesítés napjától kizárólag számítva; a postárai föladás napja szintúgy a folyamodvány benyújtása napjának te­kintendő. A politikai hatóságok által közérdekben kibo­csátandó intézkedések a folyamodási határidő el­telte előtt is végrehajtandók, a­hol a megyei ható­ság vagy a helytartósági osztály által jelen rendelet szerint hozott határozatnál ezen eset forog fönn, je­lesen ha a határozat a középítészet érdekében tüs­tént hatályba léptetendő, ezen körülmény a határo­zatban világosan kiteendő. A folyamodványnak, a­mennyiben a tárgyra nézve a halasztás nem ártal­mas, kivételesen föltartóztató hatály engedtethetik akkor, ha különben a folyamodó létnek helyre nem pótolható s a folyamodvány netaláni kedvező el­­döntése által jóvá nem tehető kár okoztatnék. 11 . §• A birodalmi utak jó karban tartására s a már létező birodalmi utdarabok töltésszerű­ javí­tására a fennebbi határozatok egyelőre nem alkal­mazhatók. A birodalmi utiintézet ezen ózdijaira, 1854. február 22-én kelt legfelsőbb határozványnyal fel­­f­üggesztett kincstári ut-és hidvám-szedés tartama alatt ingyeni országos munkaerők fordíttatnak, mi részben a közelebbi utasítások a katonai és polgári kormány 1854. május 26-án 9068 sz. alatt kelt rendeletében foglaltatnak. Báró Bach s. k. Toggenburg lovag s. k. October 18-n.11855. Austria­ birodalom. Bécs.oct. 17. Császár és Császárné Ő Felségeik, Zsófia főhgné ő cs. fenségével ma reggeli­g év. Linzből a lakosság áldáskivonatai közt az ..Adler“ császári yachton a székvárosba elutaztak. B. Prokesch és gr. Reehhberg ő exol­­áik e napokban Frankfurtba elutaztak. „O. C.“ (A jogi tanulmányok leg­újabb szabályozásáról.) (Folyt.) III.Egy a jogtanulók számára szabályul szolgálandó tan­­terv megállapításánál kettős feladatra kelle ü­­gyelni, t­i. hogy azok az austriai jog-és államtu­dományokban oktattassanak, s hogy azon szakok oktatásában részesüljenek, melyek azok tudomá­nyos alapját képezik. Mindkét résznek szerves összefüggésben kelle állani. De e szabálynál a fődologra, arra, mi mindnyájokra nézve szüksé­ges, kelle szorítkozni, s nem lehet e szem előt­té­.) Ezt, ismerve az erdélyi oláhot, alig lehet hinni. S­z­e­r­k.

Next