Budapesti Hírlap, 1855. november (860-884. szám)

1855-11-19 / 874. szám

Pest, Hétfő Megjelenik e lap, vasárnapot és az ünnepnapokat kivéve, mindennap délu­tán 4 órakor. Előfizetési díj : Vidékre: félévre : 10 frt., évnegyedre: 5 ft. 20 kr. Helyben, élévre : 8 frt., évnegyedre 4 frt.— A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, több­szöriért pedig 4 kr. «»ámíttatik — Egyes szám 20 pkr Előfizethetni — helyben a Up ki nyó hivatalába* Herz Jan«« könyvnyomdájában (Di­azMgnt.Kunewalder­haz), »lilékén minden c*. k. posta hivatalnál _ előfizetést tartalmazó le­velek a czím. lakhely s utolsó posta túljegyzése mellett, a pénzzel együtt b­é­r­m­­e­n­t­e­s­i­t ▼ • egyenesen «kiadó l­rttikoi­ntaeítandótf Szerkesztői iroda van: Országút, 0. ez* a. (Kanewalderház) t-ik emeletben. Előfizetési feltételek „A BUDAPESTI HIRLAP“-ra Helyben: Félévre 8 pft. Évne­­gyedre 4 pft. Vidékre : Félévre 10 pft. Év­negyedre 5 pft 20 kr. Előfizetni lehet Pesten e lap kiadó hivatalában (Országút Kunewal­­der ház földszint Herz János nyomdai irodájában), vidéken minden cs. k. postahivatalnál. SZERK. HIVATALOS RÉSZ. Ó cs. k. A p o s t o­­­i Felsége f. hé 1 -n kelt legfelsőbb határozata által gálán thai gróf Eszter­­házy Bálintot, Ő Felsége kamarását, rendkívüli követét és teljhatalmazott ministerét, v­agy szinte báró K­o 1f e­r Ágostont, Ő Felségének a magas portánál rendkívüli küldetésben meghitelesített kö­vetét, titkos tanácsosi czímmel díjelengedés mellett, legkegyelmesebben feldíszíteni méltóztatott. a cs. k. A po s toli Fe 1 s é g e f. évi October 14- n kelt legfelsőbb határozata által Eötvös Pált, a Magyarországra nézve egyesítve fennállott orszá­gos pénzügyigazgatóságnál főpénzügyi tanácsost nyu­galomba helyeztetése alkalmával, hosszú, hu és si­keres szolgálatának különös elismeréséül, díjmen­tesen cs. k. udvari tanácsosi czímmel legkegyelme­sebben feldíszíteni méltóztatott. A bécsi cs. k. udv. és államnyomdában 1855. évi november 13-n megjelent és szétküldetett a biro­dal­mi törvénylapnak XLII-ik darabja. — Tar­talma : 195. sz. 1855. november 5-n kelt császári nyiltparancs, — kiható a birodalom egész területé­re, — mely által az ő Szentsége IX. P­iu­s pápa és Öcs. k. Apostoli Felséges. Ferencz Jó­zsef austriai Császár közt az 1855. évi aug. 18-a Bécsben köttetett egyezvény (Concordatum) kihir­­dettetik és elrendeltetik, hogy annak határozmá­­nyai, ugyancsak az ezen nyiltparancs I. és II. czik­­keiben érintett intézkedések fenntartása mellett, ezen nyiltparancs közzétételének időpontjától fogva a birodalom egész területén törvényes erőbe lépjenek. NEMHIVATALOS RÉSZ. Levelezések Paris, nov. 13. — L— Az „Indep. beige“ Y jegyű levele­zője hasonlókép kikel a berlini „Kreuzzeitung“­­nak Beust és Von der Pfordten urakat illető közlése ellen, megjegyezvén, miszerint az el­sőbb helyen nevezett minister kijelentette , hogy ő a „Kreuzztg£‘ sokszor emlegetett czikkét se nem diktálta, se nem­ inspirálta, se pedig nem he­lyeselte. Minthogy ama félhivatalos tudósítónak szabad az eseményt megemlítenie, úgy mi is kö­zölhetjük a dolog összefüggését. A „Kreutzig“ némileg hivatalos hangon beszél, ezt nem tagad­hatni ; s mivel a párisi „Presse“ s a bécsi „Ost­deutsche Post“ egyenesen azt állították, hogy a „Kreutzig“ ama közléseket csak magától a szász ministertől kaphatta, azért ez utóbbi indíttatva őérzte magát Walewski grófnak távirat útján ki­jelenteni, miszerint ez eset nem áll. Ennyi az egész, mit mi csak azért említünk meg , mivel Beust urnak Párisban lételét illető közléseink a berlini ,,Kreutzig“-éival megegyezőnek. Nem méltányoljuk ugyan e lap politikai irányát, de a jelen esetben jól volt értesülve. A­mi minket illet, a kérdésben forgó ügy iránti korábbi köz­léseinkből egy betűt sem vonunk vissza s egész határozottsággal ismételjük, miszerint a szász minister semmit sem mondott, miből az ő poli­tikai nézleteinek s a kisebb német államok politi­­k­ájának megváltoztatására lehetne következtetni. S­zőt épen az ellenkezőt mondta. S mi még azt is lítjuk, mikép Walewski grófhoz intézett sürgö­nye a mi állításainkat inkább megerősíti mintsem gyöngíti. Miért nem közli a franczia kormány ama sürgönyt szóról szóra ? Azért, mivel az nem tartalmaz egyebet azon meg­jegyzésnél, hogy Beust nem tette a berlini lapnak ama közléseket. Egy vén testőrségnek oly egyénekből le­endő szervezése, kik 15 évig szolgáltak , elha­tározott dolog; azonkívül beszélik, hogy a 9-ik huszárezred fel fog oszlattatni s helyébe egy test­őrségi dragonyos-ezred fogna állíttatni. Zemplénből, nov. 9. (vége). Hegyaljánk ügyében, mint tudva van, nagy veszteséget szenvedtünk, kidőlt oszlopférfiunk, a derék és áldozatokra kész leg Brenczenheim Ferdinánd. Ő volt lelke, elnöke és mozgatója a hegyaljai bortermelés és eladás előmozdításának, ő szerkesztetek szabálypontokat, melyek a ma­gas kormány megerősítésétől várják üdvös ered­ményüket, ő hozta be a szőlő- és borkiállítást, mely a szőlőfajok ismertetését, a mivelés mód­ját, a bor hitelének megszilárdítását, keretének lendülését hozta a tárgyalás szőnyegére. Most ez évi október hó 22-, 23­, 24 ik napjaira is meg­hívta ő e kiállításra a nagy közönséget, de­­ő ma­ga el nem érhető ez időt, helyette gr. András­­s­y György ur ő maga volt szives, az elnökséget, s a kiállítás rendezését főtiszt. Vitéz Vincze ur sátor­allja-ujhelyi plébános elvállalni, és csak­ugyan megtartatott az S.­A. Ujhelyben a megye­ház teremében, ha nem volt is oly nagyszerű, mint a boldogult herczeg elnök idejében, de leg­alább nem maradt abban, és folytattatni fog ezen hasznos vállalat, a szegény hegyalja jobb jöven­dőjének előmozdítására. Kerületi helytartó gróf Lazanszky úr ő maga is kegyes volt e kiál­lítást megvizsgálni, és czélja iránt felvilágosítást szerezni magának. Szüretünk ez évben az ali helyeken October 15 kén megkezdetett, és az igazi hegyalján még most nov. 9-kén is tart. Szép napos idők kedvez­tek hónapokon át e kellemetes munkának. Ter­més helyenkint középszerűnél is több volt, és a mi a jó szürethez kívánatos, aszú is volt bőven. Sokan 18 ! 1 —ki szüretnek örvendettek, s a bor­kelet kezdetben szépen neki indult, egy hordó 180 izeres bor jó helyekről egy puttón asszuval 70—80 pforinttal fizettetett, de csakhamar meg­csökkent ; minő bor válik e jónak mutatkozott termésből, majd február és martius hónapok mu­tatják meg. Aratásunk a víz nem járta helyeken szalmá­ra elég, magra középszerűnél jobb volt, a g­abna sokkal jobb mint a búza, mert a búzát öböl érte, s a mag összefonnyadt. Krumplitermés kielégítő, és annak több éven át szenvedett betegsége nem mutatkozik. A hús- és borfogyasztási adó kibérlését jövő évre vagy a községek váltották meg, vagy házi­lag kezelik a pénzügyőrök. Kereskedés, mesterség most pangásban van­nak, csak a nélkülözhetlen ruházatra valóknak van jó keretük és az élelmiszereknek, fényűzési czikkek abban hagyatnak Bálokhoz is igen cse­kély a kilátás. Még a fürdőhelyek is nagyon megsíntették a folyó évnek arra való szakát, mert a cholera szét­riasztotta a vendégeket. Vidékünkön legdivato­sabb , de leghasznosabb is most az erdőbényei fürdő, melynek szépítésére és kényelmére sokat áldozott a tulajdonos S­z­i­r­m­ay Ödön ur­á­nga, már ezen hasznos fürdő negyven vendégszobá­jával és három konyhájával, s igen jó ellátásával kínálkozik különösen köszvényben, csont- és test­fájdalomban szenvedők megmentésére. Országutaink jó karba hozásán szorgalma­san dolgoznak, a mérnök-építészeti osztály műér­telemmel kormányozza azt, s ha mindenütt oly szilárd lenne a végrehajtás, mint a s.­a­­újhelyi kerület erélyes szolgabirájának Nehrebeczky Sándor urnák kezében, egypár esztendő alatt igazi jó utakon járhatnánk, azonban legyen sza­bad helyi viszonyok ismereténél fogva megjegyez­ni, mikép az úti biztosok, és kaparok visszaállí­tása czélszerű és hasznos volna , mennyiben azok hajtathatják pontosan végre a mérnöki terveket. A cholera alább hagyott mérgéből, de egé­szen megszűntnek nem lehet mondani, itt ott gyakran ragad magával áldozatokat. Dicséretet és nagyrabecsülést tanúsítottak e szomorú jár­ványnál a lelkészek, kik Krisztus példáját igazán híven követték, nem hagyták el nyájaikat, hanem mellettük voltak nappal és éjjel híven. Isten áldja meg feláldozó becsületességükért őket. Aránylag legtöbben haltak el lelkészek cholerában. Az or­­­vosok is teljes buzgós­ággal és lelkiismerettel for­golódtak, és a magas kormány jutalmazó gon­doskodásának köszönhetni, hogy egyetlen legki­sebb helység sem maradt orvosi segély nélkül. Gróf Mailáth Antal úr ő excja, hathatós óvó és segítőszert készíttetett saját házi gyógyszer­­tárában, s nem csak a Bodrogközt, de a megye más vidékeit is nagylelkű készséggel, és helyről­­helyre ingyen saját költségén küldözgetéssel látta el, és felette sokan egyedül ama gyógyszernek köszönik meggyógyulásukat Szép az a bizoda­­lom és ragaszkodás, mely a köznép szivében és lelkében él a nagy emberek iránt. Gróf M­a­i­­láth ő excja nevét a legszegényebb ember is is­meri e megyében, s a mint hallá a beteg, hogy Mailáth orvossága ez, bizalommal és teljes re­ménységgel itta­ azt , midőn mástól orvosságot sem igen fogadott el, és használván az orvosság, áldva és hálákat adva ajánlotta azt másoknak, miért az felette kapós és csodálatosan hasz­nos volt. A sárospataki főiskola is egy legtiszteltebb tanárát a ritka derék Somosy János urat, a theologia és zsidó nyelv nagyhírű tanítóját, a magyar tudós társaság levelező tagját vesztette el. Az 59 éves tanár elte 76-dik évében szintén cholerában halt meg augustus 21-kén, és szün­időkre távol lévén az őt méltán tisztelő tanuló if­júság, egyszerűen temettetett el aug. 23-kán, gyásztisztessége majd Sz. Pál napkor fog mind a főiskola, mind az alsó zempléni egyházmegye ré­széről, melynek főesperese volt, S.-Patakon meg­tartatni. Közelebbi tanítványai éltében még 1853- ban levétették a jeles tanárt Révész fiatal művé­szünk által, és jól talált arczképe a főiskola könyv­tárába van elhelyezve. Úgy hiszi a közönség, hogy ama művelt szellemű jeles ifjúság, mely a magyar literatura derék tanárának Majoros Andás urnak síremléket emeltetett, a theologu­­sok és valódi tudósok egy-egy legnagyobbika sírját sem hagyandja emléktelenül. Fájdalom ! a nagyhírű Kövy,Rozgonyi, Nyíri, Kézi, G­o­r­­­v a­­ nyugvó helyüket úgy hagyta az akkor még magasztos szellemre nem fejlett kegyelet. Az esperesi szék már au­szt. Hegedűs László e.­pataki lelkész urnák általános nagy többséggel lett megválasztatása által be van töltve, de a theologiai kathedra — úgy a mint volt — mikor lesz betöltve? még nem tudni. Az alsó-zempléni egyházmegye világi segéd­­főgondnoki elnöksége, és három világi ülnöki széke szintén üres­ítvén, eddig csak két ülnök­­ségre nyertek általános többséget: t. Szabó Mi­hály ügyvéd ur a Bodrogközről, és Kun Dániel ur S.-Patakról, a harmadik helyre legnagyobb többséget nyertek: Erdélyi János philosophiai tanár, ifj. K. Vay Miklós és bártfai Szabó Sá­muel urak ; ezen három név új választás alá ter­jesztetett, hogy a legtöbb szavazatot nyerendő egy, az üres helyet betöltse. A s.-pataki főiskolában az uj iskolai év sep­­tember l-ső napján kezdetét vette, és számos ta­nuló ifjúság gyülekezett be, számosabb a múlt évinél A közerkölcsiség dicséretesnek mondható .Egyeszerte, az emberek munkálkodnak, foglala­tosságaik után látnak, nem is igen isznak, ugyan­azért roszra nem vetemednek A közbátorság is jó lábon áll, állomásonként öt hat csendőr telje­sen fenntartja azt és a rendet, kik általában igen jól is forgatják magukat, híven és fáradhatlanul őrködnek; bár a megye tömlöczei nem épen üre­sek, de ily népes megyéhez képest még sem sok az ottani kosztosok száma, és télre kivált, ha nem is kivánkoznak oda, de legalább nem bánják, ha oda jutnak, mert — mi az új rendszert igen dicsére­tesen jellemzi — a rabok nagyon humánus bá­násmódban részesülnek, botnak és nyirágnak hire sincs, ellenben van főtt étel, tiszta csinos fekhely, és sütött szoba, a­mi sok becsületes embernek hiányzik a maga szegény házánál. Levelező. Tegnap d. e. Császáró F­elsége nagy katonai díszistentiszteletet méltóztatott tartatni, melyre a cs. kir. katonaságon kívül a triesti területi pol­gárhad zászlóalja is megjelent. Ő Felsége az egy­házi ünnepélyen egy sátor alatt volt jelen. A szer­tartás végeztével a csapatok elléptettek Ő F e 1­­­80ge előtt, ki is legmagasb megelégedését nyil­vánítani méltóztatott. A nagyszámú nézőtömeg Ő Felségét élénk üdvözlő kiáltásokkal fogadá. Dél­előtt a városi községtanács választmánya volt szerencsés a leghűbb város hódolatát Ő F­e­l­­­sége előtt tolmácsolhatni. Tommas­i­ni po­­desta ez alkalommal valóban az egész lakosság szivéből folyó szavakban fejezé ki a mély sajná­latot azon szerencsétlenség fölött, mely az oly ál­talánosan szeretett és tisztelt főherczeget érte, s Ő Felsége testvéri szeretetérzelmeit oly szép fényben m­utatá. Egyszersmind a podesta Triest város nevében azon reményét bátorkodott kife­jezni, miszerint meg fog annak engedtetni, hogy az Uralkodó boldogító jelenléte fölötti örömét egy kedvezőbb alkalommal fejezhesse ki, midőn Ő F­el­s­é­g­é­n­e­k talán tetszeni fog, Triest azon leghőbb óhajtását is, hogy leg­­kegyelmesb Császárnénknak bemutathassa tiszteletteljes hódolatát, teljesedésben részesíteni. Végül a­ podesta azon legalázatosb kérelmet inté­­zé Ő Felségéhez, hogy Triest városát ez­után is legmagasb kegyében részesíteni méltóz­­tassék. — Császár Ő Felsége e tisztelettel­jes beszédre a legkegyesebb szavakban válaszolt, a név szerint azon szives részvét fölött, melyet a lakosság a szeretett fivérét ért szerencsétlenség­nél tanúsított, érzékeny megelégedését, vala­mint egyszersmind azon megnyugtató nyilvá­nítást tenni méltóztatott, miszerint a főher­­czeg örvendetes javulásbani előhaladása teljes felgyógyulását remélteti. Azt is érinté Ő Fel­sége, miszerint Triest meglátogatása Csá­­szárné Ő Felsége óhaja és szán­déka, s Ő Felségeik ezt mint üdülést fenn tartják maguknak. A küldöttség egyes tagjaihoz­­Ő Felsége szintén leereszkedő szavakat intéz­ni méltóztatott, melyek az e kegyben részeltet­­teknek mindig legörömteljesb emlékükben mara­­dandnak. Később Ő Felsége magánaudientiá­­kat adni, s Mertens báróné ő exoját, a hely­tartó ur nejét látogatásával megtisztelni mél­­tóztatott A császári ebédre Károly Lajos főlig ő cs. fenségén kivül a polgári és katonai tekin­télyek közöl számosan meghivattak. Ebéd után Ő Felsége ismét fens.fivére kórágyához ment, 8 estve özv. Molina grófnőnél ten látogatást. Ma reggel Császár ő Felsége Károly Lajos főhig ő cs. ingétől a Lazarovics villában, F­erdinand Maximilián fhg ő cs. ingétől pedig a kórágynál szíves búcsút vevve, 8 órakor elhagyá Triestet, s a székvárosba visszautazott. Triesti nov. 15-ki utolsó orvosi jelentés Ferdinánd Max főlig ő cs. fens, hogylétéről igy hangzik : A múlt éj nyugodt volt. A fény és hang iránti érzékenység észrevehetőleg szűnik,­­ cs. fens. gyógyulása rendesen halad elő. (Az „Austria“ czikkének az uj kereskedelmi , ipari hitelintézetről, folytatása ) A részvé­nyek , állampapírok stb. ára természetesen az általános kamatlábtól s azon jövedelemtől függ, melyet azok hajtanak. Midőn tehát a társaság tulajdonát tevő részvények stb. árfolyamértéké­nek legalább a kiadott kötelezvények név szerinti értékével egyenlőnek kell lenni, nem csak való­színű, hanem logikai bizonyossággal föltehető, hogy azon részvények stb. átlagos jövedelme is a kötelezvények szokásos kamatjait tökéletesen fe­­­dezendi, s hogy ekkér épen nem gondolható, mi­szerint a végett bizonyos körülmények közt a tár­sasági tőkéhez kellene nyúlni, vagy azt épen ki­meríteni. Az újan alapított jelzálogbanknál annak tiszta és természetes értelme van, hogy a kiadott záloglevelek egész észlete az intézeti tőke bizo­nyos arányához köttetik, s annak ötszörös értékét meg nem haladhatja, mert a záloglevelek ellen­­értéke a bankpénztárakban egy s ugyanazon szi­lárd valutát, első biztosítéki hypothekát képvisel, s mert a kimért bankalap másfelől a zálogleve­­lekre a előlegezést csak bizonyos észletig engedi meg. Azon arány által tehát az egész jelzálogi és záloglevélelőlegezési ügylet tökéletes biztonsága kezességet nyert. Ellenben az ipari hitelintézetnél ez, mint megmutattuk, hasonló arány megállapí­tása által nem éretnék el, mert épen a kiadott 874. Austriai birodalom. B­é­c­s, novem­b. 17. Császár Ő Felsége­­ Triestben mulatósáról írja a ,.Tiest. Zig. 12-ről : November 19-n 18511.

Next