Budapesti Hírlap, 1856. január (1-26. szám)
1856-01-31 / 26. szám
rülmények oda mutatnak a különköveteléseitől, ‘Austria - Francziaország közös felszólalására, elő fog állni, azaz, a békeértekezletek kezdete előtt az ötödik pont határzott értelmezését nem kivánandja. A Szent-Pétervártt január 16-kán aláírt jegyzőkönyv (mint a „N. Tr. Z.“ is nevezi) a békeelőzmények elfogadásáról, Bécsbe érkezett, s onnan helybenhagyás végett Páris és Londonba küldetett. Mint hallani, Londonban ez még a parlament megnyitása (jan. 31-dike) előtt fog történni, s a békeértekezlet februárban Parisban ül össze. Poroszország meghivatása az értekezletben részvételre (a „Kreutzig“ szerint) Párisból már útnak indult. Formaszerinti fegyverszünet nem fog tüstént köttetni, hanem csak fegyvernyugvás, azaz további parancsig a fővezérek mindentámadástól tartózkodni fognak. Ha az e végre már útban lévő parancsok megérkezte előtt valamely hadponton nem történik valami, az ellenségeskedések egyelőre végüket fogják érni. — A békeértekeze tek tehát biztosítva vannak, — szabadjon remélnünk, hogy a béke is.. Az „Indep. beige“ Y-jegyű levelezője az ügyállást hasonlóan adja, s adatait teljesen hiteleseknek mondja. E szerint Oroszország azon nyilatkozata, mikép az austriai javaslatokat elfogadja, hivatalosan 23-a érkezett meg Bécsbe, s teljesen kielégítőnek találtatott. Innen az okirat Páris és Londonba küldetett, hol ugyanazon kedvező benyomást téve. Ennélfogva a jegyzőkönyv aláírására szükséges felhatalmazás megküldetett Bourqueney s Sir H. Seymour számára , s az aláírások Bécsben legközelebb ki fognak cseréltetni. Határozottan , sőt —mondhatni — hivatalosan Páris jelöltetett ki az értekezletek helyéül. Mint mondják, ezen választást maga Oroszország kezdeményez, s az angol kabinet ugyanakkor hasonló javaslatot tett. E szerint a „Times“ roszul volt értesülve, midőn azt állítá , hogy az alkudozások Frankfurtban lesznek. Angolországot az értekezleteken nem Palmerston, hanem Clarendon s Cowley lordok fogják képviselni, úgy hiszik, hogy az alkudozásokat nem lehetene február vége előtt megnyitni, mivel szükségkép be kell várni a török meghatalmazottakat. Igen hihető, sőt szinte bizonyos, hogy Poroszország is részt veene az értekezletekben. Hogy Angolországot az értekezleteken Clarendon gróf képviselendi, épen úgy, mint 1814 s 1815-ben Castlereagh lord, az akkori külügyminister, részt vett a bécsi s párisi alkudozásokban,— ez iránt a „Post“,Times“ és „Press“ egyetértenek ; ez utóbbi lap azonban hozzá teszi, mikép még valamely más angol államférfi is részt veene az alkudozásokban. Szerinte, a Francziaország számára alkalmas képviselő választása még sok nehézségekkel jár. Oroszország —■ a „Times“ s a „Press“ szerint — Orloff“ és Brunnow által fog képviseltetni. Tegnapelőtt a külügyministeriumban értekezlet tartatott, melyen gr. Buoö excja, hg Gorcsákóff s a franczia és angol követek voltak jelen. Annak tárgyát a békeelözményjegyzőkönyv képezé. A franczia és angol kabinet válaszait Bécsbe tegnapra várták; a békeelözmények aláírása vagy még jan. 30-a, vagy, mások szerint, febr. 3-a fog történni. A „Morn. Post“ jan. 28-iki száma következő jelentést hoz : „Bécsben azonnal egy jegyzőkönyv iratik alá, mely azon tényt állapítja meg, mikép Oroszország az austriai javaslatokat elfogadta, s mely az értekezletek megnyitásának napját kitűzi, melyek három hét múlt a Párisban fognak kezdődni. A legfontosb kérdésekre nézve Angol és Francziaország közt létező tökéletes egyetértés bizonyossá teszi, mikép az értekezletek a legkedvezőbb kilátások közéveendik kezdetüket.“ A „Times“ párisi levelezője alaptalannak nyilvánítja azon közlést, mintha a porosz kormánynak kijelentetett volna, mikép csak azon föltétel alatt fog az értekezletekbe fölvétetni, ha az austriai javaslatokat elfogadja. Ellenkezőleg levelező azt hiszi, hogy ezen tárgy iránt Poroszországhoz semmi közlés sem intéztetett. Nem érdektelen dolog tudni, noha jan. 16 n túl vagyunk, hogy az alkudozások legutolsó phasisában a különböző államok Oroszország irányában minő állást foglaltak _ el._ Mi Poroszországot illeti, teljes bizonyosságúnak tekinthető,mikép azon esetre, ha Oroszország a javaslatokat elutasítná, a diplomátiai alkudozások félbeszakítására nyitott kilátást. Holland föllépéséről ma szintén határozottabb közléseink vannak. A németalföldi kormány nem csak egyszerűen támogatá a békejavaslatokat, hanem világosan kijelenté, mikép ha Oroszország elutasító politikájában megmaradna, Németalföld kénytelen lenne a nyugatiak részére állani. E föllépés, mint állítják, Sz. Pétervárott nagy benyomást tett. Hiteles bécsi tudósításokból kitűnik, miszerint Oroszország idejekorán értesülve volt az austriai-nyugati békejavaslatokban foglalt föltételek egész tartalmáról. A dec. 2-ki három szövetséges hatalom közt a részletes követelmények iránt az egyesség megvolt, s gr. Eszterházy még a békejavaslatok elfogadása előtt pontosan közlé azokat Nesselrode gróffal. Ebből következik,mikép angol lapok azon nézete, mintha e czím alatt Oroszországhoz még további követeléseket lehetne intézni, nem egészen alapos. A „Journal des Débats“ egy, főszerkesztője de Sacy által aláírt czikket közöl, a békeóhajtások létesülésének valószínűsége iránt. E lap azt állítja, mikép nem kell nagyon megijedni az austriai javaslatok azon 5-dik pontjától, melyből — mint az angol lapok hiszik — oly számos nehézségek fognak eredni. Mindegyik hadfolytató fél bír azon joggal, miszerint az alkudozások alatt külön feltételeket terjeszthessen elő. Austria s Poroszország, mint nem-hadfolytató hatalmasságok, ha szinte képviseltetve lennének is az értekezleteken, nem bírnának ezen joggal. Már hihető, mikép ha Angolország külön föltételül Bomarsundnak újra föl nem építtetését hozná fel, s ragaszkodnék ezen ponthoz. Oroszország viszont külön feltételekül azt kívánhatná, hogy Angolország ne erősíthesse meg Helgoland szigetét, mely szintúgy fenyegeti Dánországot, mint Botharsund Svédországot, s hogy korlátoztassék azon angol hadihajók száma, melyek a balti tengerre bemehetnének. Ezen helyzetben a congressus többsége hihetőleg ezen két ellenkező követelés mindegyikét elvetné. Továbbá a „Débats“ nem kétli, mikép Poroszország föl fog vétetni az értekezletekbe azon tekintetből, mikép igen sokat tett arra, hogy Oroszország elfogadja az austriai javaslatokat. A „Chronicle“ újólag azon kérdéssel foglalkozik, hogy vájjon létesülendő fegyverszünet a béke megköttetése előtt, s e tekintetben arra emlékeztet, mikép az a mensi békét megelőzött alkudozások alatt a háború Egyiptomban erélyesen folytattatott,s amaz országnak a francziák részérőli odahagyatása sokat tett arra, hogy Angolországra nézve kedvező béke eszközöltessék ki. Odesszában és környékén fekvő hadsereg parancsnokává Suchozanet tábornok van kijelölve, ki legközelebb ide fog érkezni. A város kormányzója Krusenstein oszt. tábornok hasonlókép Sz. Pétervárra utazott, egyelőre hatheti időre. Jelenleg itt mintegy 700 török fogoly van. Azért hadihajókat várnak ide, hogy őket kiszolgáltassák. Két franczia tiszt is várja itt szabadulását, kik ezért nem voltak azzal megelégedve, hogy tegnapelőtt egy angol gőzös két orosz tisztet hozott, anélkül hogy a franczia és török foglyokat magával vitte volna. Ha már a jelen háború által kevésbbé érintett külföldön is feszültséggel várják az austriai javaslatok eredménye iránti hírt, könnyen gondolhatni, mily lázas igazgatósággal várják azt itt. A hideg engedett. Az utolsó fagyok azonban újra keménynyé tették a sivatagot. (C. C.) Hg Gorcsakoff, Krímből elmenetele előtt, az alatta állott hadsereghez következő napiparancsot intézett: „Főhadiszállás Bakcsiszarai, jan. 2. Midőn a legmagasb akarathoz képest más rendeltetés átvételére sietek, búcsút veszek tőletek, vitéz bajtársaim! Derék utódomnak adom át a csatákban edzett hadserget, mely a haza védelme és a császár öröme volt. Vitézségtek és önmegtagadástok, derék harczosok szivemben mindig élénken megmarad. Szives köszönetet mondok hüsértekért, melyet az 1855. év viszontagságos harczai közepett tanúsítottatok, oly harcz közepett, mely örökre emlékezetes marad, s melyben Krim félszigetet a számos ellenségek ellen, melyek eddig a hadtörténetben példátlan eszközök fölött rendelkeztek, megvédelmeztétek.“ Északi Szebasztopolból a tüzelés folyvást tart, sőt az oroszok egész a fennsíkig merészkednek, és az egyesültek sátrait s bódéit lövéseikkel felgyújtogatják. Eupa torában az egyesültek szigorúan védelmi magatartásban maradtak. Kinbamba Leboeuftnok 400 főnyi friscsapattal megérkezett. Kercsben még folyvást félnek az orosz támadástól; a kikötő befagyott, de a legénységnek elegendő élelme van. Az orosz hadseregre nézve e részben rendkívüli gondoskodás történt, az mindennel a legbőségesebben el van látva. — Ázsiában Szuszloff mnok Hasszankaléból hátráló mozdulatot tett s téli szállásaira vonult vissza. Ha- Iim pasa portabiztos és a mellé adott angol ezredes Stuart Erzerumban vannak, hol a lakosság hangulata nem oly levert mint eddig. Péris siert nagy, mihelyt a fegyvernyugvás megköttetik, szabadsággal Párisba utazandik. Az ázsiai harcztérről a „Russ. Inv.“ következő részleteket hoz : Dec. 18-tól 24-ig a török csapatok folytatták Redutkaiéba összevonulásukat; utóhaduk Kholoninál, többi osztályaik lépcsőzetesen Radsiverben, Klopsk kolostornál, Khorgi és Redutkaiéban álltak, a hg D adan által dec. 15-n szétrobbantott zászlóalj maradéka pedig Szugdidiban. Általában a törökök igen lassan és vigyázva hátrálnak, s a jó idő megengedte az oroszoknak, hogy sikeresen üldözhessék ellenségüket, s azon faluktól elvághassák, honnét még tápszereiket szerezhetők. Dec. 22-n délben a törökök az orosz előőrsöket, Khorgi falutól délre a lomuri halmokon megtámadták, a puskázás estig tartott, azután a törökök visszavonultak táborukba, az oroszok által űzetve. Dec. 23-n újra egy török lövész-zászlóalj támadta meg az oroszok állomásának balszárnyát, s Khorgi falu kunyhóit felgyújtó, a támadóknak visszatérésre kényszerítése tetemes orosz erők összevonását tette szükségessé, ez alkalommal a törökök 30 halottat vesztettek, több ízben megkisérték az oroszoknak Khorgi faluból kiverését, még többször szuronyrohammal is, de mindig nagy veszteséggel vissza vezettek. Végre a törökök visszamentek s az oroszok előőrsi állomásaikat újra elfoglalták. E napon az oroszok 6 népkatonát vesz TARCZA, Liebig és a materialisták. Tudva van—ez sajnos igazság — hogy közelebbről a műveit Németországon több viszketeg és áltudósok, jelesen Moleschott, Vogt, Büchner, Schaller, a materialismus és ebből eredő tévtanok apostolaiul léptek föl, ezt illető munkáikban a lélek és szellem lételét tagadják, s a szellem működését egyedül az anyagból és testben lévő erőkből akarják kimagyarázni Találkoztak másfelől — ezt örömmel kell elismernünk — felvilágosodott, értelmes tudósok, kik az embert lealacsonító s erkölcsi méltóságából kivetkeztető, valamint a polgári társadalom alapelvével meg nem férő említett veszélyes tanok ellen erélyesen felléptek, annál inkább, mert a csak „testi ember“ apostolai a természettudományokra s azok tekintélyére is hivatkoztak téveszméik támogatásában, ami fölött keletkezett vitákban még azeurópai hirű Liebig neve is említtetett. A nevezett tudós közelebbről január 19-n Münchenben a Schiller-alapítvány javára tartott egyik igen jeles előadását,amelyben a szerves (organicus) és szervetlen (anorganicus) anyagok közötti különbség felől igen világosan, érdekesen és mindenki által megérthető, felfogható módon értekezett , — álkalmul használta a mondott ügyben felszólalni, a mint nevezi „a természettudományokban műkedvelők“ — Dilettanten — csalja, alaptalan és erőltetett okoskodását döntő erősségekkel meg-, czáfolja, s állításaik hamis és sophismákon épülő voltát hatalmasan bebizonyítja. E nagybecsű s remek népszerűséggel irt előadást a főbb vonásokban itt közleni a tudomány és igazság érdekében kedves kötelességünknek ismerjük. A növények élete tápszerek fölvételéhez van . ..V T, ___n Tarrhal vízilói ŐS földből Vevany, ammóniák és viz, kén, phosphor és kovanysavak, alkálik és vas — ezekből származnak a szerves testek s azoknak minden részei. De a növényben véghezmenő átváltozások ellentétei azoknak, melyeket a szervetlen testeknél tapasztaltunk. A szervetlen természetben a mechanismus és a Chemismus uralkodik : a kövek elporlása, a szirtek töredezése a meleg változásnak, a víz és levegő behatásának van kitéve, s az élény vegytani hatása a szerves testeket haláluk után visszaviszi azon állapotba, melyben eredetileg voltak. De az élő növényei szervezetében a víz, levegő, éleny és széneny elvesztik vegytani sajátságaikat, s se mennyiségük, se rokonságuk által nem tesznek hatást. A növényekben uralkodó életerő hatáskörén kívül mindig nyilatkozik az élenynek az éghető szén és vizenyhezi rokonsága; de a növény testében az éleny a vízből és szénsavanyból kiválik s a leveleken át visszaadatik a levegőnek; a növény életműködése ellentéte az élenyesedésnek, melyet a szervetlen természetben tapasztalunk. Azon anyagoknak, melyek a növény szerveiben állanak elő, nagyobb része elenyt s ezen kívül két vagy négy éghető anyagot tartalmaz; azon legalább három, legfölebb öt elemből áll elő a szerves vegyületek végetlen sorozata, melyek sajátságaikra nézve oly rendkívüli különbségeket mutatnak. Ha a pamutrostot a tejczukorral s a savanyu káposzta savával összehasonlítjuk, az ezek közti különbség azonnal igen szembetűnő. De a vegytani elemzés azt mutatja, mikép azon anyagok szénenyt, könenyt és élenyt tartalmaznak, és pedig mindenik- s ből egyenlő mennyiségűt. Épen igy a gummi és czukor ugyanazon s egyenlő mennyiségű elemekből van összetéve. Mindenki tudja, hogy a tyúktojás a forró vízben megkeményedik; pedig midőn ez történik, a tojásfehér vegyalkata mitsem változott, egy újabb anyag sem járult hozzá s egy sem vált ki abból, — az elemek csak más állást foglaltak el egymás kánok felelnek meg. Épen igy van ez a gummi és ezukorra nézve, melyek az elemekre nézve nem különböznek egymástól, így van hasonlókép a pamutrostok, tejezukor és káposztasavnál is , hol csak az elemek egymáshozi elrendezési módja különbözik. A strychninben nincs egyéb mint széneny, légeny s a viz elemei; s mindemellett az élő testre nézve iszonyú méreg. A chinint ugyanazon elemek s ugyanazon mértékben alkotják, s az emberi testre gyógyszerként hat. A k affe in ugyanazon elemekből áll; a kávéban és theában naponkint magunkba veszszük, s semmi mérges vagy gyógyerejét nem tapasztaljuk. Minden anyag, melyből a vér képződik, légenyből, szénenyből s a víz elemeiből áll. Lehetetlen a strychnin, chinin, és a vért képező anyagok mérges, gyógy- vagy táperejét a szénenynek, légenynek vagy a víz elemeinek tulajdonítnunk. A tulajdonaikban tapasztalható véletlen különbség csak elrendezésüktől függ; bizonyos egymáshozi állásban előmozdítják, másban fenntartják, harmadikban gátolják az életerő működését. A vegytani elemzés e szerint semmi biztos álláspontot nem nyújt e tulajdonok megfejtése és megítélésére, azért a közelebbi időkben minden vegyész fő feladatának tekinti az elemek elrendezése törvényeit kikutatni, melyek a növényekben tapasztalhatók, mert ez elrendeztetés különbségeitől függ a növényi anyagok hatásának különbsége. Ha egy vegyész saját szempontjából egy házat vegytanilag akarna leírni, azt fogná mondani, hogy az koványból, élenyből, alumíniumból, mészből s némi részben vasból, rézből, szénenyből s a víz elemeiből van összetéve, így a bajor királyi palota, minden szobraival s díszítményeivel együtt, nem különböznek egy egyszerű lakháztól. Azonban az épületeknél az alkatrészek elrendezése teszi a fő különbséget, s ez elrendezés elvét nem az épület anyagaiban, hanem valódi házat az ő eszében termelt eszmény ház szerint építi. Mindig és mindenütt egy ház létrehozása a ház eszméjét föltételezi. A legalsóbb mint a legfelsőbb rendű növénynél az alkotásnál mint a kifejtésnél az anyag oly szabályos, finom formákban nyilatkozik, melyeknél végtelenül alább áll egy ház alkotása, s minden növényfajnál ismétlődik az eszme, mely változatlansága által a természet törvényei rangjába emelkedik. Mi kész, bevégzett egészet látunk magunk előtt, mely még a magban is tükrözi magát. Az alakokban, a rendezett törvényszerű kifejtésben czélt és eszmét látunk, s érzékeink csak művében ismernek az építőmesterre ; nem látjuk az erőt, mely a restségre kárhoztatott anyag fölött oly hatalmat gyakorol, s azt különböző formákba és rendbe összeállani kényszeríti, de értelmünk elismeri, hogy az eszmének van teremtője, s az élő testben van egy ok, mely a physikai és vegytani erők fölött uralkodik. Minden szervetlen alakoknál a sík lapokat s egyenes vonalakat látjuk uralkodni; a szerves lényeknél a görbe lapok és oldalak uralkodnak. Lenni kell hát egy erőnek, mely ez egyenes vonalakat görbékké teszi. Csak a szervetlen világban uralkodó erők hiányos ismeretének tulajdoníthatni, hogy némelyek nem látják be, mikép a szerves testeknél uralkodó erők természete épen ellentéte amazoknak. Azt sem látszanak tudni, hogy minden chémiai vegyület nem egy, hanem három okból áll elő. Mindig a cohaesia alakképző ereje, a meleg hatása mellett, az, mi a vegytani rokonságot nyilvánulataiban szabályozza, s ezzel a regeczek elrendezését s egyszersmind sajátságait föltételezi. Az élő testben mindezekhez egy kis negyedik ok is járul, mely a cohaesio erejét szabályozza, az elemeket újabb alakzatokká rendezi, s oly sajátságuakká teszi, minőkkel a szervetlen világon kívül nem bírtak. — Épen azoktól, kik a természettudósok KÜLFÖLD. Hadi közlemények. Odesszából Írják jan. 19-ről: Tegnap Lüders tábornok véglegesen átvette Gorcsakoff hgtól a déli hadsereg parancsnokságát. Gorcsakoff hg. rövid napiparancsban búcsút vett csapataitól s egyelőre szabadsággal Sz- Pétervárra megy. Gr.Osten-Sacken tábornok nem marad Odesszában, minthogy - mint rangra nézve idősebb tábornok, nem parancsnokolhat Luders alatt- Ő is Sz. Pétervárra megy, hogy vagy a haditanácsba lépjen be , vagy más rendeltetést nyerjen. Az tettek , megsebesülté főtisztjük, 22 népkatonájok s 1 kozákjok. A törökök veszteségét a jelentés igen nagynak mondja. Többi közt az ismeretes Iskender pasa (Ilinszky ?) is súlyos sebet kapott. Izmail pasa már Trapezuntban van, s a parancsnokságot Erzerumban közelebb átveendi. Az oroszok, Karszban 1200 főnyi helyőrséget hagyva, az Arpacsain át visszahúzódtak. Az elfoglalt 170 ágyú Alexandropolba fog szállíttatni-Északról írják, miszerint a keleti tengerre kiküldött angol flottilla, a közeledő békealkudozások tekintetéből visszahivatott s nemsokára Angliába váratik. Rigába írják jan. 21-ről Borderanból. A meddig a fénytoronyból a szem lát, többé jégnek sehol nyoma sincs. Anglia, London, jan. 26. A „Times“ egy czikkében Izlandra, s ezen szigetnek annyira megváltozott állapotára vet tekintetet. „Soha egyetlen ország sem vett“ — ezek a czikk végszavai —• „két év alatt oly hatalmas lendületet. Angolországra nézve nagy előny, mikép Izland megszűnt teher, aggodalom tárgyas botrányul szolgálni. Bámulattal s örömmel látjuk, hogy nem szükség a szigetet folyvást katonailag megszállva tartanunk, vagy évenként újólag meghódítaunk. Ha a legszélsőbb katonai számítás szempontjából tekintjük is a dolgot, Izland most számunkra jobb szövetséges, mint 12 év előtt. Akkor ugyan több embert szolgáltatott a sereg számára, de másrészről 30,000 embert tartott lekötve az ország belsejében. Jelenleg a hadügyminister nagyobb számú legénységgel rendelkezhetik az ország szolgálatára, mint 1844-ben.“ Az „Edinburgh Express“ szerint Macaulay Angolország históriájának 5-dik kötete már sajtó alatt van. Francziaország, Páris, dec. 26. Az „Indép. beige“ levelezője azt állítja, mikép egyik barátja legközelebb Pé I is sertnagytól levelet kapott, melyben többek közt ez áll: „Keress nekem tüstént valamely alkalmas szállást a Magdolna-városrészben, s azt készíttesd el, hogy megérkezésemkor egészen készen találtam. Mi mindnyájan egésségesek vagyunk, s kivált én oly jó egésségben vagyok, hogy arra kérlek, ne vegy föl nagyon magasan fekvő szállást, mivel nagyon meghíztam, s nem tudok többé a lépcsőkön fölmenni.A magy hihetőleg tüstént Martimpreynok megérkezése után odahagyandja Krímet. A „Moniteur“ szerint, Cowley lordnak ismeretes béke-toastja így hangzott: „A béke helyreállításáért! Nem félek ezen toastot indítványozni, ily számos katonai személyek jelenlétében, mivel azok, kik ismerik azon baleseteket, miket a háború von maga után, leginkább méltányolhatják a béke áldásait. Adja Isten, hogy a legközelebb megnyílandó alkudozások szintoly becsületes, mint állandó békére vezessenek bennünket.“ A császár Asoph festészt ama haditanácsi ülés fefestésével bízá meg, melyben maga a császár elnökölt. Ugyanakkor ugyanezen festész parancsot kapott egy oly kép elkészítése iránt, melynek, tárgyát a Párisban tartandó béke-congressus képezendi. A Nisard felolvasásai alkalmával befogatottak közt 4 oly egyén is van, kik titkos társulatokbani részvevői miatt már előbb elítéltettek, s most deportáltatniok kellene. Larochejaqueleinétől „La Question“ czímű röpirat jelent meg, melynek tartalmát eléggé jelölik ezen végszavai : „Azon általános megelégedéssel szemben, melylyel a jó tudósítás fogadtatott, ki merné magára venni az az iránti roppant felelősséget, miszerint a világbéke létesülése kisszerű részlet viták által gátoltatnék meg?“ A tüzérségi museumban rövid idő óta látható Ménesikorfnak Almánál kézrekerült levéltár-