Budapesti Hírlap, 1856. január (1-26. szám)
1856-01-13 / 11. szám
Pest. Vasárnap, II Szerkesztői iroda : Országút, 6. sz. a. (Kunewalderház) A-ikein Kiadóhivatal van : Egyetem utczában, 2-ik szám alatt, földszint. Megjelenik e lap, vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel.EIőfizetési díj: Vidékre : fél évre : 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: fél évre: 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint; vidéken minden es. kin postahivatalnál. _ Előfizetést tartalmazd levelek a czim, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadóhivatalhoz utasitandók. A „Budapesti Hírlapa előfizetési ára : Budapesten évnegyedre 4 pft. félévre ... 8 — Vidéken évnegyedre . . . 5 — félévre............10 — Pesten előfizethetni alul irt nyomdájában. (Egyetemi utcza 2. sz. a takarékpénztár-épületben), vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Az előfizetési díj bérmentesen beküldetése kéretik. Emich Gusztáv, a ,,Budapesti Hírlap“ kiadója. HIVATALOS RÉSZ. Az igazságügyi ministernek 1855. december 15-n kelt rendelete, kiható Magyar-, Horvát- és Tótországra, a Szerb-vajdaság- s Temesi-bánságra, melylyel az uj telekjegyzökönyvek közzététele s azoknak telekkönyvek képent vezetését tárgyazó szabályok bocsáttatnak ki. (Folytatás.) 9 §. A pesti telekkönyvigazgatóság tartozik to- vábbá a temesvári és zágrábi telekkönyvigazgatóság által közzétett hirdetvényeknek a bírósági hirdetésekre rendelt magyarországi hírlapokba beiktatását eszközölni. Hasonló módon tartozik a temesvári telekkönyvigazgatóság is arról gondoskodni, hogy a Magyar-, Horvát- és Tótországban fölállított telekkönyvigazgatóságok által kibocsátott hirdetvények, a saját kerületebeli bírósági hirdetésekre rendelt hírlapokba is beiktattassanak. Hasonló kötelezettsége van a zágrábi telekkönyvigazgatóságnak is a többi telekkönyvigazgatóságok által kibocsátott hirdetvények tekintetében. Ezen beiktatásnál azonban csak a hirdetvénynek a 2. §-ban említett pontjai nyomandók le, a hirdetvénynek azon hírlapokbani kimerítő tartalmára utalva, melyekben az teljesen megjelenik. Ha a közzétett telek-jegyzőkönyvek oly községeket tárgyaznak, melyek valamely határszéli járásban feküsznek, az e részbeli hirdetvényt kibocsátó telekkönyvigazgatóság annak a mennyire lehet a szomszéd külföld hírlapjaiba való beiktatásáról is gondoskodjék. 10. §. A hirdetvények beiktatásának a hírlap nyelvén s ezen fölülírással: „A telek-jelzőkönyvek közzététele Magyarországban (vagy Horvátországban stb.)“ kell történnie. 11. §. Mindenik telekkönyvigazgatóság tartozik az általa kibocsátott hirdetvényt a kerületében létező valamennyi országfejedelmi bíróságokkal, nemkülönben az árvabizottmányokkal közölni. Ha azon községek között, melyeknek telek-jegyzőkönyvei közzététettek, olyanok is fordulnak elő, melyek az új bírósági felosztás szerint más közigazgatási területhez tartoznak, úgy a hirdetvény azon bíróságoknak is megküldendő, melyekhez azon községek jelenleg utasítvák. A bíróságok kötelesek a hirdetvényeket mindenki általi megtekinthetés végett az irodában föltárni, és azokról,ha megkerestetnek, szóbeli fölvilágosításokat adni, s mint gyámsági és gondnoksági hatóságok a fölött őrködni, hogy a kiskorú és gondviselés alatti személyek jogai a hirdetvény utasítása szerint érvényesíttessenek. Azon kiskorú és gondviselés alatti személyekre nézve, kik valamely falusi községhez tartoznak, s kiknek képviselőik az ügyletekben járatlanok, a gyámsági és gondnoksági hatóságoknak kötelességükben áll, azoknak jogait érvényesíteni, vagy ezen ügyletre kirendelt közös gondnok által érvényesíttetni (39. §.). A bíróságok továbbá kötelesek, azon hagyatékokat, melyek nekiek a helyszínelő bizottmányok által mint nem tárgyaltak följelentettek, lehető gyorsasággal tárgyalni. 12. §. Mindenik telekkönyvigazgatóság köteles továbbá intézkedni az iránt, hogy az általa kibocsátott hirdetvény azon községekben, melyeknek telek-jegyzőkönyvei közzétételnek, a községelöljárókkal, helységjegyzőkkel és a netalán még létező árvák atyjaival közöltessék, s a törvény- és községházakon, nemkülönben a czélnak megfelelő más középületeken kifüggesztéssék, és a falusi községek lakosai előtt annak tartalma megmagyaráztassék. 13. §. Végre mindenik telekkönyvigazgatóság köteles, az általa kibocsátott hirdetvényt azon koronaországoknak, melyekre nézve jelen rendelet kötelező erejű, valamennyi politikai és pénzügyi országos hatóságaihoz, nemkülönben az ott létező püspökökhöz, még pedig saját kerületében közvetlenül, más kerületekben pedig útján átküldeni. az ottani telekkönyvigazgatóságok II. A birtokváltozásoknak a helyszínelő bizottmányok általi kinyomozása. 14. §. A telekkönyvigazgatóságoknak kötelességévé tétetik, miszerint kevéssel azon nap előtt, melyen a hirdetvények hatályossága kezdődik, azon, s különösen a telekkönyv-irodák székhelyétől távolabb eső községekbe, melyekben a telekjegyzőkönyvek hitelesítése óta a tapasztalás szerint gyakori birtokváltozások fordultak elő, különös helyszínelő bizottmányokat küldjenek ki, oly meghagyással, hogy ezen bizottmányok az azon nap előtt történt minden birtokváltozásokat a fönnálló utasítások szerint nyomozzák ki, s a telekjegyzőkönyvbe jegyezzék be, ezen bejegyzéseket hitelesíttessék s a községre nézve meghagyott munkálatokat is azok szerint igazítsák meg. Azon birtokváltozásoknak, melyek csak ezen nap után keletkeznek, kinyomozásába vagy bejegyzésébe nem szabad a helyszínelő bizottmányoknak bocsátkozniok; az uj birtokosok azonban oda utasítandók, hogy tulajdonjogaik bejegyzését a telekkönyvi hatóságnál a jelen rendelet II. részében foglalt szabályok szerint eszközöljék. Ez alkalommal a 12. §-ban érintett megmagyarázás is teljesítendő. A helyszínelő bizottmányok kötelesek a fennkijelölt ügyleteket a legmegfeszítettebb szorgalommal végezni, s arról gondoskodni, hogy a helyszínelési munkálatok minden kitelhető gyorsasággal és pontossággal adassanak be a telekkönyvi irodákba. III. A birtokváltozásoknál és betáblázásoknáli eddigi eljárás megszüntetése. 15. §. Azon birtokátírási kérvények, melyek az eddig elé hivatozott módon, a birtokváltozásoknak a bíróságoknál e czélból vezetett bevallási , telek- vagy egyéb könyvekben , lapokban vagy lajstromokban kimutatása végett ezen bíróságoknál tárgyalás alatt vannak, vagy még ezentúl netalán benyújtatnak, azon esetben , ha azok oly fekvőségekre vonatkoznak, melyek a közzétett telek-jegyzőkönyvekbe be vannak jegyezve, haladék nélkül azon végzéssel intézendők el, hogy a felek birtokjogaik érvényesítése tekintetében a hirdetvényben foglalt határozatokhoz kötelesek magukat tartani, s erről a folyamodók az előterjesztett okiratok visszacsatlása mellett tüstént értesítendők. A fennebb említett könyvek, lapok és lajstromok berekesztendők és használaton kívül teendők, s azokból birtoklevelek, kivonatok vagy másolatok többé nem adathatnak. A levéltárakban visszatartóztatott birtoklási okiratok a feleknek, írás- vagy szóbeli kérelem folytán, vétbizonyítvány mellett haladék nélkül kiszolgáltatandók. 16. §. Azon betáblázási kérvények, melyek a betáblázások teljesítésére eddig előhivatott bíróságoknál, a közzétett telek-jegyzőkönyvekben bejegyzett fekvőségek tekintetében, a telek-jegyzőkönyvek közzétételekor még el nem intéztettek, vagy a hirdetvény hatályossága kezdetének napjáig még benyújtatnak, haladék nélkül, s legfölebb a hirdetvény hatálybalépte előtti utolsó napon, az eddigi módon elintézendők; ennélfogva a betáblázás megengedése esetében az előterjesztett adóslevelek a bíróság által még azon időszakban betáblázottaknak nyilvánítandók (1840-évi XXI. törvényczikk l.§., s az 1849. decemb. 28-án kelt ideiglenes rendelet 36. és 37. §§.) Oly betáblázási kérvények, melyek a fönnebb említett fajú fekvőségek tekintetében az eddigi illető bíróságoknál csak a hirdetvény hatályossága kezdetének napján vagy később nyujtatnak be, a jelen rendelet 6. §-rai hivatkozással visszautasítandók, 17. §. Az eddig még megengedett általános betáblázások tekintetében következő határozatok érvényesek : a) Ha a telekjegyzőkönyvek közzététele a betáblázások teljesítésére eddig elő hivatott bíróság kerületében fekvő minden községekre nézve megtörtént; az ezen bíróságnál benyújtott általános betáblázási kérvények, a szerint, amint azok a hirdetvény hatályosságának kezdete előtt vagy után nyújtattak be, a megelőző szakasz szabálya szerint kezelendők. b) Ha azonban a betáblázások teljesítésére eddigelő hivatott biróság kerületében oly községek is feküsznek, melyekre nézve a helyszínelési munkálatok még meg nem történtek, melyek ennélfogva a telekjegyzőkönyveknek az ugyanazon kerületbeli többi községekre nézve történt közzétételéből jelenleg még kizárvák: azon bíróság által általános betáblázások ezentúl is az eddigi módon teljesíttethetnek,mivel megtörténhetik, hogy az adós a közzétételből kizárt községekben oly fekvőségeket bír, melyekre az ellene megengedett általános betáblázás elsőbbségi jogot adhat. De az ily általános betáblázások, melyek csak a hirdetvény hatályossága kezdetének napjától fogva történtek, azon fekvőségek tekintetében , melyek a hirdetvény által közzétett telek-jegyzőkönyvekbe bejegyezvék, jogi hatálylyal nem bírnak, nős betáblázások kérethetnek s teljesíttethetnek (6. §.), az ezen törvény II. részében foglalt szabályok szerint. IV. Általános határozatok az ügyletek kezelése iránt. 18. §. Mindazon ügyletek, melyek a telek-jegyzőkönyvek megigazítását s a régi betáblázott követeléseknek azokbai jelzálogi átkeblezését, nemkülönben a telek-jegyzőkönyveknek a telekkönyvek befejezéséig s az állandó telekkönyvi hatóságok kezében átadásáig leendő folytatását tárgyazzák, a hirdetvényekben kijelölt bíróságoknál a többi ügyletektől elkülönítve kezelendők, ennélfogva az azon ügyletekben előforduló beadványokról külön iktatókönyv is vezetendő. A hirdetvényekben megnevezett bíróságok mindegyike, a fennebb említett ügyletek gyors és biztos foganatosítása végett, a megkívántató munkaerőkkel fog elláttatni, s mindegyik számára egy saját telekkönyv-iroda fog szerveztetni, melyben létezik a külön iktatókönyv is. Mindazon beadványok , melyek ezen ügyleteket tárgyazzák, az ugyanazon bíróság általános iktatókönyvébe rendelt ügydarabokkali összevegyítésük elkerülése végett, kívülről a felső szélen következő megjegyzéssel látandók el: „A telekkönyv-irodába átadandó.“ 19. §. Ahol ezen rendelet I. részében telekkönyvi hatóságról van szó, az alatt a hirdetvényekben a telekkönyv-szerkesztés foganatosítására hivatott bíróságok értetnek, ellenben a II. részben az említett kifejezés alatt nem csak ezen, hanem azon bíróságok is foglaltatnak, melyekhez a 2. §. rendelete szerint a kész telekkönyvek folytatás végett fognak utasíttatni. 20. §. A telekkönyvi hatósághoz utasított ügyletek úgy ez által, mint fölebb hivatkozás útján a felsőbb bíróságok által is különös gyorsasággal kezelendők. 21. §. A telekkönyvi hatóság nincs hivatva arra, hogy a helyszínelő bizottmányok által fölvett munkálasokat hivatalból bírálja és igazítsa meg. Ha azonban erre valamely fél által, mely az ezen munkálatokban előforduló bejegyezvények által magát jogaiban sértve vagy veszélyezve érzi, a hirdetvényi fölszólításhoz képest hiratik, e részben a telekkönyvi hatóságra nézve is, amennyiben a fél igénye terjed, a helyszínelési ügyletre nézve kibocsátott utasítások elvei és határozatai szolgálnak zsinórmértékül. (Folyt.) NEMHIVATALOS RÉSZ. MAROSSZABÁLYOZÁS. Makóról közelebb a Maros szabályozására vonatkozó érdekes adatok érkeztek kezünkhöz. Midőn ez adatokat az olvasóközönséggel megismertetjük, nem használjuk föl az alkalmat elméleti értekezések írására a vízszabályozás hasznairól. Azt hiszszük, nincs egy olvasója is e lapoknak, kinek erre még szüksége volna. Minden folyam, mely féktelen álapotában a közlekedésre alkalmatlan, kiöntéseivel pedig a vidéknek átka volt, medrének szabályozása, árjainak védgátak közé szorításával áldássá válik, és sok ezer lakos anyagi jobblétének becses forrásává. Ez igazságnak ha valahol, bizonyára a Tisza és Maros közt van legkevésb szüksége hirdetőkre, mert ha valahol, ott értette a nép a folyamok rokonczátlanságának átkát elég teljes mértékben, hogy a szabályozás haszna s szükségessége közmeggyőződéssé váljék. Elmélkedés helyett mi ezúttal az eredményekre akarunk egy rövid visszapillantást vetni, melyeket a közhatósági munkásság — egyesek és községek által is dicséretes buzgalommal támogatva— a múlt 1855. évről e téren is fölmutathat. Az előttünk fekvő hiteles adatok azon Maros-szabályozási munkálatokra vonatkoznak, melyek a lefolyt 1855. évben a magyar közigazgatási terület munkaerőivel létesíttettek. A munkavonal a Marosnak Lajténytól (Csanádban, Aradhoz 5 mfd) e folyamnak Szegednél a Tiszába szakadásáig terjedő részét foglalja magában, a következő átmetszésekkel : a) A 708 öl hosszú salényi; b) az 1030 ölnyi nagylaki; c) a 813 ölnyi Csanádi. Ezen fekvőségekre, azon naptól fogva csak külöszecsei; f) a 656 ölnyi tárnoki; g) a 370 ölnyi fehérházai; h) a 866 ölnyi hutaljai vagy zogolyi átmetszések. Az e vonalakon munka részint a föld kiásása s elhordásában, részint egyes vízágaknak vesszőfalakkal elzárásában, részint kiöntések elleni védgátak építésében, részint végre a hajózás akadályaiul szolgáló tőkéknek a folyam medréből eltávolításában állott. Mindjárt a legelső átmetszés, Sajténynál, mely a lefolyt évben hozatott létre, valód nagyszerű munkának mondható azon roppant nehézségek miatt, miket az ásásban a fagyökerekkel minden irányban behálózott, keresztül szőtt font föld okozott; ezenkívül nem kevesebb mint 1488 darab tökét kellett a mederből kiásni és eltávolítani. Minde munki csak 8200 kézi napszámmal végeztetett, noha a 708 öl hosszú és 4 öl széles átmetszésbe 5300 köböl föld ásatott ki s szállíttatott e 15—20 ölnyi távolságra. És itt dicséretre kell kiemelnünk Sajtény községet, mely sajá érdekét nem csak felfogván, hanem azt a közérdekkel egyesítni is tudván, munkaáldozatra sem vonakodott s 1540 köbölet a fönnebb földmennyiségből ingyen, saját erejével ásat ki, úgy hogy közmunkaerő csak 3760 köb számára kivántatott. A többi fönn elősorolt átmetszések egészben vagy részben még 1855 előtt készültek ugyan, de részint tökéletlenül végeztetvén kt részint s épen azért az 1855-diki tavasz roppant vízáradásai által megrongáltatván, tetemes utánmunkát igényeltek. Igy a nagy láb átmetszést a tavaszi vizár annyira beiszapolt, mikép 5080 köbölet újra kelle ásatni; s apátfalvi átmetszés is , melyet 1854-be nagyrészt a csanádi uradalom ásatott, a vízi eliszapolván, uj ásást kívánt, nem keveseb mint 4520 gyalog napszám közmunkaerőre Ezenkívül a nagylaki átmetszésnél szükségesnek talált védgátból 640 ölnyi (bánsági mánkaerővel) teljesen be van végezve s atöbb rész is erélyes munkába vétetett. A csanádátmetszésnél ellenben, valamint a szecsőnél is csekélyebb utánpótló munka kivántatos főleg az utóbbinál egy vesszőgát építésébe amannál pedig a 82 köböl tömegű, s a tavas vizár által szintén megrongált vesszőgát kel magasságra emelésében állt. A tarnoki metszés 1854- 18112 ft. költséggel egész elkészült s már teljes folyamágygyá képzdött; idén csak 26 db. régi czölöp távolittott el medréből, a hajózás biztosítása vége továbbá a víznek a szomszéd fehérházi áttmezélbe szabad átfolyását gátló zátonytér elhordatott. Ez utóbbi átmetszést Makó közsé saját erejével ingyen létesítés ez évben ann ki- és betorkollása mélyíttetett s az ár ál belésodrott 130 tőkétől tisztíttatott meg. Egyike a legszebb szabályzási művek, a makói réven aluli 40 öl széles nagy Marc ág elzárása, mi 10—12 lábnyi vízmélés mellett a legjobb s legmeglepőbb sikertel telíttetett; a víz az elzárás után lefolyást találván, egész erejével az akkor még és félig kiképződött makói átmetszésbe rohan azt szemlátomást szélesítő és mélyítő. Azzárásnak meglepőleg kedvező eredmét már a nyár végéni közép vízáradatnál matkozott. A gázmű, noha még egészen be s volt végezve, a víz nyomásának tökéletes ellenállt s a mondott ág úgy beiszapolódi hogy hol máskor 2 öl mély víz folyt, no száraz lábbal járnak át. A gátmü ügyes szkezete következtében ezen régi ág egész töltése rövid időn megtörténendik. Az itt halmazott vesszőgázmüvek 334 köbelet tenek, s ki kell emelnünk, mikép az azok kivontató anyagszereket Makó községegyen szolgáltató. A kutalvai vagy zogi d) a 460 ölnyi apátfalvai; e) a 632 ölnyiátmetszésben, azt a tavaszi vízár beiszap Január 13.1856