Budapesti Hírlap, 1856. január (1-26. szám)
1856-01-22 / 18. szám
pest. Kedd, Szerkesztői iroda : Országút, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik ém. Kiadó hivatal van : Egyetem-utczában, 2-ik szám alatt, földszint. BUDAPESTI HÍRLAP. Megjelenik e lap, Vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel.Előfizetési díj: Vidékrefélévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: félévre: 8 irt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször hasibzott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4kr számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában , Egyetem-utcza, 2-dik szám , földszint; vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czím. lakhely a utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasitandók. ( A „Budapesti Hírlap előfizetési ára: Budapesten évnegyedre 4 pft. félévre ... 8 — Vidéken évnegyedre ... 5 — félévre............10 — Pesten előfizethetni alulirt nyomdájában. (Egyetemi utcza 2. sz. a takarékpénztár-épületben), vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Az előfizetési díj bérmentesen beküldetése kéretik. Emich Gusztáv, a „Budapesti Hírlap“ kiadója. HIVATALOS RÉSZ. A cs. k. Apostoli Fe 18 éve f. é. január 14-n kelt legfelsőbb határozata által elrendelni méltózta-*tott, hogy az orsz. katonai hatóságok szervezetében 1856. évi február 1-jével következő változások lépőjének életbe: a) Ezen hatóságok a taktikai seregfeloszlás , u. m. hadsereg- és hadtest-parancsnokságok czíme mellett, mint hatóság jövőre az illető koronaország „Országos főparancsnokságáénak neveztessenek és egy parancsnokló tábornok vezetése alatt a katonai országos hatóságot képezzék. b) Ezen országos hatóságoknál a parancsnok mellé egy tábornok rendelendő mint adlatus, kinek hivatása előforduló esetekben azt minden tekintetben képviselni ; ellenben az ily egyes katonai országos hatóságokra nézve tábornokoknak a III. osztály főnökei gyanánt eddig meghatározott kirendeltetése meg fog szűnni. c) A hadtestparancsnokságok katonai tekintetben mint eddig a hadsereg-parancsnokságoknak maradnak alárendelve, ellenben közigazgatási tekintetben ezentúl a hadtest-parancsnokságok önálló és közvetlen közlekedése (az országos főparancsnokságoknak) saját közigazgatásával fog maguk és a hadsereg-főparancsnokság közt életbe lépni. d) A szolgálatkezelés és ügyfelosztás az országos főparancsnokságoknál külön szabályok által fog rendeztetni. Továbbá Öcs. k. Apostoli Felsége ugyanazon legfelsőbb határozata által mind a hadsereg-főparancsokság, mind a felnevezett országos katonai hatóságok katonai ügyfelosztásaibani szolgálatra , valamint általában a magasabb hadsegédi szolgálatra nézve egy saját hadsegédi kar felállítását megparancsolni s ezen kar főnökévé saját első főhadisegédét egy ezredtulajdonost illető minden joggal legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Öcs. k. Apostoli Felsége f. é. január 16-a kelt legfelsőbb határozata által Homers Manó Henriket, a budai cs. k. orsz. törvényszék elnökét a pesti cs. k. orsz. törvényszék elnökévé, — és Karabetz Jánost, a pesti cs. k. orsz. törvényszék alelnökét s egyszersmind az ottani cs. k. kereskedelmi törvényszék elnökét a budai cs. k. orsz. törvényszék elnökévé legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége m. é. december 25-én kelt legfelsőbb határozata által dr. Pavlovszky Sándort a közigazgatási és pénzügytörvény isme helyettes tanárát a kassai cs. k. jogakadémiánál rendes tanárrá ugyanazon jogakadémiához legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A pénzügyministerium Ruzicka Fülöpöt, galicziai vadovicei ideigl. kamarai kerületi főnököt ideiglenesen pénzügytanácsosi állomásra a magyar orsz. pénzügyigazgatósági osztály kebelében Pozsonba kinevezte. Az Igazságügyi mintatérnek 1855. december 15-n kelt rendelete, kihste Magyar-, Horvát- és Tótországra,a Szerb-vajdaság- a Temesi-bánságra, melylyel az uj telekjegyzökönyvek közzététele s azoknak telekkönyvek képeii vezetését tárgyaló szabályok bocsáttatnak ki. (Folytatás.) X. Az előjegyzések igazolása. 1. Általános határozatok. 94. §. Minden előjegyzés csak azon feltétel alatt szolgál a dologbani jog szerzése, átváltoztatása vagy megszüntetése alapjául, hogy az igazoltassék, s csak azon terjedelemben, melyben az igazolás megtörtént (59. §.) Az igazolás visszahat az előjegyzési kérvény benyújtása időpontjára (61. §.). Ha az igazolás meg nem történik, az előjegyzés kitöröltetik. 2. Az előjegyzés igazolása a 87——91 §§. eseteiben. 95. §. A 87—91 §§. eseteiben kieszközlött előjegyzés igazolása annak, ki ellen az előjegyzés kieszközöltetett, vagy jogutódjának a bekeblezésre alkalmas nyilatkozata, vagy az ellene per útján hozott jogerejű határozat alapján történik. 96. §. Ha az igazolásnak per útján kell történnie, a kereset az illető bíróságnál nyújtandó be. Ha az előjegyzési kérvény benyújtása idejekor az előjegyzett jog érvényesítése végetti kereset már folyamatban van, ezen körülmény kimutatása elegendő, anélkül, hogy külön kereset volna szükséges. 97. §. Az igazolási kereset azon naptól számított tizennégy nap alatt nyújtandó be, melyen a végzés, amely által az előjegyzés az első vagy felsőbb bíróság által megengedtetett, az előjegyzést kérőnek kézbesítve jön. 98. §. Az igazolási határidő szakadatlanul foly, s annál fontos okokból meghoszabbításnak van ugyan, de az előbbi állapotba a visszahelyzésnek nincs helye. A határidő meghoszabbításáért a kérvény a telekkönyvi hatóságnál nyújtandó be s a polgári perrendtartás szabályai szerint tárgyalandó. Abban elő kell adva lennie azon napnak, amelyig bezárólag a meghosszabbítás kéretik; ha ez meg nem történt volna, a végzésben azon nap, melyen a meghosszabbított határidő lejár, a naptár szerint határozottan kifejezendő. 99. §. Ha az előjegyzés kitörlése az igazolás elmulasztása alapján az előjegyzést kérő beleegyezésének kimutatása nélkül kéretik, úgy egy rövid határidőre tárgyalás rendelendő, melynél az előjegyzést kérő köteles kimutatni, hogy az igazolási határidő fönntartatott,vagy hogy a kereset kellő időben nyújtatott be, ellenkező esetben az előjegyzés kitörlése minden további halasztás nélkül megengedendő. Az igazolási keresetnek a határidő eltelte utáni elfogadására nézve a polgári perrendtartás 100. §-nak határozatai érvényesek. Ha a telekkönyvi hatóság előtt a hivatalos irományokból tudva van, hogy a kitörlési kérvény benyújtása napján az igazolási kereset benyújtatott, úgy kitörlési kérvény elutasítandó. 100. §. Az igazolási kereset fölötti jogerejű határozat alapján, ha és amennyiben az előjegyzés az által igazoltnak nyilváníttatik, annak a mi előjegyeztetett, bekeblezése; ha pedig az előjegyzés nem igazoltnak nyilváníttatik, az előjegyzés kitörlése történik. 3. Az előjegyzés igazolása a 92 §. esetében. 101. §. A 92. §. esetében kieszközlött előjegyzés, vagy azon bírói határozat jogerőbe léptének kimutatásával, melynek alapján az előjegyzés történt, vagy a felsőbb bíróság jogerejű határozata által igazoltatik, ha és amennyiben az által azon elsőbb határozat helybenhagyatik. ~ ----- •»-----4. Az előjegyzés igazolása a 93. §. esetében. 102. §. A kincstár, az árva, gondnokság alatti vagy más bírósági felügyelet alatt álló személyek követelésének a 93. §. esetében kieszközlött előjegyzése azon hatóság jogerejű határozata által igazoltatik, mely a követelés fölötti ítélet hozatalára hivatva van. Ha azonban a 93. §. esetében kieszközlött előjegyzés oly minőségű, hogy az keresettel igazolandó, az ilyen előjegyzések tekintetében is a 95— 100. §§. határozatai szolgálnak zsinórmértékül. 5. Az előjegyzés ismétlése: 103. §. Ha valamely jog előjegyzése azon okból, mivel az igazolási kereset kellő időben be nem nyújtatott, kitöröltetett, úgy újólagos előjegyzés körethetik; azonban a korábbi előjegyzés által szerzett nyilvánkönyvi jog, s az az által okozott költségek megtérítéséhezi igény elenyészik. Szabadságában áll azon jószág vagy nyilvánkönyvi jog birtokosának is, melyre az újólagos előjegyzés történt, annak további ismétlését, az előjegyzést kérőnek joga előadásával fölszólítása által megelőzni. IX. Telekkönyvi följegyzések. 1. Általános határozatok. 104. §. A telekkönyvi följegyzések tárgyát oly viszonyok és tények képezik, melyek a) a telekkönyvbeni följegyzés által csupán azon személyek érdekében tétetnek közzé, kik a fekvőségek vagy jelzálogi követelésekről jogügyletet akarnak kötni, anélkül, hogy az előjegyzés elmulasztásával bárminemű jogi következmény lenne öszszekapcsolva; vagy pedig melyek b) a polgári perrendtartás és jelen szabály határozatai szerint, egy bizonyos azzal egybekapcsolt joghatály végett jegyeztetnek föl. Az elsőbb neműekhez tartoznak a kiskorúság, annak a keresztelési vagy születési bizonyítvány vagy a nagykorúság alapjáni kitörlése; az atyai vagy gyámsági hatalom meghosszabbítása; a gondnokság és csőd följegyzései. A második neműekhez számítandók a zárlat, a végrehajtási haszonbérbeadás, a végrehajtási árverezés, az egyetemleges zálogok, a rangsorozat és a per folyamatban létének följegyzései. 105. §. A telekkönyvi följegyzések a teherlapon jegyzendők be. Csak azon följegyzések, melyek a fekvőség tulajdonosának személyét tárgyazzák, vagy melyek a tulajdoni jog megtámadását tanúsítják, iktattatnak a tulajdoni lapra. 2. Különös határozatok az egyetemeges zálogoknáli följegyzések tárgyában. a) Az egyetemleges zálogok keletkezése és elosztása. 106. §. Ha a zálogjog ugyanazon osztatlan követelés tekintetében több zálogtárgyakra, azaz két vagy több telekkönyvi jószágtestekre kebleztetik be vagy jegyeztetik elő, az által egyetemleges zálogok keletkeznek, melyek a hitelezőt arra jogosítják, hogy az egész követelésnek a több zálogtárgyak bármelyikéből kifizetését saját tetszése szerint kívánhassa. 107. §. Ha valamely követelés több oly zálogtárgyakra biztosítandó, melyek különböző telekkönyvi betétekbe (vagy telek-jegyzőkönyvekbe) vannak bejegyezve, az ezen telekkönyvi betétek mindegyikébe is bejegyzendő. Azonban a több zálogtárgyak közel egy fe jel- zálognak, minden továbbiak pedig mellékjelzálognak tekintendők, ennélfogva azon telekkönyvi betét is, melyben a fő-jelzálog van bejegyezve, fő-betétnek s minden további telekkönyvi betét, melyben valamely mellék-jelzálog fordul elő, mellék-betétnek tekintendő. E végre következő eljárás tartandó szem előtt : a) Ha a követelés bejegyzése ugyanazon telekkönyvi hatóságnál vezetett több telekkönyvi betétekbe történik, az a főbetétben ugyanazon alakban s oly teljesen eszközlendő, mint általában valamely követelés bekeblezésének vagy előjegyzésének történnie kell; ellenben a követelés minden mellékbetétbe tehető rövidséggel s csak azon okirat kijelölésével, melynek folytán a bekeblezés vagy előjegyzés megengedtetett, és az öszveg előadásával jegyzendő be. b) Ha pedig a követelés valamely más telekkönyvi hatóság könyveibe is bejegyzendő, mint a melynél a föbetét vezettetik, ezen bejegyzésnek az első mellék-betétben ugyanoly teljességgel kell történnie, mint a föbetétben, miáltal azonban ezen első betét mellék-betéti minőségét nem veszti el. Minden további mellék-betétre nézve, melybe a követelés ugyanazon telekkönyvi hatóságnál bejegyzendő, az a) pont végtételében előadott szabály érvényes. c) Továbbá a követelésnek a főbetétbeni bejegyezvénye mellé fő jelzálog megjelölés írandó, s annál mindenik mellék-betét, melybe ugyanazon követelés bejegyeztetett, feljegyzendő; ellenben a követelésnek mindenik mellékbetétbeni bejegyezvénye alatt csak a febetét jegyzendő föl. (Folytattatik.) NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, január 21. ÚRBÉRI TÖRVÉNYSZÉKEK. I. A teljesen szervezett úrbéri törvényszékek néhány nap múlva az egész országban meg fogják kezdeni működésüket; azon tör- ' vényszékek, melyeknek feladatához hazánknak legfontosb érdekei vannak kapcsolva. A legfontosb érdekek. Mert azon kifejlődés, melyet a nemzetgazdászatnak földmivelési ágában kell tennünk, legfontosb érdekeink közé tartozik. Kétségtelen, mikép Magyarországnak legfőbb kincsei a földmivelésben s annak különböző ágaiban rejlenek. Ez képezi az egyedüli alapot, melyre a nemzeti vagyonosodás épülete biztosan emelhető, tehát azon alapot, mely hazánkban jóllétet teremthet. Mert míg a lefolyt századok eseményei kétségbevonhatlan befolyása következtében nem voltak megszerezhetők s előállíthatók azon kellékek s elemek, melyektől függ a nemzetgazdászat egyéb ágaiban létesíthető haladás s kifejlődés, addig a természet földterületünket megáldotta mindazon feltételekkel, melyek dús s virágzó földmivelést állíthatnak elő. Csak ez után lehető a nemzeti munkásság többi részeinek is kifejlődésbe hozatala. Nevezetesen a más gyáriparé, melyet a földmivelésnek s birtokosoknak a kifejlődés folytán emelkedett szükségeik okvetlen előidéznek, s melyre a virágzó földmivelés elegendő anyagot nyújthat; továbbá a kereskedésé, mely a sokszorozott termesztés által nyújtott nyers anyagoknak forgásba hozatala s kiszállítása folytán nevezetes élénkséget s terjedelmet nyer; valamint a szellemi munkásságé is, mely szoros függésben van az anyagi eszközöktől és szükségektől. Meg kelle a földmivelésnek e fontosságát érinteni, mert abban rejlik az úrbéri törvényszékeknek is roppant fontosságuk s egész jelentőségük. A földbirtok érdekében s ezen érdek folytán a mezei gazdaság virágzóvá tételére történtek már számos igen nagy fontosságú intézkedések, melyek nélkül az anyagi kifejlődés, a vagyonosodás s szellemi haladás nem lett volna eszközölhető. Ilyen nevezetesen az úrbéri viszony megszüntetése, a földi munkának szabaddá tétele, az ősiség eltörlése , a közterhek közös viselése s már az előbbi időkben a birtokképesség. Ezek azonban még nem meríték ki mindazt, mi a földmivelés érdekeinek biztosítására, a mezei gazdászat virágzóvá tételére elkerülhetlenül megkívántabb. Ezeken kívül maradt még sok tenni való a birtok s földmivelés érdekében. A földbirtokra még mindig a hűbériségnek különféle maradványai nehezednek. A munkában s terménybeni magánadózások, a volt urbériséghez hasonló terhek még mindig feltalálhatók különböző vidékeken. Az úrbéri birtok még mind nincsen szabályozva. A volt jobbágyokat illető földeknek egy része még mindig a földesurak kezén van. A földbirtoknak számos darabokra való szaggatása, szétszórtsága még mindig divatozik. A legelő közös használata még folyvást uralkodik majd mindenütt. A tulajdonjog a földesurak irányában még mindig nincsen a volt jobbágyoknak minden részleteiben biztosítva stb. db. És ezek mind oly viszonyok s körülmények, melyek a mezei gazdászatra, a földmivelés állapotára lényeges befolyással vannak. Míg ezek léteznek, nem lehet a földmivelésnek teljes mértékbeni emelkedésére számolni. Nem hasonlók ugyan egészen az úrbéri eltörlött terhekhez, de mégis oly békék, melyek leszorítva tartják a mezei ipar és szorgalom teljes kifejlődését. És ezen földmivelési békék lerázására, azon hűbéri maradványok végmegszüntetésére vannak hivatva az úrbéri törvényszékek. E szorosan véve nemzetgazdászati érdeken kívül azonban van e bíróságoknak még más különös fontosságuk is. És ez a jogi vagyonbiztosság eszközlése s teljes megszilárdítása. Ez már önmagában is külön igen nagyfontosságú érdek, mert alapja a rendes jogállapotnak, s egyedüli forrása a nagyobb tevékenység és szorgalomnak; mi viszont visszahat a mezei gazdaság emelkedésére s igy a földmivelésnek érdekeire is. Valamint viszont az úrbéri bíróságok által képviselt nemzetgazdászati érdekekben is nem csupán a mezei gazdaság érdekei rejlenek, hanem más nemzetgazdászati érdekek is, a. m. a más gyáriparnak, kereskedelmi forgalomnak érdekei, melyeknek emelkedésére az érintett hűbéri maradványok megszűnte, és a birtokviszonyoknak okszerű rendezése szintén nagy befolyással leend. Oly viszonyokban nem tenyészhet se a mezei, se a műipar. Csak rendezett jogi birtokállapotbanszámíthatunk az iparszabadság hasznain azon iparszabadságéra, mely az elavult czéh egyedárusság középkori intézetét nem sokár felváltandja. Mert hűbéri terhek s hűbériséghez közelítő birtokviszonyok mellett a gyáripar még sehol sem fejlődhetett ki. És csak igy számíthatank hazánk azon jótéteményekre is, melyek a keleti kérdő végmegoldásából fognak keletkezni. Mert Január 22.1856.