Budapesti Hírlap, 1856. január (1-26. szám)

1856-01-29 / 24. szám

Pest. Kedd, 24 NEMHIVATALOS RÉSZ. Magyarországi kormányzó és parancsnokló tábor­nok Albert Föherczeg ö császári Fenségének tegnap estre külön vonattal történt megérkezésekor ö császári Fensége a pesti pályaudvarban Károly Ferdinánd és Ernészt föherczegek ö császári fenségeik, továbbá gróf Leiningen-W­ester­­burg altábornagy elsőméltósága, valamint az ösz­­szes tábornokkar, számos tisztikar, és a testvérváro­sok összes hatóságainak főnökei által fogadtatott, egy ott felállított,tisztelet-évszázad teljesítő a legran­­gosb személyeket illető tisztelgést. Főherczeg­­ császári­ Fenségét Pozsonban keresz­­tülutazásakor hasonlóképen a magas tábornoki kar, a hatóságok főnökei és egy tiszteletövszázad várták. Pest, jan. 28. (Pest v­áros igazgató főorvosának 1855. évi decem­b. havi meteorologiai és egésségügyi hivatalos jelenté­­séből.) ...... „ , Meteorologiai viszonyok. December hó lefolyása, mint már több év óta nem tapasztal­hatott, oly állandóan szigorú télies volt, mikép a légmérséklet e hónak csak két napján u. m. else­jén és 16-án volt -f- 0° R. fölött, egyébkor pedig SZ. Január 20.1856 Kiadó hivatal van : Egyetem-utczában, 2-ik szám alatt, földszint. Megjelenik e lap, vasárnap ás ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel.Előfizetési dij: Vidékre : 1 á 11 - r­e : 10 írt, évnegyedre: 5 írt. Helyben: félévre: Sírt, évnegyedre: 4 írt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri be­iktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4kr számittatik.— Egyes szám 20 pkr. Szerkesztői iroda : Országút, 6. sz. a. (Kunewalderház) S­ik­em­. Távirati (magán-)sürgöny. (Érkezett a „Budapesti Hírlap“ szerkesztőségé­hez tegnap hétfőn esti 7 óra 30 perczkor.) Bécs, jan. 28. A „Morn. Post“ jelenti, miszerint az értekezletek mintegy három hét múlva Párisban veendik kezdetüket, miután Anglia és Oroszország a várost választották. — Angliát ez értekezleteken Clarendon és Cowley lordok képvise­­lendik. HIVATALOS RÉSZ. Buda, jan. 29. Albert Főherczeg ő császári Fensége tegnap estre fél hat órakor, fenséges családjával együtt ide legjobb egésségben megérkezett. Ő császári Fensége a kormány vezetését annak minden ágaiban már ismét teljesen átvette. A soproni cs. k. orsz. pénzügyigazgatósági osztály Korcsmáros Lajos ideig­], cs. k.~ adósze­dőt Csurgón ideiglenes cs. k. járási gyű­jtőpénztári ellenőrré Nagy-Kanizsára kinevezte. Az igazságügyi ministernek 1855. december 15-n kelt rende­lete, kiható Magyar-, Horvát- és Toltországra, a Szerb-vajda­ság- i Temesi-bánságra, melylyel az uj telekjegyző­könyvek közzététele s azoknak tel­ek­­könyvek képeii vezetését tárgyszó szabályok bocsáttatnak ki. (Folytatás.) XIII. Folyamodás. 142. §. A telekkönyvi végzések ellen folyamodás­nak van helye. A telekkönyvi hatósághoz intézendő ellenelőter­­jesztések meg nem engedhetők. A folyamodásokban se a telekkönyvi kérvényekben közbejött hibák meg nem igazíttathatnak, se­ új ok­iratok föl nem mulattathatnak. Az első vagy másod bírósági végzések elleni fo­lyamodások, a felek értesítésére szükséges fölzetek hozzácsatlása mellett, a törvényszéknél írásban nyúj­tandók be. Az egyes bíróságoknál a folyamodások szóval is előterjesztethetnek. A másod-vagy harmadbíróságnál közvetlenül be­nyújtott folyamodvány visszautasítandó. Ellenben a telekkönyvi hatóság késedelmei elleni panaszok közvetlenül a főtörvényszéknél nyalathat­nak be. 143. §. A folyamodvány benyujtásáva a határidő ti­zennégy napot tesz, ha a végzés annak, a­ki az ellen folyamodik, a telekkönyvi hatósághoz mint olyanhoz utasított kerületben kézbesíttetett. Ha a kézbesítés ezen k­erületen kívül, vagy vala­mely távollevő számára rendelt gondnoknál telje­­síttetett, a folyamodási határidő harminc­ napot tesz. A folyamodási határidő a végzés kézbesítése utáni legközelebbi napon kezdődik , és szakadatlanul a postamenetekre­ tekintet nélkül számítandó. Ezen határidő ellen se meghosszabbításnak se az előbbi állapotbai visszahelyezésnek nincs helye. 144. §. Nyilván elkésett folyamodványok mindjárt a telekkönyvi hatóság által visszautasítandók. Ellenben oly folyamodványok, melyeknek elkésése nem nyilvánvaló, valamint a kellő időben előterjesz­tett folyamodványok, az eldöntésükre szükséges iro­mányok és telekkönyvi kivonatok hozzácsatlása mel­lett, haladék nélkül a másodbíróság elé, s ez­által, ha ennek határozatai ellen intézzék, a harmad bíró­ság elé terjesztendők. Erről a folyamodót kivéve azon felek értesítendők, kiknek a telekkönyvi intézkedés kézbesíttetett. 145. §. Ha a folyamodvány a másod biróság­ által elutasíttatik, további folyamodásnak nincs helye. Ha ellenben a telekkönyvi hatóság által megtaga­dott bekeblezés vagy előjegyzés megengedtetik, vagy ha az általa megengedett megváltoztatik vagy megszüntetik, az ellen a harmadbírósághoz lehet folyamodni. A folyamodás eldöntésében annak indokai előso­­rolandók. 146. §. A folyamodás elintézése után a telek­könyvi hatóság hivatalból következőket tartozik ren­delni a) Ha a telekkönyvi hatóság által megtagadott be­keblezés vagy előjegyzés elleni folyamodás elutasít­­tatott: a tagadó végzés nyilvánkönyvi följegyzése kitörlendő. b) Ha a telekkönyvi hatóság által megtagadott be­keblezés, vagy előjegyzés megtagadtatik, úgy az tüstént teljesítendő. Ha pedig azon végzés, melylyel az első bíróság által a bekeblezés vagy előjegyzés megengedtetett, a második bíróság által megváltoz­tatott, a folyamodás elintézésének jogereje bevá­randó. •­­ c) Ha a harmadbiróság a folyamodást, mely a má­­sodbiróság által megengedett bekeblezés , vagy előjegyzés ellen történt, elutasította, úgy a telek­könyvbe semmit sem kell tovább bejegyezni. Ugyan­az történik akkor is, ha a telekkönyvi hatóság vég­zése, melylyel valamely bekeblezés vagy előjegyzés megengedtetett, a harmadbíróság által helybenha­­gyatik. Ha a telekkönyi hatóság a kérelmet megtagadta, a másodbiróság ellenben a bekeblezést vagy előjegy­zést megengedte, s ha a harmadbiróság által a te­lekkönyvi hatóság végzése helybenhagyatik, úgy mind a tagadó végzés följegyzése, mind pedig a má­sodbiróság által megengedett bekeblezés vagy elő­jegyzés is kitörlendő. Ha végre maga a harmadbíróság által valamely bekeblezés vagy előjegyzés megengedtetett, úgy az teljesítendő. 147. §. Ha az első bíróság végzése, mely által va­lamely bekeblezés vagy előjegyzés megtagadtatott, a folyamodás használásának elmaradása által jogerejűvé­­ vált, a megtagadott kérelem följegyzése a telekkönyv­ből kitörlendő. XIV. Kitörlési keresetek és per-föl­jegy­zések. 1. A bekeblezés eredeti érvénytelen­­sége miatt. a) A polgári eljárásban. 14­. § Ha a bekeblezés által jogaiban sértett fél azt érvénytelenség miatt megtámadni s ez által az előbbi nyilvánkönyvi állapot helyreállítását elnyerni akarja, úgy az a telekkönyvi hatóságnál benyújtandó keresettel a bekeblezés kitörlését kérheti, a mennyi­ben az ilyen kereset a polgári perrendtartás 443 §. által ki nem zárulik. Felperesnek szabadságában áll, a per följegyzését, de külön kérvénynyel, vagy a keresettel egyidejűleg, vagy pedig utóbb kérnie. Ezen per­följegyzésnek azon következménye van, hogy a kereset iránt hozott ítélet azon személyek irányában is, kik nyilvánkönyvi jogokat a per följegy­zése után nyertek, teljes hatálylyal kir. 149. §. Ha a kitörlési kereset csak azon szemé­lyek ellen intéztetik, kik közvetlenül azon bekeblezés által, melyeknek kitörlése kéretik, nyertek jogokat vagy mentettek föl valamely teher alól, a kereseti jog tartalma az általános polgári törvénykönyv ha­tározatai szerint ítélendő meg. 150. §. Ha azonban a megtámadott bekeblezésnek a keresettel szorgalmazott kitörlése más harmadik személyeknek, kik időközben és még a per följegyzése előtt nyilván könyvi jogokat nyertek, kárára szolgálna, a kereset ezen személyek ellen is intézendő,­­ még­pedig legfölebb három év alatt azon kérvény benyúj­tása időpontjától számítva, melynek folytán a kitör­lendő bekeblezés rendeltetett, beadandó, ellenkező esetben ezen személyek ellen a megtámadott bekeb­lezés kitörlése ítéletileg csak akkor mondathatik ki, ha ők ezen bekeblezés érvényessége tekintetében jó­­hiszemben nincsenek. 151. §. Ha felperes a keresettől elállott vagy jogrerű határozat által föltétlenül elmozdíttatott, 6 per följegyzésének kitörlése hivatalból rende­lendő. Ha pedig a megtámadott bekeblezés kitörlése jog­­erejű határozat által jön kimondva, úgy a fél kívá­natéra nem csak a per­följegyzés kitörlése s a meg­támadott bekeblezés kitörlése az ítéletben kifejezett módon és terjedelemben, hanem azon bekeblezések és előjegyzések kitörlése is megengedendő,melyek a kitörlendő jog tárgyában csak a per-följegyzés után kérettek. (Folytattatik.) csekély napi ingadozással állandóan — 0° R. alatt állt. Legmelegebb volt 17-én délben = -1- 3 0 02 R. legnagyobb hideg 21-én = — 9° 80 R. és pe­dig úgy, hogy 19-étől a hó vége feléig igen cse­kély napi ingadozással a hideg — 6°—9° R. között tartós volt ; továbbá a higany a légmérő oszlopában gyakran oly ritka magasságon állapodott meg, mi­kép igen csekély napi ingadozást lehetett tapasz­talni, és pedig úgy, hogy csak a havi ingadozást 349"' 18, és 330'" ga, közti legm­agasb állásánál fogva lehetett kitűnőnek nevezni. Szél nem gyak­ran fújt,17-n délelőtt mégis É. N-ról, ezenkívül N. N. É-ról esővel 16-n és K. É. K-ről tiszta idővel 19-n. Egészen tiszta nap csak öt volt, köd 12 napon, kü­lönösen 8,-n és 27-n igen sűrű, eső csak egyszer 16-n. Hó 8-szor esett, 21-ről 22-re nagy mennyi­ségben. Egésségi viszonyok. Ezek a kedvezőtlen meteorológiai viszonyok daczára általán kielégítők voltak, mert a cholera november hóban meg­szűnvén, már nem mutatkozott, valamint a hagy­ma­­ is, ezen szokásos követője ama világszerte dühöngött járványnak, gyengébb és csekélyebb ki­terjedésű volt, mint egyébkor ezen időszakban lenni szokott, csak a lobos bántalmak szaporodtak, november havához hasonlítva, kitűnőleg, ezek közt a légzési szerveket tekintve, a hörghurut igen gyakran mutatkozott, a bőrbetegségek közt — ámbár igen szelíd lefolyással — mégis járvá­nyosan uralkodott a vörheny, valamint a himlő is, még a látszólag sikeresen oltott egyéneknél is igen gyakran tapasztaltaiért, a v­i 1t ó­r­á­s­a­k sza­porodtak. A betegségi mozgalom, november hóhoz hasonlítva alig volt nagyobb és a betegek szám­aránya következő volt: A szegény betegek házi kezelésében összes betegszám 1004. A szent ró­­kusházi polg. kórházban múlt hóról maradt 607, szapor. 694, össz 1031, gyógyult s javult 585, meg­halt 15, maradt 642. Gyermekkórházban múlt hó­ról m. 21, szap. 32, össz. 53, gyógy. 25, megh. 2, mar. 26. Izraelita­ kórházban múlt hóról m. 23, szap. 55, össz. 78, gyógy. 42, megh. 6, mar. 30. A városi szegény­ ápoldában m. h. m. 20, szap. 16, össz. 36, gyógy. 14, megh. 6, mar. 16. A városi kényszerítő-dologházban m. h. m. 18, szap. 49, össz. 67, gyógy. 45, maradt 22. A megyei foghá­zakban m. h. m.10, szapor. 50, össz. 120, gyógy.39, megh. 3, mar. 78. Összesen multhavi maradék 759, szapor. 896, össz. 2689, gyógy. 750, megh. 91, hó végén maradt 814. A szegény betegek kezelésében, miután ez leg­inkább járó betegeknél történik, a gyógyultak va­lamint a meghaltak számát tisztán kimutatni nem lehet; ugyanez áll a szegény betegek kórházában az előbbi hó lefolyása alatt gyógyított 185 járó be­tegről is. A betegek nemét tekintve a szegény betegeknél minden száz beteg közt 31 férfi, 48 nő és 21 gyermek volt a kórházakban — kivévén a gyermekkórházat — a férfiak száma úgy állott a nőkéhez, mint 6, 5. A szegény betegek kezelésé­ben a gyógyultak aránya a betegedettekhez igen kedvező volt, valamint ezekhez a meghaltaké, mi­után alig 30­ százalék tűnik ki, a kórházakban de­cember hóban a gyógyultak a betegedettekhez 44: 52, a meghaltak 5 : 40, a kezelés alatt maradtak 50: 0­8 százaléki arányban álltak. Ekkor az észlelt betegségek az általános betege­­désekhez következő százalékokban viszonyultak: az agybántalmaké 4,00, hátgerinc- és idegbajoké 13.05, (ezek közt a váltólázaké 10.00.) külérzéki szerveké 1.82, légzésszervieké 11.08, szivedény és mirigyeké 1.02, emésztési szervek és mellékképle­teké 5.48, hódszerveké 0.15, ivarszerveké 20.76, (ezek közt bujasenyvre esik: 18.25), bor és sejt­szöveté le9,3, csont és ízületeké 3.27, általános be­tegségeké 14.83, (ezek közt a hagy­mázra esik 1.92) külbajoké 11.77. A városban meghaltak száma, kivévén a kór­házakban meghaltakét, csak hattal volt nagyobb mint nov.­ hóban, és pedig 276. Ezek közt 146 férfi, 130 nő, orvosi segélyt 184 keresett, 92 nem, ol­tatlan meghalt 119, halva született 17. Korra nézve egy évesig meghalt. 87, 1 - től 10 évig 77, 10—30-ig 8, 20—30-ig 19, 30—40-ig 15, 40— 56-ig 15, 50—60-ig 18, 60—70-ig 22, 70­^80-ig 11, 80-on felül 4. A koralakot tekintve mint egyébkor legtöbb meghalt, t. i. 64*, aszkórban, 48 görcsben, 33 fobos bántalmakban, ezek közt 21 légzésszervi, 6 hasmenésben, 9 hökhurutban, 21 szélhüdésben, 22 vizkórban, 1 szórványos cholerá­­ban, 12 hagymázban; továbbá: aggkórban 10, vör­­henyben 8, vörös himlőben 11 himlőben 11. Rendőri törvényszéki bonczol­at a polg. Rókus kórházban 1 hullán vitetett véghez, ezek közt 2 öngyilkos. A hasznosházi állatoknál a betegedé­­sek nem igen voltak gyakoriak; legtöbb a lovak­nál mutatkozott, és pedig meghűtési kólika, has­hártyaláb, tüdőláb, jó indulatú orrkifolyás és a der­­menet; az aszkórokból a bőrféreg; a kutyáknál az ebkór. Ezen hónap lefolyása alatt járványos ba­jok a hasznos házi állatok egyik fajánál sem tapasz­taltattak. D. Tormay: Békemozgalmak. Az „Ost. Corr.“ következő czikket hoz: „Lapunk f. hó 22-ki számában közöltük a „Journ. de St. Pé­­tersbourg, jan. 8 (20)-n megjelent czikke lénye­ges tartalmának távirati kivonatát, mely Austria s a nyugati hatalmasságok közös békefeltételeinek Oroszország által történt elfogadását jelenti. Az orosz hivatalos lap e nyilatkozatának fontossága miatt most adjuk a hozzánk ma érkezett egész czikk hű fordítását: „Sz. P­é­t­e­r­v­á­r jan. 7.(19) Az európai közvéle­mény élénk mozgalomba jött azon hír hallatára, hogy a bécsi kabinet közbenjárása által Sz. Péter­­várott békejavaslatok létettek, melyek iránt a szö­vetséges hatalmak és Austria előbb egymással megegyeztek. — A császári (orosz) kabinet maga részéről már megtette ez után az első lépést a ki­békülésre, kijelentvén egy december 11 (23)-n kelt s minden külföldi hírlapok által közlött sür­gönyben azon áldozatokat, melyeket a béke hely­reállításának elérése végett hozni hajlandó.­­ Ezen kettős előrelépés megismertette mindkét résznek azon óhajtását, miszerint a zordán évszak által a hadműködésekre kényszeritltt fegyvernyug­­vást használják, hogy azon óhajtásoknak, me­l­yek mindenütt és egyértelműl­eg a gyors békekötés é­rdekében nyilvá­nulnak, eleget lehessen tenni. (Cette double démarche prouvait de part et d’ autre le désir de profiter de la trève forcée imposée par la madvaise saison aux opérations militaires, pour répondre aux voeux m­ar­imes qui se manifestent partout en faveur d’ une prompte pacification.) — A fennérintett sürgönyben a cs. kormány elfogadta alapul a bécsi értekezletekben fölállított négy biz­tosítékpontot, a harmadikat illetőleg pedig, mely amaz értekezletek félbeszakadását okozta, oly megoldást javasolt, mely inkább csak alakra mint dologra nézve tért el attól, mely akkoriban a szö­vetséges hatalmak által fel volt állítva.­­ Az aus­triai kormány által jelenleg előterjesztett javasla­tok hasonló alapelvbtől indulnak ki, abból t. i. mi­szerint a fekete-tenger semlegesítése egy az Orosz­és Törökország által közvetlen kötendő szerződés által történjék, hogy közös megegyezés szerint ál­­lapíttassék meg azon hadihajók száma, melyeknek tartását mindegyik parti állam, tengerpartjainak biztosítása végett magának fenntartja. Ezen javas­latok a dec. 11 (23)-ki sürgönyben foglaltaktól csak azon határszéli kiigazítás (rectification) által térnek el lényegesen, mely Moldvaország és Besszarábia közt,cserében az ellenség által az orosz földön elfoglalt részekért, hozatott indítványba.­­ Nincs itt helye taglalni, vájjon ezen ja­vaslatok inkább magukban foglalják-e a kelet nyu­galmának biztosítása- s Európa biztonságára nézve szükségkép megkívántató feltételeket, mint az orosz kormányéi. Elég itt azt megjegyezni, misze­rint a békének több főalapja iránt valósággal tény­leges egyetértés állott fenn.­­ Tekintve ezen egyetértést,tekintve az összes Europa által nyilvánított óhajtásokat egy oly szö­vets­ég, irányá­ban, mely na­gyobb terjedelmet kezde venni, te­kintve végre azon áldozatokat, me­lyeket a háború továbbtartása Orosz­országtól kíván, — a császári kor­mány úgy v­éli11de 11, miszer­i­n­t a ki­békül esne­k oly művét,melynek sikere saját legdrágább óhajtásainak meg­felelne, nem szabad mellékes dolgok fölötti vitatkozás által elhalasztani. (En présence de cet accord, en présence de voeux manifestés par l’ Europe, en face d’une coalition qui tendait à prendre de plus grandes proportions et des sacrifices que la prolongation de la guerre impose á la Russie, le gouvernement imperial n’­ pas cru devoir ajourner par des discussions acces­soires une oeuvre de conciliation dont les succé Előfizethetni h­e­l­y­b­e­n : a lap kia­d­ó h­i­v­a­ta­l­áb­an , Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint, vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. _ Előfize­tést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítaniuk. austriai birodalom, Bécs,jan. 27. Albert félg, magyarországi kat. és polg. kormányzó Ur ő cs. fens. Prágából Bécsbe visszaérkezett. — Ma a legmagasb udvarnál Zsófia főherczeg­­asszony ő cs. fens. 51-dik születésnapja ünnepel­tetik. Estve ö cs. fens. termeiben gyermekbálünnep van. — Február 1-n történik a Császár ő Fel­sége m. é. dec. 22-diki legf. határozata által hat hónapra elrendelt drágasági pótléknak kifizetése, még pedig mind a hat hónapra egyszerre.

Next